Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
Hogy a mozikban mindig telt ház legyen — A jó tömegkapcsolat útjairól, módszereiről nyilatkozik a megyei moziüzemi vállalat igazgatója — A megyei moziüzemi vállalatnak egyik legnagyobb gondja ez időben a mozik látogatottságának növelése. Az elmúlt évben, hónapokban ugyanis a filmszínházak előadásai Iránti érdeklődés általánosan csökkenő tendenciát mutatott a községekben és a városokban is. Van tehát tennivaló. Üj módszerek, elgondolások keresése állandó probléma a vállalat berkeiben. Mit tegyenek filmszínházaink, hogy hatásosabb propagandamunkával, a műsorra tűzött filmek megismertetésével, a mozielőadások vonzóbbá tételével mind nagyobb tömegeket mozgassanak meg? Ezekről a kérdésekről ■kértünk tájékoztatót Borka Józseftől, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójától. — A megyei művelődési bizottság határozata értelmében — mondotta az igazgató —* a közelmúltban fejeződtek be a mozivezetők járási,- városi értekezletei. Sok hasznos javaslat és munkamódszer hangzott el, melyek fő kérdése a színvonalasabb, tartalmasabb filmszínház-vezetés módszereinek kimunkálásában alakult ki. Az előző évek spontán vezetési módszere helyett — amikor a filmszínházak kinyitottak, majd előadás után bezártak — ma már fokozottabb társadalmi segítséggel érhetünk el eredményeket. A napjainkban előtérbe került esztétikai-ízlésformáló nevelés és a tv országos térhódítása is arra ösztönzi a filmszínházak dolgozóit, vállalatunkat, hogy mindent megtegyünk az eredményesebb tömegkapcsolatért. A vita során többen körvonalazták a filmszínházvezetők munkájának stílusát, módszerét. Mi a legfontosabb? Elsősorban az, hogy „Jenő, Gyula, Arad, Szeged, meddig futhat vitézséged?...66 — Adalékok a Rákóczi-szabadságharc Kőrös—Maros közi történetéhez — KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Mesterdetektív a tsz-ben Atig kelt át Rákóczi seregének első magvával a vásárosnammyi réven, a Nagy várad körűi gyülekezett gyalogos és lovas kuruc csapat, Boné András és Gödény Pál diószegi kurucok vezetésével harcba kezdtek. Mélyen az ellenségtől még urait területen rátörtek a bihardlószeg.i uradalmi kastélyra, és többedmagával megölték gróf Gironsfeld császári tábornok uradalmi tiszttartóját, aki a gyűlölt Hahsburg-elnyomást testesítette meg. A Rákóczinak utat törő bihari kurucok hőstette szárnyra kólt „Az nyúl az vetemények között” dallamára énekelt históriás énekben. A kuruc gúnydal dióhéjban ismerteti a szabadságharc délkelet-magyarországi történetének 1703—4. évi szakaszát. A korabeli rímfaragó egyben jó stratéga is, aki világosan látja a Habsburgok katonai erődvonalát a Körös—Marosközben. íme néhány részlet a dalból: Károlyi Is megunta Bécset, Ausztriáiban gyújta sok mécset; Tűzzel próbálja ezüstit. Alig állja Bécs is füstit, Mert sűrű s keserű. Hallgatja ezt Laport Váradon, Hiheti, hogy búsul károdon, Jené, Gyula, Arad, Szeged, Meddig futhat vitézséged, Jól értjük, most kérjük. ^ A bihari népfelkelés adott jelt a zarámdl és Hunyad' megyei nép robbanásszerű kitörésére a feudális kötöttség fizikai és a Habsburgok áltál sugallt unió (vallási centralizáció) érzelmi 'terhei alól. „Mind szolgáim, lovasaim kurucbőrben öltözének” — panaszkodik az egyik legnagyobb erdélyi űr. A sereg előtt járt kuruc hadgyűjtö tisztek szavára a jobbágyok vagy személyesen. siettek a zászló alá, vágy 5—6 maga helyett küldött egyet táborba. A szabadságharc éveiben folyamatosan összeírták a kuruc sereg kompániáit a hadbiztosok. Rákóczi 1704. évi szegedi hadjárata Idején pi. Nagylakon került zsoldjegyzékbe a Vay László vezette ezred: Károlyi Sándor Várad1 és Belényes vidékén 1706-ban összeírt seregének" mustrakönyvét (190 lap) lapozva lépten-nyomon találkozunk Békés és Csongrádi megyei kurucokkal. Szentesről Hajdú Mihály, Szilasy János, Kertimegi Miklós, Potya Gergely, Szllasv Istók, Pataki Mihály, Vásárhelyről Porosy János, Puttyás Istók, Vásárhelyi Pap István, Békésről Békésy János, Békésy István (főhadnagy), Békésy János (40 éves), Szőcs Mihály, Medes István, Kökényes! Péter, Borsi Tamás, Forró András (50 éves vicehadnagy), Gyuláról Mészáros István, Szeredi János (18 éves); Békésszentandrásról' Nagy Márton, Dévaványáról Szíjgyártó János stb. szolgáltak a Károlyi-féle sereg ezredéiben. Sok Körös—Maros közi menekült állt be Bakó Jászkunkapitány mezei hadába is, amelyből évről évre fogytak a környékbeli kunok s helyüket a menekültek — köztük számos szegedi — foglalták el. A harcokban ejtett kuruc foglyokat többek közt Szegeden és Aradon őrizték. Szegedien raboskodott pl. Szegedi Bálint, aki 1705 nyarán robbantással megrongálta a gyulai várat. (E robbantás nyomait a restaurálok a palota épületén 1959-ben tüntették el. (Arad várában csörgette rabláncát 1705-ben Szunyogh György ezer es kapitány is. 'Noha a pétervárad—szeged1—arad—szebeni ellenséges katonai vonal miatt csak átmeneti sikereket érhettek el a kurucok a Körösök vonalától délre, Dél-Magyarország népe szívébe zárta a szabadságharc emlékét. A megnehezülő jobbágysors elkövetkező éveiben az ő nevében fogtak fegyvert, amikor a földesúri elnyomást nem birták elviselni. 1732-ben a hódmezővásárhelyi Suba István büszkén említi végrendeletében: „Erős János keresztatyám a kuruc világban kapitányviselt ember volt.” A hazából „kitiltódott Rákóczi” halálát sem vette tudomásul a nép. Bálint Sándortól olvassuk, hogy egy Szeged-alsótanyai 80 éves agg még 1849-ben le Rákóczi visszatértét várta. Virágh Ferenc politikai, szakmai és általános műveltség dolgában mindenki előrelépjen, mert enélkül jó kultúrpolitikai, filmpropagandamunkát nem lehet végezni. Az üzemekben, tsz-ekben más munkahelyeken közönségszervező propagandista-hálózatot kívánunk szervezni, a legjobb régebbi szervezőket, filmkedvelőket nyerve meg erre a munkára. Elhatároztuk, hogy a filmszínházak vezetői propagandistáikat az új filmekről havonta tájékoztatják. Sokat várunk a. tömegszervezetektől — folytatta Borka elvtárs. Hogy csak egy példát említsek: ifjúsági témájú filmek 'ismertetésében, propagálásában szinte beláthatatlan, hogy a KISZ-szervezetek és az iskolák milyen sokat tehetnek. Még jobban kiterjedne a filmek iránti érdeklődés köre, ha esetenkénti csoportos látogatások után ankétokat is rendeznének. Itt említem meg, hogy egyik fő feladatunknak tartjuk az ifjúság filmellátását, a vasárnapi matinék és majd a tanév teljes időszakára vonatkozó ifjúsági mozielőadások jó megszervezését, közösen az iskolákkal. A KISZ-fiatalok számára viszont minden alapszervezetben biztosítjuk, hogy a kulturális szemlén belül csoportos mozilátogatásokat szervezhessenek. Elhatároztuk azt is, hogy az üzemek és a tsz-ek legjobb dolgozóinak jutalombérletet biztosítunk. Reméljük, az üzemek és a termelőszövetkezeti vezetők helyeslik elképzelésünket és szociális-kulturális alapból vásárolnak ilyen jutalombérleteket. Ezek a bérletek filmszínházainkban egy teljes hónapra biztosítják a bérlettulajdonosok számára az ingyenes mozilátogatást. Jó, ha tudjuk, hogy a városok, községek lakóinak 10— 14 százaléka jár csak rendszeresen moziba, mintegy kialakult törzsközönség. Van tehát feladatunk olyan szempontból is, hogy ú^j közönséget szerezzünk, mind többekkel és többekkel kedveltessük meg a rendszeres moziba járást és ezzel a művelődésnek ezt az igen hatásos formáját. Apróság, de erről az értekezleteken mindig szó esett, hogy a mozik kulturált környezetét, tisztaságát is fejleszteni, ápolni kell. Visszatérve tehát a fő kérdésre, a filmszínházvezetők munkamódszerére, a mozik vezetési stílusára, ezt a néhány gondolatot tartottam hasznosnak elmondani. Ha majd a községek, városok művelődési bizottságai is mind többet és tartalmasabban — nem mechanikusan — foglalkoznak a filmszínházakkal, ugyanakkor azok vezetőinek munkája fokról fokra megjavul, legégetőbb problémánkat, a látogatottság növelését könnyebben és hamarabb tudjuk megoldani. Sass Ervin Elhatároztam, hogy detektívregónyt írok a Hamegfogtad Neengeddel Tsz-ben történt titokzatos bűnesetről. Ilyen könyv még úgysem jelent meg. De attól tartok, nem is fog, mert a szőrszálhasogatók azt mondják majd: „E történet nem tipikus”. Ezért a vérfagyasztó históriámat ezúton igyekszem mihamarabb közölni olvasóinkkal, íme: Hajnalodik. Döglött a tanyaőrző kutya. Körülötte gyanús nyomok. A környék lakói éjszaka sikoltozást hallottak, lehet, éppen akkor hordták el a tsz közös szénakazalját. (A hallatlan eset óriási megdöbbenést vált ki a tsz közvéleményében, mert korábban éjjelenként mindig csak fél kazalnyi széna szokott eltűnni.) Az izgalom csak fokozódik, amikor jelentik a tsz elnökének, Kacagó Mártonnak, hogy ezen az éjjelen tűnt el még a közös kukoricagóré is, kukoricástól. A tett helyszínére kiszállt Elnéző Elemér, a tsz ellenőrző bizottságának elnöke is, aki azt mondta Kacagónak: „Eléggé sajátos esettel állunk szemben. De vajon miért volt szüksége a tettesnek a kukoricagóréra is? 1/ acagó erre legyint. Piti ügy, nem érdemes ve. le foglalkozni. Közben jelentik, hogy a közös tehenészetben valaki kicserélt 6 tehenet, mely közül reggelre 4 végelgyengülésben kilehelte marha-leikét. Erre Kacagó és Elnéző is csak jóindulatúan mosolyog. Még az sem rendíti meg őket, hogy többen jelentik: a kukoricaszemek (és a szénaszálak egészen' Bubor Vendel házáig vezetnek. Később arról is befut az értesülés, hogy, a kukoricaszemek és a szénaszálak tovább vezetnek Bubor házától a piacig. Sőt a piacon látták Bubort a saját ruhájában és a saját bajuszával egy kukoricagóré tengeri és egy kocsi szé|\a mellett ácsorogni. De mire rászóltak volna, eladta a tengerit és a szénát, megnyiratkozott, levágatta a bajuszát és új ruhát vásárolt magának. Kacagó és Elnéző ezen még fölényesebben mosolygott, s Kacagó meg is jegyezte: „No és ha nem Bubor volt az illető? Hátha csak a testvére volt? Hátha nem is a testvére volt, s az álszakáll és az álruha alatt Zsák Áron, a raktáros lapult meg, aki tavaly foltot ejtett a becsületén azzal, hogy a tsz bankettjéről elemeit egy doboz fogpiszkálót? Nem szabad senkit ártatlanul bemocskolni!” Á kristálytiszta érvelés " hatott. Az el sem kezdődött nyomozás máris kátyúba jutott. Az események azonban gyorsan peregnek tovább. Időközben ismeretlen tettes kilopta Kacagó Márton motorkerékpárgumijából a levegőt! Ekkor kezdett a dolog gyanússá válni. Elnéző, vizsgálva a puha gumikat megjegyezte: ,,Hátha mégis Bubor a tettes? Tavaly ő mondott valami olyasfélét egy közgyűlésen, hogy jóformán a levegőből éL” Ez már Kacagónak is szöget ütött a fe. jébe. Azt feleli: „Ezt meg kell beszélnünk a székházban.” Ekkor csap be a villám! Ellopták a székházat! Az eset most már hallatlan izgalomban tart mindenkit, mert a székházat a fennállása óta még senki sem lopta el. Ez a vakmerőség felingerelte Kacagót és Elnézőt is. Elnéző ekkor kiáltott fel először: „Zseniális lopással állunk szemben! Most már van értelme a nyomozásnak, mert kezd nagyszabású lenni a bűneset.” A téglanyomok egészen Bubor Vendel házáig vezetnek. De Kacagó és Elnéző is igen óvatos. Hátha csak csapda az egész? Igaz ugyan, hogy a székház ott áll Bubor kertjében az újabban lopott közös széná. val letakarva, de ez félrevezető nyom is lehet. Elnéző megnyugtatja a kedélyeket és bejelenti: „Ide a bűnösnek vissza kell térni. A tett színhelyére visszahozza a vakmerőt a bűn!” Holdfény... titokzatosság... Egyszer csak megjelenik Zsák Áron, s a kerítés mellett a kisdolgát végzi. Kacagó rávetné magát, de Elnéző visszarántja. Zsák nem lehet bűnös. Pár pillanat múlva megjelenik Bubor, csákánnyal a kezében és bontani kezdi az ellopott székházat. „Ördögi terv — suttogja sápadtan Kacagó —, el akarja tüntetni a bűnjelt!” Abban a pillanatban rávetik magukat Buborra és a közgyűlés elé cipelik... * £zóval ez lenne az izgalmas történet szerény váza. De miként jött rá Kacagó Márton és Elnéző Elemér ilyen zseniálisan arra, hogy ki a tettes? És mi lesz a bűnössel? Ennek megmagyarázására a készülő regényem utolsó oldalát szentelem, amelyben Elnéző tárja majd a közgyű. lés elé, hogy Bubor e század legnagyobb bűnözője, aki zseniálisan oldotta meg a bűntényeit. Egy hajszál, pontosabban egy bajusz nélkül követte el, s így könnyű volt felismerni benne az igazi Bubort. Kacagó a fényes leleplezés után meghívást kapott, hogy előadást tartson a járáson ilyen címmel: „Hogyan védhetj ük meg idejében a közös tulajdont?” Óriási sikere volt. És mi lesz a bűnössel? Nem hamisítok a valóságon t de regényemben szakítok a szokvány detektívtörtónetekkel. Az én tolvajom nem kerül sem a bíróság elé, sem a börtönbe. Ez rossz fényt vetne a Hamegfogtad Neengeddel Tsz-re. Éppen ezért Bubor Vendel az elérzékenyüléstől zokogó közgyűlés előtt térdre ereszkedik az áldásra kinyújtott karú Elnéző Elemér elé, aki elcsukló hangon azt mondja a tolvajról az egész közgyűlésnek: — Nem büntetjük meg Bubor Mártont. Ami vele megtörtént — nézzünk önmagunkba —, az bármelyikünkkel is megeshet... Ugye megható? Griff Sándor Katona Judit: A látókhoz Emberek, az úton vak megy át. Fehér botja, jelene, s a világ mi nekünk szép, neki ismeretlen. Nézzétek, az úton vak megy át, segítsétek, bízik szívetekben. Házfalakat tapogat, s ha vét, fehér botja koppan. Nehezét rabságának sötétben leélte. Nyitott szemekkel messzeségbe néz, nem lát csak néz, hunyorgat a fénybe■ Melletted megy vagy mellettem itt. Fehér botja jelen és az álom: mit ösztönébe rejt, s mit véd a hit: hite, hogy nagy rend van a világon s fölötte is béke uralkodik. Emberek, oá, úton vak megy át. Vezessen hat vakokat aki lát szépséghez, s ahhoz mi ismeretlen. Az vezessen vakot, ki a mát megértette már és nem hitetlen.
