Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-15 / 216. szám
MM2. szeptember IS. 3 Szombat Gyorsul az őszi betakarítás a csabacsűdi Lenin Termelőszövetkezetben A 6700 holdas csabacsűdi Lenin Tsz-ben három héttel ezelőtt láttak hozzá 400 hold terület talajerőpótlásához, s eddig 190 holdat terítettek meg szerves anyaggal. Közben megkezdték a 200 hold maglucema és az 50 hold vörösheremag betakarítását is. A maglucerna és here szalmáját az 1038 birkával etetik meg, a pelyváját pedig megdarálják a sertéseknek. A szövetkezeti gazdák megkezdték a 300 hold cukorrépa szedését, amelyből naponta 2,5 vagonnál szállítanak a csabacsűdi vasútállomásra. Kötözik az 50 hold kender utóját is, s megkezdték a 16 hold dohány szedését. Igyekeznek a szövetkezeti gazdák, mert pnég 600 hold kukorica, 135 hold napraforgó és 65 hold rizs betakarítása vár rájuk. Sikeres lucernamagfogás Néhány csepp eső esett a dévaványai határra szeptember 13-án délután. de ez elég volt ahhoz, hogy megállásra késztesse L. Papp Károlyt, a dévaványai gépállomás kombájnosát a lucemamag-cséplésben. Egy renden még megpróbáltak végigmenni, mert Furka Zeigmond zsákos és Balogh József szalmaigazító i6 azon igyekeznek, hogy minél előbb el legyen csépelve a lucemamag, azért is, mert öt százalékos prémiumban részesülnek belőle. Jól haladnak, egy 55 holdas táblát már elcsépeltek, átlag egy mázsájával fizetett. Ha csak egy mázsás átlagot érnek el a 190 holdról, akkor Is jó jövedelemhez jut a d>évaványai Lenin Tsz. Ami a többmilliós beruházással is felér... Szakmunkások nevelése az épülő Békési Nyomdában Békéscsabán a Zsíros utcától a Csökonay utcát bezáró Lenin út szakaszáig nagyarányú építkezés látható. A termékeiről országos hírű Békési Nyomda csaknem 30 millió forintos beruházással az eddigi termelését mintegy kétszeresére növeli. Amint azt már lapunkban megírtuk, az üzem épülete az ÉM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóival kötött szocialista szerződés szerint, a tervezettnél fél évvel hamarabb, jövő év májusára elkészül. A külkereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések előreláthatóan biztosítják, hogy a légkor, szerűbb nyomdagépek egy év múlva tágas, világos, egészséges munkatermekben várják a dolgozókat. Üzemeink beruházásai jelentősek. Ugyanilyen fontos azonban az a munka is, amelyet az ifjú tanulók nevelésébe egyes üzemek „beruháznak”. Ennek a „beruházásnak” egészséges vagy férges gyümölcse néhány év múlva jelentkezik. Népgazdaságunk befektetett millióinak mielőbb kamatoznia kell. Nem lehet tehát közömbös, hogy a beruházás alatt álló üzemeink milyen módon nevelik a jövő szakembereit. Erre kerestünk választ, amikor ellátogattunk a Békési Nyomdába. Több szakemberre] beszélgettünk, köztük Botyánszski Pál igazgatóval is. Elmondották: az üzem nagy részben a magyar gyógyszergyárak több nyelvű és színű csomagoló nyomtatványait a külkereskedelmi vállalatok idegen nyelvű színes prospektusait, a magyar ipar és mezőgazdaság kiváló termékeinek külföldi propagandáját készíti. Ezek a munkák magas minőségi követelményeket kívánnák a nyomdától. Az üzem vezetőitől megtudtuk azt is, hogy jelenleg 50, nagyrészt érettségizett tanú lót szerződtettek. Jó szakemberré nevelésük nem kis feladatot jelent. A külföldről importált, igen drága gépekhez csak jól képzett szakmunkásokat állíthatnak. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a nyomdába került tanulók oktatá ARANYÉRMES MÉN sa és nevelése az érettségi után se szakadjon meg, hanem az élet követelményeinek megfelelően haladjon. Ennek elérésére magasabb általános műveltséggel rendelkező, legjobb szakmunkások tanítják a tanulókat. A fő cél az, hogy a jövő szakmunkásai ne csak alkalmazkodni tudjanak a termelés és a gépek sajátos követelményeihez, hanem kezdeményező módon tovább is tudják fejleszteni azokat. Az üzem vezetői nem elégednek meg az országos nyomdaipari tanulóoktatás hagyományos tematikájával, hanem azt kibővítve, továbbfejlesztik a világszínvonalán álló új gépi felszerelésüknek megfelelően. Különösen ügyelnek arra, hogy a tanulókat elsősorban a nyomda sajátos profiljának megfelelő oktatásban részesítsék. A tanulók állándó érdeklődésének, szakmai fejlődésének megfelelően időnként a műszaki egyesületek keretében országos hírű szakmai előadók és nevelő-tanárok segítik a tervezett oktatási célfeladatok sikeres elsajátítását, a munka és a szakmai szeretet elmélyítését. Az üzemben már eddig is so kát tettek, hogy jó szakembereket neveljenek. Ketten Németországban a Lipcsei Nyomdaipari Főiskolán tanulnak. Az ipari tanulókat olyan képzett szakmunkások tanítják, mint Beleznai Mihály vagy Malatyinszky József. A tanulók hetenként kétszer iskolai oktatásban részesülnek. A nyomdában tett látogatásunkkor azt tapasztaltuk, hogy az ifjú szakmunkásak képzése jó kezekben van, és az üzem fejlődésének megfelelően olyan nyomdászokat nevelnek, akik munkájukkal még híresebbé teszik majd a Békési Nyomdát. J. T. \ mezőgazdasági kiállításon aranyeremmel díjazták a Mezö- Hegyesi Állami Gazdaságnak a képen látható nagyszerű nóniuszménjét. (Foto: Kocziszky László) ■ r Újabb kisiparosok szerzik meg a mesterlevelet : A KIOSZ megyei titkárságának j tájékoztatása szerint az idén a me; gye 48 kisiparosa vizsgázott ered; ménnyel és szerezte meg a mester■ levelet. Most újabb csoport készül : a mestervizsgákra. Szeptember 24-• tői 26-ig tartják Békéscsabán a ■ következő mestervizsgákat. Erre ; 22 kisiparos: bognár, férfi- és női ■ fodrász, kovács, lakatos, villany■ szerelő és más szakképzettségű je• lentkezett a megyében. Ezenkívül ; év végéig előreláthatóan még ■ mintegy .25 30 an szerzik meg az ! oklevelet. Az őszi borsó terméshozamai Krasznodarban Irta: Szűcs Mihály mezőgazdasági mérnök, aspiráns Csurikov I. I. nemesítette ki az őszi borsót a Szovjetunióban és harcolt annak elterjesztéséért. Jelenleg négy fajtája van: az Uzbegszki-71, 87 és 89-es szürkeszemű fajták és az Uzbegszki-97 fehérszemű fajta. Az őszi borsót általában szeptember végén, Október elején vetik. Ez a vetési idő akkor szükséges, ha a borsót magra termesztjük. Amennyiben legeltetésre vagy zöldtakarmányozásra akarjuk felhasználni, úgy a vetést meg lehet kezdeni már szeptember 10- től. Ennél az időpontnál hamarabb nem ajánlatos vetni, mivel mire beköszönt a tél, a növény eléri a virágzási fázist és a tél folyamán teljes egészében kipusztulhat. Magtermés-hozama igen magas, hektáronként 30—40 mázsa. Jelenleg a krasznodari területen az őszi borsóvetés zömét zöldtakarmányként használják fel. A Krasznoarmejszki rizstermelő szovhozban az 1959. őszén elvetett 160 hektár ősziborsó-területen pktóber 23-tól december 6-ig, amíg a hó le nem esett, 74 fejőstehén és 176 növendékmarha legelt. Ez alatt az idő alatt a tejhozam tehenenként naponta két kilóval, a tej zsírtartalma pedig 4 százalékról 4,5 százalékra emelkedett. Az őszi borsót hatalmas tömege és finom, gyenge szára miatt támasz-növénnyel vetik. Támasznövényként a krasznodari terület gazdaságai őszi zabot, vagy őszi búzát — Bezosztaja I.-et vetnek. A Krasznoarmejszki szovhozhoz hasonlóan járt el a krasznoarmejs2íki járás Micsurinról elnevezett kolhoza. Az ősszel elvetett 195 hektár őszi borsó — őszi zab és őszi borsó — őszi búza keverékekből kora tavasztól kezdve három hónapig ezer fejőstehenet, 4500 sertést és 20 000 kacsát látott el első osztályú zöldtakarmánnyaL November első dekádjának végén az őszi borsó-őszi zab keverék 278 mázsa hektáronkénti zöldtömeget adott. Ebben a zöldtömegben a borsó 174 mázsa, a zab pedig 104 mázsa volt. Ez a takarmány 4268 takarmányegységnek felel meg. Áttelelés után — meg kell jegyeznem, hogy az őszi borsó hótákaró nélkül mínusz 19, hótakaróval mínusz 29 fokot bir ki — ugyanezen a területen az őszi borsó újra kihajtott és április harmadik dekádjának elején 180 mázsa hektáronkénti zöldtömeget adott. Ez 2400 takarményegységnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy hektár őszi borsó—őszi zabos keverék a késő őszi és kora tavaszi időben a szovhoz állatállományának 458 mázsa hektáronkénti zöldtömeget biztosított, ami 6668 takarmányegységnek felel meg. Saját kísérleteim is igazolják ezt. Az 1961. október 3—5 között elvetett őszi borsó—őszi-búzás keverék május másodikára hektáronként 424 mázsa príma zöldtömeget adott. (50 hektár átlagában). Ennél sokkal magasabb termést is el lehet érni. A Kubáni Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságában ugyanebben az időben elvetett őszi borsója — igaz kisebb területen — május végére (150—700 mázsás hektáronkénti fermést adott. Proteinben igen gazdag az őszi borsó. Egy mázsa zöld anyag 2,5 kilogramm emészthető proteint tartalmaz. Az őszi borsó szénatakarmány-egysége magasabb a lucerna és vöröshere-takarmány egységénél. Emészthető fehérjében az őszi borsó magja is igen gazdag. Egy mázsa száraz őszi borsómag 19,5 Csurikov I. I., az őszi borsófajták kinemesítője a hatalmasra nőtt növényekkel. kilogramm emészthető fehérjét tartalmaz. Ugyanennyi mennyiségű zab 8 kilogramm, az árpa 9 kilogramm emészthető fehérjét tartalmaz. Gyakorlatilag az őszi borsó segítségével meg van oldva az állatállomány fehérje- és karotindús takarmányának téli szükséglete. Mint elővetemény az őszi borsó is nagyon jó, gyökérzete és tarlómaradványa javítja a talaj vízháztartási viszonyait, a talaj szerkezetét és fizikai tulajdonságait, s a talajban nagy mennyiségű nitrogént hagy vissza. A gulkevicsi járás „Nasa Rogyina”-kolhozában a magnak letakarított őszi borsó után az őszi búza 40 mázsa hektáronkénti termést adott, ugyanitt az évelő füvek utáni első évben az őszi búza 39,5, második évben 36,4 mázsát adott hektáronként. A Krasznoarmejszki rizstermelő szovhoz különböző üzemegységeiben az őszi borsó zöldtömegének leszántása következtében a rizs termése 8—15 mázsával emelkedett hektáronként. 1959-ben 27 hektár rizsvetés tiszta ugar után 30,6 mázsa, amikor a közvetlen szomszédságban lévő 28 hektár őszi borsó után vetett rizs 51,4 mázsa hektáronkénti termést adott. Nálunk, Magyarországon, de különösen a rizstermelő megyéinkben is ajánlatos lenne elterjeszteni. A meteorológiai viszonyaink azonosak a krasznodári rizstermelő járásaiéval. A kevésbé intenzív takarmánynövényeinket fel kell cserélni intenzív növényekkel, még akkor is, ha lucernáról van szó. Ez nem azt jelenti, hogy most már cseréljük le az összes lucernásainkat. Erről szó sem ■ lehet, hisz a Békés megyei tájfajta lucernák magjai a külföldi piacon is igen nagy tekintéllyel bírnak. Én a rossz lucernásainkról beszélek, amelyek évente 10—13 mázsa szénát adnak holdanként. Meg kell gondolni, hogy nem lenne-e jobb a rossz lucernásainkat jó hüvelyes (borsó, szója stb.), kapás takarmány-növényekkel helyettesíteni.
