Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

1962. szeptember 14. 4 Péntek Ma már a megye minden községében rendszeres az ismeretterjesztés Régebben általánosabban, de még jelenleg is elég gyakran ta­lálkozunk azzal a téves felfogással, hogy az ismeretterjesztő mun­ka valamiféle önálló tevékenykedés vagy legjobb esetben hivatalos állami feladat. Ha így lenne, mindkét esetben helytelen, célszerűt­len szerepet töltene be. Megkértük dr. Krupa Andrást, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei titkárát, fogalmazná meg a nyilvánosság részére pontosan és közérthetően a népművelésben oly döntő szerepet betöltő ismeretterjesztés lényegét. Ne csak tudják, éressék is as emberek A TIT a népművelési munka keretében, annak szerves része­ként, társadalmi tömegmozgalmi feladatot folytat, a tudásnak az ismereteknek széles körű átadását végzi a szocialista műveltség, a szocialista kultúra terjesztése ér­dekében. A TIT-nek ezt a munkál­kodását azonban csak erős me­gyei társulattal lehet végrehajta­ni. Ez az erő létezik és mind ha­tásosabban működik. Az irányító szerv, a megyei elnökség szakosz­tályvezetősége kiváló szakembe­rekből áll, akik igen jó munkát végeznek. Egyrészt ennek köszön­hető, hogy a Békés megyei TIT az ismeretterjesztésben az ország­ban a megyék közt már az ötödik helyen áll. Ma már minden községben rendszeres az ismeretterjesztés, önálló járási elnökségek és köz­ségi előadói csoportok működnek a helyi igényeknek és követelmé­nyeknek megfelelően. Az évi nép­művelési tervekben — mind a já­rásokban, mind pedig a községek­ben — az ismeretterjesztés a nép­művelési feladatoknak egyre szo­rosabb, harmonikusabb részévé válik. Milyen értékű volt és mi­lyen értékű ma az ismeret­terjesztő munka megyénk­­ben? Krupa elvtárs a következőkép­pen világította meg előttünk a helyzetet: — Jó darabig az előadások szá­mának a növelése volt a cél, je­lenleg azonban a fő figyelem az előadások tartalmi részére terelő­dött át, természetesen az előadá­sok számának megtartásával. A magas szívonalnak kiváló szakelő­adók a biztosítékai. Tartalmi vo­natkozásban elsősorban a társa­dalmi jólétet biztosító termelés, illetve termelékenység növelését célzó tudásanyag átadása a legfon. tosabb. Ennek szoros tartozéka a közösségi tudat fejlesztése, a szo­cialista munkaerkölcs kialakítása, az egységes paraszti osztály meg­teremtésének a segítése. Mindeh­hez nélkülözhetetlen a természet­­tudományos ismeretek elsajátítá­sa, valamint az esztétikai képzés is. A dolgozók ne csak tudják, hogy miért tevékenykednek, hanem érezzék a munka életét szolgáló szépségét. Mindennek sikeres megvalósítá­sához jó szakcsoportók szüksége­sek. Megtudtuk^ hogy ezek kiala­kítása most történik. Kíváncsiak voltunk, vajon a szervezésnek eb­ben a szakaszában rendben megy­­e minden? Kiderült, hogy a fő fel. adatot, az agrárműszaki szakem­berek intenzív bevonását, ezeknek a szakembereknek az ismeretter­jesztés irányában való bizonyos fokú „érdektelenségük” miatt, nem lehet a kívánt lendülettel végez­ni. Ugyancsak nem eléggé aktívak még megyénk közgazdászai, az­után kevés a kémikus, a biológus, holott ma éppen a termelékenység növelésében óriási jelentősége van az agrobiológiának és kémiának. A helyzet előnyös megváltoztatása érdekében a TIT megyei vezető­sége.— hajlékonyán — azzal is serkenti a szakemberek bekapcso­lódását az ismeretterjesztésbe, hogy az előadók magas fokú kép­zését nem a megyeszékhelyen tart­ja, hanem az ország és a megye legjobb szakembereit, kutatóit, tu­dósait konferenciák tartására le­viszi a járásokba, s ott adják át a legkorszerűbb tudományos ered­ményeket. Az Ismeretterjesztés célkitfl­eredményesen, ahol az üzem vagy tsz dolgozóiból társadalmi vezető­ség jön létre annak irányítására. Megyénkben az akadémia-mozga­lomnak lassan kétéves hagyomá­nya van. Sajnos ennek és általá­ban az ismeretterjesztésnek a tá­mogatásában a gazdaságvezetők még nem eléggé aktívak. Világo­san látják ugyan, hogy a termelé­kenységet növelni csak modern technikával lehet és erre szívesen is áldoznak, de a modern gépekkel bánni tudó, szakképzett, szocialista gondolkodású emberek kinevelésé­re nem hajlandók eleget áldozni. Az MSZMP VIII. kongresszusá­nak irányelvei ilyen értelemben is félreérthetetlenül megmutatják a helyes cselekvés útját. Noha az előző évadban me­gyénkben 3112 ismeretterjesztő előadás hangzott él, országosan is jó átlagú látogatottsággal, az a vé­leményünk — és ez a vélemény egyezik a TIT megyei vezetőségé­nek a véleményével —, hogy akad Békéscsabán és a megyében üzem, szövetkezet és egyéb munkaterü­let, ahol az ismeretterjesztés még mindig szervezetlen, sőt szerződés­­kötések sem történtek. Szerencsé­re a tömegszervezetek — elsősor­ban a szakszervezet, a nőtanács és a Vöröskereszt — tisztán látják, hogy olyan közös ügyről van szó, melyben segítségük súlyosan esik latba. A propaganda, a szervezés, a dolgozók érdeklődésének felkel­tése és tömegeik megmozgatása menet közben is végezhető és ilyen értelemben tömegszervezeteink nagy segítségére lehetnek a TIT- nek mind a járásban, mind pedig a községekben. Huszár Rezső zését jelenleg mi testesíti meg legjobban? Az érdekes válaszból megtud­tuk, hogy a munkás- és tsz-aka­­démiák. Szerepük a köztudatban még ma sem egyértelmű, ezért ezt is tisztázni kívántuk. Feladatuk meglepően hasznos. Az iskolai és állami képzéseikben részt nem ve­vő dolgozók társadalmi úton való rendszeres képzésének ez egyik leghatásosabb, leg­egészségesebb formája. Igen, közkedveltek. Főként szakmai tu­dásanyaggal szolgálnak, de nem helyettesítik a szakoktatást. Cél­juk az akadémiáknak az, hogy a dolgozókban felébresszék a szak­mai tudás iránti vágyat kedvet keltseneik az általános iskolába vagy szakmai tanfolyamra való beiratkozásra. A szakmunkások továbbképzésének is elősegítő!. Azonban csak akkor igazán élet­képesek, ha gazdájuk az üzem, il­letve a tsz. Ebben teljesen igazat adunk Krupa elvtársnak. Tapasztaltuk, hogy az akadémia ott működik A 44. sz. Építőipari Vállalat Budapestre felvesz kubikosokat vegyes munkára, segédmunkásokat és lakatosokat Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. Szál­lást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15. 50752 A pokol szolgálatában Egy nyugatnémet városka főterén hirtelen összeesik és meghal egy kisfiú. Dr. Crammot, a tehetséges, fiatal kémikust nagyon meg­rendíti az eset. ö az egyetlen, aki tudja a gyerek halálának okát... így kezdődik a film története, mely mindvégig izgalmas, lebilincse­lő. (Tótkomlóson a Dózsa mozi játssza, 1962. szeptember 13—14-ig.) Rádió- és televízió-műsor SZOMBAT, 1962. SZEPTEMBER 15. KOSSUTH RÁDIÓ; 8.10 Opeirarészle­­teik. 9.00 Menyasszonyok, vőlegények iskolája. 9.20 Szívesen hallgattuk. H.52 Gratulálunk! 12.15 Dallal, tánccal a világ körül. 12.47 Jevgenyij Jevtusenko versei. 13.05 Könnyűzene. 13.40 Lányok, asszonyok. 14.00 Beethoven: IV. (B-<iur) szimfónia. 14.40 Nagy magyar elbeszé­lők. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 17.45 A Rádió drámaműhelyében. 18.00 id. Magyari Imre lemezeiből. 18.10 Gondolat; 18.50 Takács Pa­ula és Simándy József éne­kel. 19.20 Rózsa Sándor. Folytatásos rádiójáték. II. rész. 19.50 Jó éjszakát, Sorok egy kiállításról A fegyveres erők napja tiszte­letére minden évben megrende­zik a katona-festők, szobrászok, fotósok kiállítását. Ezek a kiál­lítások hű képet adnak a hadse­regben élő képzőművészek fejlő­déséről, művészeti törekvéseiről. Az idei kiállítás Budapesten kerül megrendezésre. A zsűrizés és megnyitás előtt a múlt hét vé­gén bemutató kiállítást rendeztek a magasabb egység képzőművé­szeinek műveiből Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. Ez a kiállítás tulajdonképpen egy kis „előzetes”, s arra hivatott, hogy felvonultassa egy év termését, a Budapestre induló legjobb alkotá­sokat. A kiállítás egyik ígéretes meg­lepetése Migend András honvéd jelentkezése. A fiatal katona, aki képzőművészeti gimnáziumot vég­zett, sokoldalúságával, modern fel­fogású plakátterveivel és drót­plasztikájával hívta fel magára a figyelmet. A „Tiltakozz!” és „Ér­tük kell harcolnod” című plakát­­teryei nagyon hatásosak, szug­­gesztív erejűek. Ezúttal is találkoztunk a fest­mények körében Petrovszki Pál munkáival. A feloldott, finom árnyalatokkal, megkapó melegség­gel ábrázoló művész most is si­kert aratott. Különösen a „Közös erővel” című olajfestménye érde­mel említést. Az orosházi Tarap­­csik Jánosnak a „Gyakorlaton” cí­mű képe sorolható a sikeres alko­tások közé, bár kiütközik fénykép­szerűsége. A szobrászművészetet Párzsa János rendőralhadnagy és Kran­­kovics Ottó honvéd művei kép­viselték, míg a fotoművészetet Hubai Attila, Nervetti Károly és Szilágyi József katonák nagyon jól sikerült felvételei. Különösen jó pillanat-érzékre vall Hubai: „Hogy mit kell megérni...” és Nervetti: „Elrontott horgászörö­mök” című fotója. A kiállítás másik meglepetése a művészi szinten barkácsoló Göm­bér Miklós hadnagy hajómodell­­je. A fiatal tiszt a „Szaturnusz” nevű szovjet cirkáló kicsinyített mását készítette el, amely rádió­irányítással is működik. A buda­pesti kiállítás egyik nagy sikeré­nek ígérkezik a mesteri „barkács­­munlka.” A kiállítás szépséghibája — a kevés résztvevőn kívül — csupán az volt, hogy nagyon rövid ideig tartott. Jó lenne, ha szeptember végén, október elején a. budapesti kiállítás után ismét megrendez­nék Békéscsabán. gyerekeik! 20.00 Esti krónika. 20.20 Köz­vetítés az atlétikai Európa-bajnokság­­ról, BeJgrádtoól. 20.30 Luxemburg gróf­ja. 0.15 Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ: 14.20 Könnyűzene; 15.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.25 Zongoramuzsika. 15.55 Horgászok öt­perce. 16.05 A nagymenő. 16.50 Hang­­lemezgyűjtök húszperoe. 17.10 Orvosi tanácsok. 17.15 Bruno Walter — írásai­nak tükrében. 18.10 Szív küldi. 19.05 Űj technika aiz orvostudományban; 19.20 Századunk zeneművészetéből; 21.45 A múzeumőr mesél. 22.00 Táncol­junk! 23.30 Hírek. 23.45 Műsorzárás; A TV MŰSORA: 16.35 Atlétikai EU- rópa-bajnoksóg. 18.40 TV-híradó. 18.55 Hétről hétre... 19.05 „Francia vagyok Párizs városából.,^ 20.00 Szórakozzék velünk! 1962. SZEPT. 14. Békési Bástya: Nevessünk. Békéscsa­bai Brigád: Az elveszett paradicsom; Békéscsabai Szabadság: Fiaitalok vol­tunk. Békéscsabai Terv: Az énekesnő hazatér. Gyomai Szabadság: Különle­ges megbízatás. Gyulai Petőfi: Carmen Jones. Gyulai Erkel: DoHánpaipa. Me­zőkovácsházi Vörös Október: Két szo­ba, összkomfort. Orosházi Béke: Eltűnt egy asszony. Orosházi Partizán: A nagyváros örömei. Sarkadi Petőfi: Rá­kóczi hadnagya. Szarvasi Táncsics. A megszökött falu. Szeghalmi Ady: Az utolsó tanú; műsora Szeptember 14-én ese fél 3 órakor Kaszaperen Bar tos—Báró ti: MINDENT A MAMÁÉRT Munkavédelmi kiállítás Békéscsabán Mindenkit érhet baleset? Nem! Csak azt, aki nem ismeri — az ő érdekében is hozott — balesetel­hárítási szabályokat. Ezek megis­merését segíti elő a vasipari, fa­ipari és építőipari dolgozók részé­re az a kiállítás, mely szeptember 29-én nyílik Békéscsabán, a Mun­kácsy Mihály Múzeumban a Kis­ipari Szövetkezetek Kölcsönös Biz­tosító Intézete rendezésében. A munkavédelmi kiállítás, mely a jelzett időtől október 8-ig minden­nap délelőtt 10-től este 7 óráig te­kinthető meg (munkaszüneti na­pokon is), nemcsak a felsorolt iparágakban dolgozóknak, hanem mindenkinek tanulságos lesz, aki az életben bármikor olyan hely­zetbe kerülhet, hogy testi épségét a munka területén érvényes óvó­rendszabályok betartásával bizto­síthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom