Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

1962. szeptember 25. 2 Kedd Bolgár vendégek háromnapos látogatása megyénkben A Hazafias Népfront meghívá­sára szombaton bolgár vendégek érkeztek megyénkbe s összesen három napot töltöttek nálunk. Marin Pesevt a Bolgár Kultúra igazgatója és Bojka Marinovat a Bolgár Kultúra titkára már több­ször járt Békés megyében, ezért örömmel tettek mó«t is eleget a meghívásnak. Kúsznék János, a Hazafias Nép­front megyei titkárának társasá­gában szombaton a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet­be látogattak el. A gyarmatiak meleg barátsággal fogadták a ven­dégeket Csató Zsigmond tsz-ednök ismertette a szövetkezet fejlődését, eredményeit, s ezután megmutat­ta a vendégeknek az állattenyész­tő-majorokat, a kertészetet, a nagy szárazság ellenére gyönyö­rűen elmunkált őszi vetéseket. Az Aranykalász tsz tagjai — akik alig egy évtizede nehéz körülmények között, erősen szikes talajon kezd­ték a közös gazdálkodást — jogos büszkeséggé! mutatták meg a tíz és fél liter istálló-átlagon felül te­jelő teheneket, az 500 anyakocát, a hízókat a sőréket, a rengeteg új és félig kész épületet, a jól fejlett gépparkot. Este a szövetkezet székházéban brigádvezetők, szak­emberek és egyszerű termelőszö­vetkezeti tagok találkoztak a ven­dégekkel, s órák hosszat elbeszél­gettek a bolgár és a magyar nép barátságáról, életéről, munkájá­ról, eredményeiről. . Vasárnap reggel Kondoroson megnézték Rózsa Sándor híres be­tyárcsárdáját, később Szarvasra utaztak, a Tessedik Sámuel Me­zőgazdasági Technikumba, ahol Dr. Vincze Ferenc igazgatóhelyet­tes és a népfront helyi képviselői fogadták őket. A jól felszerelt is­kola megtekintése közben meg­tudták, hogy Szarvason hazánk minden tájáról érkezett fiatalok tanulnak s főleg az öntözés terü­letére nevelnek ifjú szakembere­ket. Később megtekintették a szarva­si felsőfokú óvónőképző intézetet, az öntözési és Rizstermesz­tési Kutató Intézetet, majd csónakkirándulást rendeztek számukra és horgászatot a Holt- Körösön. Este Csabacsűdön ren­deztek magyar—bolgár barátsági estet, ahol állami gazdasági dolgo­zókkal és termelőszövetkezeti pa­rasztokkal találkoztak vendégeink. Hétfőn egész napos látogatásra érkeztek Végegyházára. Itt a me­gyénk egyik legjobban gazdálkodó szövetkezetét tekintették meg. Is­merkedtek a végegyházi termelő­szövetkezeti parasztság életével, munkájával, a közös gazdaság eredményeivel. Este a nemrég épült községi művelődési otthon­ban találkoztak a falu lakosságá­val. Maian Pesev igazgató ismer­tette a bolgár nép életkörülmé­nyeit, az utóbbi években elért ro­hamos fejlődést. Bolgár vendégeinket megyénk­ben nagy szeretettel fogadtál?, s ők azzal búcsúztak, hogy máskor is szívesen töltenek ilyen kellemes napokat Békésben. — Ary — Miiyen nyelven? Letartóztatások Spanyolországban New York (TASZSZ) Min a New York Times tudósí­tója jelenti Madridból, letartóztat­tak huszonöt spanyol állampol­gárt, akik hosszú idő után most tértek haza Algériából. A letartóz­tatottakat azzal vádolják, hogy az 1936—39-ben lezajlott spanyol pol-Olasz barátjukkal találkoztak a Balassi-együttes tagjai Szetember 23-án, vasárnap ked­ves vendég látogatott Békéscsabá­ra a Balassi művelődési otthon­­,ba. Enzo Lauretta a szicíliai Agri. gentoból jött el, hogy ismét — ez­úttal hazájukban — találkozzon bai'átaival, a Balassi-együttes tag­jaival, akik nemrég oly forró si­kert arattak Agrigentoban, a nem­zetközi táncfesztiválon. Itt ismer­kedtek meg Enzo Laurettával, az Olasz—Magyar Baráti Társaság ügyvezető elnökségének egyik tag­jával, akivel igen mély barátságot kötöttek. Régi ismerősök, barátok talál­koztak vasárnap a Balassi műve­lődési otthonban, s felelevenítet­ték közös élményeiket. Az olasz vendég ötödször járt már Magyar­­országon. Ismeri Budapestet, Deb­recent, Dunaújvárost, Pécs kör­nyékét és a Dunántúl más váro­sait. Békéscsabán először jár, de mint mondotta, nem utoljára. Még sokszor akar találkozni a csabai­akkal, a Balassi-együttes tagjai­val, akiket nagyon a szívébe zárt. — A nemzetközi táncfesztiválon a magyar együttes műsora szerez­te a legnagyobb élményt — mon­dotta többek között és kedves epi­zódokat elevenített fel az együt­tes agrigentoi szerepléséről. Ismeri minden tagját, van, akit név sze­rint, de egy-egy műsorszámból is emlékszik az arcokra. A találkozón részt vettek Békés­csaba város vezetői is, akiknek ne­vében Uhljár Mihály, a városi ta­nács vb-titkára üdvözölte az olasz vendéget és köszönetét mondott azért a figyelmességért, mellyel a Balassi-együttest olaszországi út­ján részesítették. Enzo Lauretta pedig Agrigento polgármesterének köszönetét tol­mácsolta az együttes tagjainak azért a szép élményért, melyet táncukkal nyújtottak a város la­kóinak. ö maga pedig csak any­­nyit mondott, hogy mindig szíve­sen jön Magyarországra, mert úgy érzi magát itt, mint otthon, ba­rátai körében, hiszen itt is van­nak barátai, akikhez igen mély kapcsolat fűzi. K. J. gárháború idején „bűntetteket” követtek el. A letartóztatások zömét — a je­lentések szerint — Cartagonában foganatosították. A szóban forgó 25 ember közül némelyikre halálos ítélet vár, ha bűnösnek mondják ki őket a polgárháború eseményei­vel kapcsolatban emelt „gyilkos­ság” vádjában. Az AP jelentése szerint a barce­lonai katonai ügyész szombaton halálos ítéletet kért Jorge Gonill Valis egyetemi hallgatóra. akit két társával együtt azzal vádol­nak, hogy egy anarchista ifjúsági csoport tagjaiként június • 30-án három bombát robbantottak Bar­celonában. A robbanás csak kis anyagi kárt okozott, emberélet nem esett áldozatul. A másik két fiatalemberre az ügyész hosszú időtartamú börtönbüntetést köve­telt. (MTI) — Uram! Nem veszi észre, hogy on teljesen felesleges?! Változatlanul foglalkoztatja az európai kovéleményt a gyanúsan fellobbant francia—nyugatnémet szerelem. Megírják a lapok, hogy Charles de Gaulle már jó előre fel­készült arra, hogy Nyugat-Német­­országban — németül mondja el a nagyközönségnek szánt beszé­deit. Mint most kiderült, jó előre nyelvórákat vett, felfrissítette azt a tudást, amelyet még régebben, egyebek között az 1916—18-as né­metországi hadifogsága idején szerzett. Mikor az elnök visszatért Pá­rizsba. különböző politikai fóru­mokon beszámolt útjáról. Méltatta találkozásait a nyugatnémet ve­zetőkkel, utalt arra, hogy Ham­burgban patetikus szavakkal ösz­tönözte a nyugatnémet hadsereg tisztjelt és támogatásáról biztosí­totta a nyugatnémet militaristák igényeit az atomfegyverekre. S ahogy mindezekről szólott — ter­mészetesen immár franciául —. jó­zanabb hallgatói megcsóválták fe­jüket és ezt mormogták maguk­ban: „Az elnök még mindig né­metül beszél”. T. I. Az ismeretterjesztő munka új módszereit vitatta meg a TIT megyei elnöksége A TIT megyei elnöksége szep­tember 20-án délelőtt kibővített elnökségi ülést tartott a TIT klub­jában. Az ülést dr. Kertész Már­ton, a TIT megyei elnöke nyitotta meg, majd Bencsik Endre, a pe­dagógiai szakosztály elnöke „Az ismeretterjesztés módszertani kér­déseiről” címmel terjesztett elő beszámolót. A beszámoló részlete­sen foglalkozott azokkal a mód­szerekkel, amelyeket az újformá­jú ismeretterjesztésben alkalmazni kell. Az elnökségi ülésen részt vevők — a járási elnökök és titkárok is — nagy számban szóltak hozzá Bencsik Endre előadásához. Vala­mennyien az ismeretterjesztés új módszereinek kutatását és felhasz­nálásának fontosságát, hangoztat­ták. MOTOROSOK, FIGYELEM! A Gyulai Vas-. Fém- és Gépipari Ktsz a lakosság részére minden­nemű motorkerékpár és robogó szakszerű, gyors és pontos javítá­sát, valamint generálozását rövid határidőre vállalja. Központi iro­da: Gyula, Thezarovits u. 4. Tele­fon 248. KERESSE FEL BIZALOMMAL SZÖVETKEZETÜNKET! 518 Szemin elővett a zsebéből és odanyújtott Sirokovnak egy fényképet. Középkorú, sovány és a felső teste után ítélve magas férfit áb­rázolt a fénykép. Sirokov figyel­mesen tanulmányozta a fényké­pen látható férfi szőkésfehér szemöldökét, mélyen bennülő szemét, orrát, amelynek alig ész­revehető volt a hajlata, s a he­gyét egy kis barázda szelte át, hosszú nyakát, amelyről óriási ádámcsutka dudorodott ki az ál­la alatt. — Nem — ^szólalt meg, ami­kor visszaadta a fényképet. — Ilyen személyt nem ismerek. A választ igen szórakoztató­nak tartotta az ezredes. Elmoso­lyodott. Sirokov észre ts vette, s még egyszer kezébe fogta a fényké­pet. — Nem. Határozottan állítom, nem ismerem — mondta most már magabiztosabban. — Nem találkoztam még vele, ezredes elvtárs. Becsületszavamra nem. — Ezt az embert letartóztat­ták — felelte Azizov. — Ül. Méghozzá éppenséggel itt ma­guknál. Sirokov maga elé húzta a nap bűneseteiről szóló jelentéseket. — Tolvaj? — lcédezte. — Zseb­metszés a villamoson? — Pontosan ez az — felelte Szemin. — Várjanak csak ... Várjanak csak ... Dehát éppen maguk ér­deklődnek utána? Azizov bólintott. — Akkor meg mi értelme volt a lopásnak? — Sirokov felkelt a díványról. — Elment ennek az esze vagy mi? Nem megy a fe­jembe. — Nekünk is feladta a leckét. — Azizov kis szünet után foly­tatta. — Elég messziről küldték ide még másfél hónappal ezelőtt. Szemmel tartjuk. Minden ala­punk megvan a feltételezésre: fontos ügy miatt jött. Még alig­hogy akcióba kezdett, s nesze neked, belekeveredett ebbe a zsebmetszésbe. Sirokov megnyomta az asztali csengő gombját. Bejött a titkár. A rendőrőrnagy átadta neki a villamoson történt eset jelenté­sét, miközben ujjával aláhúzta a színhelyre vonatkozó mondatot. — Ellenőrizze, hol van a letar­tóztatott és ki vezeti a nyomo­zást. A titkár hamarosan visszajött, s jelentette: a letartóztatott be­ismerte a tolvajlást. — Beismerte, hogy zsebmet­szést követett el? — kérdezte csodálkozva Azizov. — Még meg is bánta a tettét. Megesküdött, hogy többször nem fordul elő. Azizov megkérte Sirokovot, adjon engedélyt titkárának a távozásra. — A letartóztatottat pedig — mondta — jó lesz szem­mel tartani, de kihallgatni egye­lőre nem kell. Azizov ezután a nyomozati anyagok tanulmányozásával fog­lalkozott. ' — Igazolványok tehát nem voltak nála. Vagy inkább való­színű. hogy a letartóztatás előtt elhajította —, mondotta az ezre­des az iratok lapozgatása köz­ben. — Alekszandr Scsukónak nevezte magát. Hamis lakcímet mondott be. Pontosan tudjuk, hol lakik ... S mindennek a te­tejébe: beismerte a zsebmet­szést! — Azizov felemelte a fe­jét és kérdőn nézett kollégájára. — S micsoda könnyedén be­ismerte! — szólalt meg Szemin. — Mindent kereken tagadhatott volna, hiszen nincs meg a kár­vallott, s tanúk sincsenek. — Ez valóban különös — mondotta Sirokov.

Next

/
Oldalképek
Tartalom