Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
1962. szeptember L. 2 Szombat Miért húzódik a beszámolókészítés Csanádapácán ? — Milyen tanulságot sxüríek le ax irányelvekből a tsx-ekben ? — Szeptember első hetében me-A tagok önkritikája gyeszerte megkezdődnek pártalapszervezeteinkfoen az elmúlt évek munkáját és a legutóbbi vezetőségválasztás óta megtett utat felmérő taggyűlések. Ezek a taggyűlések előzik meg a községi, járási és végül a megyei küldöttválasztó pártértekezleteket, melyek a VIII. pártkongresszust készítik elő. Csanádapácán szeptember 4-én kerül sor az első taggyűlésre a Haladás Termelőszövetkezet alapszervezetében. Meglátogattuk a tsz pártvezetőségét, hogy érdeklődjünk: mint állnak az előkészületekben. El kell mondani, hogy nemcsak a Haladás Tsz-ben, hanem a község többi szövetkezetében sincs még kész a beszámoló, melyet pedig a taggyűlés előtt az esetleges módosítások, javítások, betoldások miatt a vezetőségnek kollektiven kell megvitatni. Némely szövetkezetben, mint például az Üj Barázdában — ahol a pártmunkában fiatal, még gyakorlatlan a titkár —, komoly nehézségek mutatkoznak a beszámoló összeállításában. De másutt is még az elején, az adatok gyűjtésénél tart ez a munka. flZ elvtársak a sok „közbeeső” feladatra (félévi záró tsz-közgyűlés, a kongresszusi irányelveket tárgyaló taggyűlés, stb.) hivatkoznak, amelyek „kitolták” a beszámolók elkészítésének határidejét. Valóban, az elmúlt hetek programja zsúfolt volt, de minden szövetkezeti szintű gazdasági értekezlet, nem is beszélve a legutóbbi taggyűlésekről, melyeken az irányelveket tárgyalták meg — csak segíthetett a jó beszámolók és általában a közelgő taggyűlések előkészítésében. S hogy segített ebben az aiapszervezetnek a községi pártbizottság? Igaz ugyan, hogy többször összehívták a párttitkárokat, amikor is Szűcs elvtárs részletesen, mindenre kiterjedő magyarázattal elmondta: milyen szempontokat vegyenek figyelembe a beszámoló készítésekor, hogyan használják fel ehhez a kongresszusi irányelveket. Arról is szó esett, hogy a párttitkár ne egyedül csinálja a beszámolót, Napjainkban, amikor a Vosztok III. és a Vosztok IV. űrhajók szenzációs teljesítményéről értesülünk — minden eddiginél jobban átérezzük, hogy új korszak küszöbén állunk. Az ember sorozatos győzelmei a világűr ostromában mindenkiben az eddiginél nagyobb érdeklődést ébresztenek a csillagok világa iránt. Alaposabb csillagászati tudással jobban tudjuk értékelni az elért nagyszerű eredményeket. A legfontosabb ismeretek megszerzésére nyújtanak lehetőséget a TIT Békés megyei szervezete által megrendezésre kerülő előadások is. Az előadások foglalkoznak a csillagászat történetével, megemlékeznek azokról a ragyogó szellemekről, akik a haladást képviselték a 6000 éves tudományban. Az előadások után a TIT távcsöves bemutatókat rendez. A TIT Békés megyei szervezete által rendezett csillagászati hét programja a következő: 1962. szeptember 4-én, kedden 17 órahanem a különböző munkaterületeknek megfelelően, elsősorban a vezetőségi tagok, de az egyszerű párttagok között is ossza ki egyegy téma anyagának összegyűjtését, s mindezeket beszéljék meg előzetesen a pártánk! v üliekkel. Sőt, az Üj Barázda Termelőszövetkezetben Kolocsi elvtársnőnek konkrétan is segített Szűcs elvtárs a beszámoló vázának, külön, böző pontjainak a kidolgozásában. Az instrukciós megbeszéléseken túl azonban sem a hathatós ellenőrzéssel, sem a konkrét, íevőleges segítséggel nem sokat adott a község csaknem féltucat szövetkezetében a pártbizottság ahhoz, hogy realizálódjanak is az instrukciók. Ezért húzódott él a beszámotlókészítés. B kővetkező napok sürgős teendője, hogy a községi pártbizottság részéről kézzelfoghatóbb legyen a segítségadás, s az alapszervezetek vezetőségei is igyekezzenek a beszámolók formába-öntésével. Megkönnyíti a dolgukat, hogy nemrégen taggyűléseken vitatták meg a kongresszusi irányelveket, amelyből máris sok tanulságot szűrtek le a községben, mind a párttagok, mind a pártonkívüliek. Az irányelvek fényében látták méginkább meg, hogy helyes politika az, amit helyileg is igyekeznek megvalósítani az osztályfaarc vitelében. A szövetkezetben • e/k a brigádvezetők, szövetkezeti gazdák — akikre régebben származásuk miatt acsarkodtak — jól helytállnak, és ma már megbecsült tagok. S noha még ma is hallani értótien szót, hogy például: „X. Y. miért van ezen a poszton?” — egyre többen és meggyőzőbben magyarázzák meg az ilyeneknek: „Mert X. Y. ugyanolyan állampolgára a hazának, mint te, és erre a posztra rátermettebb, mint te." Hasonlóan tisztább lett a kép az iskoláztatások dolgaiban is. Mindenki egyetért abban, hogy az tanulhasson tovább felsőbb iskolában, akinek jobb feje van, függetlenül attól, ki volt és ki most az édesapja... S mOSt a kongresszusi irányelvek fényében látják meg méginkább az apácai kommunisták kor Orosházán a gimnázium csarnokában A fizika és a csillagászat kapcsolata címmel Süli Árpád, a Fizikai Szakosztály megyei elnöke tart előadást. Az előadás után a gimnázium előtt távcsöves bemutató lesz. Gyulán 1962. szept. 5-én, szerdán 18 órakor az Erkel Ferenc művelődési házban Új problémák — új eszközök a csillagászatban címmel szintén Süli Árpád tart előadást. Békéscsabán szeptember 7-én, pénteken 18 órakor a TIT klubjában (Tanácsköztársaság útja 12. I. em.) ifj. Bartha Lajos, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársa Égitest lett a Föld című előadására kerül sor. Az előadás után a Kossuth téren lesz távcsöves bemutató. Az előadásokon az Üstökösök és az így jutunk a csillagokba című filmeket vetítjük. A csillagászati hét rendezvényein az érdeklődők díjtalanul vehetnek részt. Hursan György, a TIT megyei természettudományi szaktitkára, azt is, milyen helyes kezdeményezés volt a községi tsz-klub létrehozása, ahova kivétel nélkül minden szövetkezetből járnak szórakozni, beszélgetni, egymás véleményét kicserélni, vagy ahogy tréfásan mondják a községben: egységesülni a gazdák. Itt biztogatják egymást: igenis tanulni kell, mert jó szövetkezetei csak hozzáértő tagokkal lehet teremteni. Nem véletlen( hogy ebben az évben kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztály létesül Apácán, amelyre csak az Üj Barázdából 13-an jelentkeztek, az összes jelentkezők száma pedig majdnem negyven. Itt, a tsz-klubban kerülnek szóba olyan dolgok is, melyeket egyik-másik termelőszövetkezet párttaggyűlése vagy közgyűlése mondott ki kollektiven, hogy például: nem is várható jó búzatermés olyan földből, amelybe az egymást követő években mindig csak búza került, vagy amelyek nincsenek jól előkészítve, trágyázva. így van ez — s mondják a példákat saját szövetkezetükből, míg aztán odakanyarodik a beszélgetés, hogy „az idén nálunk sem marad felszántatlan terület”. Ezekről is, s ezek mellett sok minden másról keld szólni a beszámolóknak, amikor elemzik a szövetkezet gazdasági, politikai helyzetét, megállapítják: eddig jutottunk már el, és így kell tovább mennünk. Ha ezek az alapvető dolgok nem szerepelnek a beszámolókban, akár Csanádapácán, akár másutt, akkor nem lehet olyan taggyűlésre számítani, amely valóban fontos állomása a szövetkezet további fejlődésének. Ezért szükséges, hogy a beszámolókat megvitassák a pártvezetőségek, hogy azok alaposak, elemzők, iránymutatók legyenek, az egész vezetőség, az egész párttagságt valamint a pártonkíviiliek véleményét is kifejezzék. Varga Dezső Grat Emil von Wedel nyugatnémet békebarát meglátogatta Magyarországot és a polgári pacifista szemével körülnézett hazánkban. Tapasztalatairól, észrevételeiről 3 hasábos cikket írt a Das andere Deutschland című német lapba. Wedel többek között a következőket írta: „Két barátommal gyorsmotorvonattal érkeztem Budapestre. Az utolsó ausztriai állomáson meglepetésünkre az osztrák útlevélvizsgálók és vámhivatalnokok nem szálltak le a vonatról. A magyar határállomáson helybeli kartársaik szívélyesen üdvözölték őket. Ezt látva felötlött bennünk a kérdés, miért nem lehetséges ilyesmi az NSZK és az NDK határán? Egyébként a határátlépéskor láttuk a sokat emlegetett „halálsávot” is. Ez semmi egyéb, mint két közönséges szögesdrót, olyasféle, amilyet azokon a telkeken látni, amelyeken nem lehet átjárni. A magyar oldalon őrtorony áll. A vonat áthaladásakor a toronyban álló katona a mellvédnek támasztotta a puskáját és barátságosan integetett a vonat utasainak. A vám- és útlevélvizsgálat a vonaton bonyolódott le, sok „hitt’ schön” közben. A geszti termelőszövetkezeti tagok most azt mondogatják a vezetőségnek: „Hiába, nektek volt igazatok, mi meg nem láttunk előre”. Most már az ügyet nem is kellene háborgatni, ha nem lenne benne néhány tanulság. De van, mert tanultak belőle a geszti tsztagok is, meg a vezetőség is. Geszten, mint másutt is, vitatkoztak elég sokat a tagok az elosztás mód. szerén. A vezetőség a mar jól bevált módszert, a munkaegységet javasolta a tagoknak. A tagok pedig az itt-ott alkalmazott részesművelés szerint vélték jobbnak a részesedés-elosztást. Vita vitát követett s nem is volt egy közgyűlés elég, hogy döntsön az ügyben. A vezetőség képtelen volt igazáról meggyőzni a tagokat, s végül a közgyűlés a részesművelést szavazta meg. Nem értett ezzel egyet a vezetőség, dehát a tagok így akarták. És mi történt? Míg a növénytermesztők bíbelődtek a kiosztott holdakon és csak a maguk részes földje érdekelte őket, addig a takarmányosok, az állattenyésztők és a többiek gyűjtögették munkaegységüket, dolgoztak becsülettel. Még nincs ugyan pontos szám arról, mennyit keresett a növényter-A Békés megyei Könyvtár már az elmúlt évek során is jól sikerült előadássorozatokat rendezett. Különösen közkedveltek voltak az irodalmi hétfők és a vasárnapi művészettörténeti délelőttök. A könyvtár vezetői most elhatározták, hogy ezeket az előadásokat az új ismeretterjesztési évadban a kerületi pártszervezetek helyiségeiben és az üzemi kultúrtermekben, klubokban rendezik meg. Augusztus 30-án már több üzem vezetőjével kibővített megbeszélésen tárgyaltak a terv megvalósításáról a megyei könyvtárban. Az új elgondolás célja elsősorban az, Budapesten szívesen fogadtak. Három és fél napot töltöttünk a magyar fővárosban, két napot Debrecenben és környékén, egy napot a Duna-kanyarban és másfél napot Dél-Magyarországon, a jugoszláv határ közelében. Hála a rendelkezésünkre álló autónak, sok mindent láttunk. Ezért csak néhány jellemző élményről számolok be. Budapesten már csupán a Várban láthatók a háborús pusztulás nyomai. A pesti utca képe körülbelül a régi, olyan, amilyennek 1938- ban láttam. A forgalom élénk. Egy áruházban — leszállított árakkal — kiárusítás folyt. A vevők mindenből a legelőnyösebbet iparkodtak megszerezni. Hasonlót láttam egy csemegeüzletben. Itt minden kapható, amit az ember szeme-szája kívánhat. Bármiféle hiányról itt nem lehet beszélni. Sajnos, a Nemzeti Galériának csak kevés időt szentelhettünk. A németül beszélő igazgató kitűnő vezetése mellett áttekintést nyertünk az egész magyar festészetről, amely sokszorosan öszszefonódott az olasz és francia mesterek hatásával. Amikor a számos művész szociális otthonok egyikét meglátogattuk, mész tő, s mennyit az állattenyésztő, de ahogy Proksz Béla elvtárs, a közscgi-termelőszövetkezeti párt. titkár mondja: 2:l-nél jobb lesz az eredmény a „munkaegységesek” javára. Van most olyan beszéd is, hogy „hát mi, tagok nem is akartuk annyira a részes művelést, de öthat ember nagyon rászedett bennünket és ezért szavaztuk meg”, így volt vagy nem, a közgyűléseken nem hagyta magát meggyőzni a tagság a jóról. Inkább hitt a részes művelésben, melynek szocia lista jellege eléggé vitatható, hiszen nem érezheti magáénak a termelőszövetkezeti gazda az egész közöst, ha jövedelme és munkája csupán egy kis darabka kukoricaföldtől vagy répaföldtől függ. Es Geszten hozzájött ehhez, hogy a jövedelemben is a „részesek” húzzák a rövidebbet. Ahogy beszélik, sokat tanultak ebből a szövetkezetiek s a jövőben a munkaegység alapján történő osztást választják. Meg azt is mondják, hogy ezután jobban hisznek a vezetőségnek. — Mert nektek, vezetőségi tagoknak volt igazatok, mi láttuk rosszul a dolgot... Varga Tibor hogy ezek a műveltséget gazdagító előadássorozatok még közelebb kerüljenek a dolgozó tömegekhez, mind több hallgatót — és természetesen olvasót is — nyerjenek az irodalmi hétfők, a vasárnapi előadások és a könyvtár számára. Az egyes előadásokat az idén is neves előadók: írók, történészek tartják. Üj terv a megyei könyvtárban, hogy jövőre 500 ezer forintos költ. séggel modem előadó—kiállító-termet építenek. Az építkezéshez szükséges anyagi fedezet már biztosítva is van. világossá vált, milyen példamutatóan gondoskodnak a megöregedett művészekről. Meglátogattuk munkások régi és új otthonát is. A lakóház kapualjában feliratot láttunk, amelyen az illetékes országgyűlési képviselő fogadóóráját tüntették fel. A Szövetségi Köztársaságban a legtöbb választó azt sem tudja, hogy hívják az országgyűlési képviselőjét. Ezzel szemben Magyarországon szoros a kapcsolat a nép és a képviselők között. — Nagyon érdekesek voltak a Magyar Bóketanáccsal és a Hazafias Népfront helyi szervezeteivel folytatott megbeszéléseink. Többek között beszélgettünk ott egy igen magas állású bíróval, aki 1945 előtt is működött, továbbá egy régebbi főpolgármesterrel, ügyvédekkel, egy teológiai tanárral és természetesen munkásokkal is. Valamennyi kérdésünkre határozott válaszokat kaptunk. Gyakran rámutattak ilyen vagy olyan hiányosságokra is, de remélték, hogy ezeket rövidesen felszámolják. Ök is érdeklődtek felőlünk, s a társalgás szabad és kötetlen volt. Végül az egyik munkás arra kért bennünket, jöjjünk vissza jövőre, vegyünk részt épülő családi házának felavatásán, Látszott, hogy ezt a meghívást komolyan gondolta. Debrecenben, a „kálvinista Rómában”, alkalmunk nyílott Csillagászati hetet rendez a TIT Békés megyei szervezete Ahogy egy nyugatnémet látta Irodalmi hétfők, művészettörténeti délelőttök Békéscsaba üzemeiben és a kerületi pártszervezetekben
