Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
HX52. szeptember I. 3 Szombat Megvan a lehetőség a kiesés pótlására a damhegyházi Petőfi Tsz-ben — Több mint egymillió forint többletbevételre számolnak — Kopogósra sült, foszlós bélű finom kenyér jelképként áll az asztal sarkán. Nem augusztus 20-a, alkotmányunk és az új kenyér ünnepe van ma, hanem csak egy szorgos hétköznapi délután. De valahogyan itt, a dombegyházi Petőfi Tsz háza táján mégis ünnepélyes a hangulat, öt óra után ötösével-hatosával idősek, fiatalok ünneplőbe öltözve igyekeznek az új kultúrházhoz. Az elnök és a vezetőség tagjai szívesen invitálják az érkezőket helyfoglalásra. Elül a zaj, s az elnök, Debrecénj ' Pál elvtárs rövid bevezetője után az elmúlt közgyűlés óta a szorgos munkával telt napokat ecseteli. Szavaiban nincs dicsekvés, fellángolás és ledorongolás. Egyszerűen arról beszélt, hogy a legnehezebb munkák idején, az aratás-, csépléskor milyen szorgalommal, becsületesen dolgoztak a Petőfi Tsz tagjai. Nyíltan, őszintén szólt arról is, hogy gabonából bizony nem takarították be azt a mennyiséget, amennyit terveztek. A 14 mázsa 10 kilogramm helyett csak 10 mázsa 60 kilogramm a holdankónti termésátlag. Ezt jórészt a kedvezőtlen időjárás okozta, de hozzájárult 32 is> h°sy várnak, ott próbálkozott a kiesés pótlásával, ahol lehetőség volt. Három évvel ezelőtt még siralmas volt a Petőfi Tsz állatállománya. Ma már az elsők között áll a járásban. Gyönyörűek a sertéseik, hízómarháik. A kiesés pótlására a betervezett 1200 hízó helyett 1500-at adnak az államnak az 1962-es gazdasági évben. Júniusban már a jövő évre tervezett süldőkből 300-at hízóba fogtak, hogy december 31-ig még leadásra kerüljön. Csupán a sertésleszállítással 460 ezer forintot pótolnak. Baromfiból; hízómarhából, tejből, kenderből több mint egymillió forint többletbevételre számolnak, így a gabonánál kiesett munkaegységenkénti öt forint pótlására megvan a lehetőség és élnek is ezzel a Petőfi Tsz tagjai. Minden szál gabonára, növényre úgy vigyáznak, mint annak idején a sajátjukéra. Az elnök beszámolójához az egyik fiatal tsz-tag röviden csak annyit mondott: „Ügy hallottam a beszámolóból, hogy 300 ezer forint többletbevételünk lesz kenderből, megtoldhatnánk ezt még egy párezer forinttal az elmúlt év őszén nem adtak meg mindent a földnek, amit az megkívánt. Több mint 800 ezer forint a kiesés, amelyhez hozzájárul a mák, a lucernamag és az uborka is. Ez munkaegységenként mintegy öt forint csökkenést jelent Az elnök szavaira nem szisszentek fel, nem morajlott a közgyűlés, hiszen tisztában vannak azzal a Petőfi Tsz tagjai, hogy a mostoha időjárás ellen keveset tehetnek. De azt is nagyon jól tudják, hogy a kiesést még pótolni lehet Bíznak a jó vezetésben. Joggal. A vezetőség amikor látta, hogy a a gabona nem adja meg azt, amit akkor, ha a rakodási helyen a felcsúszott köteleket a kévéken megigazítanánk. Ez csak pár pillanatig tartó munka. A kender nagyon szép, 50 százaléka osztályon felüli és 50 százaléka első osztályú. De legalább két vagonnal több lenne az osztályon félüli kenderünk, ha ezt a rövid és kevés időt még ráfordítanánk.” Kicsi, apró dolognak tűnik és milyen igaza van a fiatalembernek, jóformán fáradságba sem kerül és ezreket jelent. A közgyűlés nem kavart nagy vitát, akik hozzászóltak, azok javasoltak, segíteni akarnak. Csepkó Eta megismerni a református egyház nagy jelentőségét. A református egyház elejétől fogva magáévá tette a nemzeti érdekeket és az elnyomottak oldalára állott. A debreceni református püspök mondotta nekünk: „Hogyan lehetnék egy olyan rendszer ellen, amely népemnek és nevezetesen a kisparasztnak a legnagyobb előnyt biztosítja?” Igen tanulságos volt Debrecenben a mintaszerű Mezőgazdasági Akadémia. Ebben agronómusokat képeznek ki. Jártunk Debrecen közelében egy igen nagy mezőgazdasági termelőszövetkezetben, amelynek területe többezer hektár. Ennek a szövetkezetnek elnöke egykor kisparaszt volt. Kevés és sovány földön gazdálkodott, ezért cselédnek is el kellett szegődnie. Most ügyesen és jó eredménnyel vezeti a mezőgazdasági nagyüzemet. Ez az őstehetség vajon érvényesülhetett volna-e a múltban? Magyarország óriási lépést tett a félfeudálizmusból egyenesen a szocializmusba. A debreceni egyetem és példaszerű klinikája megtekintése után meglátogattunk két gimnáziumot. Ezekben német nyelvet is tanítanak. Legnagyobb meglepetésemre az egyik református, a másik pedig katolikus gimnázium volt. Miután az egyházak pozitiven viszonyulnak az új társadalmi réndhez, az állam aggodalom nélkül az egyházaknak is részt ad a nevelő munkában. Mindkét iskolában részt vettünk két felső osztály óráján. A tanárok legnagyobb része nő. Oroszból fordítanak németre és viszont. Megkérdeztük a tanulókat, ki járt közülük külföldön? A 40 tanuló közül 6 Ausztriában, 2 Olaszországban, 1 Franciaországban és 35 az NDK-ban járt A Szövetségi Köztársaságban egyikük sem járt. Egy-egy diák — mint a számokból kitűnik — több alkalommal is volt külföldön. Az ifjúság mindenütt kitűnő benyomást keltett. Tanulni vágyó, szerény és öntudatos. A német gimnáziumokba csak olyan tanulókat vesznek fel, akik az alapfokú iskolákban elegendő németet tanultak. Német szülők gyermekeit azonban akkor is felveszik, ha egy szót sem tudnak németül. A magyarok arra törekednek, hogy minél szélesebb körben terjesszék a német nyelvtudást. Magyarországon több német gimnázium működik, ezenkívül szlovák, román, szerbhorvát is. Ezzel a messzemenő kisebbségvédelemmel sikerült megoldani a nemzetiségi kérdést, amely évszázadokon keresztül mérgezte a légkört. Végigutaztunk a Balaton mentén. Kaposvárott hosszabb beszélgetést folytattunk a helyi A kiváló kombájnosok találkozójáról Rövid tudósításban már hírt adtunk arról, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága összehívta és ünneplésben részesítette megyénk legjobb eredményt elérő kombájnosait. Samyai Ferenc elvtárs, a MEDOSZ megyebizottságának elnöke sok tényt sorakoztatott fel az állami gazdaságok és a gépállomások kombájnosainak dicséretére. A kiváló kombájnosok tiszteletére rendezett ünnepségen számosán szólaltak fel. Szelezsán György: megfelelő elosztást. Szelezsán György, a Bánkúti Állami Gazdaság kombájnosa köszönetét mondott azért az ünneplésért, amelyben a MEDOSZ megyebizottsága részesítette a jó eredményt elért kombájnosokat. De felszólalásában elmondotta azt is, hogy a kombájnok nincsenek megfelelően elosztva: az állami gazdaság lőkösházi üzemegységében már régen befejezték az aratást, amikor a szövetkezetekben még sok gabona állt talpon. Véleménye szerint a kombájnokat úgy kell elosztani, hogy mindenhova egyenlően jusson és lehetőleg egyszerre fejeződjön be az aratás. Szelezsán Péter: a kombájnos szerelő is legyen. Szelezsán Péter, a Bánkúti Állami Gazdaság másik kiváló kombájnosa felszólalásában kétségbe vonta azt, hogy 10 ezer mázsa gabonát rövid idő alatt, szemveszteség nélkül lehet levágni kombájnnal. Ö egyébként szerelő a Bánkúti Állami Gazdaságban, s mindig ott dolgozik, ahol legnagyobb szükség van rá. Véleménye szerint minden kombáj nőst úgy kell kiképezni, hogy a szerelőmunkához is értsen, s ne kelljen neki a legkisebb hiba miatt is ácsorogni, szerelőre várni. Demján János: 719 tonna gabonát aratott, csépelt. Demján János, a Kondorosi Gépállomás kombájnosa legtöbbet csépelt el a megye gépállomásainak SZK—3-assal arató kombájnosai közül. Nem régi traktoros, mindössze 1952-ben kezdett megismerkedni a traktorral az Örménykúti Állami Gazdaságban. Miután 719 tonna gabonát learatott és elcsépelt, DT-traktorával hozzálátott a nyári mélyszántáshoz a kondorosi Lenin Tsz-ben, s augusztus 25-ig 150 holdat szántott fel Betkó Józseffel, váltótársával. Változóit a borízlés — Csaknem ötvenszer több palackozott bort exportálunk, mint a háború előtt— Hasznos tanulságokat nyújtott az új külföldi borízlés megismeréséhez a harmadik budapesti nemzetközi borverseny Az egy héttel ezelőtt véget ért harmadik budapesti nemzetközi borverseny jelentős sikereket honépfront-bizottsággal. Részt vettünk egy járási népfrontgyűlésen. A zuhogó eső ellenére eljöttek az emberek és megtelt a terem. Egy fiatalember költeményt szavalt. Sok kérdést intéztek hozzánk. Alig volt még részem ilyen gyűlésben, ahol perceken belül kialakult a kapcsolat előadó és hallgatóság között. Megkértek, beszéljek a Szövetségi Köztársaságról. Amikor éjféltájban befejezték a gyűlést, a hallgatóság nagyon sajnálta, hogy a vita nem folyik tovább. El sem tudom mondani, milyen jóindulatúak voltak az emberek. Egy vadászkastélyban éjszakáztunk. Másnap Pécset látogattuk meg, aztán visszatértünk Budapestre. A fővárosban , a Parlament épületében ismertették velünk az országgyűlés és a népképviseleti bizottságok munkáját. Közben kitűnő kávét szolgáltak fel, amit egyébként mindenütt kötelezően megkaptunk. Végül elbúcsúztunk az elbűvölő elnökasszonytól. A magyarok vendégszeretetét nem lehet túlteljesíteni. A nép forró óhaja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság népével is felvehessék a kapcsolatot. Jóllehet, nem feledték a borzalmas hitleri időket, nem gyűlölködnek: a barátságot és a békés egymás mellett élést akarják.’1 zott a magyar borok számára. De ezekkel legalábbis egyenértékű eredmény, hogy a versenyen a magyar borászati technológia és külkereskedelem fontos tapasztalatokat szerzett. A borízlés általában húsz-huszonöt évenként változik, mostani módosulása azonban különösen figyelemre méltó, mert együttjár az egész alkoholfogyasztás szerkezetének változásával. Világszerte törekvés, hogy a tömény, úgynevezett rövid italok helyét a megfelelő mennyiségben ártalmatlan bor, sör, illetve az egészséges alkoholmentes üdítő italok foglalják él. Európában és Amerikában, a pálinka-, rum- stb. fogyasztás csökkenése mellett, néhány év alatt kétszeresére, az északi államokban pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett a borfogyasztás. Mindez természetesen növelj a hazai borexport lehetőségeit is. E téren egyébként máris igen nagy a fejlődés: jelenleg körülbelül csaknem ötvenszer több palackozott bort adunk el külföldön, mint a második világháború előtt. A magyar szőlők leve több mint 30 országba, a világ csaknem valamennyi borfogyasztó államába eljut. Piacaink megtartásához és bővítéséhez azonban kj kell elégítenünk a most kialakuló új borízlést is. Az idei nemzetközi borversenyen már alig szerepeltek az édesített, fűszerezett vermut-jellegű italok és a nehéz, ó-ízű, sárga színű borok — helyüket a könnyebb, a szőlő színére és aromájára emlékeztető, üde, zöldes borok foglalták el. Ezek készítéséhez igen nagy technikai felkészültség kell, hiszen a friss szőlő jelleg megőrzése a szüreten, és főként a kezelésen, érlelésen múlik. Pincéinket és egész technológiánkat a friss, üde, ízében, színében, illatában a szőlőre emlékeztető borok előállításának megfelelően kell fejlesztenünk. Ez természetesen nem vonatkozik a tokajira, amelynek éppen az ó-íz az egyik jellegzetessége. (MTI) Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat magas- és mélyépítésben jártas technikust keres műszaki vezetői állásra. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni: BÉKÉSCSABA, Szent István tér 7. 50598
