Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

19*8. augusztus 9. 4 Csütörtök „Segítsünk megmenteni művészi értékeinket" (Csendes délelőtt a békéscsabai múzeumban) Önfeláldozás A jugoszláv filmgyártás új filmje kerül a közeljövőben a békés­csabai közönség elé. Cselekménye a német megszállás időszakában játszódik és bemutatja a kommunista ifjúmunkások harcát, küz­delmét a nácik ellen. (A békéscsabai Szabadság Filmszínház mu­tatja be 1962. augusztus 11—13-ig.) A világ legnagyobb faszobrán dolgozik id. Szabd István Kossuth-díjas szobrászművész — Lenint ábrázolja a mintegy ötméteres alkotás — TUDOMÁNY-TECHNIKA 12 ezer ember új szigethazát keres A csendes-óceáni Nauru szige­tecske vagy 1500 mérföldnyire fekszik Ausztráliától és 12 000 lar­­kosa vb®. Nauruba® található a vi­lág leggazdagabb foszfátbányája. Amióta 1906-ba® megkezdődött a kitermelés, vagy 26 millió ton­na foszfátot exportáltak Nauru­­bóL A kis sziget mindössze 19 ki­lométer átmérőjű és eddig el tud­ta tartaná a rajta élő 12 ezer em­bert, akik valamennyien a fosz­fát-kitermelésből élnek. Legutóbb végzett felmérésekből azonban ki­derült, hogy a sziget egyetlen ter­mészeti kincse, a foszfát még leg­feljebb 30—40 évre elegendő, tehát a lakosságnak legkésőbb 3— 4 évtizeden belül új hazát kell ke­resnie. Nauru az ENSZ gyámsági terü­lete, a közigazgatást Ausztrália intézi. A nauruiak vezetője, Hammer Deroburt 39 éves tanító, tárgyalásokat folytat Ausztráliá­val, hogy a szigetlakókat idővel olyan otthonhoz juttassák, ame­lyen meg tudnak élni. A nauruiak függetlenek akarnak maradni, önálló szigetet szeretnének kap­ni, ezért határozottan, de udva­riasan visszautasították Ausztrá­liának azt az ajánlatát, hogy te­lepedjenek le a kontinensen. (Reuter) « Örökké „mással beszél...** A tokiói telefonvonalak erősen túlterheltek. Száz közül legalább 45 hívás „mással beszél”-! jelez. A japán posta szerint ennek elsősorban az az oka, hogy sok hivatalban nincsen elegendő szá­mú telefonkészülék a forgalom lebonyolítására. Felszólították a hivatalokat és a közönséget, hogy szereltessenek fel több készüléket és ezzel csökkentsék az egyes vo­nalak túlterheltségét. (Reuter) « Az áruló fehér szín Az Egyesült ÁTlamók utcáiról fokozatosan eltűnnek a parkomé­­terek, mert helyettük egy sokkal olcsóbb, és legalább olyan hatá­sos módszert találtak ki a parko­lási díj befizetésének ellenőrzé­sére. A gépkocsivezetők sötét-2Öld színű bélyegeket vásárolhatnak, melyeket a kocsi szélvédő üvegé­re kell ragasztaniok. A bélyeg a levegő hatására pontosan egy óra leforgása alatt hófehérre válto­zik. A rendőrök tehát egyetlen pillantással megállapíthatják, hogy a kocsi „legálisan” parkol-e vagy sem. A gépkocsivezetőket nagyobb mennyiségű tartalék-bé­lyeggel fogják ellátni. (A Volksstimmeből) S Gyermekem, óh aludj már.^. Az amerikai orvosszövetség ér­dekes találmányt fogadott el. A zümmögő, mély hangot hallató pa­rányi kis készülék nagyszerűen bevált a nyugtalan csecsemők el­­altatására. Hatására a kisbabák maximum 5 perc alatt mély álom­ba merülnek. Orvosi vélemény szerint a je­lenség azzal magyarázható, hogy ez az a hang, amelyet a csecsemők már magzatkorukban észlelni tud­tak, tehát megszoktak. (A Volksstimmeből) Váratlanul találkoztunk össze dr. Tábori Györggyel, a békés­csabai múzeum igazgatójává] Farkas néninél, aki híres 360 da­rabból álló dísztányér- és korsó­gyűjteményét megtételre ajánlot­ta fel a múzeumnak. Miután újra meg újra elgyönyörködtünk a sok­szor látott, de megunhatatlan szépségű kerámiákban, elsétáltunk a múzeumba. Kint az utcán per­zsel.' a nyári nap, itt a múzeum­ban hűvös a levegő. Kinn szá­guld, zajlik az élet, itt csend van és nyugalom. A régészek, népraj­zosok, művészettörténészek olyan csendben dolgoznak, amilyen csendesek azok a régi szép tár­gyak, amelyeket sírokból hoznak elő, padlásokon, kamrákban fe­deznek fél és mentenek meg az utókor számára. Lám, a múzeum folyosójának vitrinjeiben is számos szép népi tányér, kulacs és más dísztárgy örvendezteti meg a nézőt, ezek közül már nagyon sok Tábori dr. gyűjtése, aki egy évtizede dolgo­zik megyénkben. > Hogyan is kell hozzáfogni a gyűjtés munkájához? — Nincs valami régi edényük, bútoruk a padláson, néni? — Van bizony ott sokféle ka­­cat, de mind ócska holmi, nem ér­demes kézbe sem venni! — Éppen ilyesmire vagyok kí­váncsi, hozza már elő, legyen szí­ves! Valahogy ilyesformán zajlik le a párbeszéd Tábori dr. és a ki­szemelt öreg ház öreg gazdasz­­szonya között. Az eredmény per­sze nem mindig kielégítő, az áhí­tott régi szép munka helyett leg­többször vásári giccs kerül elő, s csak ritkán igazi kincs. Mostanában éppen pingáló asszonyok után kutat a mú­zeumigazgató. A közelmúltban az Országos Könyvtártuidiományi Központból három tagú módszertani brigád ér­kezett megyénkbe, hogy felmérje a közkönyvtárak látogatottságát. Munkája eredményeképpen — töb­bek között — arról számolhatott be, hogy a sarkadli járásban a lakos­ság 15 százaléka látogatja rendsze­resen a közkönyvtárakat, vagyis ilyen arányú a beiratkozott olvasók Sok időbe telt, míg végre Jami­­nában talált is egyet. Sikerült ar­ra is rábeszélni a 72 éves nénit, hogy ott előtte fessen egy „snur­­kát”, csíkot a ház tövére és azt a szokásos módon, az ujjával min­tázza ki. A Tábori dr. által ké­szített kitűnő fényképeken végig­kísérhetjük a munka folyamatát A gyakorlat, a gyűjtés, a fény­képezés szorosan összefügg Tábo­ri György jelenleg készülő mun­kájával, amely a Békés megyei parasztság lakáskultúrájának fej­lődésével foglalkozik. Egy másik, már régebben elkészült tanulmá­nyát a Békés megyei babonákról és a szlovák festőasszonyokról a nemrégiben itt járt szlovák nép­rajzosok, a pozsonyi Tudományos Akadémia munkatársad elkérték, és kinyomtatás céljára magukkal is vitték. Nézegetjük a fényképeket, gyö­nyörködünk a szaporodó anyag­ban és egyszer csak muzsikáló hangon tizenkettőt üt egy légi óraj dél van. Az idő nem áll meg itt, a holt tárgyak felett sem. Tábo­ri igazgató búcsúzóul kéri a la­kosságot, segítsék munkájukat. Ha bútoraikat kicserélik újakra, ha régi írásokat, levelezéseket se­lejteznek, ha építkezés, kertásás közben találnak valamit, mielőtt megsemmisítenék, értesítsék előbb a legközelebbi múzeumot. A hoz­zá nem értők kezén rengeteg érték kallódott el és semmisült már meg. Példa erre a nemrégen Csorváson talált fazék, tele XV. századbeli ezüstpénzzel. Mire az illetékesek tudomást szereztek a leletről, nagy részét szétszórták, elajándékozgatták a megtalálók. Nagy munkába telik most megke­resgélni ezt a ritka érdekes le­letet. Huszár Istvánná száma. Ha figyelembe vesszők, hogy Magyarországon a közkönyv­tárak vezetői és munkatársai azt a célt tűzték maguk elé, elsősorban a mezőgazdaságii területeken, hegy az ötéves terv végére a lakosság 15 százalékát nyerik meg a rend­szeres olvasás ügyének, a sarkad! járásiak eredménye ennek igen biztató előfutára, és országosan is kiemelkedő eredmény. A Nógrád megyei Benczúrfalván él éa dolgozik id. Szabó István fa. faragó művész, akit A magyar bá­nyászat története című művéért három éve Kossiuth-díjjal tüntet­tek ki. A művész most egy több, mint 60 mázsás tölgyből V. I. Leninit, a nagy proletárvezért mintázza meg. Ez a mű lesz a faszobrászat több­ezer éves történetéből ismert leg­nagyobb méretű alkotás. Lenin monumentális tölgyszóbra csak­nem öt méter magas lesz. A hatalmas Lenin-szobor előre, láthatólag a VIII. pártkongresz­­szusra készül eL (MTI) Rádió- és televízió-műsor PENTEK, 1962. AUGUSZTUS 10. i KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Operarész­­letek. 9.00 Tüskevár; 9.20 Tánczene. 10.00 Híreik, 10.10 Napirenden:^ 10.15 Sosztakovics: Szvit a Vihar Itália fe­lett c. filmből. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Benjámin László és Simon István versei. 11.10 Könnyűzene, 11.52 Gratu­lálunk! 12.00 Hírek. 12.15 Daljátékok zenéjéből. 13.00 Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. 13.15 Brahms: D-moll szonáta, 13.40 Találkozás. 14.02 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 14.40 Felfedezők és hódítók; 15,00 Hí­rek. 15.10 Nyári hangversenyek a Kis­­celli kastélyban. 15.39 Hadicsel. 15.55 Bányászdalok. 16.05 R—62-es riportte­kercs. 16.25 Schumann: Részletek a Byron Manfredjához írt kísérőzenéből. A dóhányboltban le­vélpapírt vásároltam, amikor Kelemen B. Je­nő berobogott és ko­moly hangon kérdezte: — Kaphatok velőscson­tot? — Maga megint tré­fál — nevetett az eláru­sítónő, és Kelemen jól­­esően nyugtázta a vá­laszt. Igen, Kelemen mindig vicces volt, már az iskolában is. Akkor kicsapták, ma viszont a trafikosnő megdicséri a humorát. — Tudod — magyaráz­ta aztán —, én még min­dig tréfálok. Miért ne fakasszak derűt? Hadd nevessenek az emberek! Egyébként nincs véletle­nül 60 000 forintod köl­csön? Megismerkedtem egy csinos nővel, és di­­adémot szeretnék neki vásárolni. c l üieers ember Persze, válaszra sem várt, odament a pere­ceshez, kiválasztott egy ropogósát, beleharapott, aztán visszaadta. — Azt hittem, pe­rec — magyarázta. — Kérem, ez perec — hüledezett az árus. — Kár — válaszolta komolyan Kelemen —, én perecet akartam ven­ni. — De mondom kérem, hogy perec. Látni a fa­zonján is. — Szóval, maga fele­lőssége teljes tudatában kijelenti, hogy ez perec? — Kijelentem. — És friss? — Friss, ropogós. — Na majd meglát­juk... Kelemen kivett egy perecet, eltörte, beleha­rapott és visszaadta: — Nem friss! Ezután a virágüzlet­ben disznósajtot kért, a gyógyszertárban diva­tos harántcsíkos nyak­kendőt akart vásárolni. Az autóbuszon nagyko­­molyan megkérdezte: — Kaphatok átszállót a legközelebbi holdraké­tára? Amikor megkapta a forintötvenes átszállót, egy régi portugál sors­jeggyel akart fizetni. Mikor leszálltunk, ut­cai telefonhoz cipelt. —1 Még csak ezt várd meg — kacsintott és tár­csázni kezdett. Amikor a felhívott fél jelentkezett, megkérdez­te: — Kovácsné van a te­lefonnál? Elsőnek akar­tam az örömhírt közöl­ni. Férjét kinevezték a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává. Gyorsan letette a kagylót és megkérdezte tőlem: — Mit szólsz hozzá? A Kovács délben haza­megy és a felesége nya­kába boruL Elegem volt Kelemen­ből. Faképnél hagytam. Két héttel később újra találkoztunk. A karja fel volt kötve: — Tudod — mondotta —, vannak emberek, akik nem ismerik a tré­fát. Palásti László 17.00 Hírek; 17.15 ötórai tea; 16.05 A hidegháború történetéből; 16.20 Ilosfai­­vy Róbert énekel. 16.40 „Legkedvesebb verseim.” 18.50 Udvarlás.;; 19.10 Taka­rodó előtt; 19.30 Bartók: Mikrokoz­mosz V. füzet. 19.50 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika; 20.29 Rózsahegyi Kálmán-emlékműsor. 21.05 A zeneiro­dalom remekműveiből 22.00 Hírek; 22.20 Sporthíradó. 22.35 Kóczé Gyula népi zenekara játszik, 23.16 Kamaraze­ne. 24.00 Hírek; PETŐFI RÁDIÓ: 8,*0 Hírek; *4.15 Wagner: A walkür: 14.55 Két fúvós­­együttes játszik; 15.10 Magányos csil­lag, 15.30 Könnyűzene Varsóból; 16.00 Hírek. 16.05 Operett- és filmdalok; 16.45 Gyógyszer és placebo. 16.55 Sze­­benyi János és Bella Klára hangver­senye a stúdióban; 17.30 Zenés mese­délután; 16.00 Hírek; 18.05 Az Állami Népi Együttes műsorából; 18.38 A szó­fiai Kavel-kórus énekei; 19.00 Hírek; 19.05 Könnyű zene, 19,50 Pénteken es­te.;-. 23.00 Hírek: TELEVÍZIÓ: 16.55 A moszkvai állan­dó építészeti kiállításon. 18.00 Pest-bu­dai tetők felett: 18.130 A jövő hét mű­sora: 18.35 A cséplésről jelentjük..: 18.55 A Magyar Hirdető műsora. 19.05 Telesport. 19.30 TV-Híradő. 19.45 Gesz­­ty Szilvia énekel. 20.05 TV-Magazin: 20.35 A szaxofon, 22.30 Hírek. TV-Hír­­adó (ism.): AUGUSZTUS 9; Békési Bástya: Üdülés pénz nélkül. Békéscsabai Brigád: Kenyér, szerelem, féltékenység. Békéscsabai Szabadság: Mágnás Miska. Békéscsabai Terv: Adua és társnői. Gyomai Szabadság: Északi történet. Gyulai Petőfi: Kísértefckas­­tély Spessartban. Mezókovácsházi Vö­rös október: A rászedett udvarlók. Orosházi Partizán: Egy évig tartó út. Sarkadi Petőfi: Július Caesar. Szarvasi Táncsics: LiliomfL Szeghalmi Ady: Cirkuszrnüveszek, A legtöbb könyvtári olvasó megyénkben a sarkadi járásban található

Next

/
Oldalképek
Tartalom