Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-14 / 189. szám

19K. augusztus 14. 3 Redd 150 ezer forint célprémium a telekgerendási Vörös Hajnal Tsz-ben Ebben az éviben 30,50 forintot terveztek egy munkaegységre a telekgerendást Vörös Hajnal Tsz­­ben. Igaz, hogy a földrendezés mi­att az idén nem mindegyik nö­vény került megfelelő földibe, s így búzából 9, őszi árpáiból 12,5 mázsa lett az átlagtermés. A szö­vetkezet vezetői szerint azért meglesz a munkaegységekre ter­vezett 30,50 forint. Tavaszi árpá­ból viszont 16 mázsás termést ér­tek el, ami a vártnál jobb. Eredményesnek mutatkozik az állattenyésztés is. Különösen a csibenevelésben értek el szép eredményeket. A tervezett nyolc­ezer helyett 12 ezret nevelnek fel az idén, s az elhullás nem éri el a négy százalékot sem. Az állattenyésztés és a növény­­termesztés hozamának növelésére a szövetkezet vezetői mintegy 150 ezer forint célprémiumot tűztek ki. Ezt az összeget a legjobb ered­ményt elérők között osztják ki év végéig. — We — A Hazafias Népfront híreiből Ülést tart a növényvédelmi akcióbizottság Augusztus 14-én, kedden dél­előtt ülést tart Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának növényvédelmi akcióbi­zottsága. Az ülésen — melyre meghívják a járási és városi ta­nácsok növényvédelmi felelőseit, valamint néhány termelöszövetke. Nemzetiségi zetbői az elnököt és a főagromó­­must — megvitatják a második félévben elvégzendő növényvédel­mi feladatokat, s e feladatok meg­határozásánál kidolgozzák a bi­zottság második félévi munkater­vét nap Eleken Augusztus 19-én Eleken nemze­tiségi békenapot rendez a Haza­fias Népfront megyei, járási és községi bizottsága, valamint a párt és tanács községi szervei. A nemzetiségi nap délelőttjén a községi kultúrházban kiállítást nyitnak a helyi termelőszövetke­zetek fejlődésének szemléltetésé­re. Vendégül látják a gyulai já­rásból tapasztalatcserére érkezett termelőszövetkezeti küldötteket, gyérré, a lóversenyre. Nagy mű­vésze volt a kényelemnek, hogy elkerüljük a tolongást, még dél­ben kimentünk, s ott ebédeltünk a versenytér vendéglőjében. Sü­tött a nap, káposztapille szállt a söröskrigli szélére. Friss volt a borjúpörkölt. A pálya üres, a pá­zsiton nyergeletlen telivéreket sé­táltattak. Mire az első vonattal megérkezett a sokaság, mi már a feketén is túl voltunk. akik határjáráson megtekintik a termelőszövetkezeti gazdaságokat. Délután 3 órakor békenagygyű­lést tartanak, ahol Sebestyén Nándomé, az Országos Béketa­nács osztályvezetője mond beszé­det. A nagygyűlés után sportbe­mutatókra kerül sor, este kultúr­műsor lesz, melyet reggelig tartó táncmulatság követ. A nemzetiségi napon részt vesz­nek a megye különböző nemzeti­ségi területeiről érkezett vendé­gek. És vissza Is emlékezett. Elkezd­te csöndesen bemondani a cehhet: — Várjon csak: volt két kemény tojásom, egy skatulya szardíniám. Egy üveg söröm ... na mi még, mert valami még volt, úgy em­lékszem. — Egy koronát tetszett adni a cigánynak. Krúdy bólintott oldalt billent ezüst fejével: Feltűnt, hogy a pincér, aki ki­szolgált bennünket, olyan buzga­lommal sürgő tt-forgo tt körülöt­tünk, olyan rajongással nézett Krúdyra, hogy elkezdtem gyana­kodni, van közöttük valami régi, különös kapcsolat. Talán egy ré­gi nagy mutatás emléke. A pincér fürge öregember volt, himlős, a bal szeme kancsított, de barátságos, kedves, meleg, jóked­vű lélek ült az arcán.' Krúdy la­posakat pislantott rá, a levestől a pörköltig, végre a körözött liptói­nál megkérdezte: — Mondja csak fiam, nem táp­lálkoztunk mi már valahol? Az öreg pincér megállott az asztalnál, sugárzott az arca. — De igen, nagyságos úr, egyet­lenegyszer. Egy éjszaka. Tizenöt­­évvel ezelőtt, Nagykállóban. — Kezdek már emlékezni — dörmögbe Krúdy mély gordonka^ hangján. — Mondja csak fiam, nem maradtam én akkor adós ma­gának? A vén pincér rajongó boldog­sággal felélt: , — Igenis, nagyságos uram. Fel tetszett íratni a számlát, aztán el tetszett utazni másnap. Krúdy megdörzsölte a homlo­kát, mintha vissza akarna emlé­kezni rá, hogy mát fogyasztott ti­zenöt évvel ezelőtt a kallói étte­remben. — Jól van fiam, adja csak ösz­­sze. — Már meg is van, nagyságos uram — mondta ragyogva a pin­cér, azzal belső zsebéből kivette nagy, fekete pincértárcáját, koto­rászott benne egy kicsit, aztán egy időtől sárgult, régi számoló­cédulát tett az asztalra. Rajta volt tételenként a kállai cehh, a vég­összeg, keresztbeírva az egészen Krúdy neve, mint az adós elis­merése. Eltette a pincér a számo­lócédulát és őrizte tizenöt éven át, mint egy hajfürtöt vagy szerel­mes levelet. Mert ebben a dolog­ban nem a hitelezői konokság nyilvánult meg, hanem az emberi érzés. A pincér megszerette az el­ső pereiben Krúdyt. Olyan meg­magyarázhatatlan érzés ez, mint a szerelem. A pincér vagy szívébe fogadja a vendéget, vagy elutasít­ja. Az egyiknek odaadná hitelbe a kabátját, a másiknak nem ír föl egy kapucinert sem. És milyen nagy dolgot árult el ez az ereklyeként őrzött számoló­cédula. Szinte többet ér, mintegy középfajtájú bronzszobor egy ki­sebb téren. Micsoda személyes va­rázsa lehetett Krúdy Gyulának, hogy a cédulát, amin rajta volt a neve, nem dobta el a pincér ti­zenöt éven keresztül, hanem a tár­cájában hordta kedves emléknek. Gyorsítsuk a cséplés, a nyári talaj munka és a talajerőutánpótlás ütemét — Beszélgetés Bordás Mihállyal, a megyei főagronómussal Ez alkalommal nem a szokásos heti jelentést kértük Bordás Mi­hály elvtárstól, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának főagronómusától, hanem azt, hogy válaszoljon néhány kérdésünk­re a nyári munkákkal és az őszi betakarítással, szántás­sal, vetéssel kapcsolatban. Lassan ugyanis időszerűvé válik az őszi betakarításról és vetésről beszél­getni, hiszen néhány hét múlva már szeptembert mutat a naptár, vagyis néhány mag, többek között az őszi árpa, az őszi takarmány­keverék és az őszi repce vetésének itt lesz az ideje. KÉRDÉS: Mi a véleménye Bor­dás elvtársnak a cséplés eddigi üteméről? VÁLASZ: Véleményem szerint a sarkadi járás kivételével elég jól halad a cséplés megyénkben. A sarkadi járásban kissé későn érett a gabona, s részben ezért, másrészt pedig azért vannak hát­rább, mert nem láttak hozzá mindjárt, amint lehetett, teljes ütemmel a csépléshez. Az elmúlt héten pénteken estig összegyűjtött és szombaton összesített adatok szerint eddig 88 246 hold gabona került elcséplésre, a csépelni való 64,3 százaléka. Azóta ez a szám lényegesen emelkedett, s bízunk benne, hogy augusztus 20-a után kevés csépelnivaló-marad, különö­sen akkor, ha az elmúlt hét végén megtartott járási mezőgazdasági osztályvezetői értekezlet határoza­ta értelmében megszervezik a kombájnokkal való cséplést is a keresztsorókból. Ez indokolt azért, hogy a cséplés mcggyorsul-A számlán 3 korona 50 fillér volt. Krúdy letette az ötpengőst a kenyérmorzsús abroszra. A pin­cér meghatott tréfával szabadko­zott, hogy azóta drágább lett az autogram, ötpengőért nem adja oda. — Tartsa meg a pénzt is, a cé­dulát is — mondta Krúdy. A pincér nem nyúlt a pénzhez. A kabalára hivatkozott, hogy já­ték előtt nem jó fizetni. Krúdy mutatóujjával felé tolta az ezüstöt. — Tegye el öreg. Ha letörök, visszakérem kölcsön az utolsó fu­tam után. Az öreg végre eltette a pénzt, és eldöcögött ferde sarkú szomorú pincércipőjóben. Krúdy utána nézett és csende­sen magyarázni kezdte a pincér­­sorsot. Melyikből lesz vendéglős, melyik csúszik le, hogy szivaros ,gyerek” legyen belőle 70 éves korában, amikor már nem tudja cipelni a sok tányért. A kemé­nyebb boldogul, a lágyabb alul­marad. — Ez nagyon puhalelkű lehet, szegény boldogtalan — dörmögte. — Milyen nehezen fogadta el a pénzt. El kell pusztulni az ilyen­nek. De ennek az öregnek én ke­zembe veszem a dolgát. Ebből én kocsmárost csinálok valahol Bu­dán. Elég ennek egy egészen ki­csi üzlet, ahol nincs más, csak bor, a vendégnek magának kell hoznia a kolbászt, meg kenyeret. — Azt hiszem meg is tette — fejezte be* Hunyadi újra rágyújt­va. — Sok ilyen eltört sorsú ba­rátja volt Krúdy Gyulának. • Következik: A meztelen ember. jón, és ha lehet, aug. 20-ra befeje­ződjön, mert azután sok munka vár még a fogatokra és gépekre. KÉRDÉS: Megvan-e elégedve főagronómus elvtárs az eddig vég­zett nyári talaj munkával és a ta­­lajeröutánpótlóssal ? VÁLASZ: Az utóbbi két hétben gyorsult a talaj munka, többek kö­zött a mély- és a vetőszánitás is. Ez idő szerint a nyári mélyszán­tást 50 177, a vetőszántást ősziek alá 22 720 holdon végezték el me­gyénkben a gépállomási és a ter­melőszövetkezeti traktorok. A szántás sokkal több is lehetne, ha már korábban még több gépet ál­lítanak rá két műszakban a ter­melőszövetkezetek is, a gépállo­mások is. Egyelőre azonban nem­igen szántainak sem univerzál, sem körmöstraktarokkal, azért, mert a termel őszövetkezetek főleg csak lánctalpas traktorokkal akarják a mélyszántást csináltatni. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy szeptember közepéig nem lesz fel­szántva megyénkben az ossz ga­bonatarló, pedig azt, hogy erre ak­idére befejezést nyerjen, indokol­ja, hogy újabb szántanivaló terü­letek jelentkeznek, többek között a kender, a silókukorica és a cu­korrépa egy részének helye, ráadá­sul abban az időben gyors ütem­ben hozzá kell látni a vetőszán­táshoz és a koraősziek vetéséhez. A talajerőutánpótlásról csak na­gyon rossz véleményt lehet mon­dani. Igaz, hogy a gépi és fogatos száll Kőeszközök jó részét eddig le­foglalta a hordás és a cséplés, de inkább a kényelmességgel és a rá. érősködéssel lehet magyarázni azt, hogy megyénk termelőszövetkeze­tei eddig mindössze 7600 holdat, a tervezett terület 10 százalékát te­rítették még istállótrágyával. Tér. melőszövetkezeteink ilyen irányú munkája közül lényegében, csak a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-t lehet kiemelni, amely közvetlen a kombájnszalmák lekerülése után nagy erővel látott hozzá a talaj­erőutánpótláshoz. A járási mező­­gazdasági osztályvezetők szombati értekezletén ennek a munkának a gyorsítása is szóba került. Annál is inkább mert most már mind kevesebb gépi és fogatos vontató erőt foglal el a cséplés, másrészt a több mint 100 szervestrágyaszó­­rót is minden további nélkül át le­het állítani két műszakra. KÉRDÉS: Van-e már előkészü­let termelőszövetkezeteinkben az őszi vetésre? VÁLASZ: Ha figyelembe vesz­szük, hogy eddig 22 720 hold vető­szántás készült el, akkor igennel kell válaszolni erre a kérdésre. Sajnos, a vetőszántások minősége nem a legmegfelelőbb, azért, mert nincsenek jól elmunkálva. Egyéb, ként megyénkben az ősz folyamán mintegy 230 ezer hold földet kell bevetni különböző ősziekkel. Eb­ből a búza annyi lesz, mint az el­múlt évben, vagyis 174 ezer hold. Mi azt javasoljuk a termelőszövet­kezeteknek, hogy ennék a terület­nek jó részét, százezer holdat, kül­földi búzafajtákkal vessék be. Eb. ben az évben is bebizonyosodott, hogy érdemes külföldi búzafajtá­kat vetni, mert valóban intenzí­vek. Természetesen ezek a búza­fajták nagyon gondos talaj előké­szítést, megfelelő mennyiségű ve­tőmagot, műtrágyát és téli fejtrá­gyázást igényéinek. Az eddig termesztett külföldi búzafajtákról különböző vélemény alakult ki, s egyik-másik fajtát ott marasztalták él legjobban, ahol nem volt megfelelő sem a vetés ideje, sem a talajélőkészítés és az egyéb agrotechnikai követelmény sem. Véleményünk szerint helyes lesz, ha termelőszövetkezeteink a külföldi búzafajták zömét — mint­egy 70 ezer holdba — a Bezosz­­tája I-ből és a Szkoroszpelkából választják. Természetesen nem vagyunk ellene az olasz Sampasz­­torénak és Autonómiának sem, mert megfelelő agrotechnika mel­lett ezek is jó termést hoztak az idén is. KÉRDÉS: Helyenként már el­dőlt az, hogy érdemesebb őszi ár­pát vetni, de még sokan mindig a tavaszi árpára' esküsznek... VÁLASZ: Értem a kérdést. A mj véleményünk az, hogy sokkal biz­tonságosabb őszi árpát vetni, s ezért azt javasoljuk megyénk ter­melőszövetkezeteinek, hogy zöm­mel — mintegy 45 ezer holdat — ebből vessenek. Azért, mert az őszi árpa magasabb terméshoza­mú, s ha ne talán nem sikerül a kelése, vagy kárt tesz benne a fagy, akkor még mindig van lehe­tőség arra, hogy kiszántása után tavaszi árpát vessenek. Bár ilyes­mire elég ritkán volt példa. He­lyenként vitatják azt is, hogy ér­demes-e őszi takarmánykeveréket vetni. Véleményem szerint csakis ezzel tudják biztosítani termelő­­szövetkezeteink kora tavasszal az. állatállománynak szükséges nagy tömegű zöld takarmányt — fejezte be nyilatkozatát Bordás Mihály elvtárs. Kukk Imre Modem bútor és lakberendezési kiállítást ren dez a Battonyai Földművesszövetkezet augusztus 17—24-ig a battonyai művelődési ház­ban, vásárlással egybekötve. Modem hálószobák, hangulat-1 és kombinált« zobákon kívül bemuta­tásra kerülnek RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ-készülékek üzemközbeni bemutatása, korszerű csillárok, vala­mint elektromos háztartási gépek teljes válasz­­té ka. 50447

Next

/
Oldalképek
Tartalom