Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

1962. augusztus 8. 4 Szerda AZ ISKOLAIGAZGATÓ — Kérem, igazgató bácsi, lehet­séges az, hogy az én kisfiam rossz jegyet kapott tornából, mert nincs tehetsége hozzá és most emiatt közepes rendű? — Kérem igazgató elvtárs, nekünk szükségünk lenne egy kimutatásra a gyermekek kor és nem szerinti megoszlása alap­ján. — Jön a színház, az igaz­gató elvtárs, reméljük, tudja, hogy kötelessége segíteni nekünk a kö­zönségszervezésben. Ilyen és ebhez hasonló kért sek, felszólítások, szemrehányá­sok majd oly gyakoriak voltak az iskolaigazgató életéiben, mint esős nyáron a zivatar. Az igazgatók úgy is fogták fél ezeket a korho­ló, kérő mondatokat, s a velük járó különmunkát, mint valami természeti csapást, ami ellen vé­dekezni alig lehet. S ime most ki­derült, lehet védekezni, pontosab­ban szólva, meg lehet szüntetni a A szarvasi öntözéses növényter­mesztési felsőfokú technikum igazgatóságától nyert értesülésünk szerint az érettségizett fiatalok felsőfokú technikumi nappali ta­gozatára való jelentkezés határ­idejét augusztus 15-ig meghosz­­szabbították. A felvételi kérelem (A. Tű. 820. r. sz. nyomtatvány) önéletrajzzal, Réges-rég volt lány, de még fia­talasszony is, Békéscsabán, a Szé­chenyi utca 2-ben lakó Erdélyi Miklósné. Hetvenhét esztendő nyomja vállát. Korához mérten azonban jól bírja magát. Arcra sem látszik hatvannál idősebbnek. Ez a nyári meleg azonban mégis­csak bágyasztó, fárasztó, s piacról jövet jólesik leülnie a Luther ut­cai padra, ott a Balassi művelődési otthon közelében. Ahogy elpilled­­ten helyet foglal, és tekintetét vé­gigjáratja az utcán, a padra is jut a pillantásából. Előbb kellett volna megnéznie, hogy nem poros-e vagy ilyesmi — gondolja, de utó­lag is megállapítja, hogy tiszta, rendes. De mi az ott mellette? Jobban megnézi — egy pénztár­ca. Hát ezt meg ki feledte itt? Biz­tosan nem neki hagyták ajándék­ba. Felveszi, kinyitja, látja, hogy pénz meg egy cédula van benne. A pénzt nem is nagyon nézi. Akár­mennyi is az, mindenképpen hi­ányzik a tárca gazdájának. Hol lakhat az illető? Talán a cédula el­igazítja? Közel, majd mind távo­labbra tartja a fehér papírlapot a szeméhez. Kiderül, hogy a helyi cipész ktsz-től való számla, rajta a cipőjavítást végeztető neve. Er­délyi néninek nem esik útjába a ktsz, de azért hetvenhét évével a lábaiban, a nagy meleg ellenére is odakanyarodik. A szövetkezet ve­zetője jólesőn veszi tudomásul az Idős asszony cselekedetét, és ígé­ri, hogy az erszény visszakerül jo­gos tulajdonosához. így is történt. Adott Időben be­állított a „vesztes” és sajnálkozva mondta, hogy átvenné a kész ci­pőt, de a számlát nem tudja fel­mutatni, mert a minap valahol el­hagyta a pénztárcáját. — Mekkora volt a meglepetése és öröme, mi­kor kezébe nyomták, hiánytalanul, úgy, ahogy elvesztette. Kedves, szép, tanulságos kis tör­ténet. A legkedvesebb és legszebb azonban az az idő lesz, amikor nem az ilyen megtaláló a fehér holló, mint az Erdélyi néni, hanem aki „elfelejti” visszajuttatni, amit tdátt. —húr— zivatarokat kiváltó okok jelentős részét. A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében meg­szűnt a „rendűség”. Mindegy, mi­lyen a torna, az ének vagy bárme­lyik érdemjegy, az átlagered­ményt írják be számokkal a bizo­nyítványba. Felesleges gyermek­izgalmak, szülői sértődöttségek oka lett semmivé. Felesleges ni­­velláilása szűnt meg a gyermekek. lek, hiszen nem kerülnek az „át­lag” jóvoltából négyféle kategó­riába. Nem lesznek napokig tartó osztályzó értekezletek, amelyen a tantestületek kétharmada mindig érdektelenül hallgatott, mert olyan osztályokról és gyerekekről volt szó, akiket éppen nem ta­nítottak. Nem kérhetnek az igaz­gatótól kimutatásokat, jelentése­ket. Statisztikai adatokat egy év­ben egyszer keli csak adni. A nyá­vagyoni bizonyítvánnyal, orvosi bizonyítvánnyal és az érettségi bizonyítvány hiteles másolatával együtt augusztus 15-ig még be­adható. Felvételi vizsga augusztus 31-én lesz kémiából és biológiából. Az eredményesen megfelelt hallga­tók diákotthont és napi ötszöri ét­kezést kapnak. A jól tanuló és példás magaviseletét tanúsítók ösztöndíjban részesülnek. Kémiából és biológiából ered­ményes egyetemi vagy főiskolai vizsga esetén nem szükséges új­ból felvételi vizsga. Nemrég Békéscsabán járt Ba­rabás Rezső, az Országos Könyv­tártudományi és Módszertani Központ vezetője, és Lipták Pál­lal, a megyei könyvtár vezetőjé­vel megbeszélést folytatott olyan dokumentum-film készítéséről, mely ennek a — jó munkájáról és korszerű, művészi kivitelű fel­nőtt- és gyermekrészlegéről neve­zetes — kulturális intézménynek az életét mutatná be legrészlete-A kőműves az őrház járdáját javította. Az ács a tetőn a cserepeket rakta át és fütyült. A kőműves dudorászott magában és csak aifckor szívta meg a fogát, ha az ács félrement a hanggal. Felpillantott a tetőre, mire az ács abbahagyta a fütyülést, és a komája felé kiáltott nagy hanggal; ■— Csudaszép, mdf? — Az... Éppen most csukta be az ajtót a háziasszony .., Arrábbfarolt a léceken az ács és úgy dörmögött vissza... — Holnap majd kottát hozok... A zsaludeszka közé verte a betont, és nem szóltak egymás­hoz csak akkor, amikor megjött a gátőr, poros bakancsban, vál­lán kapa, és a kapanyélre fűzött demizsoimal. A kapát a léckerí­tésre akasztotta, a fonottüveget meg letette az ágas mellé. Keze­ri szünetben nem lehet a pedagó­gusokat ügyeletre beosztani — és így tovább és így tovább. iskolai!«ivekben járatos emberek — s ki nem az, hiszen mindenki járt valaha, vagy éppen most járatja gyermekét az iskolá­ba — meglepődve kaptak a fe­jükhöz: évtizedes, ha nem évszá­zados iskolai hagyományoknak lé­pünk a nyakára. Aztán a kérdés­felvetés után mindenki megnyug­szik, hiszen ezek olyan — nem is hagyományok — szokások vol­tak, amelyek senkinek sem hi­ányoznak. Tulajdonképpen már régen túl kellett volna lenni ezen, hogy a pedagógusok minden ener­giájukat és idejüket a nevelésnek és a tanításnak szentelhessék. Ezek a rendelkezések azt cé­lozzák, hogy minél nagyobb le­gyen az igazgatók önállósága. Va­lóban gazdái legyenek száz vagy éppen ezer gyereknek, pedagógus­nak, s ne puszta közvetítői felsőbb rendelkezéseknek, ök ismerik pe­dagógusaik képességeit, az egyes iskolák külön hagyományait, a sa­játos helyi körülményeket, ame­lyek befolyásolják az iskolás­­gyermekek munkáját. Ha nagyobb az önállóság, akkor az egységes tantérvd és nevelés célkitűzése­ket úgy formálhatják hatásosab­bá, eredményesebbé, ha alkalmaz­kodnak ezekhez a helyi sajátos­ságokhoz. E napokban az igazga­tók is már bele-belenéznek az új rendelkezések iratanyagába, hogy felkészüljenek az új tanévre, mely egyúttal az iskolareform beindu­lásának izgalmas esztendeje is lesz. Bern&bh László sébb módon, a könyvek vásárlásá­tól azok olvastatásáig. A filmben látható lesz a gyönyörű olvasóte­rem, a modem kölcsönző, a külön épületben lévő — kivitelezésében és módszertani, tartalmi munká­jában országosan is egyedülálló — gyermekkönyvtár, a feldolgozó­helyiségek, raktárak, könyvkötő­üzem és nem utolsósorban a könyvtári hangulatot teremtő, ol­vasási kedvet kiváltó festői kör­nyezet. fejével végigdörzsölt a homlo­kán és az üveg felé bökött: — Húzza meg! A kőműves a gátőrre nézett, onnan az üvegre: — Petró? — Annál sokkal komiszabb ... — Vitriol? — Szénkéneg...' Az ács is lekiabált a tetőről: — Komám, ha adnak, vedd el... — Neked hagyom ... Hátha szebben fütyülsz... — Nem vagyok ürge... Egy törött cserepet úgy suhin­tott le a tetőről, hogy közelük­ben szilánkká ment széjjel. Utá­na már a gátőrnek kiáltott: — A patkányt nem öli? Csak az ürgét? A gátőrben megállt a bicska. Erre még nem gondolt, pedig nagyon elszemtelenkedtek a pat­kányok az istállóban. Valame­lyik nap is a széntartó rácsán Augusztus 15-ig lehet jelentkezni a szarvasi öntözéses növénytermesztési felsőfokú mezőgazdasági technikum nappali tagozatára Dokumentum-film készül a Megyei Könyvtár életéről Csoór István: Emberek a jászol alatt... ~A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első óráiban játszódik ez az izgalmas, érdekfeszítő szovjet film. A forradalom nagyszerű eseményei és egy házaspár szerelme, sorsának alakulása a tükör, melyben e mozgalmas napok sok, azóta már történelemmé lett ese­ménye felvillan. (A bucsai Kossuth mozi mutatja be augusz­tus 8-án.) Egész napos megyei kultúr- és sporttalálkozó Mezőberényben A Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetkezeti Bizottsága és a roezőberényi községi szövetke­zeti bizottság augusztus 12-én, vasárnap egész napos megyei kul­túr- és sporttalálkozót rendez Me­zőberényben. Már kora reggel térzenével fo­gadják az érkezőket, majd délelőtt fél 10 órakor a ligetben ünnepi gyűlés lesz, melyen Goldberger János, a KISZÖV elnöke mond beszédet. Délelőtt több érdekes sportmérkőzésre kerül sor, dél­után pedig a szabadtéri színpadon lépnek fel a megye legjobb szö­vetkezeti öntevékeny kultúrcso­­portjai. Többek között a szarvasi szövetkezeti tánccsoport és a vasipari ktsz színjátszói, az Oros­házi Szolgáltató Ktsz tánccsoport­ja, a Békési Fodrász Ktsz színját­szói, a mezőberényi vegyeskórus, a tótkomlósi színjátszó- és tánc­csoport és még néhány szövetke­zeti művészeti együttesi. Újabb iskolák épülnek megyénkben Békés megyében több áj iskola épül, részben állami segítséggel, részben vegyes beruházásból, a tanteremhiány enyhítésére. A ro­mán nemzetiségű Pusztaotüakám négy tantermes, földszintes, Ka­mutan négytantermes, nevelői la­kással és politechnikai műhellyel ellátott emeletes általános iskola, az örménykúti nagy határú tanya­ült egy hosszú farkú és csak ak­kor inait el, amikor odavágta a vasvillát. Tavaly meg a kisma­lac fülét rágták meg. Akkor ho­zott patkánymérget. Kolbászba csomagolta, de a kutya ette meg... Felkiabált az ácsnak: — Délben megpróbáljuk. i 1 Evés flott indultak néki hár­man. Elöl a gátőr, utána a szal­mahajú ács, és a végén a kőmű­ves, a malteros, karima nélküli kalapjában. Az istállóban a tehén turkált a jászolban, a két ló nézte a fa­lat és a három embert. A kis­­borjú is felkapta a fejét és fek­téből felpislantott, és nem tud­ta, hogy minek hasal a jászol alá a hosszú derekú ács, és mi­nek kuporodik mellé a két em­ber. Azt is hallotta, amit az ács nyöszörgött ki a jászol alól: — Annyi a lyuk, mint a sá­tán ... — Hát jól? — Nem nagyon... — Hozzunk lámpát? — Meg maltert... ! Kibújt az ács a jászol alól, a világban két, egyenként kéttan­­termes és nevelői lakásos iskola építését fejezték .be, s mind a négy új iskolában szeptemberben megkezdik a tanítást. A tanév kezdetére a békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázium há­rom, az év végéig pedig a kever­­mesi általános iskola két új tan­teremmel bővüL szalmát leseperte a hasáról és úgy intézkedett, mint aki kijár­ta már ezt az iskolát is: — Én bespriccelem a szénké­­neget... A koma bemalterozza a lyukat, a gátőr kartárs meg tartja a lámpát... Holnapra egy patkány sem lesz... Pedert a bajuszán a gátőr, és ment a lámpáért. A kőműves vederben hozta a maltert, a szal­mahajú ács biciklipumpával tért meg. Teleszívta a pumpát, és a jászol alá hasalva befújta az el­ső adagot. Nyomóban a kőmű­ves a vederrel és a simítóval, és a megmérgezett járatokat ügye­sen kente be. A lovak jászolja alatt kezdték, és úgy haladtak tovább a szénatartóig, onnan a tehénhez. Fintorgatta a tarka az orrát egy keveset, a borjú is prüszkölt, a lovak csak hegyez­ték a fülüket, és sandán nézték a három ember mesterkedését. Hason fekve is beszélt az ács, alig győzték a válasszal: — A szénkéneg mit csinált bent? A gátőr féloldalra dőlt, kö­nyökre támaszkodott, és úgy tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom