Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

1962. augusztus 1. 3 Szerda A szeghalmi Járás tsz-ei 96 százalékra teljesítették féléves állatórtékesítés! tervüket * __ Eire tört Bucsa, Füzesgyarmat, Körösladány — Lemaradt Vésztő Hajnali párbeszéd a tarlón Elkészült a szeghalmi járás ösz­­szesítő jelentése, mely részletesen elemzi, hogyan tettek eleget a ter­melőszövetkezetek az első félév­ben állatórtékesítési tervüknek, melyre szerződésileg kötelezték magukat. A járás szövetkezeti gazdaságai forint-értékben 96 szá­zalékra teljesítettéle tervüket az év első hat hónapjában. Különösen jó eredményt érték el a még ta­valy is sereghajtóként ismert bu­­csai termelőszövetkezetek, melyek 139 százalékra teljesítették első félévi állatértékesítési tervüket. A körösladányi tsz-ek is 110,1 száza­lékos eredménnyel dicsekedhet­nek, ami szintén elóbbrelépést je­lent A füzesgyarmati közös gaz­daságok 104,1 százalékos teljesítő, se a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredménynek számított. Le­maradtak azonban a vésztői ter­melőszövetkezetek: az első félév­ben mindössze 77 százalékot értek el. A vésztői szövetkezetek ala­csony teljesítésével magyarázható, hogy a járás 96 százalékkal zárta a félévet Az össz-teljesítésen belül a kö­vetkezőképpen alakult a helyzet Sertésértékesítésnél ugyancsak a Kondoroson újjászervezték a párt községi bizottsága mellett működő oktatási bizottságot. A bizottságnak kilenc tagja van. Munkamegosztással segítik a párt­oktatás előkészítését. Egy-egy alapszervi területért felelősek, s valamennyien részt vesznek a na­pokban megbízott propagandis­ták mellett a hallgatók kiváloga­tásában. A párt-végrehajtőbizottság ter­meglepetten láttam, hogy e mel­lett az ember mellett egyszerűen nem múlik az idő. Valami csen­des, nem túl heves, de kitartó boldogságérzettel teltek meg napjaim; egy kissé úgy éreztem magam, mint aki révbe ért. Ér­ted, ugye? Az ember nem tizen­nyolc, talán nem tud már úgy lángolni. De huszonnyolc is el­múlt — és izzani csak most tud igazán... Ha hiszed, ha nem: kezdtem hálát érezni Pali iránt. Ha nem történik, ami történt, s utunk nem válik el, talán soha nem ismertem volna meg ezt a furcsa, szabálytalan boldogságot. Csak a vasárnapok, a vasáma. pók ... Őszintén szólva, a szom­batoknak még örültem is. Szom­baton minden hely zsúfolt, az ember nem szívesen megy el ha­zulról. Meg aztán: mosás, vasa­lás, alaposabb takarítás: az ilyesmire is kell idő; s a hosszú szombat délután nagyon alkal­mas erre. Hanem a vasárnap ... Az ember ül a frissen takarí­tott lakásban, kinyitja a rádiót, olvassa az újságot, előveszi a tegnap esti könyvet — és nem, és nem megy az idő! Pedig a dél­előtt még csak elmúlik vala­hogy, az ebéddel is elmegy egy ára — de kettőkor végképp meg­bucsai tsz-ek az elsők 150 száza­lékkal, majd a füzesgyarmatiak 106,8 és a kertészszigetiek 112,3 százalékkal. A vésztőiek a sertés­értékesítésnél 53,6 százalékos tel­jesítésükkel szintén hátul kullo­gok. S ez oda vezetett, hogy a járás sertésértékesítési tervét csak 86,8 százalékra tudta teljesíteni. Vágó­marhából a bucsaiak 100, a körös­­ladányiak 132,4 százalékos ered­ményt mondhatnak magukénak, a járás pedig 111,5 százalékot. Kimagasló a járás termelőszö­vetkezeteinek ez év első félévében a baromfiértékesítése. Az első fél­évben a terv szerinti kilenc vagon A szarvasi öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet kísérleti gazdaságaiban 5386 hold gabona és 248 hold fűmag várt betakarí­tásra. Mindössze tizenkét napig aratott-csépelt huszonkilenc kom­bájn, s néhány óra késéssel a szé­rűkön is befejezték a 836 vagon kenyér, és takarmánygabona tisz­títását, aminek jó része vetőmag lesz. ve alapján a községben a külön­böző pártoktatási formákra mint­egy 250 hallgatót kívánnak fel­venni. 1959-ben még senki sem építte­tett magánlakást a Békési Építő­ipari Ktsz-szel, de 1960—61-ben áll az idő! Már kettőkor, kép­zeld — és egyszerűen sohasem lesz este tíz! Ez a pokoli nyolc óra vasárnap kettőtől tízig — ez a legnehezebb műszak a vilá. gon! Soha olyan fáradt nem vol­tam, mint ilyenkor, vasárnap es­te. És nem szabad arra gondolni: mi lehet most vele? Hol van, mit csinál? — mert olyankor a két öklöddel szeretnéd verni a hom­lokod ... Minél inkább tiéd az a férfi, annál inkább érzed, mennyire nem a tiéd... De aztán, szerencsére, jön a hétfő, megint látod: s a vasár­nap délután szinte lidércnek rémlik. Egészen a következő va­sárnapig ... Nem untatlak? Már nem tart sokáig. De ha unod, csak szólj: abbahagyom. Persze, azért in­kább elmondanám; egy kicsit mindig megkönnyülök tőle. Mondhatom? Szóval, egyik ilyen nyomasztó, szürke, reménytelen vasárnap délután, úgy öt óra tájt, azt éreztem: nem bírom to­vább. Ha nem megyek emberek közé, megfulladok. Még az is megfordult a fejemben, hogy te­lefonozok Tibornak. Bossányi­­nak, igen. Bár úgy beszéltük meg baromfi helyett 18 vagonnal adtak át a baromfifeldolgozó vállalat­nak. Lemaradás volt azonban az első félévben a tojásértékesítésben. A jövő évben ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a járás legjobb öt baromfitenyésztő termelőszö­vetkezete nemcsak keltetésre al­kalmas tojásokat ad a népgazda­ságnak, hanem közfogyasztásra is mintegy másfél millió darabot. A füzesgyarmati Aranykalász és Vö­rös Csillag, a körösladányi Üj Ba­rázda és Dózsa, s a vésztői Arany­kalász vállalkozott e tervek meg­valósítására. B. I. Nagyszerűen megszervezték a talajművelési munkákat is. A tarlóhántó, illetve nyári mély­szántó gépek éjjel-nappal dolgoz­tak, s az aratás befejezésével szin­te párhuzamosan elkészült a nyá­ri talajmunka is. Így futotta az erőből arra is, hogy csaknem 800 holdon vetettek másodnövényt, amit öntöznek, s több száz vagon jó minőségű zöldtakarmány beta­karítására számítanak. A gazdaság vezetői nagyra érté­kelik a dolgozók törekvését, lel­kiismeretes munkáját. Ezért hat­van vezető beosztású és fizikai munkás külföldi utazásának költ­ségeihez járulnak hozzá. A szarvasi ÖRKI hatvan dolgozója a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlová­kia és Németország legszebb tá­jain tölt egy, illetve két hetet. már 17 lakást építettek és ez év június 30-ig 11 lakást adtak át a megrendelőknek. A lakások nagy része kulcsátadásig készült. a legelején, hogy otthon soha nem hívom, most mégis elővet­tem a telefonkönyvet, fellapoz­tam. De aztán megondoltam ma­gam és gyorsan felöltöztem. In­kább sétálók egyet. A Múzeum körútra kanyarod­tam ki, hogy egy kis lombot lás­sak, hiszen olyan lassan jött idén a tavasz. Egy család ballagott előttem, apa, anya, s két nagy gyerek. Egy tizenöt év körüli fiú, s egy tizenhárom éves leány. Lassan sétáltak a lanyha tavaszi délutánban; talán ők is a Mú­zeum-kert felé igyekeztek. Meg akartam előzni őket, de hirtelen megtorpantam. A férfi valahogy ismerősnek rémlett. ő volt, igen. Bossányi. Volta­képpen nem is értem, hogyan is­mertem rá: egészen idegen volt. Egy másik ember. A ruhája, igen, s a haja: az tetszett isme­rősnek. Te, de még a mozgása is más volt, hidd el! Lassúbb, fá­radtabb. S a hangja, a nevetése! Mögéjük settenkedtem, egy-két beszédfoszlányt is elkaptam. A hangja mélyebben zengett; volt benne valami apás, no, nem ta­lálok jobb szót rá. A nevetése is szelíd, joviális; ha velem volt, idegesebben zizzent mindig. Egyik oldalon ment 6, köztük a Amíg a köves útról a jókora bú­zatarlóig értem, csak a két trak­tort figyeltem, hogyan „falatnak” fel négy-öt kombájnszalmát a le­­húzó-szerkezettel. A két vezetőre is vetettem egy-egy pillantást, és abban a tudatban közeledtem fe­léjük, hogy mint általában min­dig, most is vérbeli, sok gyakor­lati tapasztalattal rendelkező trak­torosokkal ismerkedem meg. — Jó reggelt! — köszöntem, így is illett, mert keleten éppen csak hogy felbukkant a nap tűz­­vörös korongja. Bólintottak, de csak aztán váltottak velem né­hány szót, miután a kívánt hely­re húzták a szalmát, s újra kap­csolták a lehúzót. Olajosak, kor­mosak voltak mind a ketten, nem tudtam volna korukat megállapí­tani. — Pataki László vagyok — mu­tatkozott be az alacsonyabbik, s mikor sorolta, hogy este 7 óra óta húzzák a szalmát, akkor tűnt fel vékony termetéről és vékonyacs­­ka hangjáról, hogy igen fiatal. — Ügy látom, nem régi trak­toros még. — Lakatos-tanuló vagyok a Bé­kési Gépállomáson. A szabadsá­gom ideje alatt vállaltam, hogy amikor kell, traktorra ülök és se­gítek. — Talán kevés az éjjeli mű­szakos traktorosok száma? — Egyelőre igen. Ugyanis so­kan vannak a kombájnon. Ez a Vladimirec is áll majd délfeléig, amíg én pihenek egy kicsit, aztán egy darabig majd rögtörőzök ve­le. Sötétedéskor, ha a magtisztí­tásból szabadul T. Nagy Imre Egy hónap múlva, szeptember elsején újra megnyitja kapuját az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Ez lesz sorrendben a 64., a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése óta pedig az első országos, sőt számos vo­násában nemzetközi méretű me­zőgazdasági seregszemle. Most határozzák meg az ország különböző részeiből induló, állato­kat hozó irányvonatok útitervét. két gyermek, a másik oldalon az asszony. Ö inkább a gyerekekkel tréfálkozott, az asszony meg csak éppen mendegélt ott mellettük. Néha a kirakatokat nézte. Egyik divatüzletnél meg is állt; akkor elébük kerültem. No. Hát a kis­lánya szakasztott ő; a fiú inkább az anyja. De jóképű kölyök, bár már kamaszodik. Igen. A szí­vem hevesebben vert, a torkom is elszorult. S megálltam én is a kirakat előtt. Aztán találkozott a tekinte­tünk. Első pillanatban meg sem ismert, láttam rajta: időbe telt, míg ebből a vasárnapi világbői átlendült abba a másikba, ahol nekem szorított helyet. Akkor zavarba jött, sután bic­centett, s fordult is nyomban el; a leánya kérdezett valamit, arra felelt. És lassan rátette kezét a fiú vállára. Te, ettől a mozdulat­tól szinte sírni jött volna ked­vem, annyira öreguras volt. Aztán hát továbbindultam. Hazamentem, bevettem egy Dorlotynt, de még így is hajna­lig sírtam. Azóta már többször keresett telefonon, de én soha nem érek rá. Bárány Tamás Bjelorusza, akkor megint húzzuk a szalmát, egész éjjel. — Maga is tanuló még? — kér­deztem a még szintén fiatal, eset­leg 18 éves T. Nagy Imrétől. — Nem, én már szakmunkás vagyok, vagyis lakatos-segéd, jú­niusban szabadultam. A Békési Gépállomáson tanultam én is. — Szintén szabadságon van? — Nem. De egyelőre traktorra osztottak be, mert a műhelyben nincs üresedés. Az, hogy mikor lesz, elég bizonytalan ... Ügy elgondolkoztam ezen, hogy azt hitték, már nincs több kérdez­­nivalóm, s ezért elbúcsúztak, el­indultak a szalmacsomók felé. Ügy éreztem magam, mint a tu­rista, aki felett akkor vált bo­­rongós esőt ígérővé az ég, amikor már a kirándulás helyére ért. Ta­lán azért, mert T. Nagy Imre is borongós, kedvetlen hangon mondta: „Bizonytalan, hogy mikor kerülök műhelybe.” Igaza is van. Traktoros lehetett volna belőle egy hathetes tanfolyam után is. ö viszont a lakatos szakmába lett szerelmes, azért szerződött le há­rom évre. Ki is tanulta, és most nincs számára hely a műhelyben. Ha akar, dolgozhat a reaktoron éjjeli műszakban. Ez vár majd Pataki Lászlóra is, ha lejár a szer­ződése? Ki tudja. Egy ideig még nézegettem^ hogy milyen ügyesen kormányoz­zák a traktorokat a szalmacsomók mellé, az álmosság és a fáradtság minden jele nélkül. Aztán mielőb­bi jó műhelymunkát kívántam nekik. —ki— A jószágokat ugyanis legkésőbb augusztus 25-ig a kiállítás terüle­tére hozzák, hogy a megnyitás ide­jére már az állatbírálatokat is megtartl lássák. Az idén az eddiginél több kü­­lönvonatra, közösen érkező ter­melőszövetkezeti kiránduló-cso­portra számítanak. Az egyéni uta. zásnál ugyanis 33 százalékos, 500 személy csoportos utazása esetén viszont 50 százalékos vasúti ked­vezményt kapnak a kiállítás láto­gatói. Jelentés Körösladányból Földet kapnak Két és fél hold földet kapnak a körösladányi általános iskolai ta­nulók a következő iskolai évben, hogy a politechnikai oktatásban minél többen vehessenek részt. Első gimnázium Ősszel kezdik meg a tanítást elő­ször Körösladányban az idén léte­sített gimnáziumban. Jelenleg 46 tanuló nyert felvételt a gimnázi­um első osztályába. Nagyobb ré­szük a környező községekből jár majd az iskolába. Új csatorna A csatornahálózat bővítésére Üjladányban eddig 21 ezer forin­tot fordítottak a községfejlesztési alapból, összesen 3070 folyóméter új csatornát építettek, mintegy 9200 köbméter föld megmozgatá­sával. A csatornák karbantartását a község lakossága társadalmi munkával segítette. N. I, Újjászervezték az oktatási bizottságot és megbízták az új oktatási év propagandistáit Az aratással egy időben megmunkálták a tarlót — 800 holdon vetettek másodnövényt — Kulcsátadásig épít magánlakásokat a Békési Építőipari Ktsz Egy hónap múlva megnyitja kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom