Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

ÉÉKÉS MEGYEI * An 50 ml6e * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. AUGUSZTUS 1., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVn. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Kollektív vezetés Tapasztalatok bizonyítják, hogy a népművelő munka akkor lesz igazán eredményes, ha az adott községben a művelődési otthon a kulturális élet központjává válik, ez pedig a tömegkapcsolat erősö­dése nélkül elképzelhetetlen. Nem véletlenül rögzíti tehát a Művelő­désügyi Minisztérium a művelődé­si otthonok működési szabályzaté, ban, hogy társadalmi vezetősége­ket kell állítani az otthonok élére. Országos adat, hogy jelenleg a szakszervezeti művelődési ottho­nok mintegy 60 százalékában, a tanácsiak 20 százalékában műkö­dik ilyen vezetőség. Szólni kell arról, hogy a társa­dalmi vezetőségek létrehozásá­ban és működésében egy időben zavarokat okozott a községi műve­lődési bizottságok feladatainak tisztázatlansága. A működési sza­bályzat ugyanis kimondja: ha a köz ségben egy művelődési otthon mű­ködik, akkor a művelődési bizott­ság a társadalmi vezetőség fel­adatát is elláthatja. Ez azonban inkább csak átmeneti állapot, sok­kal helyesebb — ha megfelelő, kultúrához jól értő erők vannak —, létrehozni a társadalmi veze­tőséget. Annál is inkább, hiszen a pártbizottság mellett működő művelődési bizottság a helyi kul­turális munkát elvileg és gyakor­latilag irányítja, míg a művelődé­si otthonok társadalmi vezetősé­ge — a művelődési bizottság ál­tal meghatározott szempontok alapján — a gyakorlati szervező­­munkát, a végrehajtást végzi. Nem nehéz következtetni, hogy a művelődési bizottság és a társa­dalmi vezetőség együttműködése mennyire hasznos lehet a műve­lődési otthon tömegkapcsolatának megőrzésében és gyarapításában. Sajnos, vannak olyan községe­ink, ahol még most sem értik a társadalmi vezetőségek tevé­kenységének jelentőségét, vagy azzal teszik létüket formálissá, hogy a vezetőségbe meghívottak a népművelési munka gyakorlatá­ban kevésbé járatosak, elfoglal­tak más irányban, vagy pedig ma­ga a kultúrigazgató sem értékeli megfelelően a társadalmi vezető­ség szerepét. Ha azonban rend­szeresen foglalkozik velük, nagy segítséget kaphat, és ezt bizonyára örömmel fogadja. összegezve: szükséges, hogy mű­velődési otthonaink tovább erő­sítsék tömegkapcsolatukat, és mindjobban a kulturális élet köz­pontjává váljanak. E feladatukat viszont csak akkor láthatják el eredményesen, ha a társadalmi vezetőséget aktivizálják, és rend­szeres elvi, módszertani és szerve­zeti segítséget adnak munkájuk­hoz. Mindenki előtt világos, értsen kisebb vagy nagyobb mértékben a népművelési munkához, hogy a kulturális tennivalók egyre gya­rapodnak, és ezekkel csak kol­lektív, körültekintő vezetés bir­kózhat meg. Sass Ervin Két nap alatt az egész megyében befejeződik az aratás — Ötszáz erőgép dolgozik két műszakban — A megye termelőszövetkezetei­ben eddig 207 100 hold kalászost arattak le a kombájnok, gépállo­mások és a tsz-ek aratógépjei. A gépállomások megyei igazga­tósága legutóbbi jelentése szerint jelenleg mindössze 20—25 ezer hold kalászos vár learatásra. Ez azt jelenti, hogy holnap, de leg­később holnapután estig az ösz­­szes kalászost learatják megyénk termelőszövetkezeteiben. ; Eddig a gépállomások aratógép­jei 41 100, a kombájnok pedig 88 500 hold kalászost takarítottak be. A termelőszövetkezetek 48 800 hold gabonát vágtak le. A megye legjobb kombájnosai között válto­zatlanul, SZK—3-as szovjet gyárt­mányú kombájnjával Demján Já­nos, a Kondorosi Gépállomás kombájnosa vezet, aki 600 holdról 720 tonna gabonát aratott, illetve csépelt el. Közvetlenül mögötte van Csézi Ferenc, a Szarvasi Gép­állomás kombájnosa, aki SZK—3- as gépével 604 holdról 670 tonna gabonát eresztett a zsákokba. Az aratógépek közül első Földvári Ignác, a Dévaványai Gépállomás traktorosa, aki 324 holdról, máso­­dik Kató Béla, a Gyomai Gép­állomás traktorosa, aki 301 hold kalászost aratott le eddig arató­gépével a termelőszövetkezetek­ben. Az utóbbi napokban megye­­szerte meggyorsult a tarlóhántás, a másodvetés és a mélyszántás. Eddig a gépállomások és a terme­lőszövetkezetek 64 300 holdon vé­geztek talaj munkát, ebből mély­szántás 16 ezer hold. Ugyanakkor mintegy 12 ezer holdon tettek földbe másodvetést. Jelenleg 500 gépállomási és ter­melőszövetkezeti erőgép dolgozik két műszakban a megye termelő­­szövetkezeteiben. Ma: Vezetők szerepe a kádermunkában * Találkozás * Éva doktor „néni" Együttes ülést tartottak az Orosházi Üveggyár építkezésének vezetői és a KISZ-védnökséget irányító operatív bizottság OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOQOOOOOOOOOOOC Munkában a két kis „tudós* cooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc A napokban Orosházán együt­tes ülést tartottak az üveggyári építkezés vezetői és a KISZ me­gyei bizottság mellett működő védnökséget irányító operatív bi­zottság tagjai. A tanácskozáson Sípos Zoltán főépítésvezető beszámolt az el­múlt félévi munka tapasztalatai­ról és a feladatokról. Többek kö­zött ismertette, hogy az építkezés félévi tervét sikeresen túlteljesí­tették. Az építkezés vezetői hasz­nosnak mondották a KISZ véd­­nökségi munkáját, és kérték a fi­atalokat, hogy a jövőben is moz­gósítsák segítő-erőiket az épít­kezési tervek teljesítéséért, túl­­tejesítéséént. Meggyorsult a gabonafelvásárlás Hétfőn estig 2759 vagon gabonát adtak át az államnak A múlt hét utolsó napjaiban, de különösen ezen a héten a megye valamennyi községében meg­•• ot ev alatt 170 millió forint a gyermekvédelmi intézmények hálózatának fejlesztésére Országos felmérés a veszélyeztetett gyermekek számbavételére — Előtérbe került az örökbefogadási rendszer felülvizsgálata Ezekben a hetekben a különbö­ző társadalmi és tömegszerveze­tek, tanácsi és népfront-bizottsá­gok, közigazgatási és oktatásügyi szervek tűzték napirendre a gyer­mek- és ifjúságvédelem időszerű kérdéseit. A népi ellenőrök példá­ul azt vizsgálták, hogyan alakul az úgynevezett veszélyeztetett gyermekek száma, s mit tesznek az illetékesek a fiatalok szocia­lista szellemű neveléséért, gondo­zásának további javításáért. Megközelítő pontosságú adatok szerint a 18 éven aluli fiataloknak körülbelül 1 százaléka él olyan környezetben, amely veszélyezteti fejlődését, károsan befolyásolhat­ja nevelését, jellemének alakulá­sát. Az arány lényegében meg­egyezik a korábbi évek átlagával, a helyzet azonban annyiban vál­tozott, hogy a falvakban ma ke­vesebb gyermek él nem kielégítő családi-szociális körülmények kö­zött, mint azelőtt. A most lezajlott tanácskozáso­kon elismeréssel nyugtázták ta­nácsaink, népfront-bizottságaink, oktatásügyi szakembereink: álla­munk a második ötéves tervben 170 millió forintot költ a gyer­mek- és ifjúságvédelmi intézmé­nyek hálózatának fejlesztésére. Jelenleg a Művelődésügyi Minisz­térium felügyeletével és irányítá­sával 120 gyermekotthon műkö­dik az országban, s több mint 25 000 fiatalról gondoskodik az ál­lam. A fejlesztési program adatai szerint 1965 végéig előrelátható­lag 4500—5000 férőhellyel bővül­nek a gyermekotthonok. Országszerte elterjedt a gyer­mekotthonok patronálásának moz­galma; a kisebb-nagyobb közössé­gek, társadalmi szervezetek jelen­tős összegű támogatással tetézik az egy-egy gyerekre jutó havi 1200 forintos állami gondoskodást. A fővárosban és több megyében in­tézkedési tervet, programot dol­goztak ki az illetékesek a neve­lőszülők körének bővítésére is. A gyermekvédelmi munka javításá­nak tervei között szerepel ezen­kívül a jelenleg érvényben lévő örökbefogadási rendszer felül­vizsgálata és javítása. A módosí­tásokkal elsősorban azt akarják elérni, hogy az örökbefogadások­kal kapcsolatos kötelező eljárá­sokban megszüntessék a még meglévő bürokratikus vonásokat, s hogy a gyermeküket elhanya­goló vérszerinti szülőknek keve­sebb lehetőségük legyen a másutt már családtaggá fogadott gyer­mek indokolatlan visszakövetelé­sére. (MTI) Befejeződtek a fiatalok építő-táborozásai Megyénkben szombaton, vasár­nap és hétfőn fejeződtek be a KISZ építő-táborozásai. A három leány­építőtáborban összesen mintegy ezerötszáz leány lakott. A táboro­zásuk ideje alatt több mint 2500 holdon végezték el a kukorica címe­­írezésót, és 1700 holdon a fattyazást. Dolgoztak a gyümölcsösökben is. összesen kilencszáz mázsa gyü­mölcsöt szedtek le, és 25 ezer sző­­lőtövet műveltek meg. gyorsult a gabona felvásárlása. Hétfőn estig a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat oros­házi járási kirendeltségeinek rak­táraiba 542, a sarkadiba 180, a gyomaiba 300, a gyulaiba 159, a szarvasiba 240, a szeghalmiba 320, a békésibe 370, a mezőkovácshá­zi járásban 500 vagon kenyérga­bonát szállítottak be. Békéscsaba város termelőszövetkezetei pedig 150 vagon kenyérgabonát adtak át a vállalatnak. Vagyis hétfőn estig kereken 2759 vagon gabonát vet­tek át a kirendeltségek a termelő­­szövetkezetektől s az állami gaz­daságoktól. Különösen jól halad a gabona­­felvásárlás a szeghalmi, valamint a mezőkovácsházi járásban. Az említett két járásban már az ara­tás megkezdése előtt lelátogatták a járások párt- és tanácsvezetői a termelőszövetkezeteket, s közö­sen beszélték meg a tsz-ek gaz­dáival, vezetőivel a szükséglet szerinti kenyérgabona-osztást, ami azt eredményezte, hogy ezekben a járásokban különösen meggyor­sult a kenyérgabona beszállítása. Bár valamennyi járásban az időjárás következtében lesz bizo­nyos terméskiesés kenyér- és ta­karmánygabonából, azonban a szeghalmi s a mezőkovácsházi já­rás eddigi példái azt bizonyítják: ha betartják a termelőszövetkeze­tek gazdái és vezetői a szükséglet szerinti osztást, úgy a megye vala­mennyi járásában megközelítik vállalt kötelezettségeik teljesíté­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom