Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1962. JŰLIUS 15., VASÁRNAP XVII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Jó munkát c§éplőbrig;ádok! Még az aratás, a tarlóhántás, a másodvetés és a talajerő-utánpót­lás zökkenőmentességén fáradoz­nak megyénk termelőszövetkeze­teiben és gépállomásain egyaránt, de eközben mind nagyobb figyel­met fordítanak a gabonakeresz­tek behordására és cséplésére. Helyenként már a múlt héten felbúgtak a cséplőgépek, s az ara­­tógépekkel, kiskaszákkal már le­aratott vagy ezután aratásra ke­rülő gabona cséplóséhez rendel­kezésre álló 550 cséplőgép zö­mével most, a hét folyamán kez­dik meg a munkát. Senki sem te­kint különösebb aggodalommal az ez évi cséplés elé, mert a gépállo­mások 420 kombájnja nem túl sok csépelnivalót hagy meg, hiszen jó néhány kombájnos alig egy hét­tel az aratás megkezdése után már 200 hold körüli, vagy feletti kalá­szost aratott le, mint például a kondoros! .Dom j án János. Ami csépelnivaló van, ahhoz zömében kipróbált* nagy gyakorlattal, szorgalommal és lelkesedéssel te­li cséplőcsapatak láttak hozzá megyeszerte minden szövetkezet­ben. Ezeket a sorokat sem az aggo­dalom diktálja, hanem inkább a figyelmeztető szándék: egyetlen cséplőcsapat se vegye könnyű akadálynak az idei cséplést, a sok kombájn és a gabonák alacsony szalmája miatt sem. Az esős időjá­rás figyelembevétele ösztönözzön minden cséplőcsapatot a cséplés­­realkalmas minden időkihaszná­lására, nehogy kárt tegyen a csí­rázás a nehezen megtermett és sokfelé elosztásra váró gaboná­ban. Ezt elsősorban a szövetkezeti gazdákból alakított cseplőcsapa­­tak szívleljék meg, mert tisztelet a kivételnek, néhány helyen „ura­sán” akarnák csépelni. Kételkedve fogadták ezt annak a tudatában, hogy a szövetkezeti gazdákból alakított munkacsapat a sajátját csépeli, s ha valamikor nagyra értékelték a búzát, akkor az idén még nagyabbra kell érté­keljék, hiszen a hosszú tél mellett szárazság is csigázta a vetést. Kondoroson, a Dolgozók Tsz-ben azonban bizonyságát adta e meg­állapításnak Gazsó János cséplő­­munkacsapat-vezető, aki kijelen­tette: most egyelőre napi 12 órán át csépelünk, de később sem aka­runk 13 óránál tovább csépelni, hiszen így is idejében végzünk a csépelnivalóval. Bár igaza lenne Gazsó Jánosnak és minden szövetkezeti munkacsa­pat-vezetőnek, aki ezt vallja. Azonban nincs rá semmi biztosí­ték, hogy mindennap folyamato­san, 13 órán át tudnak csépel­ni. Ezzel szemben fennáll az a ve­szély, hogy fél napokat, sőt hosz­­szú napokat kell' álldogálniok az eső miatt. Lehetséges, hogy most ezekben a hetekben esik le az a csapadékmennyiség, amit április­ban és májusban nagyon szomjaztak a földek. S ha leesik, akkor a következményre: a kicsí­­rázott gabonaasztagokra és ke­resztekre — sajnos többször volt már erre példa az évek folyamán — még rágandolni is rossz. Az et­től való félelem serkentse a csép­lő-munkacsapatokat arra, hogy amikor lehet, a napot jól meg­nyújtva, 15—16 órán át is dolgoz­zanak, mert nekik is jobb, ha előbb végeznek, és a gabonának is jobb, ha mielőbb zsákba, magtár­ba kerül. De ha nem néznénk esős időjárás elé, akkor is indo­kolt a napokait jól megnyújtva csépelni, még ott is, ahol viszony­lag kevés a csépelnivaló, hogy aztán át lehessen csoportosítani a gépeket oda, ahol kevesebb van belőle, vagy pedig valamilyen ok­nál lógva lemaradtak a eséplés­­sel. A gyors cséplés természetesen nemcsak a cséplőcsapatokon, ha­nem azon is múlik, hogy a szövet­kezetek vezetői hogyan szervezik meg a keresztek behordását, s azon is, hogy mennyire tartják lelkiismereti kérdésnek a fogato­­sok olyan gyorsan fordulni a ga­bonaföld és a szérű között, aho­gyan csak lehet. Ezzel ugyanis sok helyen még minden évben baj volt. Kevés szövetkezetben történt meg eddig, hogy a fogato­­sok és a kévehányók lelkiismere­tességére számolva csak annyi fogatot állítottak a keresztből va­ló cséplésre, amennyire valójában szükség volt, a többi járművel pedig asztagba hordtak. Legin­kább két véglet fordult elő: vagy a cséplőcsapat állt csépelnivaló hiányában, vagy a fogatok gyűl­tek össze úgyannyira, hogy órá­kig kellett várniuk, amíg sor ke­rült rájuk. Ha jól szervezett a keresztből való cséplés, akkor az gyorsabb is, olcsóbb is, mert kiiktatható vele az asztagrakás. Az idén azon­ban nagyon indokolt, hogy a csép­lésre kerülő gabonának legalább a fele — a beázás veszélyétől mentesen, vagyis jól megrakott — asztagba kerüljön, mert na­gyon esősnek Ígérkezik a nyár. Márpedig — ez köztudott dolog — asztagból az eső elállásának pillanatában is hozzá lehet látni a csépléshez, mert az ázott kévé­ket le lehet dobálni. Bármennyire kevésnek és köny­­nyűnek látszik is a cséplés, elbi­zakodottság nélkül, a legnagyobb szorgalommal és lelkiismeretes­séggel lássanak hozzá minden szö­vetkezetben a cséplőcsapatok, nehogy az időjárás még többet vámoljon az életet jelentő kenyér­­nekvalóból, mint amennyit már eddig is vámolt. Kukk Imre II béke-világkongresszus felszólítja a világ népeit, fokozzák harcukat az általános és teljes leszerelésért — A határozati javaslatokat vitatták meg a moszkvai kongresszus szombati záróülésén A lesze relési és béke-világkongresszius különböző bizottságainak szom­bat délelőtti ülésén a küldöttek összegezték a leszerelés időszerű kérdéseivel kapcsolatban lezajlott vita eredményét, és kidolgozták a kongresszus plenáris ülése elé terjesztendő javaslatokat. Beható vita után a bizottság elfogadta a tervezetet, és megbízta Lange professzort, hogy terjessze azt a kongresszus plenáris ülése elé, amely szom­baton délután, magyar idő szerint 14.30 órakor a Kreml Kongresszusi Palo­tájában, me gnyílt. Ma: Egységes irányítás, sokrétű pártmunka Ecsegfalván ° Őrjáraton 0 KÖRÖST ÁJ o Ceruzával a bíróságon A béke-világkongresszuson részt vevők a záróülósen meg­vitatták az előterjesztett határo­zati javaslatot. A határozat meg­állapítja, hogy az általános és teljes leszerelés hozzájárulna az államok politikai és gazdasági függetlenségének erősödéséhez. A külföldi katonai támaszpontok megszüntetése, az idegen csapa­tok kivonása külföldi területek­ről lényegesen előmozdítaná a népek szabadságának és függet­lenségének erősödését. Az általá­nos és teljes leszerelés megfosz­taná a gyarmatosítókat a népek leigázására szolgáló fegyverek­től. A határozat felszólítja a világ népeit, fokozzák harcukat az ál­talános és teljes leszerelésért, az emberek boldogsága és a bőke megszilárdítása érdekében. Művelődési házat építenek Gádoroson A gádorosi községi tanács a községfejlesztésl alap nagy ré­szét egy új művelődési ház épí­tésére kívánja fordítani. Tavaly­ról egymillió forintot hagytak meg, az idén pedig 300 ezer tó­Hétfőn felbúgnak a Dévaványai Gépállomás cséplőgépei Több mint 11 000 hold aratniva­­ló van a Dévaványai Gépállomás körzetében. Ebből pénteken dé­lig kombájnnal mintegy 650, aratógéppel 1200 holdat vágtak le a gépállomás traktorosai. A szö­vetkezeti gépek által learatott te­rület mintegy 800 katasztrális hol­dat tesz ki. A gépállomás vezetői nincsenek megelégedve az aratás ütemével, szerintük már 30—35 százaléknál kellene tartani a je­lenlegi 19—20 százalék helyett. Ez azonban nem rajtuk, hanem a gyakori esőzésen múlott. Ameny­­nyiben az idő kedvez, 8—10 mun­kanap alatt így is be tudják fejez­ni az aratást. tokkal csépelő legjobb eredményt élérő három felelős cséplőgép-ve­zetőnek 100, 200 és 300 forint cél­jutalmat irányoztak elő. A trakto­rosok hozzáértésén, szorgalmán és lelkiismeretességén túl ez is hoz­zájárul a cséplés mielőbbi befe­jezéséhez. rimtot megtakarítottak az új mű­velődési ház építésére, melyet 1963-ban kezdenek majd alapoz­ni. A tanács egy bizottságot kül­dött ki, hogy tapasztalatokat sze­rezzen az építéshez. A bizottság az országban több művelődési házat megnézett, és javaslatára úgy döntöttek, hogy a szókkuta­­sihoz hasonlóan, 3 millió 300 ezer forintos költséggel építik fel majd új művelődési otthonu­kat. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG TARLÓT SZÁNT AZ EKE ÚJ önkiszolgáló bolt épül Békéscsabán Békéscsabán az idén bővítik az üzlethálózatot. Még ebben az év­ben hozzáfognak két új önkiszol­gáló bolt építéséhez. Az egyik a XII. kerületi Mokri, a másik pe­dig az V. kerületi Sziklai utcá­ban épül. Az alapozási munkála­tokhoz már az idén hozzáfognak. A városi tanács a községfejlesz­tési alapból 140 ezer forintot irányzott elő az építkezésre. A szakemberek úgy tervezik, hogy a két bolt — ami összesen 280 ezer forintba kerül — jövőre elkészül. A gépállomás 25 esóplőszekrényt készítettel az ara tógépekkel és ké­zi erővel aratott gabonák elcsép­­lésére. A gépekhez 18 szövetkezeti és 7 szerződött munkacsapat áll készen. Ecsegfalván hétfőn már felbúgnak a cséplőgépek. Négy gép az őszi árpa és a búza, egy gép pedig a borsó csépléséhez lát hozzá. A gépállomás vezetői a termelőszövetkezeti munkacsapa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom