Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
1963. július 8. 4 Vasárnav ERDŐS KAMILL 717 ekrológot írni akikor is fájdalmas dolog, ha hosszú, eredményekben gazdag, teljesen befejezett életpálya ért véget. Mennyivé' nehezebb olyankor emlékezni, amikor fiatal, nagy reményekre jogosító, befejezetlen élettnűvű emberről van szó. A pár nappal ezelőtt elhunyt Erdős Kamlllra gondolva nagyon is ez a helyzet. Alig töltötte be 38. életévét, s annak ellenére, hogy nevét, munkásságát a szakkörök mondhatni az egész világon ismerik, mégis befejezetlen volt az életpályája és csonka az életműve. Tehetségét nem engedte kifejteni a betegség, adottságai érvényesülésének útját állta a küzdelmekkel, csapásokkal teli élet, a kegyetlenségében is várt halál. Szerény, zárkózott egyéniségét az önmagával szembeni szigorúság, a munka szeretete jellemezte. Mindig együttérzett a szegényekkel — hiszen 5 maga is az volt, a 6zó józsefattilal értelmében —, elesettekkel, a néppel. Ifjúkori útkeresései, csalódásai után ezért is kezdett néprajzzal foglalkozni, és lett a cigányság életének kutatója. Életét tönkretette a háború. A jobb sorsira érdemes fiatalember sok-sok viszontagság és töméntelen szenvedés után betegen tért haza — Gyulára, oda, ahol azelőtt soha sem járt. Magáiban hozta a gyilkos kórt, a tüdőbajt. Előbb gyógyulni jött ide, majd, mikor állapota javult, dolgozni is itt maradt, hogy azután nagy egyedüllétében igaz tánsra ta Iáivá, végleg itt maradjon. Betegsége kényszerítette és egyben lehetővé tette számára, hogy a tudományt szolgálja. Betegsége fojtogatásai közt. lázasan, ereje minden megfeszítésével tanult, és Indult nyaranta gyűjtöutakra. Sorra felkereste hazánk cigánylakta vidékeit, tanulmányozta a különböző cigány törzsek és nemzetségek elhelyezkedését, nyelvét, folklórját és életmódját Igen jó', több dialektust is ismerve, beszélt cigányul, s kutatásai a cigány nyelvészet területén is jel erttősek. Jl/f unkássága érdemi része néprajzi jellegű. A tudomány erejével kívánta egyrészt megtisztítani a cigányságot a róla elterjedt hiedelmektől, rágalmaktól; másrészt új és hiteles adatok feltárásával hű képet akart rajzolni a cigány népéletiről. Kutatásait nem elvont célok érdekében, úri Időtöltésből folytatta. Harcosan küzdött a cigányságról kialakult kedvezőtlen, és ami fontosabb, hamis kép megváltoztatásáért, és a cigányságnak napjaink életébe való beillesztéséért. Munkáját Igen sokszor meg nem értés, közöny, sőt ellenséges magatartás is fogadta, mert a beteg, szikár ember erőteljesen, konok következetességgel .képviselni is tudta a cigányság valóságos érdekelt. Óriási levelezése, nyilatkozatai, számos tanácsa, szakvéleménye éppen úgy bizonyítéka ennek, mint a Békés me-1 92 4 — 1 9 6 2 gyei cigányságról írt munkájában olvasható szelíd szaval: ,,A szerző bízik abban, hogy sikerült bemutatnia a cigányokat, és reméli, hogy akik írását elolvasták, ezentúl kissé más szemmel fognak rájuk nézni, és sokkal nagyobb megértéssel és türelemmel fognak velük foglalkozni.” Tudományos munkássága látszólag egy félreeső terület apró problémájának a vizsgálata. De csak látszólag az, mert az elvi alapvetés általánossága, és az eszme mellett való bátor kiállása közérdekű problémává szélesítik Erdős Kamill befejezetlenségóben is monumentális életművét. Nemcsak a cigány babonák, varázslatok, hiedelemvilág, szokások, folklór, egyszóval népétet bizarr világáról van nála szó, még csak nem is a cigányság méltóbb körülmények közé való juttatásáról, hanem általánosítva a kérdést, kiszélesítve a problémát, küzdelemről minden elnyomás, kizsákmányolás, megkülönböztetés, előítélet ellen; munkáról az elmaradottak, a fejlődésből korábban vagy későbben kirekesztettek felemeléséért, az emberi méltóság megbecsültetéséórt. Erdős Kamill életművének ezek a vezórmotívumai, s csak kellék hozzájuk a néprajz, a cigánykutatás oly nehéz, éleífelőrlő fáradsággal megszerzett ismeretanyaga. HT érni ész etesen magyar népirajzzal is foglalkozott, hiszen az alacsonyabb kul túrfokon álló cigányság igén sok magyar hagyományt konzervált. De nemcsak ott kutatott, ahol szükségszerűen érintkezett a magyar és a cigány etnikum, hanem több más — Erdős Kamuira nagyon jellemzően — olyan területen is, ahol szegényekről, elesett emberekről, „alámerült” életmódokról volt szó. Munkássága, amelynek sok-sok cikk, adatközlés és tanulmány volt a jele. méltán keltette fel a szakkörök figyelmét. Nemcsak hazai ér deklődés kísérte küzdelmes életútját, sőt külföldön talán jobban ismerték, mint idehaza. A nagy múltú Gypsy Lore Society mellett nemcsak sorra tagjaiul választották a különféle nagynevű néprajzi és ci-JÜLIUS 8. Békési Bástya: A bosszú. Békéscsabai Brigád: 120-as urak I—II. rész. Bé késcsabai Szabadság: Ki tud Júliáról? Békéscsabai Terv: Az írnok és az írógép. Gyomai Szabadság: Szombat esti tánc. Gyulai Petőfi: Odüsszeusz. Gyű lai fjrkel: Mi ketten egyedül. Mezőkovácsházi Vörös Október: Rocco és fivérei. Orosházi Béke: Súlyos döntés. Orosházi Partizán: Az utolsó tanú. Sarkad! Petőfi: Az Inguri partján Szarvasi Táncsics: Húsz évre egymástól. Szeghalmi Ady: A világ minden aranya. gámykutató tudományos szövetségek és intézmények, hanem lapjaikban, folyóirataikban mindig szívesen közölték angol, francia vagy német nyelven írt, lényegre törő. új adatokat felszínre hozó írásait. Munkássága egyik fontos részletével bővebben Illik foglalkoznunk. Fáradságos munkával elkészítette a magyarországi oigány&ág törzsi és nemzetségi alapon való osztályozását. Ez a munka csak másodlagosan épül vérségi összefüggésekre, elsőrenden a nyelvi és életmódbeli sajátosságokat veszi figyelembe. Felmérhetetlen segítség ez a több változatban több helyen is közölt munka miniden elkövetkező cigánykutató mellett, minden társadalmi, közigazgatási kérdéssel, akár csak gyakorlatilag foglalkozó számára is. mert belőle megtudhatja, hogy adott esetben miként, hogyan kell viszonyulnia a cigányság sokrétű problémáihoz. Szerette a művészetet; szép hangja volt. zenei műveltségének népdal- és táncgyfljtéseikor vette nagy hasznát. Képzőművészeti tájékozottságát, jó kritikai érzékét dicséri néhány képzőművészeti cikke, bírála ta is. ETgyénisége lehetetlenné teszi, hogy ez a róla szóló írás érzelmekre hivatkozzék, érzelmessé váljék. Erdős Kamillra emlékezve úgy lehetnek gondolataink hozzá méltók, ha munkája továbbfolytatására. eredményeinek kiszélesítésére ösztönöznek. Dankó Imre r Érettségi után huszonöt évre Szombat délután van, az utcán tikkasztó a hőség. A Békéscsabai Közgazdasági Technikum tágas tantermeiben csend honol. Elült az évvégi vizsgáztatás zaja. Az udvar végében kisebb csoport vidámsága bontja meg a csendet. Valamennyien férfiak. Valaki a csoport előtt fényképezőgépet kattintgat. Legtöbbjük rején már fehér hajszálak csillognak. S amikor a főépülethez, majd az emeleti lépcsőhöz érnek, elhalkulnak. Valaki az emelet első tantermének sarkig nyitott ajtaja előtt megáll, s visszaszól: — Emlékeztek? Huszonöt évvel ezelőtt is megilletődve tértünk be e tanterembe, amikor az érettségi után búcsúztunk az öreg falaktól. — Foglaljátok el a padokban az egykori helyeteket — szólt egy magas férfi. — Ügy, mint 25 évvel ezelőtt, mielőtt ebből a tanterem bői a Felsőfokú Kereskedelmi Iskola érettségi bizonyítványával zsebünkben elindultunk a kilátástalan hétköznapok felé ... Amikor Kircsi István, a technikum igazgatója, egykori osztálvfőnökük és dr. Szakmári Gyula, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanára, aki negyedszázaddal ezelőtt magyar irodalomra, történelemre és franciára tanította őket, belépnek a tanterem ajtaján, mint ahogyan az szokás volt, most is felállnak. — Hányán is vagyunk? — kérdezték tanáraik. Rádió- és televízió-műsor HÉTFŐ, 1962. JÜLIUS 9. KOSSUTH KAD1Ö: 4.26 Rákóczi-induló. 4.30 Hirek. 4.35 Vidáman, frissen! 6.20 Sport- és totóhírek. Kb. 7.35 Hírdetőoszlop. 8.00 Műsorismertetés. 8.10 Könnyűzene. 9.00 Lányok, asszonyok. 9.20 Mozart: D-dur zongoraverseny. 10.00 Hírek. 10.10 Pomázi óvodások énekelnek. 10.30 Verbunkosok, magyar nóták, ll.io Fodor András és Garai Gábor versei. 11.20 Kamarazene. 12.00 Déli harangozó. Hirek. 12.10 Klasszikus operettrészletek. 13.00 Napirenden. 13.05 Heti zenés kalendárium. 14.00 Tavasza nyulacska. 14.15 Koruny ű zene. 15.00 Hírek. 15.10 Üttörő-híradó. 15.30 A Magyar Rádió és Televízió gyermek kórusa énekel. 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.00 Szív küldi szívnek szívesen... 16.55 Műsorismertetés. 1*7.00 Hirek. 17.15 ötórai tea. 18.05 Magazin. 18.25 Közvetítés Frankfurt am Mainból. A stuttgarti kamarazenekar Bacilli a ng vensenye. 19.10 Szói jón hozzá. 19.20 Adám Jenő népdalfeldodgozásadból. 19.54 Jó estét, gyerekek: 20.00 Esti krónika. 20.25 Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. 20.40 A kék angyal. 21.15 A Rádiószínház bemutatója. Világítótorony. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthíradó. 22.30 Ernáni. Részletek Verdi operájából. 23.10 Lakatos Zo-ltán népi zenekara játszik. 23.40 Kórusok, hangszer-szólók. 24.00 Hírek. 0.10 Filmzene. 0.30 Himnusz. PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15 Sosztakovics: Zsidó dalok. J4.40 Vau Vili kalandjai. 15.00 Könnyűzene. 16.00 Hírek. 16.05 A világ minden tájáról. 16.15 Oidlpusz. 16.40 Bemutatjuk Nyikolaj Aszejev szovjet költőt. 16.55 Mezei csokor. 17.16 Két kongresszus között III. 17.26 Uher Zita és Gáezi Gyula hangversenye a stúdióban. 18.00 Híreik. 18.05 Dittrich: Concertino zongorára és fúvószenekarra. 18.25 A tengerek királynője. 18.45 Könynyűaene. 19.00 Hírek. 19.30 Wilhelm Backhaus zongoraestje. 21.06 Hirek. 21.10 Zűrzavar a lányomnéfl. 21.40 Mi a bibliakritika? 22.00 Tánozeme. 2.3.00 Hírek. TV: 19.30 Tornász VB. 1962. A győztesek bemutatója. 21.40 Hírek. KEDD, 1962. JÜLIUS 10. KOSSUTH RADIO: 4.26 Rákóczd-ámduló. 4.30 Hírek. 4.40 Vidáman, frissen! 6.20 Pillainatfel vétek 8.00 Műsorismertetés. 8.10 Tánczene. 9.00 Tüskevár. 9.20 Erdő-mező. 9.40 Oalok. 10.00 Hírek. 10.10 A csalogány. 11.10 Vita mai prózánk problémáiról. 11.40 Két kórus. 12.00 Déli harangszó. Hírek. 12.15 Vidéki népi együttesek és népi zenekarok műsorából. 13.00 Gyermekjáték. 13.05 Zenekari muzsika. 14.00 A M$rs titka. II. rész. 14.20 Könnyűzene. 15.00 Hírek. 15.10 Fúvószene. 15.25 Törvénykönyv .15.40 Nótacsokor. 16.05 Megtudtuk — elmondjuk... 16.25 A Hanglemezgyártó Vállalat új felvételeiből 16.55 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.15 Nyáridő. 18.10 Horizont. 18.30 GiuUletta Simiomato és Ferrucio TagHia/viná énekel. 19.05 A Szabó csaQád. 19.35 Régi filmek zenéjéből. 19.54 Jó estét, gyerekek. 20.00 Esti krónika. 20.20 Az Atlantióceántól a Csendes-óceánig. 20.35 Szabad egy táncra? 21.05 A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel... 22.25 Verbunkosok, népdalok. 23.00 Kamarazene. 23.40 Könnyűzene éjfél előtt, éjfél után. Közben 24.00 Hírek. 0.30 Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ: 5.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.00 Időjárásjelentés és vízállásjelentés. 14.15 Magyar operákbóL 15>10 Csillagvizsgáló a légkörben és a világűrben. 15.25 László Annié énekel. 15.40 Debussy: Trió-szonáta. 16.00 Hírek. 16.05 Krisztina kisasszony. 16.40 Minden rendben van. 16.5© Táinczene. 17.15 Tíz perc világgazdaság. 17.25 Zenekari muzsika. 18.00 Híreik. 16.10 Cigánydalok, csárdások. 16.30 Hattyúdal. 19.00 Hírek. 19.06 Simor András, Tarjáni Ferenc és Frymamn Magd« hangversenye a .stúdióban. 19.35 A népi kapitalisták fekete hétfője. 19.50 Strauss A denevér. 20.00 Mesés percek. 20.16 Részletek vígoperákból. 20.30 Vidám félóra. 21.00 Hírek. 21.05 A Jereb-együttes játszik. 21.10 Két kabarészám. 21.30 Tánczene. 21.45 Gyermeknevelés. 22.00 Beethoven és Bartók. 22.50 Csak birkavér. 23.30 Hírek. 23.15 Műsorzárás, TV: 16.00 Egyre se gyújtson rá! 18.20 Balatonfüredi képeslap. 18.40 Kukkantó. 19,30 TV-híradó. 19.46 A Magyar Hirdető műsora. 20.00 A hamis alibd. Csehszlovák film. Kb. 21.35 Nyáresti könnyűzene. 22.00 Hírek. TV-híradó (ism.) És ők egymásra néztek. Hiszén az 1937-ben végzett a) osztály 38 diákja közül csak tizenheten jöttek el e találkozóra. S tanáraikkal együtt csak tizenheten olvassák a táblára irt névsort, az osztály névsorát. — Most pedig — töri meg Szakmári tanár úr a nyomasztó csendet — e negyedszázad után adjatok számot egymásnak .;. És Szakmári tanár úr, aki 25 évvel ezelőtt a naplóból olvasta a nevgket, most ismét feleltet, névsor szerint — de most abból a leckéből, amit az élet adott fel. 17-en mondják el, hogyan birkóztak az élettel. S idézik a községházi tisztviselők nyomorúságos küzdelmét. És amikor annyi hányódás után közülük többen úgy érezték, hogy talán-talán kibontakozik előttük az érvényesülés, jött a háború, mely az egykori iskolatársakat is a harcterekre sodorta. Borzongás fut végig az egykori diáktársakon, amikor Nádas János, aki Budapesten, a Gundel Szálló főkönyvelője arról beszél, hogy a háborúból hazatérve nem találta feleségét és gyermekét, szerettei idehaza a bombák áldozatai lettek. A keserű emlékek után pedig arról beszélnek, hogy a felszabadulás után valamennyien megtalálták helyüket az életben. Bagi Sándor, Hajdú Géza, Krucsó Lajos. Makai Sándor, Medovarszki János. Némethi Ferenc, Szabó Zoltán, Szeli Mihály, Tokaji András, Mag Mihály, Portörő Lajos, s még néhányan itt élnek és dolgoznak most is megyénkben. Valamennyien megbecsült tagjai a társadalomnak. Benkő Lajos, Dávid András, Nagy Jenő, Nádas János, Ungvári György, Jakó László pedig Budapesten, s az ország különböző részében keresték és találták meg boldogulásukat. A névsorban a nagy fekete táblán picinyke kereszttel jelölve ott van azoknak a neve is, akikkel soha nem találkozhatnak. Akiket elrabolt a háború. Fájó érzéssel emlékeznek Farkas Lászlóra, akit deportáltak, s halálra kínoztak. Ferenezi Istvánra, aki mint repülős vesztette életét. Sántha Lajosra, aki ugyancsak a messzi keleti fronton esett el. Sáfián Imre sem tért vissza. Kokavecz Károlyt, az egyetlen gyermeket is hiába várja haza az édesanyja: kilőtt tankban égett el. Ök nem érhették meg e felejthetetlen találkozót. • Este van. A neoncsöves ostornyeles lámpák szórják a fényt Békéscsaba utcáin. S a Kossuth Étteremben boldog asztaltársaság ül együtt. — Nem lett közülünk senki miniszter — mondja pohárköszöntőjében Ungvári György, de emberek lettünk. Olyanok, akik nem hagyták cserben a népet. Későre jár. Indulnak a vonatok a megye, s az ország különböző részébe, ök tizenheten boldog öleléssel búcsúznak egymástól, tanáraiktól azzal, hogy soha nem feledkeznek meg egymásról és öt év múlva az érettségi utáni 30. évben ismét találkoznak az iskola öreg falai között. B. I. Különvonat indul Prágába november 3-án Békéscsabáról 5 napra Részvételi díj: 1030,— Ft. Már most jelentkezzen a békéscsabai IBUSZ-irodában. 40157
