Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
1962. Július 3. 4 Csütörtök Egység a vezetésben — az előrehaladás alapja az orosházi Petőfi Termelőszövetkezetből FILMHÍRADÓ Ki tud Júliáról? , — Bolgár film — Tapasztalatok Nem is olyan régen sok baj volt még az orosházi Petőfi Termelőszövetkezetben a párt- ás a gazdasági vezetés egységével. Nem azért, mintha a pártvezetőség, nevezetesen a titkár elvtárs s az igazgatóság személyileg külön-kü'ön mást akart volna. Mindenki megmondja a szövetkezetben, hogy mindketten becsületes, lelkiismeretes emberek, s fáradtságot nem ismerve, minden idegszálukkal a közösség javát szolgálják. Csak éppen az összhang hiányzott ezekből az erőfeszítésekből, s emiatt mindegyikük külön-külön úton haladt. A titkár elvtáns, s irányításával csaknem az egész vezetőség, nem jól értelmezte a kritika használatának jelentőségét, és sok esetben rosszul is alkalmazta a bírálatot. ,.Csokorba kötitek a hibákat, hogy aztán a taggyűlésen a fejemhez vághassátok. Ez nem segítségadás. Segítsetek menetközben is!” — fakadt ki nemegyszer Gönczi elvtáns, az elnök. Ebben igaza volt. De abban már nem. hogy aztán szinte minden, a gazdaságvezetést ért bírálatot rosszindulatúnak látott, és mereven visszautasított. Pedig az esetek többségében igaza volt a pártvezetősógnek, ha talán rossz módszerrel tárta is fel a hibákat. Igaza volt abban, hogy az elnök néha elvesztette türelmét, és nem megfelelő hangon beszélt a tagokkal. A határozottságot összetévesztette a durvasággal, ö maga is könnyen bírált, és bizony sokszor elvetette a sulykot. De minden esetben arról volt szó, hogy még jobb legyen a szövetkezet. A vitákat veszekedés, sértődöttség követte, és eljutottak odáig, hogy a pártvezetőség úgy tartotta meg üléseit, hogy azokról nem tudott az elnök, s az igazgatóság Is úgy ülésezett, hogy a párttitkárt nem hívta meg az üléseire ... Természetesen mindez kihatott a gazdák hangulatára, s nem vált hasznára a szövetkezetnek. December óta aztán megváltozott ez az állapot. A pártvezetőség-választások során a kommunisták Kunos Gyulát bízták meg a titkári teendők ellátásával. Az új pártvezetőség első dolga volt, hogy leült az Igazgatósági tagokkal és tisztázta a régi vitás kérdéseket Ügy látszott, ez sikerült Is, megértették valamennyien, hogy a vezetés egysége előfeltétele a szövetkezet további gyors ütemű fejlesztésének. De csak a mesében van az, hogy valaki kimondja a varázsszót, s utána egy csapásra megváltozik minden. E megbeszélést követően is előfordultak nézeteltérések, sőt elvi egyet nem értés is. A pártvezetőség javaslatára például egy ízben a taggyűlés valakit nyomós okok miatt nem javasolt egy fontos beosztásba. Az igazgatóság ennek ellenére keresztülvitte a saját akaratát. .. A meséktől eltérően munka közben alakul ki az új, az élet hétköznapjaiban. A szövetkezet pártvezetősége nagyon helyesen erre épített, és ezért valósított meg egy sor kezdeményezést a pártmunka gyakorlatában. Kunos elvtárs megkérdezte a vezetőségi tagokat: „Mi lenne a véleményetek arról, hogy az Igazgatósággal közös gyűlésen vizsgáljuk meg a szövetkezet féléves munkáját? Azt. hogy hogyan állunk, miben maradtunk el a tervtől, és mik a tennivalók?” A pártvezetőségi és az igazgatósági tagok helyesnek tartották a kezdeményezést. A közös megbeszélés előtt mindenkinek jutott feladat a határszemlékben, a gépjavítások, a kertészet, a munkaszervezés stb. helyzetének felmérésében. Nagyon hasznos volt a közös vezetőségi ülés Habár külön-külön jegyzőkönyvet készített róla a pártvezetöség s az igazgatóság, mégis egységes állásfoglalások, határozatok születtek. Az egészséges vitákban közelebb került egymáshoz a párt- és a gazdasági vezetés, anélkül, hogy a kettő összefonódott volna. Példa erre, hogy Kunos elvtárséknak volt olyan javaslatuk, amellyel eleiben nem értettek egyet az igazgatóságiak, mert az az ő zsebüket is érintette. Az őszi takarmánykeverék árának új megállapításáról volt szó. mert a régi árakat a szövetkezeti gazdák kifogásolták. A tsz-nek 800 tagja van, és ebből száz háztájiban van tehén. Igaz, annak tartását segíteni kell, de ez a segítés nem mehet a közös állomány rovására. így aztán, míg az igazgatósági tagok (ákirknek csaknem mindegyike -rendelkezik tehénnel) ötven forintban akarták a közöstől kapott zö kitakarni ány négyzetméterét megtéríteni, a pártvezetőségi tagok ezzel nem értettek egyet, és 60 forintban javasolták az új ármegállapítást. Vita után a közös vezetőségi ülés az utóbbit fogadta el. Ugyanígy a pártvezetöség javaslatát emelték határozattá az ifjúság fokozott segítését illetően Ls. Az alapszabály 6zerdnt egy családon belül nem lehet két háztáji föld. De ha a nagyobb fiúk vagy -lányok családalapítás előtt állnak, bizony, az erre való felkészülésre jó! jönne a több jövedelem. Mit csináljon a vezetőség, hogy mégis a tsz-ben maradjon az ifjúság, s ne szállingózzon el onnan? Kunos elvfcársék javasolták:, segítsük jobban a fiatalokat. Minden elért száz munkaegységre juttassunk nekik 1,5 mázsa kukoricát... Nagyon igaz, hogy munka közben erősödik a párt- és gazdaságvezetés egysége, ha közös cél fűti megszemélyesítőit, és össze is tódnak fogni ennek megvalósításáért. Márpedig a Petőfi Tsz-ben ma már — 6 ezt jogosan mondhatjuk el — nincs hiba ebben. A félévi munkaórtékelés megállapította a gazdaságban mutatkozó elmaradásokat. a kedvezőtlen Időjárás okozta kiesés mértékét. Ezek pótlására is összefogtak a vezetők, s az összefogás szilárdította az egész szövetkezet egységét. Ez egyébként megmutatkozott ’ azokon a rendezvényeken, előadásokon is, melyeket a pártszervezet szervezett, s melyek után megkérdezték Kunos elvtársat a járási küldöttek: „Hogyan tudta■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■I■■■■■■■■■■■■■■••«■■■■■■ Az ajtón kifüggesztett „menetrenden” hét-nyolc tárgyalásra váró ügy: tartásdíj-ügy. S mögöttük egy-egy felsebzett családi élet, egy-egy anyát vagy agát vesztett gyermek. Többnyire lehajtott fővel, bűntudatosan lépnek a tárgyalóterembe a szülők. Vagy megbánást mutatnak vagy „csak” önmaguk előtt szégyenük a történteket. K. Mihály né és K. Mihály állnak a bírói tanács előtt. A fiatalasszony perelte a férjét, mert február óta nem törődött ötéves gyermekükkel. „Még tiz fillért sem küldött”, — Egyszer kaptam tőle ugyan 700 forintot, de amikor hazajött Oroszlányból, vissza is vitte a pénzt. Kölcsönkérte. A kisírt szemek fájdalmasan, könyörgően tekintenefc* az elnökre: segítsenek! Válóper még nem volt: Mindössze két hónapja élnek külön, de az apa felelőtlensége már február óta tart. Mégis az asszonyt próbálja feketíteni: — Nem kaptam levelemre még választ sem... Ettől függetlenül, a gyermek eltartásáról mégiscsak gondoskodnia kellett volna! Bár a bíró szavai erélyesek, kérdései egyértelműek, a hűtlen apa kertel, közömbösen dobálja mondatait. Most nem dolgozik. Majd talán másfél hét múlva a MÁV» tok összeszedni ilyen tengernyi népet?” Ügy, hogy jó a tömegpolitikai munka a szövetkezetben. A párttagok és a pártonkívüli aktívák minden brigádba közvetítik a vezetés elgondolásait, de tolmácsolják az igazgatóságnak az alulról jövő észrevételeket te. Ez a kapocs eleven, és tömöríti a tsz-tagokat a gazdasági feladatok végrehajtására is. S ez az egység biztosította, hogy az év közbeni nehézségek ellenére nem lesz komoly kiesés a jövedelemből. A kalászosok — ahogyan ezt megállapították a közös felmérések — jól állnak. Holdanként legfeljebb egy mázsával adnak kevesebbet a tervezésnél. Amennyiben így lesz, az egy munkaegységre történő gabonaosztás is arányosan kevesebb lesz. Pénzügyileg azonban nem érinti ez az esetleges kiesés sem a szövetkezetei. Ugyanis a várható hiányok ellensúlyozására tíz holdon köztes babot ültettek. 20 holdon — mivel a oirkot ki kellett szántani — rövid tenyésztésű kukoricát vetettek terven felül. Állattenyésztésük pedig hosszú évek óta az idén teljesíti túl először a papírra fektetett elgondolásokat. Eddig még minden szállítmányukat terven felül vették át. Ügy számítanak: 100 —150 ezer forintos többletbevétel lesz óv végére a tervezettnél. A sertésgondozók közül — akik a fő jövedelmet biztosítják — Setény János szocialista brigádja példásan tesz ki magáért, s az egész szövetkezetért. Mindent egybevetve ma már elmondhatjuk, gyümölcsöt érlelt az orosházi Petőfi Termelőszövetkezetben is az, hogy jól együttműködik a párt- és a gazdasági vezetés. Ma már a titkár és az elnök megbeszélik egymással a közöst érintő kérdéseket, s „egy nyelven” sióinak a feladatokról. De nemcsak ők! hanem a pártvezetöség és az Igazgatóság tagjai is civakodás helyett vállvetve fáradoznak együtt, és ennek hatása az egész szövetkezet egységével biztosítja az eredményesebb gazdálkodást. hoz megy. Amíg dolgozott, 1500— 1600 forintot keresett. S ebből nem jutott az ötéves kislányának egy fillér sem? — Én el akarom vinni a gyereket magamhoz... Nem szégyellt kimondani, szemrebbenés nélkül adja elő. Pedig maga is tudja: eddig sem törődött a gyerekkel, hogyan bízhatná rá a bíróság a jövőben? — Lakása? — Orosházán lakom... — De nincs bejelentve! A végső szó is cinikus: — Szeretném, ha a bíróság beszámítaná a tartásdíjba azt a kis ruhát, amelyet márciusban vettem a gyereknek... Az ítélet igazságos: február 1- től visszamenőleg K. Mihálynak fizetnie kell a tartásdijat.' • ... Ty. András, budapesti lakost házasságon kívüli gyermeke után kötelezi tartásdíjra a bíróság. Itt megértöek a szavak, becsületes felelősségvállalás kíséri a tárgyalást. Ty. András és a gyermek anyja megegyezett: Január elsejétől visszamenőleg havonta 300 forintot fizet az apa. De már augusztusig rendezni szeretné a hátralékot. Meg-Vaszilev rendező filmje jelentős lépés a fiatal bolgár filmművészet útján, mégpedig egy új témakörben. Bűnügyi témában az első bolgár film Az áruló jel volt, melyet kísérletnek szántak. A Ki tud Júliáról? című film azonban már azt bizonyítja, hogy a fiatal filmművészek jól hasznosították tapasztalataikat. A meglepő fordulatokban bővelkedő, pergő cselekményű, logikus felépítésű forgatókönyv, amelyet Vezsinov írt, jó alapot nyújtott a rendezőnek egy sikeres bűnügyi film megalkotására. A történet főszereplője Júlia, a fiatal geológusnő, egyszerű, hétköznapi ember. Az igazgató sem fordítana rá nagyobb figyelmet, mint munkatársára, ha Júlia igazolatlan hiányzásai miatt nem kényszerülne erre. Mindkettőjük számára kellemetlen és kínos az a. beszélgetés, amelyen Júliának tisztáznia kell hiányzásait, de a Rövidesen megkezdik Csorváson az új művelődési otthon építését. A Vörös Október Termelőszövetkezet kiszesei vállalták, hogy az alapozási munkában segítenek. Kezdeményezésükhöz csatlakozott az Ady és a Kossuth Termelőszövetkezet KlSZ-szervezete is. A egyeznek, s a bíróság az egyéves gyermek jövőjéért szentesíti a szülök akaratát. * ...Ijedt asszony, riadt mozdulattal ül a bírói tanács elé. Alperes. Volt férje, Gy. Ferenc tarhosi lakos gyermektartás miatt perelte. A 12 éves gyerek az apánál van, így hát jogos a tartásdijkövetelés... Ha valóban jogos! Bonyolult a helyzet. Az aszszony, aki azóta újra férjhez ment, a békéscsabai kórházban ápolónő. Keresete 1200—1300 forint. A férj — ugyancsak új házasságot kötött — Tarhoson egyéni gazdálkodást folytat. A törvény törvény! Az a szülő jogosult a tartásdíj felvételére, amelyik eltartja, gondozza a gyermeket. S a'másiknak kell fizetnie. — Fizetek én, tisztelt bíróság, de csak a gyermeknek. Nem akarom, hogy az apja tegye el a pénzt., És csak annyit akarok fizetni, amennyit a bíróság megállapít, nem pedig annyit; amennyit Gy. Ferenc követel. Kirajzolódik, majd újra zavarossá válik az ügy. Nem is a tartásdíj itt a vita, hanem a gyermek jövője. Mert az asszony geológusnő hallgat, nem keres mentséget. Nem sokkal ezután nyomtalanul eltűnik, s ezzel megkezdődik a nyomozás izgalmas, mindvégig lebilincselő cselekménye. A Ki tud Júliáról? Pável Vezsinov forgatókönyvíró negyedik filmje, míg Petro Vaszilev ez alkalommal ötödik filmjét rendezte. Filmjükben mindketten arra törekedtek, hogy élő embereket állítsanak a néző elé, feltárják hőseik sorsának belső indítékait, s leleplezzék azokat, akik önzésbői, pénzsövárSágból, vagy egyszerűen gyengeségből a közösség, a társadalom ellenségeivé lettek. A film címszerepében Valentina Boriszova érdekes alakítást nyújt, a tulajdonképpeni főszereplő azonban Ászén Milánóvá a nyomozást vezető Terziev őrnagy megszemélyesítője. A filmet a békéscsabai Szabadság Filmszínház játssza július 7-től 9-ig. MK területi KISZ tagjai pedig vállalták, hogy a más munkahelyen. dolgozó KISZ-fiatalokat is beszervezik a társadalmi munkába. Az építkezés megkezdésére tehát már készen áll a lelkes ifjúsági gárda: a KISZ társadalmi munkások. visszaperelést jelent be. Elgondolkoztató az indok: — A mostani férjem vállalja, hogy iskoláztatja a gyereket, gondoskodik jövőjéről. Különben én nem is adtam oda, erőszakkal vitte el az apja. De tudom, hogy nincs nála biztosítva a jövője. Elképzelhető, hogy milyen nevelést kap, amikor vele gondoztatják a jószágot, mert még a termelőszövetkezetbe sem léptek be. Ott, Tarhoson agyondolgoztatják, pedig már most is vézna, gyenge a gyerek... így nem lesz jövője... Az apa nem válaszol. Nem, mert a tárgyalásra nem jött el, ügyvéddel képviselteti magát. Gondban van a bíróság is. Miként is kellene dönteni, hogy a gyermeknek a legjobb legyen? S jó a döntés: környezettanulmányozás után lehet csak ítélkezni, Addig pedig. jó tanács: az anya mindenképpen fizessen lartásdijat, mert az jár a gyermeknek. ... Újra jönnek a szülők, anyák, apák, vitatkoznak, tiltakoznak. követelnek. Igazság és igazságtalanság csap össze — no meg —, sajnos sokszor —, a nemtörődömség és a felelőtlenség. De ott áll az őr, a bírói tanács, s minden ügyben az igazi győztest kiáltja ki: Jancsikát, Pistikét> Zsuzsikát... Varga Tibor Varga Dezső »*Bt*«B«*»**»B*«■■■•■■■■■■■■■■■■«■■■■ (BIBI .4 tárgyalóteremből Gyermeksorsok, tartásdíjak Társadalmi munkás KISZ-fiatalok
