Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
1962. Július S. 3 Csütörtök Kinek jár és kinek nem jár háztáji főid A megyéből mindenünnen ér. keznek panaszos levelek és sérelmezik azokat a helyi állásfoglalásokat, melyek a törvényes rendel, kezésektől eltérően alakulnak ki, helyi adottságok alapján, és sértik a termelőszövetkezet tagjainak a háztáji gazdasághoz való törvényes jogát. Közérdekű tehát, hogy az egységes és törvényes gyakorlat érvényesülését biztosítsuk a háztáji földek juttatása és használata tekintetében. Ezért az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb és vitássá vált törvényi rendelkezéseket. Termelőszövetkezeti tagnak j mikor jár háztáji föld? „Minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag — a vele közös háztartásban élő családtagokkal együtt — személyes használatra háztáji gazda, ság fenntartására jogosult.” így szól a törvény rendelkezése. Következik ebből, hogy közös háztartásban élő, több termelőszövet, kezeti tag: élettársak vagy szülők és nagykorú gyermekeik, valamint együttélő házastársak csak egy háztáji gazdaságra jogosultak; tyreg, munkaképtelen, beteg termelőszövetkezeti tagok is jogosultak háztáji földre, ha nem élnek olyan taggal közös háztartásban, akinek saját jogán már van háztáji földje. Nyugdíjas, vagy járadékos termelőszövetkezeti tagoknak így ugyanúgy van háztáji földre igényük, mint a fent említett öreg és beteg tagoknak azonos feltételek mellett, de mégis azzal a döntő különbséggel, hogy a beteg, öreg, nyugdíjas vagy járadékos termelőszövetkezeti tag jogosultságának tárgyi feltétele a föld és egyéb termelési eszközök bevitele. Kinek nem jár tehát a tagok közül háztáji föld? Önálló termelőszövetkezeti tagság ellenére mégsem jár háztáji föld. ha az illető olyan másik tér-Hatványozott nyári tűzvédelmet Az elmúlt érben 84000 forint értékű kalászos égett el mélőszövetkezeti taggal él rokoni, házassági, élettársi vagy egyéb eltartási viszony alapján közös háztartásban, akinek már van háztáji gazdasága. Pártoló-tagoknak mikor jár és mikor nem jár háztáji föld? A termelőszövetkezet pártolótagjának a rendes tagokra nézve ismertetett feltételek mellett és csak akkor jár háztáji föld, ha belépésével földet vitt be. Ez a háztáji föld azonban a bevitt földnél nagyobb nem lehet. Munkaviszonyban álló, nem tagok háztáji földhasználata. Munkaviszonyban vagy szerződéses viszonyban álló dolgozó (adminisztrátor, könyvelő, állatorvos, stb.), vagy kívülálló személyek földet háztáji jelleggel sem kapnak; az ilyen használatba adás semmis. Lehet-e háztáji földet feles bérletbe vagy harmados művelésbe kiadni? Közös művelés alatt álló és háztáji föld haszonbérbe, feles művelésbe kiadása tilos, de a vállalkozási jellegű harmados művelésbeadás nincsen megtiltva. Beteg, öreg tagoknál ez a harmados művelés éppenúgy indokolt, minthogy a termelőszövetkezet harmados művelésre idegennek is adhat kapásnövényt. Ki és hogyan jogosult a háztáji föld vagy termésének megvonására? Háztáji föld területét a 800 négyszögöl és 1 heldon belül a közgyűlés határozza meg. A már megadott háztáji föld területének csökkentése csak jogerős fegyelmi határozat alapján, fegyelmi büntetésként foghat helyet, egyéb módon sem a vezetőség, sem a közgyűlés nem nyúlhat utólag a háztáji földhöz. Ellenkező értelmű közgyűlési határozat a bíróság előtt keresettel megtámadható, Éppen így tilos az érett termés önkényes elvétele is. Dr. Márai György Sokszor bebizonyosodott már annak .a közmondásnak az igazsága, hogy a gabona csak akkor kerül biztonságba, ha máj- elcsépelték és a magtárba vitték. Addig az érő búzát, árpát vihar és jégeső, mozdonyból vagy traktorból kipattanó szikra, s ezeknél még nagyobb veszély: az égő gyufaszál és cigarettavégből keletkezhető tűz fenyegeti. Azért nevezzük az utóbbit nagyobb veszélynek, mert az emberek többfelé járnak-kelnek a határban, mint a traktor és a mozdony, különösen aratás, hordás és cséplés idején és sok köztük a dohányzó, s azok közt is sok a hanyag dohányzó, meg az olyan is, aki nem nézi hol, milyen erősségű szélben rak tüzet szalonnasütéshez. De vannak olyanok is szép számmal, akik a lakásukban nem zárják el gyermekeik elől a gyufát vagy az öngyújtót. A kérlelhetetlen tényekből és számokból öszszeállított statisztika bizonyítja a fentiek megtörténtét. Megyénk állami gazdaságaiban tavaly 19, azelőtt 20, a termelőszövetkezetekben tavaly 49, azelőtt 20 tűzeset volt. A kár értéke két év alatt a fenti szektorokban több mint 700 000 forintot tett ki. S az esetek többségét nem a villámcsapás, hanem az emberek nemtörődömsége és figyelmetlensége idézte elő. Tavaly az állami gazdaságokban keletkezett tüzek közül hatot gondatlanság, 4-et mozdonyszikra. hármat pedig traktorszikra idézett elő. A termelőszövetkezetekben tavaly keletkezett tüzeket 15 esetben gondatlanság, 7 esetben gyufával játszadozó gyermekek, 7 esetben traktor-, 3 esetben pedig vonatszikra okozta. Itt mindjárt hozzá kell tenni: az egyik mezőkovácsházi termelőszövetkezetben azért égett él 33 kereszt gabona, mert learatása után egyszerűen elmulasztották a tarlót felszántani a vasút közelében. Az ilyen mulasztásoknak nem szabad megismétlődniük sehol sem az idén, de nem szabad sehol sem megelégedni egy-két barázda-húzással sem, mint amenynyit a Körösi Állami Gazdaság gyomai üzemegységében húztak most a vasútállomáshoz közel lévő ősziárpa-föld learatott részén. Legyen elegendő okuló lecke az, hogy tavaly csupán a kalászos terményekben csaknem 84 000 forint értékű tűzkár keletkezett azáltal, hogy tíz hold, a vasút közelében lévő gabona lábon égett le, ezenkívül 1536 gabonakereszt semmisült meg. A megyei tűzvédelmi bizottság már egy hónappal ezelőtt határozatot adott ki arról, hogy a vasút mentén a gabonát 40 méter szélességben, viaszérésben kell learatni és nyomban elhordani, hogy helyét fel lehessen szántani, továbbá, hogy a vasútvonaltól 60 méteren belül gabonakeresztet, 100 méteren belül asztagot vagy szalmakazlat nem szabad rakni. Ha ezt a határozatot és minden tűzvédelmi előírást betartanak termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink, akkor az idén lényegesen kevesebb gabona válik is svájcisapkát viseltek. Mondom: kedvemre való muri volt. A hat amerikai közül kettő magyar származású lehetett, mert megértettek valamit abból, amit egymásközt beszéltünk. Dicsekedtek, hogy parancsnokaik „perfekt magyaroknak’” tartják őket. A többi négy valami kevert szláv nyelven beszélt. Orosz, szerb, cseh szavakat hadartak összevissza. Volt köztük egy, akiből kiszedtem, honnan származik a tudománya: szülei valahonnan Nagybecskerek mellől vándoroltak a háború előtt Amerikába. Mi négyen a főnök utasítására civil maskarákba bújtunk. Az én holmimban akadt egy zippzáras dohányszínű cowboy-nadrág. Az indiánok viseltek ilyet a Fort Bragg közelében lévő kisvárosban, ahová a táborból kijártunk. Ott vásároltam. Szükség volt rá, mert nem nagyon volt ajánlatos egyenruhát hordani. Az amerikaiak úgy kezelik az indiánokat, akik földműveléssé], halászattal foglalkoznak, akárcsak a négereket. Az indiánok gyűlöltek bennünket. Tartottunk tőlük. De ha alkalom kínálkozott, szívesen lopóztunk a kö. zelükbe, mert a lányaik szépek. Gyakran láttuk az indián férfiakat tollas fejdísszel. Főnökük, a chief, teljhatalommal rendelkezik és ítélkezik köztük saját törvényeik alapján. Ránk általában fütyültek, de az. aki kihívóan visel, kedett, örülhetett, ha megúszta ép bőrrel. Egyszóval cowboy-nadrágha bújtam és pulóverbe. Vándor Pityu nyakkendőt kötött, mintha valamelyik írótársaság felolvasó ülésére készült volna. A főnök számtáblát adott mindegyikünknek, négy számjeggyel. Az enyém 3001- es volt. Kevés felszerelést kaptunk, s még kevesebb élelmet. Éles tölténnyel csak vadat lőhettünk. Anélkül felkopott volna az állunk. A harmadik napon — addig csak piros tablettákat dobáltunk a kútba és víztárolókba: ez azt jelentette, mintha megmérgeztük volna, — rajtaütöttünk a tengerészgyalogosok hadtápján. Ez volt a parancs. Persze a konyhára vetettük magunkat. Legelőször az őröket semmisítettük meg. Azaz megkötöztük őket, betömtük a szájukat. Utánuk a konyhaszemélyzet következett. Velük is elbántunk. A parancsnoki sátorból a felvonulási terveket kellett megszerezni, éppen úgy, mintha igazi ellenséggel álltunk völna szemben. Nem babra ment a játék, mert ha elkaptak volna bennünket... De szerencsére mi kaptuk el őket. Nem vették komolyan a dolgot, azt hitték, játszadozunk. Másnap aztán, amikorra jól kiéheztettük őket, belakhattak sóshallal. Megkötözve élvezték a tűző napot. Nem kaptak vizet. Másnap elengedtük őket, mert kiderült: hiába erőlködtünk, nem náluk voltak a felvonulási tervek. A legbravúrosabb akcióra ezután került sor. Azt a parancsot kaptuk, hogy tízen hatoljunk be az egyik repülőtérre, s fogjuk ei az amerikai tisztekéi. Marha fl százéves nyomdász szakszervezet békéscsabai ünnepségei A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Békés megyei csoportjai és a Pajó móka volt. Ügy pipázgattak szétvetett lábakkal, úgy terpeszkedtek a fotelokban, mintha otthon lettek volna Detroit-i vagy Manhattan-i házuk szalonjában. ,,What happened boys?” — bámultak ránk meglepetten, amikor a kézigránátokat helyettesítő robbanó tölteteket közéjük hajigáltu'k. A pokoli füstben és ricsajban szépszerével foglyul ejtettünk huszonkét tisztet és pilótát. Hiába tiltakoztak. Frank és Robert értettek az ilyesmihez. Tíz perc se telt bele, valamennyiüket magunkkal vittük a közeli erdőbe. Az őröket, akik észrevették bennünket, itt is megkötöztük, és elhallgattattuk szépszerével. Az erdőben — jó messzire a repülőtértől — drótkerítéssel körülvett tisztás várt a foglyokra. Ezt a mieink jó előre elkészítették. A j ketrec mind a négy sarkában | hangszóró volt: fülsiketítőén harsogták a legújabb bugivugit. Hajadonfőtt ültek a napon. Fenyegettek bennünket. Káromkodtak: ezért fizet benneteket a Pentagon, hogy ilyen disznóságot csináljatok? Néhány óra múlva hozzáfoghattunk a kikérdezésükhöz. Melyik alakulatnál szolgálnak, mi a beosztásuk, hol fekszik az elhelyezkedési területük, hogyan néz ki a fegyverzetük, általában milyen bombákat szállítanak? — ilyen és hasonlóak voltak a kérdéseink. £Folytatjuk■) pír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei szervezete közös rendezésében emlékeznek meg a nyomdász szakszervezet százéves fennállásáról. Ez alkalomból július 8-án vasárnap délelőtt kilenc órakor a békéscsabai SZTK Luther utcai kultúrtermében ünnepi ülés lesz, majd utána 11 órakor kiállítás nyílik a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállításon bemutatják a szakszervezet 1961— 62. évi országos továbbképző tanfolyamainak anyagát, valamint a Békési Nyomda, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyulai, gyo- i mai és békéscsabai telepeinek legszebb munkáit. a tűz martalékává, mint tavaly. A MÁV alkalmazottai is sokat tehetnek azért, hogy csökkenjen a terményekben keletkezhető tűzesetek száma. A mozdonyfűtők többek között úgy, hogy az érett vagy levágott gabonatáblák között nem raknak szenet a mozdony tűzterébe, a pályaőrök pedig úgy, hogy a vonat elhaladása után figyelik a határt, és ha tüzet észlelnek, azonnal eloltják, vagy intézkednek a gyors oltásról. De van egy más mód is arra, hogy a vasút mentén lévő. most már hatalmas tábla gabonákban mind kevesebb legyen a tűzkár: az, hogy a MÁV sürgősen gondoskodik arról a tsz_ ekkel és az állami gazdaságokkal közösen, hogy a vasút mindkét oldalát beülteti néhány méter széles erdősávval. Ez nemcsak a termény tűzvédelmét szolgálná jelentősen, hanem nagy hófogó és termést védő szerepe is lenne. Az erdösávot a fenti okok miatt is létre kellene hozni, de azért is, mert megyénk még mindig igen szegény élőfákban s ha így is, úgy is telepíteni kell, akkor inkább ott adjunk helyet az erdősávnak, ahol több irányban is érvényesülhet a jó hatása. A vasútvonal két oldalán létesíthető erdősávban természetesen csak a mozdonyszikrából keletkező tűzveszély csökkenne lényeges mértékben. Azért, hogy a mezőgazdaság egészében is csökkenjen a tűzkár, elsősorban a szövetkezeti és állami gazdasági vezetőknek és dolgozóknak kell az eddigieknél hatványozottabban betartani, és betartatni a tűzvédelmi előírásokat az év minden napján, de különösen most, az aratás és cséplés idején. A szövetkezeték és állami gazdaságok vezetői ellenőrizzék a tűzkárok elhárítására tett intézkedések betartását. A dolgozók pedig egymást figyelmeztessék arra, hogy csak olyan helyen dohányozzanak, s rakjanak tüzet, ahol nem keletkezhet kár, mert lám a tavaly itt-ott meggyulladt és elégett keresztek száma másfél ezernél is többre növekedett megyénkben. Csak egy „kis” tüzet rakott a battonyai Dózsa Tsz egyik tagja a silógödörben, de hatalmassá csiholta a 70 kilométer sebességgel száguldó szél, s négy kazal széna és egy istálló vált hamuvá. Az ilyen és még sok más természetű figyelmetlenségnek és gondatlanságnak elejét lehet venni az újra és újra megismételt tűzvédelmi oktatással, a tűz veszélyére való gyakori figyelmeztetéssel. Kukk Imre OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO ARAT A GÉP Az elmúlt hét végén kezdte meg az aratást Farkas Ferenc gépállomást zetoros a kevermesi Kossuth Tsz-ben. Farkas Ferencnek nagy gyakorlata van ebben a munkában. Volt olyan év, amikor 310 holdat is levágott aratógéppel. Azt mondja, most sem akarja ennél alább adni. Hevesi Lajos aratógép-kezeló azt felelte erre, hogy ha olyan jól megy a munka, mint kezdettől fogva, akkor le is vágnak annyit.
