Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

I9#2. július S. 2 Csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) 12 százalékkal volt nagyobb a termelési érték, mint az előző évben. A régebben alakult, jól gazdál­kodó termelőszövetkezetek több­ségében is hasonló volt a hely­zet'. Ezek példája is bizonyítja, hogy a már kialakult nagyüze­mek jobban tudják az időjárás okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdaságok. Hozzájá­rult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi terü­letről nagyobb értéket adó növényféleségek vetésterülete, bővült az öntözéses gazdálko­dás, emelkedett a műtrágya­­felhasználás. Az állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a kollektivizálás befejezését követő években az állatállomány szinte valamennyi állattenyésztési ágban nőtt. A mezőgazdasági üze­meknek az időjárás okozta nehéz­ségek leküzdésében komoly segít­séget jelentett az állami támoga­tás. Például ismeretes, hogy az el­múlt évi gyengébb takarmány­Az országgyűlés második napja termés miatt a megnövekedett állatállomány átteleltetése megle­hetősen nagy gondot és problémát jelentett. A különböző takarmány-akci­ók során mintegy 35 000 vagon import abraktakarmányt használtak fel a termelőszö­vetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. így sikerült a megnövekedett ál­latállományt nagyobb veszteség nélkül átteleltetni és a‘hozamok kisebb mértékű csökkenése elle­nére is kedvezően alakult a vágó állat és az állati termékek felvá­sárlása. 1962. május végéig 22 szá­zalékkal több vágóállatot vásárol­tunk fel, mint az előző év hason­ló időszakában. A továbbiakban rámutatott: az átszervezés befejezésével megnőtt a lehetősége annak, hogy mező­­gazdaságunk is a népgazdaság szükségletének megfelelően ter­meljen. A vetésszerkezetet ennek megfelelően alakítottuk ki. Terve inket — kisebb eltérésektől elte­kintve — üzemeink teljesítették is. Mi a helyzet jelenleg a mezőgazdaságban, mit várhatunk az idei esztendő­től? Vegyük talán elsőnek az egyik légiontosabb kérdést, a ke­nyér-gabonatermelést. A múlt évi­nél alacsonyabb gabonatermelés­sel számolhatunk. Az intenzív bú­zafajták — azok közül is főleg a szovjet fajták — a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére legalább 3— 4 marsával nagyobb termést ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több mint 800 000 kát. hol­don vetettünk ilyen búzát és ez kedvezően befolyásolja az összter. melést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenziv búza­fajták vetésterületének arányát Ez év őszén 1 000 000—1 100 000 kát. holdon vetünk e búzafajták­ból. Összességében növeljük a ta­­kannánytermelést, s ezen be­lül növeljük a nagy fehérje­­tartalmu takarmánynövények termelését. A kukorica termelésben a mély­­művelés kiterjesztése, a hibrid ve­tőmag széles körű alkalmazása, a tőszám növelése, mind olyan té­nyező. amelyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, méghoz­zá minden nagyobb beruházás nélkül. A szálastakarmányok nem kellő gondossággal végzett betakarítása miatt igen jelentős taksrmányér­­ték, elsősorban fehérje megy ve­szendőbe. Ma már itt is vannak kialakult jó módszerek. Ez évben már egyre szélesebb körben al­kalmazzák az egyszerű ágasokon történő szénaszáritási eljárást. A burgonyaellátás megoldá­sának kedvező előjele, hogy a ter­melőszövetkezetekben a terveik­ben előírt burgonyát — a vetőbur­gonya-ellátásban jelentkező ne­hézségek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetettek a tervezett­nél. Az évek óta fennálló étkezési babhiány megszüntetésére komoly erőfeszítéseket tettünk. Lényegesen nagyobb területen vetettek köztesbabot, mint a korábbi években. A Szabolcs megyei termelőszövetkezetek kezdeményezésére az ország számos szövetkezetében az egyéni művelésre kiosztott ku­korica-területeket köztesba'b­­bal vetették be. A tagokat érdekeltté tették a bab­termesztésben és ha az időjárás kedvező lesz, minden reményünk megvan rá, hogy az idén a bab­ellátás javulni fog. A szocialista nagyüzemekben ebben az évben tovább növekszik a zöldségfélék területe. A lakosság friss zöldséggel való egyenletes ellátása érdekében ter­jednek a korszerű zöldségtermesz­tési módszerek, növekszik a hajta­­tásos, a korai és az öntözéses zöld­ségtermesztés. E munka eredmé­nye a zöldségellátás javulásában már kezdi éreztetni hatását. A telepítéseknél nyújtott ked­vezmények, az anyagi érdekeltség nagy érdeklődést váltott ki a sző­lő- és gyümölcstelepítések iránt. Ez a telepítési kedv lehetővé teszi azt is, hogy a második ötéves terv­ben mintegy 13 000—20 000 kát. holddal nagyobb területen telepít­sünk gyümölcsöt és szőlőt, mint az eredeti előirányzat. A belterjes irányú szőlő- és gyű. mölcstelepités kedvezően járul hozzá a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatásához. A telepítések végrehajtásánál arra kell ügyelni, hogy elsősorban a gyenge, szántó­földi művelésre kevésbé alkalmas területeket hasznosítsák. Az átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségek és kü­lönböző akadályozó tényezők ellenére — növekedett az or­szág állatállománya, s a szám­beli gyarapodás mellett foko­zódott a vágóállat és állati ter­mékek termelése is. Megalapozottabbá vált a termelő, szövetkezetek állattenyésztése. Sikerült elérni, hogy a közös ál latállomány fejlesztése mellett a háztáji gazdaságok állatállománya sem esett vissza. Erőinket most az állomány minőségének javítá­sára kell fordítanunk. A meddővé vált teheneket igyekszünk minél nagyobb számban kiselejtezni, és helyettük jó minőségű üszőket ál­lítunk tenyésztésbe. Ehhez hatha­tós segítséget nyújt a 3004-es kor­mányhatározat kedvezményeinek kiterjesztése. A termelőszövetkezetek ezentúl minden leellett előhasi üsző után megkapják a 2500 forintos hitel­elengedést — mégpedig az esedé­kes hitelekből —, tehát azok után az üszők után is, amelyek a kise­lejtezett tehenek pótlását szolgál­ják. Ha nincs esedékes hitelük, a megfelelő összeget elszámolási számlájukra fogják jóváírni. Szarvasmarha-állományunk mi­nőségének javítása céljából, s egy­ben közegészségügyi érdekből megkezdtük a szarvasmarha­állomány gümőkórlól való mentesítését. Ezt a munkát fo­kozatosan végezzük. Az első gümőkórmentes területe­ket Győr-Sopron. Vas. Zala és Szolnok megyében létesítjük, majd a mentesítést tíz év alatt az ország egész területén befejezzük. E program végrehajtásához az ál­lam nagy támogatást nyújt. A sertéstenyésztés és hizlalás jól fejlődik és a sertéstenyésztési kedv is megfelelő. Elterjedtek az inten­zivebb hússer tésíajták, amelyek szaporábbak, jobban fejlődnek és jobb termékeket adnak. Ma már nem ritka az olyan nagyüzemünk, ahol hét-nyolchónapos a sertések forgási sebessége és ezzel csökken az egy termékegységre fordított költség is. A baromfitenyésztés fejlesztése tervszerűen halad. Jelenleg már 324 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az átlagos férőhely meghaladja a 8000-et. Ez mindin kább lehetővé teszi egész éven át a „gyárszeru” folyamatos csirke­hústermelést. A tojástermelés azonban nem kielégítő. Jelenleg az egy tyúkra eső évi átlagos tojás­­hozam országosan csak 85 db, ezen a téren tehát igen sok a tennivaló. Fejlett állattenyésztéssel rendelke. ző országokban az egy tyúkva eső tojáshozam eléri a 200 db-ot. A bábolnai és az Alagi Állami Gaz­daságokban a különböző fajtáknál 230—240 db-os évi tojáshozamot érnek el. Ez az eredmény máshol is elérhető lenne. A jelenlegi to­jáshozam megduplázható, ha or­szágosan elterjednek az intenzi­vebb fajták és megoldjuk ezek keveréktakarmánnyal való ellátá­sát. A szocialista nagyüzemek állati termék termelésében döntő tényezővé vált J a korszerű keverék-takarmány bevezetése A keverék-takarmányok gyártá­sa és felhasználása évről évre nö­vekszik: 1960-ban 10 000 vagon keverék-takarmányt gyártottak, ez évben pedig már 70 000 vagont állítanak elő. 1965-re 200 000 va­gont tervezünk. A miniszter fi­gyelmeztetett a több fehérjedús növény-termelés fontosságára, s rámutatott: nem szabad elfeled­keznünk a csaknem 2 és fél mil­lió kát. hold rét- és legelőterüle­tünk megjavításáról sem, amely a legolcsóbb takarmánnyal látja el a jelenleg még drágán termelő tehenészeteinket. A Földművelésügyi Minisztéri­umban most készülnek a tervek a vizenyős rétek és legelők lecsapo­­lására, az elgyomosodott legelők felújítására, a legelők öntözésére, a talajerő visszapótlására. Losonczi miniszter a további­akban beszélt a gépesítésről. Folytatjuk a kettős gépesítést, amely azt jelenti, hogy a terme­lőszövetkezetek gépvásárlásai mellett továbbra Is küldünk új gépeket a gépállomásokra. A gépesítés gyors ütemű fej-Vadász Ferenc: 28 Tanulmányozom Kelet-Magyarországot, főnök] Á magyar mezőgazdasági küldöttség romániai látogatásai Bukarest (MTI) A Keserű János földművelés­­ügyi miniszter-helyettes vezetésé­vel Romániában tartózkodó hét­tagú magyar mezőgazdasági kül­döttség kedden ellátogatott a Bu­karest közelében levő Funduleai Mezőgazdasági Kutató Intézetbe, ahol az intézet kutatómunkájá­nak szervezetét és az ott folyó növénytermesztés problémáit ta­nulmányozta. A küldöttség ezen­kívül megtekintette a közelben fekvő egyik állami gazdaságot is. Leslie Stark leveléből kiderül: Kari hajdan fiatal néptanító volt Schweidnitzben, Alsó-Sziléziában. Náci propagandista. Aztán Unter­scharführer lett az SS-ben. Ez szakaszvezetői rangot jelentett. Ezzel lett a dörnhaui koncentráci­ós tábor parancsnoka, élet és ha­lál ura. A Gross Rossen-i tábor­ban sajátította el a legeredmé­nyesebb népirtási módszereket. Dörnhauban hadifoglyokat gyil­kolt, majd kényszermunkásokat. Műve lengyel területen a három­négyezer lakosú Rudolfswaldau falu mellett egy dombon találha­tó, nem messze a kisvárostól, ame­lyet a németek Wüstegiersdorfnak hívtak. Fenyőfákkal övezett tisz­táson több tömegsír rejtőzik ott egymás mellett Ezeket a mai na­pig sem tárták fel. Tartalmuk: ti­zenegyezer halott. Közülük — a varsói intézet kimutatása szerint — mintegy háromezer kelet-ma­gyarországi zsidó vallású depor­tált, akit agyonvertek, halálra éheztettek, Karl Fischer vezény­letével. Parancs érkezett: nagy gyakor­latra megyünk, készüljünk. A Szanboku szigeteket tippeljük északon, vagy délen Izsigakit. Az is lehet, hogy Ihuriba megyünk, ahol a romok alatt Ryukyu haj dani királyai nyugszanak. A mi csoportunk élére egy kapitány ke­rült. A sziajszitól jött. Nem kato­na, hanem hírszerző. Kolthay megkérdezte: Tudsz már valamit Nyíregy­házáról, Szabolcs megyéről?” — Most már tudok — mond tam meggyőződéssel. — Sok téli almát termesztenek. Behatóan ta­nulmányozom Kelet-Magyarorszá­­got, főnök. * Végre egy kedvemre való gya­korlat. Jó volt kiszabadulni eb­ből a hálóteremnek gúnyolt egér­fogóból, ahol én alszom a legfel­ső ágyban. Tőlem jobbra Valen­tin lakik. Ez mit keres itt? Érthe teilen. Tizedes volt a határőrség­nél, bizonyosan kiérdemelte a kommunistáktól a két világoszöld csíkot. Kutyával járta a nyomsá­­vot. A járőrparancsnok úr határsér­tők után szimatolt. Elképzelem, amint bősz ellenőrzést folytatott a nemzetközi gyorson. Éjszakai por­tyáin ki tudja hány menekülőt fogott el ez a kiváló rajparancs­nok. A harmadik ágy üres. Az Sinkóé volt. A negyedik Seres Andrásé. lődése megköveteli a javító­bázis ésszerű kiépítését. A termelőszövetkezetekben kar­bantartó műhelyeket hozunk létre. Kedvezőnek mondhatjuk a fia­tal termelőszövetkezetek általános fejlődését, de nem hallgathatjuk el, hogy különböző okokból a termelőszövetkezetek egy része rosszul zárta a tavalyi esztendőt, gazdálkodási eredményük alacsony volt. Ehhez nagymértékben hoz­zájárult az elmúlt év kedvezőtlen, aszályos időjárása, de a kezdeti nehézségek, a szervezetlenség és a munkához való nem kellő hoz­záállás is szerepet játszott. A meg nem erősödött termelő­szövetkezetek gazdálkodásának megjavítása, a gyenge gazdálko­dást előidéző okok megszüntetése most a legfontosabb feladataink közé tartozik. A vezetést újabb szakemberek­kel erősítjük meg, és a korábban kihelyezettek kiküldetését meg­hosszabbítjuk. Az állam jelentős támogatása és a termelőszövetkezeti paraszt­ság növekvő bizalma a tavasz fo­lyamán kedvező eredményeket hozott. A szántás-vetést a késői ki­tavaszodás ellenére a szokásos időre, mintegy feleannyi idő alatt végezték el, mint más években. Befejezésül a földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: Az idén a növényápolás és a betakarítás el­ső szakaszában a termelőszövetke­zetek jól dolgoztak. Számos he­lyen már a gabona betakarítását végzik. Erre mind a termelőszö­vetkezeti és állami gazdaságok, mind a gépállomások jól felké­szültek. Legfontosabb, hogy a gé­peket jól használják ki, és a le­hető legkisebb szemveszteséggel, időben takarítsanak be minden gabonát, amellyel egész népünk kenyerét teremtik meg. A miniszter beszéde után több hozzászólás, illetve interpelláció hangzott el, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt, ezt követően Nagy Józsefné. Ilku Pál, Kisházi Ödön és Trautmann Re­zső miniszterek az interpellációk­ra adtak választ. Az országgyűlés ezzel befejezte tanácskozását. Beszélhetnek, amit akarnak, mér­get vennék rá, hogy kommunista még ma is. Néha olyan érzésem van, hogy itt még inkább az lett. A másik szélen az ötödik ágy Ván­doré. Ez szegény feje tisztára bo­lond. Szerintem kényszerképzetei vannak. Problémázik: afféle lelki válság állapotában él. Lelki válság az SVD-ben?1 Röhögnöm kell. Megboldogult szomszédja, aki után üresen maradt a hatodik agy, bezzeg nem volt érzékeny lelküle­tű. Mintha hallanám a hangját: „Én, ha éppen tudni akarjátok, a myfloweresek közül való vagyok.” Tényleg, Sulyok Berci az első disz. szidens-csoporttal érkezett Ame­rikába, mint az egykori angol te­lepülők, az államalapítók azon a bizonyos Myfloweren. A főnök szakállas kedvence, a gellérthegyi huligán. Aligha hiszem, hogy ha Eisenhower ismerte volna őt, a Vácról szabadult „Döngölőt”, el­mondta volna, hogy „Kivételt kell tennünk velük, módot találni ar­ra, hogy gyorsan és zökkenőmen­tesen leljenek Amerikában máso­dik hazájukra ezek a sokat pró­bált és szenvedett magyar szabad­ságharcosok. Büszkék leszünk rá, ha nemzetünk fiainak mondhatjuk őket.” Vándor pszichoanalízist készí­tett önmagáról, miközben mellet­tem kúszott a dzsungelben. Né­gyünkön kívül hat ismeretien yenki-fickó volt a csoportunkban. Egyikünk sem tudta, honnan sza­lasztottád őket. Karjukon a jel­zés: égszínkék alapon pálmafale­vél, kard és két cikázó villám, ők

Next

/
Oldalképek
Tartalom