Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

1962. Julius I. Vasárnap Aratás idején is építkeznek, növényt ápolnak a tótkomlóst Viharsarok Tsz-ben A tőtkomlósi Viharsarok Ter­melőszövetkezetben — ahol az ipari munkásokhoz hasonlóan ha­vi fizetést kapnak a tagok — a legszorgosabb munkák idején sincs munkaerő-probléma. A csa­jtagok is szívesen részt vállalnak munkában s egyszerre sokoldalú eladatok megoldására képesek. Aratnivaló például csaknem ezer­­ötszáz hold van. Kézzel alig vág­nak valamit — sarkokat, szögle­teket —, de gépek kisegítésére is sokan jelentkeztek. A kertészet­ben és az építkezésen aratás ide­jén is zavartalan lesz a munka. Az építőbrigád a hajtatóház épít­kezésén szorgoskodik. A kertészet dolgozói gyomlálnak, szedik, csomagolják és szállítják a friss zöldséget, nélkülük is határidőre elkészül az év legszebb munkája: az új termés betakarítása. Oszlik a köd Békéssámsonban Walaki nemreg azt mondta. ” hogy annyira szükséges a gazdasági vezetők vitája, véle­ménycseréje a jövőről, az élet ho. gyamjának elemzéséről, mint az él­tető levegő. A példák sokasága bi­zonyítja, miként váltak valóra nagyszerű elképzelések a sokszor hevesnek mondott viták közepet­te, s léptünk előbbre az élet olyan területén, ahol kezdetben hihetet­lennek vélték a régi megváltozta­tását. S miközben az új mind na-Több mint felére csökkent a csirke nevelési költsége a Szabadkígyósi Tangazdaságban A Szabadkígyósi Tangazdaság baromfitelepén gyönyörű sárga és hófehér bax'omfiállomány kapir­­gál a lombos fák alatt. A fajtiszta törzsállomány tojásaiból sok apró­­jószágot adnak a környékbeli ter­melőszövetkezeteknek, de egyre többet nevelnek fel saját maguk is. — Most már érdemes vesződni vele, mert lényegesen lecsökkent a termelés önköltsége — magya­rázza a pénzügyi szakember hatá­rozott hangján Gáti Imre főköny­velő. — 1961-ben például régi módszerekkel neveltük a csibéket, s egy kiló hús előállítása 26,20 fo­rint volt. Ez kérem nagyon sok. De szerencse, hogy nálunk a szak­emberek nagyon érdeklődnek az új módszerek iránt, szívesen ta­nulmányozzák a külföldi szakla­pokat, s amit lehet, megvalósíta­nak. Mert tanulni senkiből nem szégyen. Most már elmondhatom, hogy 1962-ben 11,21 forint egy kiló csirkehús előállítási költ­sége. Eddig negyven mázsát ad­tunk közfogyasztásra. Amikor a részletek iránt érdek­lődtünk, Timkó Rudolf, fiatal szakemberhez küld, aki a főköny­velő szerint az állattenyésztés ,,atyaistene” Szabadkígyóson. Tiná­kétól megtudtuk, hogy szovjet és osztrák szaklapokból tanulta a ketreces csibenevelést, ami náluk jelentős változásokat hozott. A Megoldják a csapadékvíz-levezetést Orosházán Az orosházi városi csapadék­víz-levezető közcsatorna-hálózat felújítási munkáit a tervezőiro­da elkészítette. Ennek alapján teljesül majd a Fürdő utcai la­kók régi kívánsága, mert itt zárt betoncsatornát fektetnek le a víz levezetésére. A Szalmapiac­téren és környékén kijavítják az átereszeket, és szintén csa­tornákat építenek. lékelek közé. öregeket, gyereke­ket gázolt. — Nálunk milyen a nemzeti lel­kűiét? — tettem fel a kérdést Ky­­villnek. Zavarba jött, de hamar észbe­kapott. — Olyan, amilyen nemzetiségű vagy — mondta. — Ha én US- uniíormifiban járnék, a lelkületem akkor is orosz maradna. — No, no — kételkedtem. önkéntelenül ez a szó bukkant ki a számon, amelyet a főnök használt, amikor nemrég vallató­­m fogott. Most én vallatom a goszpogyint — gondoltam. Meg­ismételtem.: — No, no. Ez magyarul csak kételkedést, angolul tagadást jelent. Mégis ezt kérdezte: — Miben kételkedsz? — Abban, hogy te orosz vagy. — Bolond — legyintett. — Apám a cárnál kormányzósági rendőrfőnök volt. — Attól még lehetsz hrteha­­gyott. Félreértett. — Pravoszláv vagyok — ma­gyarázta. — A vallásod nem érdekel — feleltem —, a népedet hagytad el. — Miket beszélsz! — hüledezett. — Semmi — legyintettem. — Nem értelek. Berúgtál? — Érthetsz. Azt áruld el, mi kiért halunk meg. — Hol? Mikor? — értetlenke­dett. — Azt mondtad, nem számít Versenyt indítanak a kombájnosok A kombájnosok versenyének szép hagyományai vannak. Az új gépet egyre jobban megismerő szakembe­rek évről évre fokozták teljesitmé­nyüket. Az Idén a terméseredmények kü­lönbözősége miatt a versenyt nem a hagyományos módon szervezik meg. A kombájnosok elsősorban sa.fát terveiket igyekeznek túlteljesíteni, de a több mint másfél ezer állami gazdasági kombájnos közül a leg­jobbak az idén is el akarják érni a százvagonos teljesítményt. (MTI) csibetelepen villanyíűtéses cseh­szlovák gyártmányú négyemeletes ketreceket szereltek fel. Ezekben önetetéssel és ön itatással táplál­koznak a pelyhes kis jószágok egy. hónapos korig. A mozgási lehető­ség kicsi, a szellőzés kitűnő, a hő­mérséklet szabályozható. így na­gyon jól érzik magukat és gyorsan nőnek. — Olyan gyorsan tanulnak meg enni ezek a parányi állatok, hogy bámulatos — magyarázza Timkó Rudolf. — Azelőtt tizenkéthetes korban értékesítettük, most pedig nyolchetes korban elérik a 100— 110 dekát. A gondozás is köny­­nyebb: a 70 éves Picsor Józsefné négyezer baromfit gondoz min­den megerőltetés nélkül. Elmondja azt is, hogy egyhóna­pos korban a földre kerülnek a csibék, két hétig itt tartják, s aztán nagyobb méretű ketrecek­be rakják. Most épül a korszerű előnevelő, ami még jobban meg­könnyíti a munkát. Ez évben leg­alább 120 mázsa olcsó baromfi­húst adnak a népgazdaságnak. Ha az új módszert több falkán eredményesen alkalmazzák, ak­kor szívesen segítenek a környék­beli termelőszövetkezeteknek is abban hogy átvegyék a kígyósi tapasztalatokat, —Ary— milyen név van a legitimációs cé­dulán, a nemzetért halunk meg. Melyik nemzetért? Milyen nem­zetért? — A szabad nemzetekért és a szabadságot akaró nemzetekért, természetesen. Elfutott a méreg. Utólag jöttem rá, hogy butaságot csináltam. — Mi közünk nekünk a szabad­sághoz? — támadtam rá. — Tu­dod mik vagyunk mi, te is meg én is? Zsoldosok. USA-zsoldosok. — Fogd a pofád — Fogd a pofád — üvöltötte. — Hallgass, mert kirázom belőled a lelket. Felugrott, s körülnézett. Hátrálnom kellett. — Te bolsevik kutya — sziszeg­te. — Nem vagyok bolsevik — or­dítottam. Kiugrottam az ajtón. — Zsoldos vagyak, mint te, ha-ha­­ha , USA-zsoldos. * Dunántúli lakos leszek ... Lakos? Hogyan lakhat valahol az, aki nincs, hol van a Senki szállása? Seholsincs városban, seholsincs utcájában, házszám nélküli ház láthatatlan emeletének jeltelen ajtaján kopogj: odabent néma csend, senki sem felel. Én lakom ott. Aki nincs, az nem beszélhet. Ilyés Zoltán nincs, már rég megszűnt létezni. A főnök mégis feladatokat jelöl ki részére, sáe repet szán neki a szabadságért ví­vott keresztes háborúban. Nem is olyan közönségest, mint amilyet a többiek töltenek be a reguláris erőknél. Ezekről Brown admirális, a hatodik flotta parancsnoka azt mondja: „Csak a parancs és a gombnyomás szükséges, mi elfoj­tunk bármiféle mozgolódást, bár­hol. „Vacak rendőri munka. Könnygázbomba és tűzoltófecs­kendő kell hozzá.” Ilyés Zoltán állítólag a külön­leges alakulatnál szolgál. Testet­len keresztes vitéz: afféle Ku- Klux-Klan figura. Fehér csuklyát visel, két nyí­lással a szemének. „Riadalom Magyar országon, egy dunántúli kisvárosban. Az ameri­kai imperializmus ismert fasiszta, fajüldöző szervezetének egyik is­meretlen tagja provokatív módon fénye® nappal megjelent a békés szocialista építéssel foglalatoskodó lakosság körében. Természetesen az öntudatos dolgozók elszántan szembeszálltak az ellenség eme el­szánt ügynökével. Lerángatták maszkját s lepedőszerü álöltözetét. Nagy volt a megrökönyödés: a gyűlöletes öltözetben a Semmi járt. A lebemyeg az aszfaltra hul­lott üresen, s mint H. G. Wells fantasztikus regényhőse, a Látha­tatlan ember, az imperializmus e gátlástalan, mindenre elszánt ügy­nöke is levegővé változott.” No, látja főnök? Hogyan lehetne másképpen: ilyés Zoltán megszűnt, ergo Kato­na Sándor azt tesz, amit akar. Ne­ki semmi köze Ilyés régi dolgai­hoz. Hagyjanak neki békét! (Folytatjuk) gyobb erővel tört utat magának, emberek ezrei, tízezrei változtak meg gondolkodásban is, s lettek közvetlen segítői annak, ami a régi helyébe lépett. Hogy csak a más­fél-két évvel ezelőtt, az egész or­szágban, s itt a mi megyénkben is szűknek bizonyult medréből kilé­pett szövetkezeti mozgalmat em­lítsük. amely azóta terebélyessé lett, mind mélyebbre eresztve gyö­kereit. Emlékszünk még a vitákra, amikor heves összecsapások köze­pette érett a hogyan, a miként tet­tekké. Az Is frissen él még errdé­­kezetü rácban, hogy külön-külön is mennyit vitatkoztak, mennyit ví­vódtak a falvak emberei, amíg igent tudtak mondani. így volt ez Békéssámsonban is. A sok vitatkozás, s a még több vívódás után tévedés volna azon­ban azt hinni, hogy most már tel­jes a csend, hogy a vezetők, a szö­vetkezeti útra. tért gazdák ma már mindenütt tisztán és világosan lát­ják a célt, ahová közös erővel el akarnak jutni. Nem az a baj, hogy a mindennapi élet dolgait előrese­gítő tanácskozások néha ma is he­vesek. Szükség van a jövőt for­máló vitákra, melyek sokszor a tespedtségnek vetnek véget. Azon­ban gátolják a további fejlődést ott, ahol a viták nem a közös célt szol­gálják, ahol a vitatkozók nem lát­ják, hová akarnak jutni. Van arra példa, hogy amíg a harc első sza­kaszában együtt tudtak menetelni az emberek a nagyüzemi gazdál­kodás alapjainak lerakásáért, most valahol megtorpantak. Erre talál­tunk példát Békéssámsonban. Er­ről beszéltek a község tsz-tanácsá­­nak ülésén, ahol a több órás vitá­ból kiderült, hogy az öt szövetke­zet vezetői, akik két évvel ezelőtt teljes erejükkel, tudásuk legjavá­val az új paraszti élet megterem­tésén fáradoztak, most elengedték egymás kezét. S az egykori iskola­társak. a volt barátok, akik vala­mikor a község utcáinak porában együtt játszadoztak, s egymás mel­lett nőttek fel, most mint termelő­szövetkezeti vezetők, egy idő óta nem szívesen ülnek le egymás mellé a szürke hétköznapok dol­gairól beszélgetni, s még -kevésbé a jövőről, mely a több mint négy­ezer lakosú község boldogulását lenne hivatva elősegíteni. De mi is a baj tulajdonképpen Békés­sámsonban, ahol emberi szorga­lomban nincs hiány, ahol két év­vel ezelőtt az egész község paraszt­sága az új paraszti élettel jegyezte el magát? A történet ott kezdődik, hogy " több mint egy évvel ezelőtt a három nagy termelőszövetkezet­nek a vezetői, melyek egyik-másika 8—10 évvel ezelőtt rakta le a szö­vetkezeti gazdálkodás alapjait, egy tsz-tanaesülésen azt javasolták: csatlakozzanak hozzájuk a Hu­nyadi és az Aranykalász gazdái, akik alig több, mint ezer-ezer hol­don próbálgatják a nagyüzemi gazdálkodást. S példákkal bizony­gatták a Vörös Csillag, Kossuth és az Ifjú Gárda vezetői, hogy meny­nyire hasznos lenne ez az egész község parasztságának. Nemcsak a vezetők, hanem az öt termelőszö­vetkezetben serénykedő emberek közti meg nem értések is csökken­nének ezzel, amelyek jelenleg is lépten-nyomon fellelhetők és ká­rosan hatnak. A napokban ismét ülésezett a község tsz-tanácsa. S mint annyi­szor. most is a meg nem érté­sek, a szövetkezeti gazdák és ve­zetők közti ellentmondások meg­szüntetésének a hogyanjáról folyt a vita. „Beszélni kell őszintén a község öt termelőszövetkezetének további sorsáról, de még inkább cseleked­ni.. . Olyan viszonyok és mostoha körülmények között, melyek a mi szövetkezetünkben megtalálhatók, nem lehet sokáig gazdálkodni. A növény termesztésiben, az állatte­nyésztésben fellelhető gondok, ba­jok közepette, úgy érzem, képte­len lenne bármilyen képzettséggel rendelkező szakember megmutat­ni, hogy mire képes. Nemcsak a sokféle növénytermelés köti gúzs­ba kezünket, hanem a kínosan szűkös állatférőhely, a takar­­mányhiány, s a szövetkezetben meglazult munkafegyelem is.. Mindez végső soron az áruterme­lésben. a jószágállomány számsze­rű fejlesztésében és minőségi ja­vításában érezteti kedvezőtlen haj tását, ami végső soron az egy hely­ben topogásban jelentkezik...” A z alig ezer holdon gazdálkodó **■ Hunyadi Termelőszövetke. zet agrcnómusának szavait idéz­tük, aki már idestova egy éve be­szél arról, hogy változtatni kell ezen. Az Aranykalász Termelő­­szövetkezetben még fokozottabbar jelentkeznek ezek a bajok. S en­nek ott kell keresni az okát — er­ről a legutóbbi tsz-tanácsüléser már nyíltan beszéltek —, hogy £ két tsz párt- és gazdasági veze­tőinek túlnyomó része sem én egyet az egyesüléssel. Arra hivat­koznak, hogy a két szövetkeze' gazdái ellenzik ezt. Arról persze sem az Aranyka­lász, sem a Hunyadi vezetői nen beszéltek őszintén a szövetkeze gazdái előtt, hogy milyen lehető ség állna az új paraszti útra tér emberek előtt az egyesülés után Pedig a lehetőségeket kihasználva nagyszerű dolgokra lennének ké­pesek a most öt tsz-ben gondok­kal küzdő szakemberek az egyesi tett három termelőszövetkezetben ha valamennyien a maguk terüle tén vennék kezükbe a gazdálko dás dolgait. Mert. nagyszerű lehe­tőségek vannak ebben a község ben, melyekről legalább anny szó esett a tanácskozáson, mint s vezetők között még meglévő ellen tétekről. Az Aranykalász, a Vöröt Csillag, s az Ifjú Gárda párt- é: gazdaságvezetői mondták el, hogj az egyesülés után 1500 holdon le hetne itt öntözéses gazdálkodás csinálni. S amíg a Hunyadiban & az Aranykalászban nincs el egend < állatférőhely és újabb építkezése ken törik a fejüket, a három nagj tsz-ben több gazdasági épüle részben kihasználatlanul áll. A tanácskozás hasznos volt mert ismét egy asztal mellé ül tek a község termelöszövetkeze teinek párt- és gazdasági vezetői A kikristályosodott őszinte szavak az okos érvelések oszlatni kezdil azt a homályt, ami idestova eg éve telepedett a község tsz-tanácsr nak vitáira. A Hunyadi Tsz agrc nómusának megoldást sürget szavaival mindinkább kezdte! egyetérteni, s messzebb látni a Aranykalász vezetői is. Szavaikbó érezni lehetett: belátták, hog; most már cselekvésre van szűk ség. A népgazdaság, s a szövetke zeti gazdák érdeke is ezt kívánjí Nem lehet meghagyni azt az ál lapotot, hogy az alig 400 holddc nagyobb területen gazdálkodó Ve rös Csillag Tsz-beliek háromszoi négyszer annyi húst adjanak a országnak, mint a Hunyadi, s a Aranykalász gazdái. Az ser tartható sokáig, hogy a két ki termelőszövetkezet szakembert belefáradjanak, elfásuljanak a si ker-telenségben. C gy község lakosságának érd« “ ke követeli, hogy ezután ke zösen vessenek számot a háror termelőszövetkezetben a békéi sámsoni emberek jövőjéről, a he gyanról. a nagyobb terméshozai eléréséről, s arról, hogy minder ki megtalálja helyét a saját mag választotta új paraszti gazdaságot ban. Balkus lm’

Next

/
Oldalképek
Tartalom