Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

1963. július i. 2 Szerda Megkezdődött (Folytatás az 2. oldalról.) Köztudomású, hogy a szocia­lista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó töme­gek életszínvonala között közvet­len összefüggés van — mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszín­vonal csökkenését nagyobbrészt a termelés mennyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség­csökkentéssel érjük el. Többre van szükség. Ez a több pedig el­sősorban a műszaki, technikai színvonal gyorsabb emelése. En­nek révén gyorsabban növelhet­jük a gazdaságosságot és végső lökön a nemzeti jövedelmet. A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal — ame­lyek elérik a legjobb nemzetközi színvonalat — nagyban előmoz­díthatjuk a műszaki-gazdaságos­­sági haladást. A beruházások kivitelezésében is rengeteg tartalékunk van még. Gyorsabb és jobb minőségű kivi­telezéssel előrehozhatjuk az üzem­be helyezést, fokozhatjuk a nem­zeti jövedelmet Célszerűbb export-termékeket A gazdaságosság növelésével szorosan összefügg a gazdaságo­sabb exportáru-struktúra kialakí­tása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban vannak kiemelkedően jó, vannak átlagos gazdaságosságé, de sajnos, vannak kifejezetten gazdaságtalan export-termékeink is. Nyilvánvaló érdeke a népgazda­ságnak, hogy minél inkább növe­kedjék a jó gazdaságosságé ex­port-termékek hányada és szűnjék meg mielőbb a gazdaságtalan ter­mékek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyor­sabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításával érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes ter­mékek —, amelyek gyártását cél­szerűbb beszüntetni és a felszaba­duló kapacitással más. gazdaságo­sabb exporttermék gyártását meg­kezdeni. Az export-struktúra javí­tását a termelő' és a külkereskedel­mi vállalatok fokozott együttmű­ködése eredményezheti. A múlt évi gazdálkodásnak ked­vezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnöve­kedés. Az állami vállalatok és szö­vetkezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 százalék­kal nőttek. Az indokoltnál jobban növekedtek a készletek az iparban és a kereskedelemben is, mind a bel- mind a külkereskedelmi válla­latoknál. A készletek növekedése önmagában véve még nem káros, hiszen a bővülő termelés és forga­lom egyre növekvő készletállo­mányt igényel. A múlt évi készlet­emelkedés azonban erősen meg­haladta azt a mértéket, amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indo­kol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is találha­tunk. Ilyenek a fogyasztás növeke­désének mérséklése, a beruházá­sok csökkentése, az export fokozá­sa, amelyek a javak termelése és felhasználása között kisebb átme­neti összhanghiányt eredményez­tek. Ezeknek a lényegében népgaz­dasági okoknak árnyékában azon­ban sok-sok vállalati hiba is meg­húzódik. Meg kell említeni a ren­delés nélküli gyártást — rendsze­rint tervtúlteljesítés formájában •—, a helyenként túlzott anyagbiz­tosítást, a kooperációs szállítások az országgyűlés új ülésszaka tervszerűtlenségét és a vállalati vezetők közömbösségét a készlet­nagyság tekintetében. í j, nagy lehetőségek A tavalyi tanulságokat levonva, az idén népgazdasági síkon is, vál­lalati síkon is hatékony intézke­dések szükségesek a helyzet javí­táséra. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egy részét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a minisztériumok több intézkedést tettek, amelyeket pénz­ügyi eszközökkel is alátámasztunk. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérlete­zünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb ál­lóeszközök kapacitásának kihasz­nálása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérlet­képpen úgy módosítottuk a nye­reségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többletnyereség mel­lett figyelembe vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amennyiben 100 forint árbevé­telt az előző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz felhasználásával ér­nek el, úgy hozzátesszük az egyéb­ként járó nyereségrészesedéshez, ellenkező esetben pedig bizonyos részt levonunk abból. Népgazdaságunk eddigi fejlődé­séhez és az 1961. évi eredmények­hez jelentősen hozzájárult a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csában részt vevő országok együtt­működése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Éneikül gazdasági fejlődésünk ed­dig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárul­nak fel az együttműködés szélesí­tésére. A KGST-országok képvise­lői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkameg­osztás alapelvei” című dokumen­tum nagy jelentőségű hazánk szá­mára is. Az alapelvek érvényesí­tésével meggyorsulhat hazánkban az ipái* szerkezetének kedvező át­alakítása, a termelés és a termé­kek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghala­­dottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó elő­nyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvé­telünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatain­kat a tőkés országokkal és az újon. nan függetlenséget nyert országok­kal is. A pénzügyminiszter befe­jezésül a képviselőknek elfogadás­ra ajánlotta az 1861. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy taps­sal fogadott expozéja után dr. Dabronaki Gyula, a terv- és költ­ségvetési bizottság titkára, a tör­vényjavaslat előadója szólalt fel. A felszólalók között Az MSZMP lőkösházi szervezeteinek munkáját vitatta meg a párt gyulai járási-városi végrehajtó bizottsága dr. Sáró András Békés megyei képviselő egészségügyi kérdésekkel foglalkozott — Népünk ma jobb körülmények között él, mint azelőtt —mondot­ta —, jók a szociális viszonyok, emelkedik a kulturális színvonal, és sokat javult az egészségügyi helyzet is. A járványos megbete­gedések elleni küzdelem szép eredményeket hozott. Lényegében megszűnt a gyermekbénulás. A sokoldalú védőintézkedések ered­ményeként csökkent a tbc-okozta halálesetek száma, s kevesebb az új megbetegedés. Örömmel szá­molok be arról, hogy előreléptünk a csecsemőhalandóság csökkenté­sében is. A képviselő ezután arról szó­lott, hogy jóllehet államunk mind nagyobb összegeket fordít egész­ségügyi célokra, a fejlődés üteme az igényekhez képest elmaradt, tekintettel arra, hogy rohamosan nőtt a társadalombiztosítási szol­gáltatásokra jogosultak száma. csoport, mind a maga nevében el­fogadta és elfogadásra ajánlotta. A felszólalások után az elnök az ülést bezárta. Az ülés szerdán folytatja az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jó­váhagyására' vonatkozó törvény ja­vaslat tárgyalását, majd az in­terpellációkra kerül sor. (MTI) Gyulán július 2-án, hétfőn tar­totta rendes ülését a párt járási­városi végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson a párt lőkös­házi szervezeteinek munkáját vi­tatták meg. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy a községben általá­ban jól oldották meg a pártfelada­tokat. A határozatban felhívták a köz­ség pártbizottságának és pártalap­­szervezeteinek a figyelmét arra, hogy a termelőszövetkezetek fej­lődésével és az általános fejlődés­sel, az igények állandó növekedé­sével együtt nőnek a követelmé­nyek a vezetőkkel, a párttagsággal szemben is. Hangsúlyozták a szükségességét annak, hogy a pártszervezetek bát­rabban vonjanak be fiatal erőket a munkába, a közéleti tevékeny­ségbe, mert a vezetők és a párttag­ság zöme az idősebb korosztályhoz tartozik. Jól szemlélteti ezt a sta­tisztika. A Május 1 Tsz-ben öt­venkét párttagból harmincötén negyven éven felüliek, közülük ti­zenegy elvtárs túlhaladta a hatva­nadik életévét. Az sem figyelmen kívül hagyandó, hogy negyvenki­lenc elvtársnak a nyolc általános osztálynál kevesebb iskolai vég­zettsége van. A végrehajtó bizott­ság ezért nagy figyelmet szentel a fiatalok bevonására, az általános és a szakmai műveltség fejleszté­sére. A párt termelőszövetkezeti tag­jainak feladatul adták, hassanak oda, hogy a termelőszövetkezet­ből mind több fiatalt küldjenek el ösztöndíjjal tanulni. Hangsúlyoz­ták, hogy Lőkösházán sok lehető­ség van a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Ilyen lehetőségük például az öntözéses területek nö­velése, a szántóföldi zöldségterme­lés ... A határozat konkrét javaslato­kat tartalmazott arra vonatko­zóan, hogy Lőkösházán hogyan fejlesztenék tovább a termelőszö­vetkezeti gazdálkodást. Görögországban íovábbra is érintetlenül maradnak a reakciós törvények Athén (TASZSZ) Athénben közzétették az „or­szág biztonságát érintő kérdések rendezésével” kapcsolatos tör­vényjavaslat szövegét. Az új törvényjavaslat a rendkí­vüli törvényeknek csak egy részét szünteti meg. A törvényjavaslat érintetlenül hagyja például az 509-es törvényt, amely a Görög Kommunista Pár­tot illegálisnak mondja ki. Nem változott az 1946-os 3. dekrétum Meghalt Erdős Kamill ciganológus Hétfőn délután négy óraikor 58 éves komában, Gyulán hosszas be­tegség után elhunyt Erdős Kamill, a nemzetközileg ismert cigánykutató és néprajztudós. Cikkei és tanulmányai megjelen­tek a világ ismert néprajzi szaklap­jaiban, s évek óta aktív tagja volt a Gypsy Lore Society nevezetű Lon­donban székelő nemzetközi cigány­szövetségnek. Néprajzi kutatásaival és a hazai cigányok életéről szóló tudományos írásaival egyedülálló hírnévre tett szert csaknem négy évtizedes munkássága alatt. Beteg­sége utolsó -heteiben is lelkiismere­tesen dolgozott egy cigányok élete­rő szóló film tudományos munka­társaként. Az ismert ciganológust ma dél­után 5 órakor kísérik utolsó útjára Gyuláin, a józsefvárosi temetőben. első húsz cikkelye sem, amelynek alapján állítólagos alkotmányelle­nes tevékenységek miatt üldözik a demokratákat. A százéves Lenin Könyvtárat ünnepük a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ)' A szovjet írók, művészek és dol­gozók küldöttei a Nagy Színház­ban ünnepelték a Lenin Könyvtáf százéves fennállását. Az ünnepsé­get Leonyid Szoboljev író, a jubi­leumi bizottság elnöke nyitottá meg, majd Furceva asszony mű­velődésügyi miniszter és Nyikolaj Tyihonov író mondott beszédet. Leonyid Iljicsev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára a jelenlevők tapsa közepette felolvasta a Köz­ponti Bizottságnak a könyvtár dolgozóihoz intézett üdvözletét. (MTI) — Tavaly a kórházi ágyak szá­ma ezerrel emelkedett; ez a ka­pacitás 1,2 százaléka, ugyanak­kor 5 százalékkal nőtt az ápoltak száma. Szóvá tette, hogy az ország egyes vidékei között aránytalansá­gok jelentkeznek a lakosság egészségügyi ellátásában. Vidéken jelenleg tízezer lakosra 33,9 álta­lános kórházi ágy jut. Békés me­gyében ennél rosszabb a helyzet, mindössze 27,6 az átlag. E tekin­tetben javulást eredményez az orosházi kórház felépítése. Dr. Sáró András felszólalása további részében Békés megye egészségügyi helyzetével foglalko­zott. Ismertette a túlzott alkohol­­fogyasztás elleni társadalmi össze­fogás, a tbc-elleni küzdelem for­máit, eredményeit. ' Rámutatott, hogyan lehetne egyes — helyte­lennek bizonyult —• rendelkezé­sek megváltoztatásával megjavíta­ni a betegek — közülük is elsősor­ban a diétás étkeztetésben része­sülők — ellátását. Az 1961. évi költségvetés zár­számadását mind a szociális és egészségügyi állandó bizottság, mind a Békés megyei képviselő-I Vadász Ferenc: ! A& 'óm A hatói Erzsi fényképét nézem. Erzsi! í Most mindenkitől világok vá­lasztanak el. Pedig ember csak j emberek között élhet. A rakéták Íezer kilométerekre szállnak, s eltűnnek az űrben, elnyeli őket a tenger. Az ember míg él, nem | szabadulhat az emberek közül. | Lakatlan szigetek már aligha lé­­; feznek. Bebolyonghatod a földet, Í keresheted a szabadságot. Nem csoda az. Váratlanul nem lelsz rá sehol, magadnak és a többi em­bernek kell azt megteremteni. Olyan vagyok, mint a partra ve­tett hal. Amerikai tudósok kiszámították: ha egy új háborúban megindulna az atomtámadás, huszonhárom­­millió ember veszne el az első na­pon. A cél megéri, hogy huszon­hárommillió ember jókor hada-27. ui$’S&cu*é& őr-eskü kozzon feláldozása ellen. Az én vi­lágom a támaszpont, az elkülöní­tett laktanya, a hálóterem, ahol hatból négyen maradtunk. Mire telik a mi erőnkből? Olvastam, hogy a „Cézium 137” radioaktív hamuja felrobbantása után évekig' hullana a sztratosz­férából. Egy évszázadra művelhe­­tetlenné válna tőle a föld . . . Itt a szigeten egy négycsillagos amerikai tábornok kormányoz. Istenem, de messzire futottam! „Dávid Mihály tizedes mondja el az egri vár-védőinek esküjét.” „Véremet és életemet a hazáért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő. sem fortély meg nem fe­lemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít...” Emlékszem, milyen kísértetiesen emlékszem mindenre. „Sergeant Donlan, van magának egyáltalán valamiféle fogalma ar­ról, hogy kik voltak azok a kuruc vitézek? Honnan tudhatna maga erről, mit tudhatna? A maga vi­lága, a maga élete és az enyém között nagyobb a ^távolság, mint az óceán.” Dávid határőr-tizedes a kurucok esküjét is ismerte. „Ezen tekintetes regimentben életem végéig mindenkor állhata­tosan megmaradok a haza ügye mellett.. Pásztor hadnagyot látom — azóta már százados vagy tán őr­nagy —, csóválja a fejét. „Ejnye tizedes, hát mégis elfelejtette?” „Felövezett szent fegyvert meg nem gyalázok, magam rosszul-vi­­selésével el nem hagyom az ütkö­zetek idején társaimat, kivel ösz­­szerendeltettem. Meg nem szala­dok semmiképp az harcon; hanem az amely helyre állíttattam, ab­ban maradok tisztem parancso­latjáig.” Nem hagyom el társaimat, nem szaladok semmiképp ... Maga azt mondja Donlan őr­mester, hogy ha szerencsénk van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom