Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

1M2. július 4. % 3 Szerda Egyre főbb társas-lakást építenek a kisipari szövetkezetek Megyénk építőipari szövetkeze­tei 1960-hoz viszonyítva öt év alatt megsokszorozzák a lakossági építkezéseket. A szövetkezetek egyre több lakást építenek a váro­sokban és községekben. Egy részü­ket részben vállalják — mert az építtetők csak az alapozás vagy a bepucol ás munkálatait kérik —, de növekedett azoknak az új la­kásoknak a száma is, amelyeket a szövetkezetek kulcsátadásig épí­tettek. A megye építőipari szövet­kezeteinek erre az évre, tervük szerint 25 millió forint értékű la­kossági építkezést kell elvégezni­ük. Június 15-ig 15 millió forint, társasház-építésre 8 millió forin­tos szerződést kötöttek. Különösen megnövekedett az új lakást építtetők száma, amióta az OTP és a szakszervezetek is se­gítséget adnak az építtetőknek. Orosházán például OTP-kölcsön­­nel 20 egyemeletes, négylakásos ház épül. Az Orosházi Építőipari Ktsz már ebben az évben egy vagy két ilyen házat felépít. Olcsón kapható a naposcsibe A folyamatosabb és megfelelőbb áruellátás érdekében fontos, hogy minél több naposcsibe kerüljön a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekbe és a háztáji gazdaságokba. A közös gazdaságok és az egyéni termelők is jól járnak a csibeneve­léssel, mert nemcsak a saját szük­ségletüket elégíthetik ki jobban, hanem szabadpiacra is több jut, ezáltal komoly jövedelemre tesz­nek szert. Ebben az esztendőben összesen 70 millió naposcsibét juttatnak a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekbe és a háztáji gazdaságokba. Valamennyi egészséges, többségé­ben fajtiszta, egyöntetű tojásból keltetett csibe, ami a nevelés szempontjából igen kedvező és fontos. Eddig nagyobbrészt azok kaptak naposcsibét, akik bai’omfinevelés. re szerződést kötöttek. Ezért sokan nem is jutottak hozzá. Egy újabb rendelkezés értelmében mindenki vásárolhat naposcsibét, méghozzá olcsón, leszállított áron, függetle­nül attól, hogy kötött-e baromfi­nevelési szerződést a felvásárló szervekkel. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben és a háztáji gazdasá­gokban áltálában mindenütt meg­van a lehetőség a naposcsibe neve­lésére. Sok helyen található még kellően ki nem használt épület. Különösen a háztáji gazdaságok­ban akad sok megüresedett hely. Ezeket mind fel lehet használni csibenevelésre. Sokan úgy vélik, hogy a nyári akkor az Interpen jó befektetés. Szelek szárnyán akartam repülni, hogy ha mögöttem maradt a szülői ház, a szerelem, a haza, akkor cserébe a földkerekség szabad vándora lehessek. S most az lesz a dolgom, hogy beszivárogjak, mint a méreg a kút vizébe, mint az arzén a belekbe és a vérbe, mint a rothasztó salétrom a fa­lakba, mint emberek orrába a ka­nálisból áradó patkánybűz? Otthon nincs támaszpont, nincs a laktanyákban éjszakai mulató, nincs kápolna. Tudja, Donlan őr­mester, másmilyen ország a mi­énk, mint a maguk országai. Van gondjuk, bajuk az embereknek nálunk is bőven. A törvény nem engedi meg nekik, hogy egymást kifosszák, az erősebb lemeztelenít­se a gyöngébbet, a hatalmas ki­űzze hajlékából a védtelent. De a törvénynek sokan fittyet hánynak. Láttam, mikor még otthon vol­tam. Azt tartják az ilyenek, hogy az ügyes, a becstelen boldogul. Hogy mostanában hogyan van, azt nem tudom. Még sokat kell tenni, hogy ne így legyen. Teszik — gondolom — de nélkülem. keltetésű naposcsibe nevelésével nem érdemes foglalkozni. Téves felfogás ez, mert egészséges he­lyen, megfelelő gondozással a nyá­ri keltetésű naposcsibe is ugyan­olyan jól felnevelhető, mint a ta­vaszi keltetésű. 10—12 hét alatt általában mind eléri a 80—90 de­kát, sokszor még jóval többet is. A városokban élő háziasszonyok pe­dig ősszel is szívesen megveszik a baromfit. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a Baromfifeldolgozó Vál­lalattól, az egyéni termelők háztáji gazdaságok mindenütt a helyi földművesszövetkezettől igényelhetik, illetve vásárolhatják meg a naposcsibét. Természetesen aki akar, tovább­ra is szerződést köthet baromfi­nevelésre a földművesszövetkezeti szervekkel. A kedvező feltételeket rr.ár ismerik a termelőszövetkeze­tek és az egyéni termelők. KÖZUlEGEEÉGEDESIiE Évről évre ismétlődő, megha­­“ tó ünnepi pillanat az első kaszavágás, az aratógépek és kom­bájnok első fordulója az érett ga­bonában. Ünnepélyes meghatott­sággal láttak most is hozzá me­­gyeszerte az aratáshoz, annak el­lenére, hogy helyenként a hosszú­ra nyúlt tél és a csapadékhiány megcsigázta a vetést. Sokkal fel­­emelőbb érzés, és még nagyobb öröm lenne az aratás, ha a tava­lyihoz hasonló jó búzatermés tu­datában láthatnának hozzá minde­nütt az aratáshoz. Szövetkezeti parasztságunk nagy többsége megtett szinte min­dent tavaly ősszel a jó termésért: gyors ütemben takarította le a földet, hogy idejében történhessen a szántás és a vetés. Ezen túlme­nően a tél végén és a tavasszal fejtrágyázták, fogasolták és vegy­­szerezték a gabonavetés többsé­gét, hogy jobban, gyorsabban fej­lődjön. Nagy általánosságban nem rajtuk, hanem az idő mostohasá­­gán múlott, hogy alacsony szárú a növény, s kevesebb termést ígér, mint amennyi kedvezőbb idő­járás mellett lehetett volna. Természetesen más a termés becslés és más a cséplés közbeni mérlegelés. Csak a mázsa mutatja meg cáfolhatatlan pontossággal, hogy miből mennyi termett. Ad­dig túlságosan borúlátásba esni és attól félni, hogy nem lesz elegen­dő kenyémekvaló, teljesen feles­leges. Hazánkban évek óta nem volt kenyérgond, nem kellett gyer­mekeinket azzal lefektetni este, hogy ne kérjenek enni, mert már alszik a kenyér. Az idén sem kell majd ezt mondani, ha úgy osztjuk el azt, ami megterem, hogy min­denkinek, a gyári munkásoknak és a városban lakóknak is jusson. I^em kell nagyon megerőltet­nünk emlékezőtehetségün­ket, hogy eszünkbe jusson: 1959-ben szinte szövetkezetről szövet­kezetre, embertől emberig kellett győzködniük a párt- és tanácsi szervek vezetőinek, munkatársai­nak, hogy a kormány által kórt te­rületet — a szántóföld 30 százalé­kát— búzával vessék be. Sokan, akik ellenezték ezt csépléskor és azután is, még csecsemőjük részé­re is három mázsa búzát számol­va tartották a zsákokat, s haza is vittek annyit, hogy még késő ta­vasszal is roskadozott tőle a pad­lás. Voltak persze, akik eladogat­ták a feleslegesnek mutatkozó bú­zát a piacon, aminek jó részéből nem kenyér, hanem állateledel lett. A tartalékolás általában jó szo­kás, nem rótta fel senki senkinek bűnéül, ha jóindulattal, búzát tá­rolt a padláson addig, amíg nem bizonyosodott meg az új termés biztosságáról. Ha az idén is túl­szárnyalnánk a bűvös tízmázsás átlag-búzatermést, amit a múlt évig még sohasem sikerült elér­ni, akkor most szóba se kerülne az, hogy miként is osszuk el a várható idei termést. Azonban nem kedvezőek a terméskilátások, ráadásul megyénkben — ahonnan az ország kenyérszükségletének jó részét várják — száz és száz hold búzát kellett kiszántani a jégkár miatt. Éppen ezért olyan gondosan kell vigyázni minden gabonaszem­re, mint ahogyan az aranyásó vi­gyáz minden szem aranyporra. Sohasem volt közömbös a szem veszteség: évek óta a szemvesz­teség nélküli aratásról beszéltek ismételten a párt- és a tanácsta gok, erről cikkeztek az újságok és mégis sok helyen évről évre sű­rűbben kelt ki a felszántott tar­lóból a búza, mint ősszel a vetés után. Ha holdanként csak egy má­zsa szóródik el — sajnos ennél Egyszerre aratnak, csépelnek Augusztus 10-ig minden gabonát raktárba raknak az eleki Lenin Tsz 2500 holdjáról Békés megye egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetkezeté­ben, az eleki Lenin Tsz-ben — ahol a rendkívül kedvezőtlen idő­járás ellenére is tíz mázsán felüli átlag-búzatermést takarítanak be — elhatározták, hogy a 2500 hold gabona termését augusztus 10-ig magtárba takarítják. A kombáj­nok aratják jórészt, de ezer hold-Ez sajog nekem, higgye el, ez fáj Sergeant Donlan! * Nem lényeges, minden mind­egy.'Nem honvágy, csupán érdek­lődés él hennem. — Mondd Váradi, mit tudsz Nyíregyházáról? — Néhány lényegtelen aprósá­got. — Szabolcs megyéről? — Ugyancsak. A főnöknek pillanatnyilag elég ennyi, ő sem tud többet róla. Salvatore Quasimodo Budapes­ten járt, az én gondolataim San­tiago de los Caballeros-ban időz­nek. Karl Fischer családjánál. — Te Pityu — mondta vagy hat hete Seres András —, beszél­ni akarok veled. Négyszemközt. Elmondta, mit kérdezett rólam Franck Pollack. Legyintettem. Nem hagyta annyiban. — Először én se értettem — mondta —, de azóta sokat gondol­koztam. Az a gyanúm, hogy ez a Frank, fasiszta. Valami sötét múltú alak lehet. — Mit számít az? — kérdeztem. nyi területről kévekötő aratógé­pek vágják le a gabonát. Ezért a gépek kiszolgálására sok munka­erőt kellett mozgósítani. Az eleki Lenin Tsz-ben azonban a jó kere­set és a premizálás a családtago­kat is a mezőre csalogatja. A nyá­ri nagy munkák idején ezren segí. tenek. Ezért egyszerre arathatnak, csépelhetnek. A keresztek behor­dására például pontosan száz ló­fogatot mozgósítottak. Hétfőtől már az aratással egy időben négy cséplőgép ontja zsákokba a ma­got. A szérűskerteket úgy szer­vezték meg, hogy minden állat­­tenyésztési telepen legyen szalma- és pelyvakazal. így télen a rossz időben kéznél lesz az alomszalma és pelyva, nem kell még egyszer kocsira rakni, hordani. A kombájnszérűn éjjel-nappali műszakban tisztítják, szárítják a magot, hogy ez a nagy munka egy cséplőgépnél többet ne vegyen igénybe. Az eleki határban nem volt még arra példa, hogy 2500 hold gabo­na termését ily rövid idő alatt hordták volna magtárba. Most a falu összefogása, a családtagok segítése lehetővé teszi az augusz­tus 10-i határidő betartását. — Legyen. A szabad világban mindenki azt tesz, amit mond, amit akar. — Hülye vagy — támadt rám —, nem szégyelled magad? Elállta az utamat széles vállai­­val. Hosszúszálú barna haja sö­­tétebb az enyémnél: egy fürt rendszerint a homlokára hull, amikor mérges. András alacsonyabb nálam, de nyolc kilóval nehezebb, nagycson­té fiú. Kiugró erős álla van, orra merész ívelésű, mint az indiánoké. Ha iszik, hamar kipirul. — Akkor gyáva vagy és ... Talán igaza van. De mit csinál­jak, játsszam tovább a detektives­­dit? Folytassam? Folytattam. Elküldtem Franck Pollack hat fényképét Leslie Starknak Colum­biába. Próbálja megtudni, ki volt ez az ember. Megjött a válasz. — Eltaláltad. Charlie barátod az, akinek gondoltad. Varsóban működik egy intézet, ahol ismerik ennek a felekezetnek a tagjait. A nevét megtalálták a névsorban. Fényképeit felismerték.” (Folytatjuk) több is szokott helyenként —, az is 170 ezer mázsa búzát jelente­ne, vagyis mintegy 60 ezer jó ét­vágyú felnőtt ember évi kenyér­szükségletét. \# alamennyi szövetkezeti gaz­­” da inkább a szemveszteség­től féljen most aratás közben, s ne attól, hogy nem lesz kenyere, mert nem terem annyi, amennyit terveztek, s amennyire szállítási szerződést kötöttek. Senki sem kí­vánja szövetkezeti parasztságunk­tól, hogy eladjanak minden mázsa búzát, s aztán kilónként vásárol­ják a kenyeret. Akik egész évben szorgalmasan dolgoztak a közös­ben, azok igenis tartsák oda a zsá­kot, és vigyenek haza annyi bú­zát a közösből, amennyire a csa­ládnak újig szüksége lesz. De an­nál szinte egy dekával se többet, mert vetőmagra is szükség van a jövő évi termés biztosításához, meg aztán a gyári munkásoknak és a városi lakosságnak sem lehet azt mondani: az idén kevesebb búza termett, azt mind elosztot­ták maguk között a szövetkezeti gazdák, ti az idén ne egyetek ke­nyeret. Nem, mert a munkások érdeme, hogy ma már annyi kom­bájn és aratógép áll szövetkezeti parasztságunk rendelkezésére, hogy a megye 234 200 hold össz­­kalászosából alig 30—32 ezer hol­dat kell kézi erővel learatni. S ha a kombájnosök és aratógépkezelők megnyújtják a munkanapokat — a szempergés elkerülése miatt is —, mint ahogyan más években szokták, akkor még kevesebbet kell kiskaszával levágni. De a munkások érdeme a sok öntöző­motor és felszerelés, a rengeteg kultivátor is, amelyek lehetővé tették, hogy gyomtalanok, nedves­­ségtárolóan porhanyósak legyenek a kapásnövényeket nevelő földek. Termelőszövetkezeteink több­ségében a növényápolás zö­mének befejezésével látnak hozzá az aratáshoz. Mivel jórészt a gé­pek takarítják be a termést, a szö­vetkezeti parasztság jó részének lesz ideje harmadszorra is megka­­pálmi a kukoricát, mint ahogyan a mezőkovácsházi, a békési, a sar­­kadi és a szeghalmi járásban már­is csinálják nagy erővel. Termé­szetesen a cukorrépának és az egyéb növényeknek sem árt a többszöri kapálás, sőt használ, s legalább ezek pótolják többtermé­sükkel azt, ami esetleg a gaboná­ból kevesebb lesz. Kukk Imre Tíz vagon cukorborsót termesztettek Az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezet borsóföldjén új borsófejtőgép ereszti zsákokba a fejlett borsószemeket. A Békés­csabai Konzervgyárnak tíz vagon cukorborsót szállítanak, amiből több mint félmillió forint lesz a bevétel. A helyszíni borsófejtés nagy előnye, hogy ott marad a zöld száron kívül a vitamindús üres hüvely, amit nagyon szeret­nek az állatok. A termelőszövetke­zet ezeregyszáz szarvasmarhája hetekig tápdús zöldtakarmányt Íkap a cukorb^rsó-szalmaból. hü velyböJ W1 •• •• » • •• rurodjon a korszerűen újjáépített békési fürdőben A békési gyógyhatású fürdő minden irányból akár vasúton, akár autóbuszon könnyen elérhető. Vize: brómos, jódos, káliumos és gyógyító hatása biztos; reu. mára. csúzra, köszvényre, isi­ászra és női betegségekre. NYITVA: hétköznap reggel 8-tól este 6-ig, vasárnap reggel 7-től 12-ig. Községi Tanács V. B. Békés 381 sí^SCSX»*

Next

/
Oldalképek
Tartalom