Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
IMS. Július 25. 2 Szerda A zöldellő vetésekért küzd de Magalhaes Gouvea is MEGNYÍLT a Magyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorkiállítás Békéscsabán C * érdekes, a sajtóban ed^ dig napvilágot nem látott dolog hangzott éL a hétfői, Békéscsabán tartott béke-nagygyűlésen. Eddig ugyanis általánosságban írták a lapok, hogy a moszkvai világkongresszuson olyan küldöttek is részt vettek, akik azelőtt nem voltak hajlandók egy szocialista országban rendezett, még ilyen általános emberi érdekeket érintő tanácskozáson sem részt venni. Kik voltak ezek az új delegátusok? Közülük egy Békéscsabán is járt feleségével: Luiz Eduardo de Magalhaes Gouvea brazil milliomos. De Magalhaes a brazil nagytőkések csoportjához tartozik. Dollárban számítva 23 millió felett r endelkezik, birtokai, gyárai vannak. Vagyoni helyzetére jellemző, hogy két maganrepülőgép áll a hangárjában. Mindettől függetlenül szimpatikus, felvilágosult ember, aki nem a fegyverkezési hajsza fokozásában látja saját vagyona növekedésének lehetőségét sem. Éppen ellenkezőleg. Meggyőződése, hogy a háborús kalandoroknak, a hatalmas' fegyvergyárosoknak esztelen politikája — ha nem fékezik meg őket az egyszerű emberek — előbb-utóbb a földdel teszi egyenlővé nemcsak a saját vagyonát, hanem minden emberi kéz alkotta értéket. És ez elől meg. menekülni csak úgy lehet, ha a közös célért, a béke megóvásáért vagyoni helyzetre, ideológiai felfogásra, pártállásra és vallási nézetre való tekintet nélkül összefog a világ valamennyi élni akaró embere. kJ egyvenhat gyáros, földfoirtoTM kos és nagykereskedő vett részt de Magalihaessel együtt a moszkvai béke-világkongresszuson. Legtöbben a legnagyobb imperialista országókból, az Észak-Amerikai Egyesült Államokból, majd Angliából, Franciaországból, Japánból, Nyugat-Németországból jöttek. Világos dolog, hogy ezek a gyárosok, földbirtokosok nem értettek egyet Hruscsov elvtárs beszédének minden részletével. Nem vallották a többséggel együtt, hogy a két világrendszer közül összehasonlíthatatlanul a szocializmus a jobb, hiszen a szocializmus az ö országaikban saját gazdasági helyzetük s egész osztályuk felszámolását jelentené. Gátlás nélkül vitázhattak is erről Moszkvában, sőt egészen másirányú vitákban is szabadon hangoztatták ellenvéleményüket. Tóth József elvtárs, a magyar békedelegáció tagja, a •sabai nagygyűlés egyik szónoka elmondotta, hogy a bizottságok vitáin egymás kezéből vették ki a megafont a felszólalni akarók és nyomban kifejtették is véleményüket az előttük felszólalók ellenében. Amerikából például egy kiváló közgazdász próbált tábort szerezni annak a véleményének, hogy a Szovjetunió hibás a fegyverkezési hajsza fokozásában, mert a elmúlt év elején ő szegte meg a moratóriumot. (Egy megállapodást, amely szerint sem Nyugat, sem a Szovjetunió nem újítja fel robbantási kísérleteit.) A vita érdekessége az volt, hogy az amerikai kiváló közgazdászt éppen egy honfitársa cáfolta meg, aki emlékeztetett arra, hogy Franciaország szintén a NATO tagja és De Gaulle volt, aki parancsot adott a szaharai atörmrobbantási kísérletekre. Ez ellen nem tudott már apellálni a közgazdász, de úgy érvelt tovább, hogy Amerikában a munkásosztály nem ellenzi a fegyverkezési hajszát. i az igazság ebben? Ezt szin" tén egy másik amerikai vá_ 1 aszolta meg. Az igazság, hogy a Fehér Ház propagandagépezete «Rinden erővel el akarja hitetni az amerikai, és általában a nyugati munkásokkal: ha leszerelik a hatalmas hadiüzemeket, ugrásszerűen megnő a munkanélKüliség. Tehát a „munkásosztály érdeke”, hogy működjön minden gyár, hiszen csak ebben az esetben van kereset. Azonban, ha a gyárak traktorokat gyártanak tank helyett, akkor van kereset. Csak ebben az esetben nem olyan óriási a profit. Ez az igazság — mondotta az amerikai néger munkás — majd így folytatta: Ezt az igazságot nem tudják eltakarni már a munkások elől. — Valóban, egyre többen csatlakoznak a békeharchoz a mi hazánkban is — mondotta Silverman, egy másik amerikai delegátus. — Szükséges a leszerelés, mert a dolgok logikája az, hogy egy bizonyos mennyiségen tú) a felhalmozott fegyverek maguktól kezdenek el működni. De ki kezdje el a leszerelést? — Ezt a kérdést kell eldönteni nekünk — folytatta a szónok, és javasolta a Szovjetuniónak: — A szocializmus építői okos, öntudatos, a világ sorsával jobban törődő emberek. Ezen az alapon engedjenek hát ők, és kezdjék el a leszerelést... Csakhogy az okos emberek általában nem szoktak a fejük lágyára esni. Sokan fel is szólaltak, és megkérdezték Silvermantól: Miért nem javasolja ugyanezt Kennedynek? Ez ugyanis a szocializmus leszerelése lenne, és mint ahogyan a genfi tárgyalásokból is kitűnik, ilyen egyoldalú katonai előnyökre akarnak szert tenni régóta az amerikaiak. A leszerelést azonban csak egyszerre, mindkét fél kölcsönös megállapodása útján, és azonos mértékben liehet megvalósítani. A Szovjetunió igenis kezdeményező ebben a kérdésben, és nem egy olyan javaslatot fogadott el, amely számára is kompromisszumot jelent. Helyes ez a politika, mert csak így oldható meg korunk legfőbb kérdése, az általános és teljes leszerelés, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése. És akárhány eltérő vélemény volt a kisebb kérdésekben, ebben a fő dologban (két küldött kivételével) mindenki egyetértett. A brazil milliomos ekként vélekedett: — A közös cél összeforrasztotta az egész világ jóindulatú embereit. Nem utópisztikus álomról van szó, amikor békét akarunk, hanem megvalósítható dologról, amely egyesíti a híres tudósok és egyszerű emberek akaratát. A cél az egész világ haszna. A leszereléssel az országok mentesülnek a katonai kiadásoktól, és ezeket az összegeket békés célokra, az elmaradott országok megsegítésére fordíthatják. A békéscsabai nagygyűlésen ” hangzottak el ezek a szavak, és ugyancsak itt, az emelvényről két, még máig is elnyomatásban élő elmaradott nép küldöttei bizonyították megrázó színekkel, hogy mennyivel fontosabb lenne a fegyverkezésre fordított hatalmas összegeket az emberiség hasznára fordítani. — Kevesen tudják önök közül — mondotta Bemard Dombele angolai küldött —, hogy milyen szörnyű nyomorban, kitaszítottságban él az én népem, s a napi borzalmak alól egyedül csak a halál menti fel az embereket... Szenvedélyes, a hazáját mélyen szerető férfi szájából ömlött ez a vallomás, s a nagygyűlés után egy tízgyermekes békéscsabai aszszony könnyezve ölelte keblére az angolai békeharcost. Nem kommunista Bemard Dombele. Ahogy mondták a nagygyűlés többi küldöttei: ő sem értett egyet sok mindenben Moszkvában a kommunista szónokokkal. De látja és ittjárta alkalmából méginkább meggyőződött róla, hogy a magyar nép, mint a szocialista tábor valamennyi országának népe, milyen szeretettel, mély szolidaritással áll a gyarmati népek oldalán. Ez pedig a világ nagyobbik részének közvéleményét fejezi ki, és még nagyobb erőt ad neki is ahhoz, hogy hazájába visszatérve folytassa a harcot az általános leszerelésért. Azoknak a fegyvereknek a megsemmisítéséért, amelyekkel ma igába kényszerítik még Angola, Kongó, s a többi gyarmati nép fiait. Ez a szolidaritás ragadta meg a brazil milliomost is, aki azt mondta: nem tudja mit csodáljon jobban hazánkban, a táj szépségeit-e, vagy népünk nagyszerűségét, eredményeit, és humánumát, amellyel kiáll és elhal, mozza figyelmességével, szeretetének ezer apró jelével, a jóindulatú embereket.» A „vasfüggönyön” túl nem ilyennek mutatták be népünket egyikőjük előtt sem a nyugati tőkés lapok. S ha ezek a küldöttek a „vasfüggönyön” innen, a szocialista i országokat látogatva nem is válnak kommunistává, de elviszik hazájukba népünk békevágyát, a szocializmus eredményeit. Nemcsak zöldellő mezőink szépségeit, hanem elszántságunkat is abban a küzdelemben, amelynek sikere — mint De Magalhaes Gouvea is mondotta — megakadályozza, hogy atombombák perzseljék fel a vetéseket... Vayga Dezső Külföldi békeharcos vendégeink Gyulán Külföldi vendégeink: Etienne Richard Mbaya kongói egyetemista, Bemard Dombéi©angolai fiatal, Luiz Eduardo de Magalhaes Gouvea és felesége milliomos-házaspár, békeharcosok, hétfőn a békéscsabai béke-nagygyűlés után az esti órákban érkeztek Gyulára, ahol a városi tanácson bensőséges fogadtatásban részesültek. A díszterem megtekintésekor találkoztak az ott gyakorló Csonka Barna most végzett zongoraszakos tanárral, aki a vendégek kérésére előadta Liszt E-dur legenda című zongoraművét és Prokofjevtö! az ördögd sugallat című művet. A rögtönzött, nagy tetszéssel fogadott hágvenseny után az elnöki I szobában megtartott fogadáson a Ivaros nevében Jámbor István elvtárs, a párt járási-városi bizottságának titkára üdvözölte a békeharcosokat. A város vezetői ez alkalommal baráti ajándékként átnyújtották a vendégeknek a Gyula város története című könyvet, valamint Koszta Rozália festőművésznő, a városról készített és angol nyelvű magyarázattal is eüátott, díszes kötésű tusrajz-gyűj termény ét. A baráti fogadtatás után a békeharcosok közös vacsorán vettek részt. Az erdőgazdaság kastélyában pihentek. Másnap délelőtt csónakkiránduláson voltak, s megtekintették a város nevezetességeit. Elismerően nyilatkoztak Gyula szépségeiről. Elragadtatással beszéltek a hatalmas park ölén elterülő fürdőkombinátről. Hétfőn délután 5 órakor mintegy 150 résztvevő jelenlétében ünnepélyesen megnyitották Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban a Magyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorkiállítást. Megjelent az ünnepségen Vass Miklós, a SZOT alelnöke, Karsai Lajos, a SZOT elnökségi irodájának kiküldötte és Lipták Pál, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Ott voltak a békéscsabai Munkásdalárda tagjai is, akik műsorukkal tették ünnepélyessé ezeket a pillanatokat. Medgyesj Dezső, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára megnyitó beszédében méltatta a kiállítás jelentőségét. Elmondta, vidéken több mint tíz éve nem volt olyan kiállítás, amely a magyar munkásmozgalom történetét teljes egészében bemutatta volna. A mostani kiállítás jelentősége mind a dokumentáció gazdagsága, világos áttekinthetősége, mind pedig teljessége szempontjából rendkívül nagy. — E sokoldalú tudományos anyag — 43 tabló — összeállítását a Legújabbkori Történeti Múzeum munkatársainak magas színvonalú tudományos és politikai felkészültséggel végzett munkája hozta létre. A kiállítás nemcsak azoknak nyújt hasznos ismereteket, akik még nem ismerik teljesen a magyar munkásmozgalom történetét. Hasznos, érdekes, és gondolatébresztő azok számára is, akik megfelelően tájékozottak a magyar munkásmozgalom történeti anyagában. Beszédét azzal fejezte be, hogy e kiállítás gazdag anyaga elősegíti a megye és Békéscsaba dolgozói, nak szocialista nevelését, lelkesít, erőt sugároz a szocialista építőmunka eredményes végrehajtásához. A megnyitó után a résztvevők megtekintették a múlt, a közelmúlt és a jelen történelmét idéző tablókat. Látnivalóban nem volt hiány, hiszen a kiállítás a magyar munkásmozgalom történetének olyan gazdagságát tárja a nézők elé, amely hitelesen szemlélteti a jobb életért, a választójogért, a fasizmus ellen folytatott küzdelmet, a békés építőmunka eredményeit. A kiállítás kedden reggel 9 órakor nyílt meg a látogatók előtt. Augusztus 6-ig mindennap reggel 9 órától este 7 óráig tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorki állítást. Külföldi jelentéseink Souvanna Phouma a megoldásának Genf (AP—AFP) A Laosz függetlenségéről és semlegességéről szóló nyilatkozat aláírása után tartott fogadáson Souvanna Phouma, a laoszi kormány miniszterelnöke nyilatkozott a megjelent újságíróknak. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a laoszi kérdés rendezése a béke erőinek győzelmét jelenti. dél-vietnami kérdés fontosságáról Souvanna Phouma ezután annak a véleményének adott kifejezést, hogy feltétlenül össze kellene hívni egy nemzetközi konferenciát a dél-vietnami kérdés rendezése céljából. Souvanna Phouma hivatalos látogatásra Párizsba utazott, ahol találkozik De Gaulle einöikkeL Szufanuvong és ISosavan nyilatkozott a Laoszra vonatkozó egyezmények megkötéséről Vientiane (MTI) Szufanuvong, a laoszi koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese örömének adott kifejezést a laoszi kérdés rendezése miatt, ugyanakkor azonban megállapította, hogy még sok nehézséggel kell számolni. Hangoztatta, hogy a vezetése alatt álló Patet Lao mozgalom részéről semmiképpen sem támasztanak nehézségeket a fenn. álló kérdések rendezésénél. Véleménye szerint a Laoszban egymással szemben álló politikai csoportosulások befolyása alatt álló had. seregeket fokozatosan egyesíteni lehet és sikerül létrehozni a polgári közigazgatás integrációját is. Nosavan tábornok, hadügyminiszter-helyettes, a laoszi jobboldali erő egyik vezetője szintén nyilatkozott a genfi megállapodásról. Kijelentette, hogy megtörténtek az első lépések a három politikai irányzat haderőinek egyesítésére. Egyes egységeket már e három haderő katonáiból állítottak össze és ez irányt mutathat a hadseregek egyesítése felé. Nosavan szerint rövidesen megkezdődik a külföldi csapatok kivonása Laoszból. ' l A nemzetközi rákkutató-kongresszus munkája Moszkva (MTI) A moszkvai nemzetközi rákkutató-kongresszus résztvevői a vasárnapi ünnepélyes megnyitó után hétfőn munkához láttak. A Lomo. noszov egyetem Lenin-hegyi épületében tizenegy szekció-ülést, három speciális szaktanácskozást bonyolítottak le, ezenkívül elhangzott egy nagyobb előadás „A laboratóriumoknak és a klinikáknak az onkológiai kutatásokban való együttműködéséről”. A szekciók ülésein — ahol sok, szakmai körökben világszerte ismert szovjet, amerikai, angol, japán, román és más nemzetiségű onkológus szólalt fel — foglalkoztak a ráksejt biológiájával, a rákellenes küzdelem problémáival a rosszindulatú daganatok epidemológiájával, a sugárterápiával, a különböző rákbetegségek gyógyításának eredményeivel és más kérdésekkel. A rák gyógyításának újabb módszereivel foglalkozó szekció ülésén előadást , tartott Vargha László akadémikus.
