Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

W62. június 3., szombat 3 Akiket összekapcsol a munka nagyszerű varázsa Megyénk települései milliókat áldoznak azért, hogy a múlt át­­kos hagyaitékát végleg eltemes­sék. A sáros utcákat, a pislákoló petróleumlámpákat csaknem mindenütt száműzték. Most a vízművesítés megoldásán mun­kálkodnak megyeszerte. Törpe­vízművek hálózata nő ki a föld­ből, hidroglóbuszok emelkednek a magasba Szeghalmon, Sarka­don, Battonyén, Gyulán és más helyeken. Miért valósulhattak meg ilyen gyorsan ezek a tervek, mi a moz­gatóereje ezeknek a nagy hord­erejű munkáknak? Miért halad­hatnak városaink, községeink óriási léptekkel a rendezettség felé? I A tanácsaink lelkiismeretes szervező és irányító munkája mögött lassan óriássá duzzadó községfejlesztő erőként sorako­zik fél a falvak, községek és vá­rosok kollektívája, akik egyre inkább részt kémek e munkák­ból. Ez az az erő, amely most van kibontakozóban. Igaz, néhány helyen még a közömbösség szár­nyai alatt szunnyad, de megyénk településeinek többségében igen­is számottevő községíejlesztő té­nyezővé vált. Alig találkozhatunk ma már olyan községi ej lesztésí tervek, kel, amelyekben tíz-, százezer vagy millió (ilyen is van) forin­tokban ne realizálódnának azok az óhajok, amelyekkel a község lakosai hozzá akarnak járulni a szebb és gyorsabb munkához. Lelkiismereti kérdéssé válik las­san az, hogy „hogyan segítsem fejlődő községemet”. Azok, akik még kihúzzák ma­gukat e közös feladat alól, kicsit pirulva járhatnak lakótársaik verítékes munkájával lefektetett járdákon mindaddig, míg nem nyugtatja meg őket az a tudat, hogy az ő kezük munkája is ben­ne nyugszik. Akkor már nem ko. pog szemrehányóan cipőjük alatt a betonkígyó. Egy kicsit az enyém. Az én kéziem is épített, szépített vala­mit községemen — olyan meg­nyugtató érzés, amely ezreket és tízezreket kapcsol szorosabb egységbe. Ez a növekvő mozgalom ára­dattá válhat és válik bizonyosan, amely elsodorja a régi szürke, poros utcaképeket, amely ligete­ket, parkokat varázsol a közsé­gek tereire, utcáira, mint egy kozmetikus gondosan szépítő keze. Igaz, akadnak még megjegy­zések: „Csinálja a tanács”, vagy „Miért fizetek akkor adót?” Akad még ilyen is, de ezeket a hangokat elnyomja már a felsza­badult munka csengő ritmusa. A másik hang, a társadalmi munka hangja, növekvő erősség­gel harsog városon és falun egyaránt. És e hangok mögött kovácsolódik össze lakóházak és utcák közössége, községek és vá­rosok nagy családjai, akiket lel­kiekben is összekapcsol a min­denkiért csendülő munka nagy­szerű varázsa. Kollárik János Két gépállomás vetélkedése A Bartók Béla út önkéntes munkásai Aki mostanában Békéscsabán a Bartók Béla úton jár, 30—40 tagú csoportot lát szinte naponta, akik felszedik a köveket, s hord­ják ki az út szélére. Amióta megkezdődött az utca rendezése, csanem mindennap megjelennek az önkéntes munká­sok. Május 26-án, szombaton dél­után negyvenötén dolgoztak itt. Eljöttek a Munkácsy utca lakói, az OTP, a Beruházási Bank, a Papírértókesítő Vállalat dolgozói, de ott voltak az utca lakói is: orvosok, vasutasok, hivatali dol­gozók. Gépállomási brigádvezetők tapasztalatcseréje Tegnap délután a Mezőberényi Gépállomásra utaztak a Sarkadi Gépállomás brigádvezetői, hogy az ottani gépállomás brigádveze­tőivel kicseréljék tapasztalataikat a szocialista brigád cím elnyeré­séért folyó verseny feltételeiről, a munkaszervezésről, a nyári beta­karításra való felkészülésről és a traktoros-brigádok előtt álló je­lenlegi és egész évi feladatokról. Május 29-én. a Nemzeti Bank 25—30 dolgozója vonult ki köve­ket szedni, 31-én ismét egy válla­lat kollektívája jött el, hogy részt vegyen a munkában. S voltak olyanok is, akik a távoli kerüle­tekben laknak, de látták a nagy megmozdulást, jelentkeztek a ta­nácsnál, felajánlották segítségü­ket. Ma már két utca hosszat fel­szabadult az út, dolgozhatnak a szakemberek, építhetik az új utat. így segítik a csabaiak, hogy mi­előbb elkészüljön a jó út a város másik fontos útvonalán. K. J. Amikor hetekkel ezelőtt Prisz­­tavok András, az Orosházi Gép­állomás főagronómusa átvette a Földművelésügyi Minisztérium ki­küldöttjétől az Élüzem-kitüntetést, ünnepélyesen ígéretet tett a gép­állomás dolgozói nevében, hogy az elkövetkező időben még fokozot­tabb igyekezettel munkálkodnak majd tervük teljesítéséért, a kör­zetükbe tartozó szövetkezetek meger ősítéséért. Azóta már számos bizonyítékát tapasztalhattuk az Orosházi Gépállomás munkájában annak, hogy az ünnepségen el­hangzott szavak nem csupán pusz­ta ígéretet jelentenek. A figyelem­re méltó eredmények között első­sorban is a napról napra erőtel­jesebben kibontakozó szocialista versenyszellemet kell megemlíte­nünk, amelynek jellemzője, hogy a gépállomás dolgozói sikeresen száműzték a munkában folytatott versengésükből a régi sémát: nem általános és elkoptatott szólamo­kat tartalmaznak a különböző versenyszerződések pontjai, ha­nem konkrét és részletes vállalá­sokat a szép anyagi és erkölcsi cé­lok megvalósítására. A verseny kampány jellegével is szakítottak: ma már egész esztendőben egyforma energiával történik a vetélkedés, s az eredményeket ha­vonta értékelik. A fentiek már önmagukban is sokat mondanak az Orosházi Gépállomás dolgozói­nak érdemeiről — a felsorolást azonban még tovább folytathat­juk, mindenekelőtt azzal, hogy a közelmúltban az orosháziak pá­rosversenyre hívták a Medgyes­­egyházi Gépállomás kollektíváját. A nagy gonddal megszerkesztett versenyszerződés 15 értékes pont­ból áll, köztük első helyen a párt­­kongresszus tiszteletére tett válla­lások teljesítése, majd követi az évi terv százalékos teljesítése, az erőgépek normájának túlszárnya­lása, az önköltség-csökkentés, az üzemanyag-takarékosság, a nyere­ség elérése, a balesetmentes mun­ka, a benyújtott újítások értéke, valamint a szocialista brigádmoz­­galom. A két gépállomás nemes vetélkedésének emberi oldaláról a legtöbbet azonban a szerződés zá­radékából tudunk meg. Abban foglalták össze a „felek” azokat a tényeket, amelyek igazi célját je­lentik a versenynek. Megállapodtak abban, hogy kö­zösen három zászlót készítenek: kettőt az adott hónapban a leg­jobb két traktoros-brigád kapja, a harmadikat pedig az éves ver­senyben a legkiemelkedőbb ered­ményt elérő brigádnak ítélik oda. Ezenkívül összesen háromezer forintos versenyalapot létesítenek jutalmazási célokra, A vándorzászlókat havonta a vesz­tes brigádok vezetői és egy-egy tagja adják át ünnepi brigádgyű­lés keretében. A közös verseny­alapból 1963 februárjában — ami­kor a vetélkedés végleges értéke­lése történik — a nyertes gépál­lomás 1800, a vesztes pedig 1200 forint erejéig üdülted a legjobb eredményt elért dolgozóit, még­hozzá közös üdülőben a barátság, a kollektív szellem elmélyítése érdekében. Végül a két gépállo­más dolgozói abban is megálla­podtak, hogy kölcsönös tapaszta­latcsere-látogatásokat szerveznek, s így is elő kívánják mozdítani a jobb eredményeket, a sikeres munkát. Külön fejezetet érdemel az Orosházi Gépállomásnak a párt­­kongresszus tiszteletére tett válla­lása, amelynek magját a termelő­szövetkezetek gazdáival való szoros együttműködés, a munkák mennyisége és minősé­ge, valamint a határidők pontos betartása, illetve megrövidítése képezi. Értékes pontja továbbá az újítómozgalom, s a szocialista bri­gád címért folytatott igyekezet térhódítása a tavalyinál lényege­sebb mértékben. Vállalták az orosháziak, hogy megszervezik a fiatal és idősebb traktorosok egyé­ni versenyét is, s természetesen az adminisztrációs munkában dol­gozók sem maradnak ki a nagy­szerű vetélkedésből, amelynek eredményeként a sok szép válla­lással együtt az egyik legszebb célkitűzés — az ötszázezer forin­tos költségmegtakarítás — is meg­valósul. Ennek egyik biztosítéka a két gépállomás párosversenye, a baráti, elvtársi együttműködés. Sz. Farkas Lajos Mintegy 110 000 paneles lakás a harmadik ötéves tervben — „Házgyárakat" építenek — Több takarmányélesztőt, keménysajtot paradicsom- és borsókonzervet készít az idén az élelmiszeripar A múlt évi üzembe helyezések eredményeként több mint kétsze­resére nőtt az élelmiszeriparban a takarmányélesztő gyártása, a ko­rábbi 229 vagonról 460 vagonra bővült a sajtérlelő kapacitás, naponta 250 vagonnal több bor­sót és 36 vagonnal több nyers paradicsomot dolgozhatnak fel az idén. Ebben az évben több mint 800 millió forintot terveztek beruhá­zásokra az élelmiszeriparban. Az egész keretből legnagyobb arány­ban a konzerv- és a tejipar, vala­mint malomipari-terményforgal­­mi igazgatóság részesedik. A fo­lyamatban lévő 46 nagyobb beru­házásból az idén 31-et kell befe­jezni. A Minisztertanács is ki­emeltnek minősítette a békéscsa­bai és a nyíregyházi konzervgyá­rat, a szegedi szalámigyár bővíté­sét, a Békéscsabai Hűtőházat, valamint a Hatvani Cukorgyár erőművének építését. (MTI) Évről évre sokat építkesik az orosházi Dózsa Tsz A Magyar Sajtó Házában Sza­bó János építésügyi miniszterhe­lyettes ismertette az építőipar mű­szaki fejlesztésének több fontos kérdését. Elmondotta, hogy az idén 5560 lakást építenek az országban blok­kos falelemből. Ez több mint két­szerese a tavalyinak. A második ötéves terv végére a jelenlegi 32 százalék helyett az állami erőből Feltétlen olvassa el! Nagyszabású bútorkiálliTás és vásár Békésen jún. 1-tSl jún. 8-ig a kultúrházban a Békési Földművesszövetkezet rendezésében; Bemutatásra kerülnek a legmodernebb bel- és külföldi szoba-, kony­ha- és kombinált bútorok. Ugyanott bemutatjuk a legkorszerűbb lak­­berendezési tárgyakat, villamossági cikkeket, rádiókat és csillárokat. Szeretettel várja kedves vevőit a békési földműves szövetkezet igazgatósága 293 épülő lakások 47 százalékát készí­tik blokkos építési eljárással. Ezzel fokozatosan megváltozik az építőipari teendők jellege, s a régifajta kőművesmunka helyett szereléssel, az előregyártott falele­mek összerakásával építik fel a házakat. A harmadik ötéves terv­ben fokozottabban szélesítik az építőipar szerelő-tevékenységét, s ezért áttérnek a közép- és nagy­­blokknál korszerűbb falelem, a panel nagyarányú felhasználásá­ra. Az előzetes tervek alapján mintegy 110 000 lakást építenek panelből a harmadik ötéves terv­ben. Az új eljárás a házak befejező munkáit is jelentősen gyorsítja, mert a paneleket készítő „ház­gyárban” már előre bevakolják, festik, sőt az ablakokat és az aj­tókat is elhelyezik a falelemben. Előreláthatóan mintegy tíz ház­gyárat építenek majd az ország­ban. (MTI) A 15 éves építkezési terv eddigi eredményéről érdeklődtünk Fejes Istvántól, az orosházi Dózsa Tsz építési brigádvezetőjétől és Gönczi Istvántól, a termelőszövet­kezet elnökétől. Elmondották, hogy az AGROTERV által készí­tett majortelepítési terv szerint építkeznek. S nem is keveset. Fejes Istvánt 1956. májusában választották meg építési brigád­vezetőnek, .azóta csaknem min­den évben 23 tagú brigáddal dol­gozik. Akkor mindössze egy 208 férőhelyes tehén- és lóistállóval, továbbá 375 férőhelyes sertésólak­kal rendelkeztek. Most már 768 férőhelyesek a tehén- és a lóis­tállók, s ebből 568 férőhelyet Fe­jes István brigádja épített. Ezen­kívül 1824 férőhelyessé növeke­dett a sertésód és 13 500 férőhe­lyessé a csibeál. A sertésólakból 500 férőhelyet, a baromfiólakból 2500 férőhelyet a kisipari szövet­kezet épített, a többi viszont mind a Fejes-brigád tagjainak és a szövetkezet ajtót, ablakot ké­szítő asztalosainak munkáját di­cséri. Természetesen nemcsak állatié rőhelyeket készített az építő-bri­gád, jobbára saját erőből és bon­tott anyagokból, hanem egy gép. kocsigarázst is, 13 vagonos mag­tárpadlással. Ezenkívül két mal­mot alakítottak át ugyancsak magtárnak, s egy kétszoba, kony­ha, üzlethelyiséges (ebben a tsz zöldségesboltja van) lakóházat is vásároltak amelynek udvarában egy 40 vagonos magtár van. Min­dent összevetve, most már mint­egy 160 vagon terményt befogadó tárolási területtel rendelkezik a termelőszövetkezet, s ezzel egy időre megoldódott a raktározási probléma. Jelenleg egy 3000 férő­helyes csibeól építése, egy 100 fé­rőhelyes tehénistálló és egy 26 férőhelyes szarvasmarha-ellető istálló építése van folyamatban. Kasza, kaszaverőszerszám, kaszakő, sarló Megrendelés esetén azonnal szállítja: VASÉRT Vállalat Bp.. VIII.. Üllői út 32 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom