Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! »62. JŰNIUS 15., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xvn. évfolyam, 138. szám Alaposabb nővén j ápolást! Tiltakozunk a nukleáris robbantások ellen — Csaknem 50 ezren vettek részt megyénkben békegyűléseken — Alig feet éve, hogy megyénk va­lamennyi községiének bejárata élé kitették a „Termelőiszövetkezeti község” feliratát. Azóta már sok­szor bebizonyította dolgozó pa­rasztságunk zöme, hogy nemcsak tettével, hanem szívével, gyakor­lati tudásának tárházával, kincset érő leleményességével és a mások­kal való vetélkedése kedvével lé­pett a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Ezt nem vitatják már azok az aggodalmaskodók sem, akik an­nak idején azt hangoztatták unos­­untalan, hogy „belépett ugyan a dolgozó paraszt, de az eddigi egyé­ni szorgalma, szíve-lélke kívül ma­radt”. Nem is vitathatják, mert olyan megcáfolhatatlan tényekkel kerülnének szembe, mint a tavaly őszi eleven lüktetésű versenyben való betakarítás, s az ez évi gyors tavaszi vetés. De dolgozó paraszt­ságunk zömének nagy munkaked. vét, a közös gazdálkodás jövőjébe vetett hitét bizonyítja most a no. vényápolás jó üteme is. Soha olyan gyommentes még nem volt a szövetkezeti kukorica-, cukorrépa- és napraforgó-táblák zöme, minit most. S hogy ebben a cikkben mégis alaposabb növény­­ápolást sürgetünk, annak azok az okai, akik a családtagjukkal vál­lalt kapálást még nem vagy csak részben fejezték be, emiatt egyes termelőszövetkezetekben olyan csíkosak a táblák, mint a zebra háta. Felesleges hangoztam, hi­szen minden parasztember tudja, hogy a gyomtól későn megszabadí­tott növény egy ideig sárgán ten­gődik, visszamarad a fejlődésében, s kevesebbet terem, mint az, ame­lyiket korán, ahogy mondani szo­kás, nevenapján gyomtalanították, s az idejében való kapálással ele­jét vették a talajnedvesség nagy­arányú párolgásának is. Néhány helyen szóvá tettük, hogy a táblákban miért vannak gazos csíkok, s az volt a válasz, hogy nem vagyunk egyformák, meg hogy akik késve kapálják meg a vállalt területüket, s keve­sebbet takarítanak be a tervezett­nél, nem kapnak prémiumot. Szó se róla, a prémiumtól való elesés is büntetés, de nem elegendő. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a büntetés kilátásba helyezése vagy alkalmazása a leghatásosabb módszer szövetkezeteinkben arra, hogy kivétel nélkül mindenkit vál­lalt területe megművelésére ser­kentsenek. Jobb ennél a felvilágo­sító szó, a várható jövedelemre, az ezen felüli prémiumra, az öntudat­ra, az önérzetre hivatkozni és ar­ra, hogy versenyben van a szövet­kezet a szomszédos szövetkezetek­kel, de legfőképpen az eléggé mos­toha időjárással. Akik ebből sem értenek, azokat nem árt érzéke­nyen felelősségre vonni. A tavalyi és az idei mostoha időjárás serkentsen most minden szövetkezetei, minden szövetkezeti gazdát a minél alaposabb és ide­iében történő növényápolásra. A tavalyi szárazság miatt takar­­mányhiány állott elő, s a más jó termésű esztendők tartalékoló gya­korlatával szemben az idén szá­mos szövetkezet kölcsönre szorult. Most még túl korai lenne a várha­tó idei takarmánytermésről még beszélni is, de arról érdemes is és kell is, hogy az őszi és a tavaszi árpa fejlődése visszamaradt a ked­vezőtlen időjárás következtében. Ezekből a szemesterményekből nem lehet gyenge vagy közepes termésnél többre számítani. A ku­korica sem fejlődött úgy, ahogyan kellett volna, a hűvös idő miatt, ráadásul a megye számos közsé­gének határában alig, vagy egyál. talán nem volt eső hónapok óta. Mégis a kukoricában van a legna­gyobb remény, mert az idejében és gyakran történő kapálással nö­velni lehet a hozamot, különösein ott, ahol öntözési lehetőség van, s azt késlekedés nélkül ki is hasz­nálják. A kukoricának most nagyobb a becsértóke, mint más esztendők­ben volt. Éppen ezért egyetlen szö­vetkezet sem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy megvár­ja, amíg a kapálással a többiek­től egy-két hétre elmaradt szövet­kezeti gazda megembereli magát és megszabadítja vállalt területét a gyomtól. S nemcsak a kukori­cáról, hanem más növényről is szó van. Minden növényfajtát idejé­ben és alaposan kell kapálni, gyomtalanítani. Azt, hogy az egyes táblákon ne legyen lemaradás, hogy lehetőleg egyszerre történ­jen a növényápolás — úgy lát­szik helyenként csak eré­lyes fellépéssel, felelősségre vo­nással lehet biztosítani. Ha más­ként nem megy, tegyék így, mert minden szem megtermelhető ta­karmányra nagy szükség van. A termelőszövetkezet vezetőinek és szorgalmas gazdáinak igényt is kell rá tartani, hogy kivétel nél­kül mindenki idejében tegyen eleget kötelességének, s ne váll­rándítással, azzal intézze el az ügyet, hogy ha kevesebb terem néhány patópáloskodó szövetke­zeti gazda miatt, akkor „majd megpróbáljuk súlyon alul eladni a hízókat, vagy pedig eladunk pár száz süldőt, meg néhány hízónak való marhát”. Felesleges hangoztatni, hogy minden szövetkezetben az állat­nevelés és hizlalás adja az évi jö­vedelem nagyobbik felét. Állatot nevelni és hizlalni — s ez nép­­élelmezési és népgazdasági érdek is a szövetkezetek érdekén túl — csaik megfelelő takarmánybázis biztosítása mellett lehet. A ked­vezőtlen időjárás csökkentette egyik-másik szálas-szemestakar­­mány terméskilátásait. Éppen ezért növeljük azoknak a növé­nyeknek a hozamát, amelyekét még lehet, például a kukoricáét is, gondos és többszöri kapálással, az öntözési lehetőség kihasználásával Kukk Imre Szerte a megyében békegyűlése­ken tiltakoznak a dolgozók az amerikai nukleáris robbantások ellen és követelik: egyezzenek meg a nagyhatalmak az általános, teljes leszerelésben, ne pusztít­hassa többé gyilkos háború az em­beriséget. Csütörtökön Kevermes fiataljai tartottak békegyűlést. A község termelőszövetkezeteiben, műhelyeiben, kereskedelmi háló­zatában dolgozó, s az iskolát most kijárt mintegy 450 fiatal előtt Bicski János úttörővezető, aki most fejezte be a Vili. általánost, beszélt égő szavakkal a békéről. — Sokan nem éltünk még, ami­kor az imperialisták apáinkra zú­dították a második világháborút — mondotta többek között. — De évekkel később mi is éreztük még a szenvedéseket. Szociális, kulturális és egész­ségügyi helyzetük segítésére me­gyei tanya-akcióbizottság alakult csütörtökön, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának a kezdeményezésére. Az ország tanyavílággal rendel­kező megyéiben ez az első olyan bizottság, amely azt a célt tűzi maga elé, hogy elősegítse a tanya­siak közelebb kerülését a városi életmódhoz. A bizottság 18 tagja orvosokból, pedagógusokból, me­zőgazdasági és népművelési szak­emberekből tevődik, akik a terme­lőszövetkezetek megszilárdításá­nak szempontjait figyelembe vé­ve máris megkezdték a tanyasi la­kosság kulturális, szociális és egészségügyi igényeinek felméré-Négy Békés megyei középiskolás nyeri dijat az országos tanulmányi versenyben A művelődésügyi miniszter az illetékes bizottságok javaslata alapj .í az 1961/62. tanévi orszá­gos középiskolai tanulmányi ver­seny díjait odaítélte a részvevők­nek. A versenyben négy Békés megyei középiskolás nyert díjat. A magyar irodalom második díját Boldog Erzsébet, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium IV. osztályos tanulója, a történelem III. díját Majláth Imre, az oroshá­zi Táncsics Mihály Gimnázium IV. osztályos tanulója, a földrajz III. díját Szokol Ferenc, az oros­házi Táncsics Mihály Gimnázi­um IV. osztályos tanulója, a ké­mia III. díját Sarkadi Nagy Bar­na, a gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium IV. osztályos tanulója nyer­te. . A díjakat és a jutalmakat a I tanév záró ünnepségen adják át. Községünkben hetven édes­apát ragadtak el a gyilkos fegyverek. Egész falvakat tö­röltek el a föld színéről, mint Lidicét, s a tömegpusztítás 40 millió ember életébe került. Hazánk is kiheverte a világégést. A felszabadulás óta hétmérföl­­dcs léptekkel megyünk előre. Néz­zétek a mi községünket is! Mo­zink van már, orvosi, fogorvosi rendelőnk, villany ég lakásaink­ban, s szüléinknek nem kell gya­logolni többé, ha más községben akad dolguk, mert autóbusz-jára­tot és vasútállomást is kapott Ke­vermes. Üj útjaink, járdáink van­nak, bölcsődében, napközi otthon­ban vigyáznak már kistestvére­inkre. Épül, fejlődik egész éle­tünk. Nem engedjük, hogy újra, egy még borzalmasabb világégés sét. Tervük szerint a nyár folya­mán tanyasi napokat tartanak, amelyeken a helyi szükségletek­nek megfelelően délelőtt előadá­sok lesznek, délután pedig a Jókai Színház, a Balassi-együttes és a Békéscsabai Irodalmi Színpad tagjainak közreműködésével kul­turális, illetve sportműsor. A nép­művelés elősegítésére a megyei Moziüzemi Vállalat agregátoros vándor-vetítőautót rendszeresít, amely olyan tanyaközpontokba is elviszi a különféle nevelő cél­zatú dokumentum- és játékfilme­ket, ahol azelőtt soha nem volt filmvetítés. áldozataivá legyünk! Egy harma­dik világháború, amelyben atoni­es hidrogénbombák robbanhatnak, az egész emberiség sírját ásná meg. Mindent elkövetünk, hogy ez ne következzék be, tiltakozunk a nukleáris robbantások ellen, követeljük, hogy ne emelked­hessenek tűzparancs kiadására sehol a világon bűnös kezek! Több mint ezer levél, melyet keresetlen szavakkal, egyszerű em­berek írtak, hagyta el az elmúlt hetekben megyénk határait, hogy a viharsarkiak békeüzenetét vi­gye a Moszkvában rövidesen ösz­­szeülő Béke-Világtainács kong­resszusára. Csaknem 50 ezren vettek részt azokon a békegyűlése­ken, melyeket a megye közsé­geiben tartottak az elmúlt hetekben. Hogy csak néhányat említsünk: a kis Dombiratos községben kilenc békegyűlésen 1300 lakos hangoz­tatta tiltakozását a nukleáris robbantások ellen. Magyarbánhe­­gyesen a fél falu, 2800 ember vett részt a kisgyűléseken. Medgyes­­bodzásról 130 családját féltő asz­­szony juttatta el tiltakozását az Országos Béketanácsnak. Vég­egyházán 11 kisgyűlést tartottak, amelyen 1300 szövetkezeti gaz­da vett részt, s adta össze feles­leges forintjait a gyarmati népek megsegítésére, akiknek fiai ve­lünk együtt küzdenek a békéért. Orosházán, Gyulán, Szeghalmon, Szarvason, Mezőkovácsházán, s a megye valamennyi községében a szocialista építés eredményeinek továbbfejlesztése mellett egy em­berként szállnak síkra a dolgozók. Hatvanhétezer forint céljutalmat kapnak a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben a kongresszusi verseny győztesei Az elmúlt évi jó munkáért az ország legjobbjai között szereplő mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben igen élénk a kongresszusi versenymozgalom. A jó hírű szö­vetkezet kollektívája vállalta, hogy a rendkívüli időjárás ellené­re a tervszerinti huszonkét millió forint értékű árut megtermelik a népgazdaságnak. 100 holdanként 111 mázsa húst adnak közfogyasz­tásra. A növénytermesztők és ál­lattenyésztők összefogása hozhatja meg a várt eredményt. Ezért bri­gádonként és egymás között ve­télkednek a jobb teljesítménye­kért. Hangyabolyhoz hasonló élénkséget látni a határukban: több mint egy tucat gép és leg­alább hatszáz termelőszövetkezeti tag, családtag szorgoskodik a föl­deken. Százötvenen szedik a zöld­borsót, mások kapálnak. A cukor­répaföldön utoljára gyomtalaníta­nak, mert a dús levelek beborí­tották a földet. Másodszor, sőt harmadszor kapálják egyik másik táblán a kukoricát és egyéb ta­vaszi növényt. A vezetőség elhatározta, hogy a kongresszusi verseny legjobbjai között 67 ezer forint cél jutalmat osztanak szét. Nagy az ösztönző hatása azonban a jövedelemosztás új formájának is: normánként ha­vonta 30 forint készpénzt kap a tagság. Csupán a májusi munká­ért 900 ezer forintot fizetett ki jú­nius 14-én a szövetkezet. Ezenkí­vül többtermelési prémiumot kap­nak a terven felüli termésért, amit szintén készpénzben fizet a szövetkezet. Az Üj Alkotmány Tsz minden tagja arra törekszik, hogy prémiumot kapjon, s így minden területen kifogástalan minőségű munkát vesznék át a szakembe- i rek. Megye? akcióbizottság alakult a tanyai lakosság szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének segítésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom