Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-12 / 135. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara so fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. JÚNIUS 12., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM Gyorsítsák meg az építkezést szövetkezeteink A megkésett tavasz hátráltatta a megye termelőszövetkezeteinek építkezéseit is. Helytelen lenne azonban e késleltető körülményből fakadó lemaradást csak az időjárással magyarázni. Hiszen azért, hogy az építkezések május közepéig alig haladták túl az évi terv 2(1,5 százalékát, számos termelőszövetkezet vezetői is okolhatók, mert az idei építkezést későn kezdték el. Elsőnek ezeket állapította meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, amikor a közelmúltban vizsgálta a tsz-ek ez évi beruházásainak helyzetét. Az említett fogyatékosságok megállapítása mögött azonban egy sor kedvező jelenség tapasztalható. Mindenekelőtt az, hogy a túlnyomórészt megszilárdult közös gazdaságok általában nagyobb arányú építkezésre vállalkoztak, mint amennyit a megyei tanács mezőgazdasági osztálya javasolt. Ezt érzékelteti az is, hogy a 145 ezer baromfiférőhely helyett 220 100, a 32 700 sertésférőhely helyett 33 520 férőhely építését tervezték be a megye szövetkezeti gazdái. Az építési beruházások egészének 54 százalékát saját erőből vállalták a termelőszövetkezetek, ami 102 millió forint értéket jelent. Az építkezésre vállalkozó gazdaságok az anyagkiszállítás nagyobbik részét is saját erőből végzik. Ezzel azt akarják elérni nagyüzemi gazdaságaink, hogy az építkezések meggyorsuljanak. Lényegesen nagyobb arányú lehetett volna a tsz-ek saját erőből történő idei építkezése, ha a múlt évben gyenge eredménnyel zárt szövetkezetek is többet tudnának magukra vállalni. E közös gazdaságoknál azonban fokozottabb állami hitellel kellett, hogy segítsen a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. A megyei tanács* mezőgazdasági osztályának vizsgálata óta élteit több mint fél hónap alatt előbbre léptek az építkezésiben termelőszövetkezeteink. S ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a műszaki tervek és a költségvetések jó része nemcsak időben, hanem az adott épületeknek megfelelően készült el. A házilagos építkezések kivitelezési és költségvetési terveit időben készítette el a megyei tsz-beruházási iroda. így jelenleg valamennyi termelőszövetkezet már megteremtette az építkezéshez szükséges feltételeket — még akkor is, ha több helyen csak a hiteligénylést bonyolították le. Általános tapasztalat azonban, hogy több tsz-ben a csibenevelők és a baromfiólak építésének egy részét csak most kezdik építeni. Az öntözéses beruházásoknál hasonlóan jelentkezik lemaradás a tervtől. Lassítja és bonyolítja az építkezést az is, hogy több termelőszövetkezetben — például a füzesgyarmati Aranykalász és a körösladányi Üj Barázda Tsz-ekben — terwáltozásokat eszközölnek. Vagyis sorozatosan eltérnek a szabvány szerinti építkezéstől, ami az anyagfelhasználásnál, s az építési költségeknél egyaránt komplikációt okoz. Különösen a házi építőbrigádoknál jelentkezik ez az egyé nieskedés, ami elsősorban is az ellenőrzés fogyatékosságaiból következik. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának vizsgálati jelentését lapozva érdekes megállapítással találkozunk a szerfás építkezéseket illetőleg. A múlt év őszén több tsz-ben rossz véleménnyel voltak erről. Éppen ezért meglepő az a megállapítás, hogy szövetkezeteink idei építési terveiben jelentős helyet foglal el a szerfás ólak és istállók iránti igény. Vagyis ebben az évben sokkal több férőhelyet létesítenek az említett formákban — téliesített megoldással. Az eddigi tapasztalatok szerint — s ez lényeges — a szerfás építkezéshez nemcsak a szükséges anyagot szállította fnár eddig le a helyi erdőgazdaság, hanem a beruházási iroda építési és műszáki ellenőrzése is sokkal jobbnak mondható a tavalyinál, s a segítséget nem papiron, hanem következetesen a helyszínen adják meg a termelőszövetkezeteknek. A már említett néhány fogyatékosság közül különösen kiemelkedik a magtárak építésének egy helyben topogása. Egy hónap óta ugyanis a nélkülözhetetlen hillpalló hiányában úgyszólván teljesen leállt tsz-einkben a magtárépítkezés. S ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a nyári betakarítás idejére nem készülnék el ezek a fontos létesítmények. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes vállalata csak augusztusra ígéri a hillpallók leszállítását. A növendékistállók és a sertésólak építését pedig a nádpallók hiánya akadályozza. Ezek a gondok kedvezőtlen hatással vannak a megye számos termelőszövetkezetére. Mindent egybevetve: a megkésett tavasz ellenére általában pozitívnak mondható termelőszövetkezeteinkben az építkezés üteme. S ha a szövetkezetek gazdái, vezetői és a beruházási terv részleteinek teljesítésére hivatott járási vezetők még jobban egymásra találnak, minden remény megvan arra, hogy ilyen körülmények között is időben fejezzék be megyénk nagyüzemi gazdaságaiban az ez évre tervezett építkezéseket. Annál is inkább, mert a gépi beruházások a megnövekedett igényeknek megfelelően erre az évre jórészt már megtörténtek. Ezek szerint a soron következő mezőgazdasági munkák mellett csaknem kizárólag az építkezésre lehet és kell fordítani az erőt. Mert a különböző állatférőhelyek megépítésétől függ bizonyos tekintetben már az idén, de különösen a jövő évben, hogy mennyivel tudnak több húst, zsírt, tojást, tejet adni az országnak megyénk termelőszövetkezetei. Balkus Imre „Bámulatosan rövid idő alatt változott a gondolat tetté" •• ünnepélyesen üzembe helyezték a Békéscsabai Konzervgyár első termelőegységét Felejthetetlen esemény színhelye volt hétfőn délelőtt a Békéscsabai Konzervgyár. Az épülő üzem első termelőegységét: a borsóvonalat ezen a délelőttön helyezték üzembe, s ezzel ünnepélyesen is átadták a gyárat rendeltetésének. Az ünnepségen megjelent Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Klaukó Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Arany Tóth Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Dergács Ferenc, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. Kovács László, a Konzervipari Igazgatóság vezetője, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Gyulavári Pál, a pártbizottság osztályvezetője, Mitykó Mihály, az SZMT elnöke, Such János, a városi pártbizottság titkára, Kovács Pál, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Ott volt továbbá a párt-, tanács és tömegszervezetek több munkatársa, részt vettek az Építőipari Vállalat munkásai, üzemek dolgozói, termelőszövetkezeti tagok. Zelenyánszki elvtárs, a konzervgyár igazgatója üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd elmondotta, hogy az idén januárban fogtak hozzá a gyár* építéséhez. — Az elmúlt rövid öt hónap alatt nehéz körülmények között, megfeszített; munkával sikerült elérnünk azt, amit az elvtársak most itt látnak. Az időjárás viszontagságai sok akadályt gördítettek munkánk elé. E nehéz körülmények ellenére dolgozóink és az építőipar munkásai derekasan megállták helyüket. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a gyár építésének — mondotta — velünk együtt a szocialista mezőgazdaság dolgozói is, mert gon készáru termelése. Fontos ez azért is, mert gyártmányainknak mintegy 75 százaléka exportra készül. Megnyitó beszédében Zelenyánszki elvtárs elmondotta még, hogy 1965-ben ebben az üzemben mintegy 3250 vagon konzervet gyártanak. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter elvtárs szólott ezután az ünnepség résztvevőihez. Bevezetőben elmondotta, hogy mindegyik új üzem beindítása fontos eseménye a népgazdaságnak, de különösen fontos az illető iparág és annak a körzetnek a szempontjából, ahol a gyár megkezdi termelését. a gyors ütemben fejlődő szocialista mezőgazdaság törvényszerűen követelte, hogy mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemet létesítsenek. Az idén 2770 kataszti'álds hold területre kötöttünk termeltetési szerződést, és ez biztosítja gyárunk nyersanyagbázisát. Ezután a gyár munkásainak idei feladatairól szólott: — Feladatunk az idén ezer va— A mai nappal termelésbe állított konzervgyár — mondotta —, a népgazdaság és Békés megye igen jelentős üzeme, fontos része egy hagyományos magyar iparág, a konzervipar erős ütemű fejlesztésének. A konzervipar az elmúlt évben jelentősen fejlődött, rohamosan tért hódított az új technika és konzervipari termelésünk jelentősen megnőtt. Ennek az iparágnak igen fontos szerepe van a magyar népgazdaság kivitelében, a belföldi ellátásban és fontos szerepe a magyar mezőgazdaság fejlődésében. A miniszter eivtárs ezután arról szólott, hogy a konzervipar jelentősen hozzájárul a munkaerő foglalkoztatásához. — A fokozódó igények, de különösen a távlati terveink követelőén írják elő, hogy a népgazdaságnak ezt az ágazatát — hangsúlyozta — gyorsított ütemben fejlesszük. Ennek a konzervgyárnak a megszületése már ennek a jövőnek az eredménye,,és bámulatosan rövid idő alatt változott a gondolat tetté. Egy évvel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy itt gyár lesz és ma már a termelést is megkezdhetjük. Példás együttműködés és lelkes munka alakult ki a tervezők és az építőipar, a gépgyártás és a konzervipar dolgozói között, amit igen jelentősen segítettek elő a megyei és a városi párt- és tanácsi szervek. Beszédében ezután a gyár jelentőségéről szólott. Erről többek között a következőket mondotta: — A gyár jelentősége Békés megye szempontjából rendkívül nagy. És ezt a megye és a város vezetősége igen komolyra értékelte és ezért a gyár építéséhez szükséges minden segítséget messzemenően megadott. A gyár telepítésénél, a kedvező adottságok mellett fontos szempont volt megvalósítani a pártnak azt az elvét, hogy elő kell segíteni a vidék iparosítását. A gyár mintegy kétezer főnyi ipari munkásnak fog adni foglalkoztatást, és természetesen igen jelentős számú műszaki és adminisztratív személyzettel fog dolgozni. A miniszter elvtárs emlékeztetett arra, hogy a gyár létesítésének jelentősége azért is rendkívül nagy, mivel a megye közismerten az ország egyik legrégibb kertészkedő tájegysége. Kiváló talaj-, éghajlati és öntözési viszonyainak eredményeképpen fejlett kertészkedés alakult ki. A tömeges zöldségtermelés azonban az értékesítési nehézségek miatt, mivel a fővárostól, az exportpiacoktól eléggé távolra esik, nem tudott kialakulni. Most ez a helyzet a gyár létesítésével gyökeresen megváltozik. — Most már az új gyár vezetőin és dolgozóin múlik — mondotta —, hogy használják ki az itteni kitűnő adottságokat, a korszerű technikát, a mezőgazdasági lehetőségeket és a termelési kedvet. Remélem, pár éven belül a Békéscsabai Konzervgyár termékei belföldön és külföldön egyaránt ismert, kiváló márkacikkeik lesznek. A gyár termékei 70—80 százalékban exportra kerülnek, (Folytatás a 2, oldalon.) Kézi erővel 3504 holdon, gépi erővel 10 309 holdon kapálták meg másodszorra a kukoricát — A szeghalmi járás lemaradt a növényápolásban — Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt hét végéig 26 621 hold cukorrépát egyeltek ki, ez a vetésterület 95,1 százaléka. Egyelés után 19 360 holdat kapáltak meg. A répa egyélése teljesen befejeződött Békéscsaba és Gyula város, valamint a gyomai járás termelőszövetkezeteiben. Ellenben Orosháza város termelőszövetkezetei 86, a gyulai és a sarkadi járás termelőszövetkezetei 90—91 százaléknál tartanak a cukorrépa-egyeléssel. A kukorica első kézi kapálását 115 ezer 346 holdon, első gépi kapálását pedig 134 212 holdon fejezték be a termelőszövetkezetek. A kukorica első kapálása legjobban a gyomai járásban halad, ahol a vetésterület 95 százalékát kézzel, 97 százalékát pedig géppel kapálták meg. A szeghalmi járás viszont a kukorica első kézi kapálásának csak 31. első gépi kapálásának pedig 77 százalékánál tart. Számos termelőszövetkezetben hozzáláttak a kukorica második kapálásához is, s az elmúlt hét végéig kézi erővel 3504, gépi erővel pedig 10 309 holdat kapáltak meg másodszorra. A kukoricában el uralkodott gyomok ellen vegyszerrel is védekeznék. Megyénk területén a múlt év végéig 2134 hold kukoricát permetezitek meg Di kon Írttal. Legtöbb vegyszeres gyomirtást — 1056 holdat — az orosházi járásban és 636 holdat a szeghalmi járásban végeztek el a kukoricában. A napraforgó első kézi kapálását 79,2, gépi kapálását pedig 90 százalékban fejezték be szövetkezeteink.
