Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

1962. június 1., péntek 3 Felkészül a malomipar az új gabona fogadására As idén 21 millió forintot fordítanak műszaki fejlesztésre, új raktárak építésére, bővítésére és takarmánykeverő-üzemek létesítésére * Húsz év múlva a kertészeti termelés értéke az egész mezőgazdaság egyötöde lesz Még jó néhány hét van hátra a termés betakarításáig. A megye állami gazdaságaiban. termelőszö­vetkezeteiben a növényápoláson kívül már készülődnek az aratás és cséplés jó megszervezésére. A mezőgazdasághoz hasonlóan a ma­lomiparban is javában tart az elő­készület. Horváth Károly elvtárs­iéi, a Békés megyei Malomipari, és Terményforgalmi Vállalat igazgató-helyettesétől aziránt ér­deklődtünk, hogyan készülnek az új gabona fogadására és őrlésére. A tájékoztató szerint nincsen ok . aggodalomra: a malomipar szervezett karbantartással, ahol szükséges, új berendezések szere­lésével készül fel az első gabona­szállítmányok feldolgozására. — A békéscsabai István-ma­­lomban — újságolta Horváth élv­társ — május másodikén kezdték el a szokásos évi nagy karbantar­tást. Egy hónap alatt kitakarítot­ták és ciánozták a raktárakat, a malmot és a silókat. A szállító­­berendezéseket golyóscsapággyal látták el, a búzamosógépeket, a mérlegeket megjavították, a tűz­oltóberendezést pedig felújították. A malomban három új korparöpí­tő gépet szereltek. ezenkívül fel­újították a puffaszitóberendezést is. A megye legnagyobb malmának karbantartására mintegy 900 ezer forintot költöttek. A tegnapi utol­só simítások után ma, június else­jén megkezdik az őrlést. A vállalathoz tartozó többi ma­lomban is terv szerint bonyolít­ják le a karbantartást. Ügy osz­tották be, hogy ne legyen sehol sem fennakadás az igények ellátá­sában. Battonyán és Békésen már márciusban végeztek a javítással. Néhány malomban a múlt hó­napban készültek el a munkával, a többiben meg a következőkben kerül sor az évi nagy karbantar­tásra. Horváth elvtárs elmondta, Egész megyénkben igen nagy a búr­­gonyabogár-fertőzés, mert az elmúlt években a háztáji gazdaságok tulajdo­nosai közül sokan elmulasztották a vegyszeres és a technikai védekezést. Csanádapáca határában például egy­­egy burgonytön öt-hat bogár is talál­ható. De hasonló a helyzet Battonyán, Nagykamaráson és más községek ha­tárában is, mert sem a tsz-ek, sem a községi tanácsok nem szervezték meg a társadalmi figyelő- és kereső-szol­gálatot az ilyen irányú miniszteri ren­delet hatására sem. Egy-egy bogár 200—300 utódot hagy maga után, ezért sürgősen mozgósítani kell a fiatalságot és az iskolás gyerekeket is, mert a bogarak elpusztításával nagyon sok hogy a vállalat összes termény­­raktárainak fertőtlenítése is a be­fejezéshez közeledik. A raktár­férőhely bővítésére Mezőberény­­ben és Dévaványán a leállított malomépületet átalakították. Ezenkívül előreláthatóan július 30-ra a hat 30 vagonos csővázas raktár is elkészül. Ezeket elsősor­ban a takarmánykeverő-üzemek mellé építik. A megyében jelenleg öt takar­mánykeverő-üzem működik. Év végéig folyamatosan újabb ötöt helyeznek üzembe, méghozzá: Gyomén, Kondoroson, Medgyes­­egyházán. Sarkadon és Tótkomló­son. Ezeket a takarmánykeverő­­üzemeket — és a már átadott bé­késit — a vállalat újítóinak újí­tása alapján a folyamatos üze­meltetésre alkalmas legújabb technikával, azaz a saját maguk gyártotta kalapácsos őrlőgépek­kel szerelik fel. A békéscsabai István-malom­­ban az év elején megkezdték a malom belső és külső világításá­nak rekonstrukcióját. Az új meg­oldás szerint higanygőz-lámpá­kat és fénycsöveket szerelnek fel. A világítás korszerűsítésével, amelyre' mintegy egymillió forin­tot költenek, év végére készülnék el. A vállalat az idén mintegy 21 millió forintot fordít malmainak műszaki fejlesztésére, új raktárak építésére, a régiek gépesítésére, Megyénik egyik legfiatalabb ter­melőszövetkezete a 8500 holdas gyomai Győzelem Tsz. A határuk jó .része erősen kötött, szikes talaj, melyen különösen hátrányos a rend­kívüli tavaszi szárazság. Április kö­zepétől május 30-ig egyáltalán nem volt náluk eső, azért a tavaszi ve­tések nagyon szépek, szépen gon­lárva semmisíthető meg. De a lárvák megjelenése idején — június első nap­jaiban várható — végre kell hajtani a vegyszeres védekezést is. A háztáji kertekben főként 10 száza­lékos DDT porozószert használjunk (holdanként 20—25 kg szükséges). Azo­kon a nagyüzemi burgonyaterületeken, ahol az óvórendszabályok kevésbé tarthatók hé, 50 százalékos DDT per­metezőszert használjunk (kh-ként 1,2 kg szükséges 150 liter vizbe). Virágzás után 5—6 kg. Holló—10 is használható ugyancsak 150 liter vízben. Ahol az óvórendszabályok betarthatók, ott Di­­eldrinnel is lehet védekezni (holdan­ként 17—20 dkg szükséges 300—4*0 li­ter vízben kipermetezve. bővítésére, valamint takarmány­keverő-üzemek létesítésére. A vállalat dolgozóit nem éri felkészületlenül az új gabona fo­gadása, tárolása és őrlése. Időben megtették a szükséges intézkedé­seket. P. P. A PREMIZÁLÁS csak akikor lehet eredményes, ha azt a ter­melőszövetkezetek körülményeik­nek megfelelően, tehát nem sab­lonszerűén alkalmazzák. Minden­féle premizálási módnak a több­termelést, a közös gazdaság erő­södéséi; kell szolgálnia, hiszen — a szocialista elveket nem sértő — közvetlen anyagi érdekeltségben nagy erő van, szívesebben, jobban dolgoznak a szövetkezeti tagok, dozottak. összesen 3400 holdat ve­tettek el három hét alatt. A gépe­ken kívül 100 pár lófogat is szor­goskodott, amihez a fogatosok, gép­kezelők tucatjai kellettek. A Győzelem Tsz tagságának zö­me alaposan kivette részét a tavaszi munkákból. Ezért kapálta meg idejében a cukorrépát, a kukoricát ée egyebet, kitűnő minőségben tá­rolták a lucerna első kaszálásából származó szénát. A napokban bri­gádonként tartottak értekezletet a Győzelem Tsz tagjai. A vezetőség mindenütt megjelent, s beszélgetett a tagsággal az elnök, a főagronó­­mus. Putnoki elvtárs, a szövetkezet elnöke személy szerint megdicsérte Kerekj István, Molnár János, Szere­tő Károly termelőszövetkezeti tago­kat, akik kora hajnaltól késő estig, hétköznap, vasárnap, sokat szorgos­­kodnak a szövetkezet nagytábláin. Az egykori kiváló gazdák most a nagyüzemben is teljes odaadással dolgoznak, s példájuk jó hatással van a máskor hanyagabbul dolgozó tagakra is. Az említett gazdák a vetési, növényápolás! és szénabeta­karítási munkában rendszerint élen járnak, s eddig 160—160 munka­egységet szereztek. Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat lakatos, ács és festő szak munkásokat felvételre keres. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztá­lyán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. alatt írásban vagy szemé­lyesen. 15984 A mezőgazdaság most készülő távlati tervében központi helyet I foglal el a kertészeti termelés fej­lesztése. A következő húsz év során je­lentősen megváltozik a mezőgaz­daság. elsősorban a növényter­mesztés szerkezete: a kertészeti termelés értéke az egész mezőgaz­daságénak egyötöde lesz majd, szemben az 1960. évi mintegy 14 százalékkal. Míg a mezőgazdaság egész termelése 1980-ig évente át­lagosan 4,5 százalékkal növekszik, addig a szőlőé 5,3, a gyümölcsé elősegíti a szorgalmasabb munkát, a családtagok bevonását, a költsé­gek csökkentését, a termelés foko­zását. Gyarapodik a közös vagyon, emelkedik a tagság jóléte. A mi termelőszövetkezetünkben alkalmazott premizálási módszer, úgy véljük megfelel adottságaink­nak, körülményeinknek. Az ez év­re szóló premizálási javaslatun­kat, melyet először igazgatósági ülésen, párttaggyűlésen, brigádér­tekezleten, közgyűlésen ismertet­tünk és tárgyaltunk meg, tagsá­gunk elfogadta. Tengeriből 16 mázsa katasztrá­­lis holdanként!, májusi morzsolt átlagtermés esetén 10 kilogramm a premizálás, 17 mázsa esetén 20 kilogramm, a tervezett 18 mázsa esetén 40 kilogramm katasztrális holdanként. A terven felüli ter­mésnek 50 százalékát osztjuk ki prémiumként. Cukorrépa: 160 mázsa kát, hol­danként! termés esetén, 50 forint, 170 mázsa esetén 100 forint, ön­tözésesnél 250 mázsa esetén 100 forint, 300 mázsa esetén 300 fo­rint. Mind a szárazföldi, mind az öntözéses termelésnél a terven fe­lül termelt érték 50 százaléka pré­mium. Burgonya: szerződöttnél 50 má­zsa kát. holdankénti termésnél ka­tasztrális holdanként 100 forint, nem szerződöttnél 50 mázsa kát. holdankénti termés elérése esetén 50 kilogramm burgonya a prémi­um. Terven felüli termésnél a többlettermés 40 százaléka premi­zálás. Napraforgó: 11 mázsa termés esetén kát. holdanként 50 forint. A terven felüli termés 40 száza­léka fizetendő pénzben prémi­umként. Takarmányrépa: 200 mázsa ter­vein felüli termés 50 százaléka természetbeni premizálás. Rostkender: Terv 35 mázsa. Terv elérésénél kát. holdanként 50 forint, ha a leszállított meny­­nyiség legalább 75 százaléka I. osztályú. A terven felül termelt érték 40 százaléka pénzbeni pre­mizálás. Borsó, mák, magsaláta, uborka: A terven felül termelt érték 40 százaléka prémium (pénzben). Széna: Ha a betakarított széna 70 százaléka I. osztályú, akkor az 8,3 százalékkal. Az előzetes tervek szerint a zöldségfélék vetésterü­lete a mostaninak mintegy kétsze­resére növekszik, a nagyüzemi gyümölcsösök területe pedig megötszöröződik, s eléri a félmil­lió holdat. A számítások szerint húsz év múlva az egész mezőgazdaságban kilencszer több műtrágya és leg­alább kétszer több gépi munka jut egy holdra, az öntözéses gaz­dálkodás pedig kereken kétmillió holdra terjed ki. (MTI) összes termelés 10 százaléka ter­mészetbeni prémium. Gyümölcs, zöldség, virágkert: a terven felüli pénzbevétel 50 száza­léka prémium. Állattenyésztés: minden alap­termelésen felül termelt liter tej után 8 fillér a premizálás, mely 80 százalékban a fejőt, 20 száza­lékban a takarmányost illeti. Növendékmarha: a tenyésztésre átadott minden üsző után 30 fo­rint, bika után 50 forint prémium. Marhahizlalás: minden darab extrém minőségben átadott marha után 100 forint premizálás. Sertéstenyésztés: ha a válasz­tott malac átlagsúlya darabonként 15 kilogramm, akkor darabonként egy forint, 16 kilogrammnál 2 fo­rint, 17 kilogrammnál 3 forint. Tenyészsüldő: tenyésztésre át­adott minden koca után 10 forint* kan után 20 forint. Sertéshizlalás: 22—24 százalékos dara-értékesítés esetén darabon­ként 50 fillér, ;24 százalékon fe­lül 1,50 forint. A prémium 80 szá­zaléka a gondozóé, 20 százaléka a takarmányosé. Juhászat: a terven felül termelt gyapjú értékének 30 százaléka, a báránygyapjúnál 40 százalék a premizálás. Tíz százalék a nyírót, 90 százaléka a gondozót illeti. Go­molyánál vagy tejnél a terven felüli bevételnek 30 százaléka a gondozóé. Baromfi: ha a tojástermelés tyúkonként 100, akkor a 100 tojás feletti termelés értékének 20 szá­zaléka, a 120 tojás felett' 30 szá­zaléka prémium. Csibe: ha az elhullás 6—8 szá­zalék közt van, akkor az összes bevétel egy százaléka, ha az el­hullás 6 százalék alatt van, akkor 1,5 százalék a prémium. Méhészet: ha a szaporítási ter­vet eléri a méhész, akkor a ter­ven felüli mézhozam 20 százaléka pénzben premizálás. Segédüzemek: kovács, bognár, lakatos, szíjgyártó közt a növény­­termelésben, állattenyésztésben, kertészetben elért premizálási összeg 15 százaléka teljesített munkaegységük arányában osz­tandó fel. Építőknél figyelembe kell ven­ni az épületek bekerülési költ­ségeit és az építkezés határidejét. Csak ezek figyelembe vételével lehet részükre prémiumot adni. E premizálási terv elkészítésé­nél az az elv vezetett bennünket, hogy termeljünk olcsóbban, töb­bet, jobbat, s többet tudjunk adni népgazdaságunknak és a közösbe tömörült parasztságunknak. Szőke Lajosné Orosháza, Dózsa Tsz, az Országos Szövetkezeti Tanács tagja. Feltétlen olvassa el! Nagyszabású bútorkiállítás és vásár Békésen jún. /-tő/ jún. 8-ig a kultúrházban a Békési Földművesszö vetkezet rendezésében. Bemutatásra kerülnek a legmoder nebb bel- és külföldi szoba-, kony­ha- és kombinált bútorok. Ugyanott bemutat]uk a legkorszerűbb lak­berendezést tárgyakat, villamossági cikkeket, rádiókat és csillárokat. Szeretettel várja kedves vevőit a BÉKÉSI FÖLDMŰVES SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 295 Sürgős védekezést a burgonyabogár ellen ! Brigádértekezleteken dicsérte meg a legjobb dolgozókat a gyomai Győzelem Tsz vezetősége Számos, a premizálással foglalkozó írás érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyben szövetkezeti vezetők foglalnak állást a többter­melésre való ösztönzés mellett sa ját és más termelőszövetkezetek tapasztalatai alapján. Ezeket az írásokat — azokat is, amelyeknek nem minden állításával értünk teljesen egyet — azzal a céllal jelen­tetjük meg egymás után, hogy szélesítsük ki a vitát, s az újabb és újabb szövetkezeti vezetők és egyszerű szövetkezeti gazdák bekül­dött véleménye, érvelése alapján olyan premizálási rendszer meg­honosítását segítsük elő a megyében, amely közmegelégedésre szol­gál és valóban a termelés növekedéséhez vezet. Szövetkezeti vezetők vitája a premizálásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom