Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

4 1962. június 1., péntek SZÁMHÁBORÚ Izgalom, jókedv, tréfálkozás és sok-sok ötlet jellemzi az isko­láink, úttörőink harci játékát: a számháborút. Amint beköszönt a jó idő, az iskolákban megkezdődnek a kirándulások, lázas készülő­dés előzi meg ezeket, s jobbnál-jobb tervek születnek: hogyan töltsék minél vidámabban érdekesebben a szabad órákat. S nem is kirándulás a kirándulás számháború nélkül. A legtöbb élményt, a legtöbb izgalmat ez nyújtja, van is mit mesélni otthon az anyunak, apunak. Hogyan győzték le a támadókat, hány „foglyot” ejtettek, vagyis mennyi számot sikerült leolvasni Jancsinak, Marinak. Egy ilyen számháborún mi is részt vettünk a csabai pajtásokkal. Fény­képezőgépünkkel néhány pillanatot is megörökítettünk a nagy csatából. Készenlétben a „nehéztüzérség”, jönnek a kékek. Ezer úttörő sorakozott fel táma­dó és védelmi állásba. A szőke, barna buksi fejeken ott díszlett a papírcsákó, rajta kék vagy pi­ros szám, aszerint, ki, melyik csapathoz tartozott. A „hadveze­tést” a csapatvezetőkön kívül a katonák is segítették. Szabályos haditerv is készült, pontosan meg­jelölve a „térképen”, ki hol áll fel, melyik csapat mikor támad, s a védők mit tegyenek, hogy biz­tosan megőrizzék az „elrejtett rakétát”, melyért az „ellenség” támadást indított. Pontosan 11 órakor elindultak a felderítők, akik rádión adták le jelentéseiket a parancsnokságnak, de azért a tábori telefonosoknak is akadt dolguk. S voltak önkén­tes figyelők, akik a legmagasabb fára is macskaügyességgel kúsz­tak fel és onnan jelezték a harci helyzetet. A cél a Körös-parti fenyőerdő bevétele volt, ahol a „rakétát” őrizték a felfegyverzett pirosak. Pattogtak a vezényszavak, re­pültek a számok, ropogtak a puskák, s harsogott a diadalkiál­tás, ha néhány „foglyot” sikerült ejteni. A katonák jó segítőtársaknak bizonyultak. Ök irányították a „nehéztüzérséget”, s a kék, fehér és piros színű ködfüggöny leple lön csirkemama tollászkodott csi­béivel. Meglátta ezt a fent keringő gólya, s egy pillanat, már három kiscsibe lecsúszott a torkán. De az úttörők sem voltak restek. Fe­ledve a kékek közeledtét, a „lé­gitámadást” pillanatok alatt elhá­Figy előállásban a védelem, egyik tagja. tetején. Hanem hiába volt erős védelem, a kékek csak ráakadtak, legyőztek minden akadályt, s le­olvasták a rakéta számát. Azért a pirosak sem maradtak le, ők pe­dig megszerezték a kékek zászla­ját. Így hát mindenki győzött, a győzteseknek pedig jutalom jár. Az nem is maradt el. Díszsortűz üdvözölte őiket, s minden úttörő­­csapat egy-egy labdát kapott aján­Őrzik az álcázott rakétát. rították, s tyúkanyó megmenekült a további veszteségtől. E kis zökkenő után még maga­sabbra csapott a harcikedv. Egy­mást biztatva törtek be az erdőbe a kékek, s bizony a piros számú védelem csak itt-ott verte vissza a támadást. A legizgalmasabb volt a „raké­ta” keresése. Nehéz is volt, hiszen Egy kis szakmai tanácsadás. alatt biztonságosan vezették a ké­kek csapatát. A nagy csatában egy váratlan támadás is lezajlott. A közeli lege­a védők itt állították fel a leg­erősebb védelmi vonalat. A raké­ta pedig fenyőgallyakkal álcázva, ott bújt meg az egyik teherautó Mire tanít „A lelkiismeret lázadása" című film? dékul. A gyermekek legszebb ajándéka azonban mégis az él­mény volt, amelyben részesültek a hadijáték alatt. Kasnyik Judit Foto: Kocziszky László 1955 egyik napján ötven év kö­rüli, szemmelláthatóan megviselt férfi lépett a Brandenburgi Kapu­nál a “Német Demokratikus Köztár­saság területére. Olyan út állt mö­götte, amely a maga nemében egyedülállónak mondható. Rudolf Petenshagen, a hitleri Wehrmacht egykori ezredese másodszor is ha­zaérkezett . .. Hazánkban négy hét leforgása alatt ezrek és ezrek kísérték figye­lemmel a TV képernyője előtt en­nek a férfinak életútját. Néhány nap múlva pedig — újabb ezrek és ezrek kívánságára — a film­színházak is műsorra tűzték a tör­ténetet: A lelkiismeret lázadésá-t. így került el a nagy film Békéscsa­bára is. Érdekes elmondani, hogyan szü­letett meg ez a mű, amelyről a Német Szövetségi Köztársaság új­ságjai egyetlen betűvel sem emlé­keztek meg és mégis levelek bi­zonyítják, hogy a másik Németor­szágban is felébresztette számos lelkiismeret lázadását. A cselekmény 13 esztendőt ölel fel. 1942-ben kezdődik a Sztálin­grád előtti katlanban, az első fel­ismerésekkel, és 1955-ben végző­dik a szó legszorosabb értelmében vett hazatéréssel, amikor a hős már egészen tisztán látja, hová tar­tozik, miért és hogyan ákar élni. Petenshagen ezredes a filmre­gényben az Ebenshagen nevet kap­ta, életre keltésével pedig az NDK Nemzeti-díjas művészét. Erwin Geschonnecket bízták meg. Érde­kes találkozás ... Az egykori Wehr­macht-ezred est olyan valakinek kel­lett életre keltenie, aki maga soha nem volt katona, aki 1929 óta tag­ja volt a kommunista ifjúsági moz­galomnak, 1933-ban emigrált, majd amikor utolérte a fasiszta megsem­­misítőigépezet, három koncentrá­ciós tábor poklát élte végig. Ott nem volt alkalma olyan tisztek megismerésére, mint Peterehagen. Gesohonneok Ebanshagen-e mégis olyan, hogy az első pillanattól kezdve azonosti kirak vele, szinte nem is kívülről szemléljük vívódá­sait, együtt érlelődjek bennünk a felismerések, az elhatározások, a cselekedetek. Hogyan lehetséges ez? Gesohonneok a polgári német patrióta életét mintegy a német kommunista életén, tapasztalatain átszűrve ábrázolta. Ez nagyon ne­héz út volt, de egyben az egyetlen helyes és megközelíthető. Először osak lát és helytelenít dolgokat. A Légoltalmi gyakorlat Gyulán Sűrű füsttenger ülte meg csü­törtökön este az épülő Kossuth téri bárházak környékét. A fák lombjai között langnyelvek csap­tak fel, s robbanások zaja zavarta a város esti csendjét. A feltétele­­aett légitámadás színhelyén példás fegyelemről és begyakorlottságról tettek tanúbizonyságot a bevetett különböző légoltalmi egységek. A jól sikerült gyakorlat meg­nyugvással töltötte el a nagyszá­mú szemlélőt. Az ünnepi könyvhét eseményeiből A szorgos hétköznapok ellenére sem csökkent az érdeklődés me­gyénkben az ünnepi könyvhét iránt. Az eddigi jelentések szerint a városokban és a falvakban, sőt az apró településeken is, ahová már csak a guruló könyvesbolt jut el, mind több és több friss, nyomdaszagú szépirodalmi és szakkönyv, valamint ismeretter­jesztő és tudományé« mű talál gazdára. Másik örvendetes ese­ménye a könyvhétnek az írók és olvasók találkozója. Május 26-án, szombaton Békésen Varga Imre és Cseres Tibor József Attila-díjas, továbbá Vájnád László, Mucsd Jó­zsef és O. Kovács István, másnap, vasárnap Sarkadon, Kötegyánban és Okányban Tóth Endre és Ko­vács György, Szeghalmon, Vésztőn Katkó István és Szekerczés József találkoztak az olvasókkal igen közvetlen, baráti formában, s be­szélgettek el a szocialista, irodalom feladatairól, s adtak elő műveik­ből. Békéscsabán, Dombegyházán, Mezőberényben hasonlóképpen hasznos, jó együttlétben töltöttek el órákat írók és olvasók. Az ünnepi könyvhét befejezését, megelőzően június 2-án, szomba­ton nagyszabású irodalmi est lesz. melyen Varga Aurél, illetve Sza­bad Olga irodalomesztéták méltat­ják a hét jelentőségét, ismertetik a mai magyar irodalmat, közvet­lenül a Békés megyei irodalmi életet, s ezt követően Filadelfi Mi­hály, O. Kovács István, Vájnád László és Új Rezső műveikből adnak elő. _ húr_ Szovjetunió hadüzenet nélküli lenq­­hanását, az ellenség alábecsülését. Aztán már észreveszi és elítéli az emberélet esztelen feláldozását, a hadvezetés buta magabiztosságát, a Gestapo módszereit. Aztán gon­dolkodik, ébredezni kezd' a lelkiis­merete, és nem érti, hogy tulajdon­képpen miért harcolt. Ezután eljut odáig, hagy cselekedni, kockáztat­ni merjen és akarjon: városa harc nélküli átadásával ezrek életét menti meg. Humanista. A hadifog­ság' súlyosan kiábrándítja, és mély töprengésre készteti: Az osztály, amelyhez tartozott, megmutatja neki igtizi arcát. Tépelődik, de még határozatlan. Célt keres: ne azt mondják, hogy mi ellen, hanem, hogy miért harcoljon. Még nem érti, hogy a kettő egy és ugyanaz. Később úgy érzi, megtalálta, amit keresett. A német űjrafelfegyvérzés ellen, a német egységért már dol­gozni Is tud. A legnagyobb iskola azonban még hátra van. Az amerikai provokációs per, a háborús bűnösök landsbergí börtö­ne nyitja fel véglegesen a szemét. Most már tudja, hová és hogyan tovább. Megtanulja, hogy csak a szocializmusért harcolva küzdhet mindaz ellen, amit látott, tapasz­talt, átélt odaát a másik Német­országban. Eddig a film. De a folytatás sem ismeretlen, hiszen Petershagen ez­redes él, sőt nemrég itt járt nálunk Magyarországon. Ma is ott él Greifswaldiban, könyveket ír, társa­dalmi funkciót visel, és sok más, be­csületes némettel együtt azt vallja: az Igazat kell mondani, és becsüle­tesen kell élni. Ezzel a filmmel olyan alkotás szü­letett, amely érdekes, izgalmas, mű­vészileg értékes, lebilincsel és el­gondolkoztat. Gazdagabbak leszünk azzal, ha látjuk. JÜNIUS 1. Bckcsi Bástya: Folytassa admirális. Békéscsabai Brigád; A lelkiismeret lá­zadása II. Békéscsabai Szabadság: Húsz évre egymástól. Békéscsabai Terv: Délibáb mindéin mennyiségben; Gyomai Szabadság: Békét az érkező­nek . Gyulai Erkel: Amíg holnap lesz. Gyulai Petőfi: Mindenki ártatlan? Me­­zőkovácsháza: Májusi fagy. Orosházi Béke: Krisztina és a szerelem. Oros­házi Partizán: Halászlegény frakkban: Sarkadi Petőfi: 80 nap alatt a föld kö­rül. Szarvasi Táncsics: Vadállatok a fedélzeten. Szeghalmi Ady: A torpedó visszalö. Békés megyei Jókai MAI MOSÓRA Este 7 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK Szelvénybérlet, Mező kovácsháziul. este 8 órakor: APJA LANYA Rádió- és televízió-műsor SZOMBAT, 1962. JÜNIUS 2. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Mészáros Tivadar népi zenekara játszik, Gaál Gabriella és Bojtár Imre énekei. 8.50 lányok, asszonyok. 9.10 Zenekari muzsika. 10.00 Hírek. 10.10 Én kicsike vagyok... 10.30 Tánc zene. 10.55 Rá­dióiskola. 12.00 Hírek. 12.15 Vidróczki. 13.00 Az elefánt. 13.15 Szív küldi szív­nek . . . 14.00 Mit olvassunk? 14.15 Zongoraművek. 15.00 Hírek. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 17.45 Gondo­lat. 18.25 Bartók: Divertimento. 18.50 Mai emberek. 19.00 Legfeljebb elvá­lunk! 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 21.40 Könnyűzene. 22.00 Hírek. 22.20 Táncoljunk! 24.OC Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.10 Hírek. 14.15 Bélyeggyűjtők ötperce. 14.20 Tánczene. 14.45 Válaszolunk hallgat óinknak. 16.00 Operakadauz. 16.00 Hírek. 16.05 Karrier. 17.01 Könnyű fúvósmuzsáka. 17.30 Ün­nepi könyvhét 1962. 17.25 Kárba ve­szett szerenád. 18.00 Hírek. 18.05 Or­vosi tanácsok. 18. M) Ritmuskoktéi. 18.35 Nótacsokor. 19.00 Hírek. 19.05 A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 19.18 Van új a nap alatt! 19.38 Borodin: Igor herceg. 21.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 17.25 Üttörők motor­­versenye. 18.40 Hétről hétre .; -. 19.00 Lányok, asszonyok. 19.30 TV-híradó. 19.50 Szeged híres város ... I. Szegedi mozaik, n. „A Tisza partján halkan ballagok...” ITT. „Vidám szegedi társasjáték...” Kb. 21.45 Az elnök felesége. Utána hírek. TV-híradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom