Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-08 / 105. szám
4 1962. május 8., kedd A gyakorlati oktatás a társadalom és az iskola közös ügye A reszelek fed-félvisító hangja a csigafúrók surrogása, a gyorsan pergő fogaskerekek mormoló zenéje a fűrészfogak zizegésével összekeveredve a munka zajával töltik meg a termet. A munkapadok föllé huszonnégy gyermekfej hajlik, s az apró kezek keményen markolják a szerszámot. A szerszám alatt pedig engedelmesen formálódik az acél. Az arcokon a munka egészséges pírja, a szemekben az öröm csillogása látszik, amikor kezükbe veszik, nézik, méregetik a szépen alakuló kis kalapácsfejet. — Szívüket a jól végzett munka öröme tölti el, s a sugárzó arcokról ez olvasható le: — győztem* Legyőztem az anyagot. A kemény acélt. Lám, engedelmesen formát ölt a kezemben. Szerszámmá alakul, hogy segítse a munkámat. És mindezt én csináltam. Képes vagyak rá, csak akarnom kell. Nem kell itt biztatás, nógatás, inkább a munka sokszor túl nagy lendületét kell kissé fékezni. Hogy hol vagyunk tulajdonképpen? ... Egy általános iskola műhelyében, a hetedik osztályosok „Gyakorlati foglalkozás” óráján. Negyedik esztendeje, hogy az iskolákban fokozatosan megkezdődött ennek a tantárgynak az' oktatása, mely — azon kívül, hogy új színfoltot, új tartalmat hozott az iskolai nevelésbe — életközelségbe hozta az iskolát. Ugyanekkor indult meg a középiskolákban az 5+1-es rendszerben folyó szakmái előképzés. Ezek a tanulók a hét egy napján az iskolával együttműködő üzemben tanulják, gyakorolják a választott szakma alapismereteit, fogásait. Az új célkitűzések természetesen új feladatokat és új gondokat is hoztak, hiszen az iskoláknak műhelyre, szerszámokra, szakképzett oktatókra és együttműködő üzemekre volt szüksége. Az iskoláink azonban nem torpantak meg a nehéz feladatok előtt, hanem évről évre az előirányzottnál több iskolában vert gyökeret az új oktatási forma. Ma, négy év távlatából visszatekintve, jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy nem végeztünk hiába, való munkát. A termelőmunka kézzelfogható eredményeit már bemutatta a Békéscsabán megrendezett első és második megyei politechnikai kiállítás. A nevelés terén elért eredményeket pedig nap mint nap tapasztalhatják a szülök, mert egyre több lesz az öntevékeny, a munkát megbecsülő és szívesen végző gyermek. Az iskolai oktatás termelőmunkával való összekapcsolásának — ennek a társadalom által igényéit új emberformáló programnak — végrehajtásához nem elég önmagában az iskola ereje. Szükség van az egész társadalom összefogására.-i. társadalom különböző rétegei, a szülők, az iskolák pedagógusai, igazgatói, az üzemek veze: ; és szakemberei hamar meglátták és megértették a politechnikai oktatásban rejlő hatalmas nevelőerőt. Ezért jelentkezett a társadalom részéről az az intenzív támogatás, amely alapjául szolgált eddig elért eredményeinknek. Nélkülözhetetlennek tartjuk az 5+1-es középiskolai oktatásban közreműködő mintegy hetven mérnök, technikus, agronómus és szakmunkás odaadó, lelkiismeretes munkáját, akik üzemi munkájuk teljesítése mellett jó eredménnyel végzik a tanulók szakmai oktatását. Jelentős volt az elmúlt időszakban a társadalom anyagi támogatása is. A gyakorlati oktatás 1958- ban történt bevezetése óta a megye általános és középiskolái több mint másfél millió forint értékű társadalmi támogatást kaptak szerszámokban, gépekben, épületekben, anyagokban és munkában. A gyakorlati oktatás bevezetése óta — annak természetes kihatása következtében — tehát megváltozott az iskola és társadalom viszonya. A társadalom közelebb került az iskolához és az iskpla is a társadalomhoz, az élethez. Az út, amelyen megtettük az első lépéseket — helyes. További feladatunk, hogy a társadalom és iskola együttműködését tegyük még szorosabbá, hatásosabbá. A társadalom minden tagjának személyenként is felelősséget kell éreznie az ifjúság neveléséért. Első és legfontosabb feladat a helyes kapcsolat erkölcsi alapjainak megerősítése. Az oktatás kereteinek változásával előtérbe lépett a tanulóknak munkacsoportokban, brigádokban történő foglalkoztatása. A közösen végzett munka révén újszerű kapcsolat alakult ki a tanulók között. Az iskola akkor végez jó munkát, ha ezt az új lehetőséget kihasználja és a tanulókban fokról fokra szilárdítja az egymás iránti bizalmat, a segítőkészséget, felelősségérzetet, a kollektív szellemet. Ha a munkáról, a termelésről helyes felfogást alakít ki a tanulókban, ha az alkotás, a munka öröme lesz az a motívum, mely a tevékeny életmódot megszeretteti velük. Ha megismerteti a tanulókkal a való életet, mai életünket, ahová kikerülve tétovázás nélkül megtalálják és meg is állják majd a helyüket. Tehát ha a társadalom, az élet számára nevel. Nem kevesebb feladat hárul a társadalomra sem. Elő kell segíteni és alátámasztani az iskola nevelőmunkáját a szülőknek azzal, hogy figyelemmel kísérik gyerme. kük fejlődését, munkáját. Adjanak lehetőséget és ösztönözzék gyermeküket az iskolában tanultak otthoni folytatására. (Fúrásfaragás, kertészkedés, állatgondozás sfb.) Az iskolákkal együttműködő üzemeknek éberen kell vigyázniok arra, nehogy káros hatások érhessék az ott dolgozó tanulókat. A középiskolás tanulókra nagy hatást gyakorol az üzem rendje és fegyelme. A munkások magas szakértelme elismerést vált ki bennük és ennek nyomán jobban becsülik, tisztelik a dolgozó embert. Nem egy tanuló példaképének tekinti üzemi oktatóját. A mű. helyben előforduló szervezetlenség, fegyelmezetlenség, vagy nem kellően képzett oktató beállítása, a nem odaillő, trágár beszéd lerombolhatja mindazt, amit az iskola szívós munkával felépített a gyermekben. A gyakorlati oktatás további eredményeinek korlátjaként jelentkezik, hogy sok esetben nem áll rendelkezésre az iskoláknak megfelelő műhely terem, szerszám, anyag, vagy gyakorlókért. Ezért a jövőben is nélkülözhetetlen lesz a társadalom anyagi támogatása. A párt- és tömegszervezetek legyen^: kezdeményezői a gyakorlati oktatás legfontosabb tárgyi feltételei — elsősorban a műhelytermek, gyakorlókertek társadalmi úton való biztosításának. Azok az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek — amelyek eddig kevés támogatást nyújtottak az iskoláknak, vállaljanak nagyobb arányú áldozatot. Az iskolák saját magukaj segítik anyagilag, ha a gyakorlati órák keretében készített apróbb szerszámokkal (lyukasztó, csavarhúzó, ár stb.) egészítik ki felszerelésüket A szellemi és anyagi erőket így egyesítve, iskola és társadalom egymással szoros kapcsolatban hatalmas lépéssel haladhat előre az iskolareform megvalósításának útján. « Magyarosi István megyei szakfelügyelő Szegediek hangversenye Csabán Békéscsabán a Balassi Bálint művelődési otthon ezépendekorált nagytermében adott magas színvonalú zenei hangversenyt május 7- én, hétfőn délután a szegedi tanítóképző intézet ének- és zenekara, valamint a "tanítóképző gyakorló-iskolájának kisdobos- és úttörő-énekkara. Szerepeltek"még a intézet zenetanárai és fellépett Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. A változatos műsorszámok között magyar,, orosz, szovjet és nyugati mesterek művei szerepeltek. Elválunk, Gergely.. u A közönség körében évről évre népszerűbb Gergely bácsi és Mari néni újabb históriával látogatott el Békés megyébe és járja a városokat és falvakat. Ezúttal az egymást szerető házaspár között az összetűzés élesebb, mint valaha, s a fordulatok nemcsak mulatságosak, de izgalmasak is. A két részes, zenés, táncos parasztkomédia, melynek főszereplői Balázs János és Orsolya Erzsi, további szereplői pedig: Fbntos Magda, Béres Ferenc, Mészáros Joli, Markovits Endre és Szilágyi Lajos, Orbók Endre rendezésében került színre. Battonyán 8-án, Békésszentandráson 9-én, Dévaványán 10-én, Sarkadon 11-én, Lőkösházán 12-én, Kardoskúton 13-án délután, ugyanazon a napon este Orosházán, Mezőkovácsházán 14- én, Muronyban 15-én, végül Gyulán 16-án láthatja még a közönség és tapsolhat a rádióból ismert és megszeretett Gergely bácsinak és Mari néninek. Jelentkezés az építőipari technikum levelező tagozatára A Szegedi Vedres István Építőipari Technikum levelező tagozata értesíti az érdeklődőket, hogy ez év szeptemberében megnyitja a levelező tagozat I—IV. osztályát. Az I. évfolyamra azok a 18—40 éves, építőiparban dolgozók jelentkezhetnek, akik elvégezték az általános iskola Vili. osztályát, kőműves, ács, vagy az építkezéssel kapcsolatos más szakmában szerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek és legalább 2 éves szakmunkás-gyakorlatuk van. Felvehetők azok is, akik segéd tervezői, vagy »szerkesztői vizsgát tettek és ilyen gyakorlattal rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek magyar helyesírásból és fogalmazásból, mate, matikából és szabadkézi rajzból az általános iskolában tanultak alapján. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a tagozat vezetősége ad. (Szeged, Horváth Mihály a. 2.) Jelentkezési határidő: 1962. június 30. Hírek a megye mozíéldéből Okány község kulturális életét sok olyan tényező nehezítette és részben nehezíti még ma is, amely több segítséggel felszámolható és megszüntethető. Egyik fő akadály az volt, hogy nem rendelkezett művelődési otthonnal. A megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói, akik munkájuk közben minden járásba, minden községbe elkerülnek, Vesszen a lavór is! őszintén meg kell vallanom, hogy nekem már az elmúlt évben is mcklf&lött nagy örömet okozott az az igen átgondolt felsőbb rendelkezés, amelynek alapján á közalkalmazottak költségvetéséből egyetlen, de Igen határozott vonással kihúzták a törülközők mosatási és szappanvásárlási kiadásaira betervezett összeget. A nagyszerű intézkedés következtében a törülközők szépen öszszehajtogatva a szekrénybe kerültek, ami véleményem szerint igen helyes, mert így se nem piszkolódnak, se nem rongyolódnak. Ott spóroljon a magyar, ahol tud. Nem igaz? Azt viszont élesen elítélem, hogy a szappantartókat még nem szedték össze. Vétkes könnyelműség és mulasztás ez az Illetékesek részéről, mert amennyi szappantartó szabadul fel így szappan hiányában, azokból a beolvasztás útján legalább egy repülőgép-anyahajót lehet gyártani. Már pedig köztudomású, hogy e cikkből igen szűk a keresztmetszetünk. Azt is mondhatnám, hogy az ilyesfajta anyahajcl nálunk hiánycikként jelentkezik. Egyébként bizonyára sokan vannak a mosdótársak közül olyanok, akiík már az elmúlt évben is lekicsinylőleg biggyesztették szájukat, hogy a szervezendő egészségügyi hónap a közalkalmazottak közt nem fog eredményű: hozni. Ezeknek a hitetlen tamásoknak az élet csattanás választ adott! Egészségügyi okokból immár egy éve nem mosunk kezet, ami szerény véleményem szerint igen helyes dolog, hiszen azelőtt az is előfordult, hogy két-három ember is belemósdott egy mosclótálba és uram bocsá’ — egy törülközőt is használtai';. így. aztán ki voltak téve a legnagyobb fertőzési veszélynek. A dolgozók egészségvédefme szempontjából sokkal célszerűbb, hogy ' azóta, ha valakinek valami nem tetszik a saját kezén, egyszerűen csak odadörzsöli a nadrágja, vagy a szoknyája egy bizonyos részéhez és már kész is. Ez csak elég higiénikus, nem? Az intézkedés jelentős mértékben elősegíti a tudatformálást is. Az érkező ügyfeleink felénk nyújtott jobbját eme nevelő szavakkal hárítjuk el magunktól: — Kedves ügytárs, miután a tisztaság fél egészség, ne markolászszuk össze egymás kezét, mert se törülköző, se szappan. Az ügytáns Ilyenkor a legtöbbször furcsán néz rám és gyorsan távozik. Rendkívül meggyorsult így az ügyintézésünk is. Emellett fokozottan fejlődik a társadalmi önigazgatás is, hiszen aki otthagy bennünket, az csak saját maga fogja eligazgatni az ügyeit, nem igaz? Nem akarok telhetetlennek látszani, de ezek után meg kell mondanom. hogy az idén még nagyobb várakozással tekintünk az egészségügyi hónap elé. Biztos vagyok benne, hogy ismét történik . egynéhány olyan előrelátó intézkedés, amely végérvényesen ki fogja küszöbölni, hogy valaki könnyelműségből mégis kezet mosson. így például várjuk azt, hogy a közalkalmazotti vizet a törülközőhöz hasonlóan szintén kivonják a forgalomból. Nem kis dolog lesz ez kérem, mert a vizes kezet hamarabb kifújja a szél, ez pedig egy közalkalmazottnál botrányos . doSog lenne. Ha aztán sikeresen sikerülne a szappan és a törülköző után a mosdóvíz likvidálása is, akkor már gyerekjáték lesz a mosdőtálak eltüntetése. O. Kovács István tudomást szereztek a dologról és vállalták, hogy' a kérdést megoldó helyiségátadási problémában közbenjárnak. Az otthon meglett, most már berendezés kellett. Erejükhöz mérten ebben is segítették az okányiakat, s így'fokozatosan védőszárnyuk alá vették őket. Segítik az otthont műszaki felszerelésének gazdagításában, továbbá rendezvények alkalmával a propagandában. Vállalják a Jókai Színház okányi szerepléseinek megbeszélését a színházzal, támogatják a közművelődési könyvtár munkáját. A látogatások mellett rendszeres levelezésben áll egymással a Moziüzemi Vállalat és- a patronált község. Korábban jelentettük már, hogy a megye hány városában és községében került sor új mozik építésére. vagy az elavultaknak a korszerűsítésére. A hír kiegészítéseként közöljük, hogy Medgyesegyházán, községi támogatással korszerűsítik a Vörös Csillag mozit, vagyis szélesvásznúvá alakítják át. Ugyancsak helyi erőforrásból varázsolják újjá a kunágotai ás az okányi mozit is. Csorváson új művelődési otthon épül, melyben moziterem is lesz. Az éoíiikézés júniusban kezdődik. Mivel a Moziüzemi Vállalat építkezési célokra igen csekély kerettel rendelkezik, általában azokban a helységekben kerül sor gyorsan mozik korszerűsítésére vagy újak építésére, ahol ehhez helyi anyagi, társadalmi erővel is hozzájárulnak. — húr —
