Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

4 1962. május 8., kedd A gyakorlati oktatás a társadalom és az iskola közös ügye A reszelek fed-félvisító hangja a csigafúrók surrogása, a gyorsan pergő fogaskerekek mormoló ze­néje a fűrészfogak zizegésével összekeveredve a munka zajával töltik meg a termet. A munkapa­dok föllé huszonnégy gyermekfej hajlik, s az apró kezek keményen markolják a szerszámot. A szer­szám alatt pedig engedelmesen formálódik az acél. Az arcokon a munka egészséges pírja, a sze­mekben az öröm csillogása látszik, amikor kezükbe veszik, nézik, mé­regetik a szépen alakuló kis ka­lapácsfejet. — Szívüket a jól vég­zett munka öröme tölti el, s a su­gárzó arcokról ez olvasható le: — győztem* Legyőztem az anya­got. A kemény acélt. Lám, enge­delmesen formát ölt a kezemben. Szerszámmá alakul, hogy segítse a munkámat. És mindezt én csinál­tam. Képes vagyak rá, csak akar­nom kell. Nem kell itt biztatás, nógatás, inkább a munka sokszor túl nagy lendületét kell kissé fékezni. Hogy hol vagyunk tulajdonkép­pen? ... Egy általános iskola mű­helyében, a hetedik osztályosok „Gyakorlati foglalkozás” óráján. Negyedik esztendeje, hogy az is­kolákban fokozatosan megkezdő­dött ennek a tantárgynak az' okta­tása, mely — azon kívül, hogy új színfoltot, új tartalmat hozott az iskolai nevelésbe — életközelség­be hozta az iskolát. Ugyanekkor indult meg a középiskolákban az 5+1-es rendszerben folyó szakmái előképzés. Ezek a tanulók a hét egy napján az iskolával együttmű­ködő üzemben tanulják, gyakorol­ják a választott szakma alapisme­reteit, fogásait. Az új célkitűzések természete­sen új feladatokat és új gondokat is hoztak, hiszen az iskoláknak műhelyre, szerszámokra, szakkép­zett oktatókra és együttműködő üzemekre volt szüksége. Az isko­láink azonban nem torpantak meg a nehéz feladatok előtt, hanem év­ről évre az előirányzottnál több iskolában vert gyökeret az új ok­tatási forma. Ma, négy év távlatából visszate­kintve, jóleső érzéssel mondhat­juk el, hogy nem végeztünk hiába, való munkát. A termelőmunka kézzelfogható eredményeit már bemutatta a Békéscsabán megren­dezett első és második megyei po­litechnikai kiállítás. A nevelés te­rén elért eredményeket pedig nap mint nap tapasztalhatják a szü­lök, mert egyre több lesz az önte­vékeny, a munkát megbecsülő és szívesen végző gyermek. Az iskolai oktatás termelőmun­kával való összekapcsolásának — ennek a társadalom által igényéit új emberformáló programnak — végrehajtásához nem elég önma­gában az iskola ereje. Szükség van az egész társadalom összefogására.-i. társadalom különböző rétegei, a szülők, az iskolák pedagógusai, igazgatói, az üzemek veze: ; és szakemberei hamar meglátták és megértették a politechnikai okta­tásban rejlő hatalmas nevelőerőt. Ezért jelentkezett a társadalom ré­széről az az intenzív támogatás, amely alapjául szolgált eddig el­ért eredményeinknek. Nélkülözhe­tetlennek tartjuk az 5+1-es kö­zépiskolai oktatásban közreműkö­dő mintegy hetven mérnök, tech­nikus, agronómus és szakmunkás odaadó, lelkiismeretes munkáját, akik üzemi munkájuk teljesítése mellett jó eredménnyel végzik a tanulók szakmai oktatását. Jelentős volt az elmúlt időszak­ban a társadalom anyagi támoga­tása is. A gyakorlati oktatás 1958- ban történt bevezetése óta a me­gye általános és középiskolái több mint másfél millió forint értékű társadalmi támogatást kaptak szerszámokban, gépekben, épüle­tekben, anyagokban és munkában. A gyakorlati oktatás bevezeté­se óta — annak természetes kiha­tása következtében — tehát meg­változott az iskola és társadalom viszonya. A társadalom közelebb került az iskolához és az iskpla is a társadalomhoz, az élethez. Az út, amelyen megtettük az első lépése­ket — helyes. További feladatunk, hogy a tár­sadalom és iskola együttműködé­sét tegyük még szorosabbá, hatá­sosabbá. A társadalom minden tagjának személyenként is fele­lősséget kell éreznie az ifjúság ne­veléséért. Első és legfontosabb fel­adat a helyes kapcsolat erkölcsi alapjainak megerősítése. Az okta­tás kereteinek változásával előtér­be lépett a tanulóknak munkacso­portokban, brigádokban történő foglalkoztatása. A közösen végzett munka révén újszerű kapcsolat alakult ki a tanulók között. Az is­kola akkor végez jó munkát, ha ezt az új lehetőséget kihasználja és a tanulókban fokról fokra szi­lárdítja az egymás iránti bizalmat, a segítőkészséget, felelősségérzetet, a kollektív szellemet. Ha a mun­káról, a termelésről helyes felfogást alakít ki a tanulókban, ha az al­kotás, a munka öröme lesz az a motívum, mely a tevékeny élet­módot megszeretteti velük. Ha megismerteti a tanulókkal a való életet, mai életünket, ahová kike­rülve tétovázás nélkül megtalál­ják és meg is állják majd a helyü­ket. Tehát ha a társadalom, az élet számára nevel. Nem kevesebb feladat hárul a társadalomra sem. Elő kell segí­teni és alátámasztani az iskola ne­velőmunkáját a szülőknek azzal, hogy figyelemmel kísérik gyerme. kük fejlődését, munkáját. Adja­nak lehetőséget és ösztönözzék gyermeküket az iskolában tanul­tak otthoni folytatására. (Fúrás­­faragás, kertészkedés, állatgondo­zás sfb.) Az iskolákkal együttműködő üzemeknek éberen kell vigyázniok arra, nehogy káros hatások érhes­sék az ott dolgozó tanulókat. A középiskolás tanulókra nagy ha­tást gyakorol az üzem rendje és fegyelme. A munkások magas szakértelme elismerést vált ki bennük és ennek nyomán jobban becsülik, tisztelik a dolgozó em­bert. Nem egy tanuló példaképé­nek tekinti üzemi oktatóját. A mű. helyben előforduló szervezetlen­ség, fegyelmezetlenség, vagy nem kellően képzett oktató beállítása, a nem odaillő, trágár beszéd le­rombolhatja mindazt, amit az is­kola szívós munkával felépített a gyermekben. A gyakorlati oktatás további eredményeinek korlátjaként je­lentkezik, hogy sok esetben nem áll rendelkezésre az iskoláknak megfelelő műhely terem, szerszám, anyag, vagy gyakorlókért. Ezért a jövőben is nélkülözhetetlen lesz a társadalom anyagi támogatása. A párt- és tömegszervezetek le­gyen^: kezdeményezői a gyakor­lati oktatás legfontosabb tárgyi feltételei — elsősorban a műhely­­termek, gyakorlókertek társadal­mi úton való biztosításának. Azok az üzemek, vállalatok, termelőszö­vetkezetek — amelyek eddig kevés támogatást nyújtottak az iskolák­nak, vállaljanak nagyobb arányú áldozatot. Az iskolák saját magukaj segítik anyagilag, ha a gyakorlati órák keretében készített apróbb szer­számokkal (lyukasztó, csavarhúzó, ár stb.) egészítik ki felszerelésü­ket A szellemi és anyagi erőket így egyesítve, iskola és társadalom egymással szoros kapcsolatban hatalmas lépéssel haladhat előre az iskolareform megvalósításának útján. « Magyarosi István megyei szakfelügyelő Szegediek hangversenye Csabán Békéscsabán a Balassi Bálint művelődési otthon ezépendekorált nagytermében adott magas színvo­nalú zenei hangversenyt május 7- én, hétfőn délután a szegedi ta­nítóképző intézet ének- és zene­kara, valamint a "tanítóképző gya­korló-iskolájának kisdobos- és út­törő-énekkara. Szerepeltek"még a intézet zenetanárai és fellépett Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. A változatos műsorszámok között magyar,, orosz, szovjet és nyugati mesterek művei szerepeltek. Elválunk, Gergely.. u A közönség körében évről évre népszerűbb Gergely bácsi és Mari néni újabb históriával látogatott el Békés megyébe és járja a váro­sokat és falvakat. Ezúttal az egy­mást szerető házaspár között az összetűzés élesebb, mint valaha, s a fordulatok nemcsak mulatságo­sak, de izgalmasak is. A két ré­szes, zenés, táncos parasztkomé­dia, melynek főszereplői Balázs János és Orsolya Erzsi, további szereplői pedig: Fbntos Magda, Béres Ferenc, Mészáros Joli, Mar­­kovits Endre és Szilágyi Lajos, Orbók Endre rendezésében került színre. Battonyán 8-án, Békés­­szentandráson 9-én, Dévaványán 10-én, Sarkadon 11-én, Lőköshá­­zán 12-én, Kardoskúton 13-án dél­után, ugyanazon a napon este Orosházán, Mezőkovácsházán 14- én, Muronyban 15-én, végül Gyu­lán 16-án láthatja még a közönség és tapsolhat a rádióból ismert és megszeretett Gergely bácsinak és Mari néninek. Jelentkezés az építőipari technikum levelező tagozatára A Szegedi Vedres István Építőipari Technikum levelező tago­zata értesíti az érdeklődőket, hogy ez év szeptemberében megnyitja a levelező tagozat I—IV. osztályát. Az I. évfolyamra azok a 18—40 éves, építőiparban dolgozók jelentkezhetnek, akik elvégezték az ál­talános iskola Vili. osztályát, kőműves, ács, vagy az építkezéssel kapcsolatos más szakmában szerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek és legalább 2 éves szakmunkás-gyakorlatuk van. Fel­vehetők azok is, akik segéd tervezői, vagy »szerkesztői vizs­gát tettek és ilyen gyakorlattal rendelkeznek. A jelentkezők fel­vételi vizsgát tesznek magyar helyesírásból és fogalmazásból, mate, matikából és szabadkézi rajzból az általános iskolában tanultak alapján. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a tagozat ve­zetősége ad. (Szeged, Horváth Mihály a. 2.) Jelentkezési határidő: 1962. június 30. Hírek a megye mozíéldéből Okány község kulturális életét sok olyan tényező nehezítette és részben nehezíti még ma is, amely több segítséggel felszámolható és megszüntethető. Egyik fő akadály az volt, hogy nem rendelkezett művelődési otthonnal. A megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói, akik munkájuk közben minden járás­ba, minden községbe elkerülnek, Vesszen a lavór is! őszintén meg kell vallanom, hogy nekem már az elmúlt évben is mcklf&lött nagy örömet okozott az az igen átgondolt felsőbb ren­delkezés, amelynek alapján á köz­­alkalmazottak költségvetéséből egyetlen, de Igen határozott vonás­sal kihúzták a törülközők mosatási és szappanvásárlási kiadásaira be­tervezett összeget. A nagyszerű intézkedés követ­keztében a törülközők szépen ösz­­szehajtogatva a szekrénybe kerül­tek, ami véleményem szerint igen helyes, mert így se nem piszkolód­nak, se nem rongyolódnak. Ott spóroljon a magyar, ahol tud. Nem igaz? Azt viszont élesen elítélem, hogy a szappantartókat még nem szedték össze. Vétkes könnyelműség és mu­lasztás ez az Illetékesek részéről, mert amennyi szappantartó szaba­dul fel így szappan hiányában, azokból a beolvasztás útján legalább egy repülőgép-anyahajót lehet gyártani. Már pedig köztudo­mású, hogy e cikkből igen szűk a keresztmetszetünk. Azt is mondhat­nám, hogy az ilyesfajta anyahajcl nálunk hiánycikként jelentkezik. Egyébként bizonyára sokan vannak a mosdótársak közül olyanok, akiík már az elmúlt évben is lekicsiny­­lőleg biggyesztették szájukat, hogy a szervezendő egészségügyi hónap a közalkalmazottak közt nem fog eredményű: hozni. Ezeknek a hitetlen tamásoknak az élet csattanás választ adott! Egészségügyi okokból immár egy éve nem mosunk kezet, ami sze­rény véleményem szerint igen he­lyes dolog, hiszen azelőtt az is elő­fordult, hogy két-három ember is belemósdott egy mosclótálba és uram bocsá’ — egy törülközőt is használtai';. így. aztán ki voltak té­ve a legnagyobb fertőzési veszély­nek. A dolgozók egészségvédefme szempontjából sokkal célszerűbb, hogy ' azóta, ha valakinek valami nem tetszik a saját kezén, egysze­rűen csak odadörzsöli a nadrágja, vagy a szoknyája egy bizonyos ré­széhez és már kész is. Ez csak elég higiénikus, nem? Az intézkedés jelentős mérték­ben elősegíti a tudatformálást is. Az érkező ügyfeleink felénk nyúj­tott jobbját eme nevelő szavakkal hárítjuk el magunktól: — Kedves ügytárs, miután a tisz­taság fél egészség, ne markolász­­szuk össze egymás kezét, mert se törülköző, se szappan. Az ügytáns Ilyenkor a legtöbb­ször furcsán néz rám és gyorsan tá­vozik. Rendkívül meggyorsult így az ügyintézésünk is. Emellett foko­zottan fejlődik a társadalmi önigaz­gatás is, hiszen aki otthagy ben­nünket, az csak saját maga fogja eligazgatni az ügyeit, nem igaz? Nem akarok telhetetlennek lát­szani, de ezek után meg kell mon­danom. hogy az idén még nagyobb várakozással tekintünk az egészség­­ügyi hónap elé. Biztos vagyok benne, hogy ismét történik . egyné­hány olyan előrelátó intézkedés, amely végérvényesen ki fogja kü­szöbölni, hogy valaki könnyelmű­ségből mégis kezet mosson. így például várjuk azt, hogy a közalkalmazotti vizet a törülköző­höz hasonlóan szintén kivonják a forgalomból. Nem kis dolog lesz ez kérem, mert a vizes kezet hama­rabb kifújja a szél, ez pedig egy közalkalmazottnál botrányos . doSog lenne. Ha aztán sikeresen sikerülne a szappan és a törülköző után a mos­dóvíz likvidálása is, akkor már gyerekjáték lesz a mosdőtálak el­tüntetése. O. Kovács István tudomást szereztek a dologról és vállalták, hogy' a kérdést megoldó helyiségátadási problémában köz­benjárnak. Az otthon meglett, most már berendezés kellett. Ere­jükhöz mérten ebben is segítették az okányiakat, s így'fokozatosan védőszárnyuk alá vették őket. Se­gítik az otthont műszaki felszere­lésének gazdagításában, továbbá rendezvények alkalmával a propa­gandában. Vállalják a Jókai Szín­ház okányi szerepléseinek meg­beszélését a színházzal, támogat­ják a közművelődési könyvtár munkáját. A látogatások mellett rendszeres levelezésben áll egy­mással a Moziüzemi Vállalat és- a patronált község. Korábban jelentettük már, hogy a megye hány városában és közsé­gében került sor új mozik építé­sére. vagy az elavultaknak a kor­szerűsítésére. A hír kiegészítése­ként közöljük, hogy Medgyesegy­­házán, községi támogatással kor­szerűsítik a Vörös Csillag mozit, vagyis szélesvásznúvá alakítják át. Ugyancsak helyi erőforrásból va­rázsolják újjá a kunágotai ás az okányi mozit is. Csorváson új mű­velődési otthon épül, melyben mo­ziterem is lesz. Az éoíiikézés júni­usban kezdődik. Mivel a Mozi­üzemi Vállalat építkezési célokra igen csekély kerettel rendelkezik, általában azokban a helységekben kerül sor gyorsan mozik korszerű­sítésére vagy újak építésére, ahol ehhez helyi anyagi, társadalmi erővel is hozzájárulnak. — húr —

Next

/
Oldalképek
Tartalom