Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-18 / 114. szám

18,63, Gyűjtik a lucernát A Felsőnyomási Állami Gazdaság 50 holdas lucernatábláján lengyel gyártmányú rendsodrók dolgoznak. A modern gépnek előnye, hogy gyorsan gyűjti a levágott szénát és tisztára „söpri” a táblát. Képün­kön: Tóth János zetoros rendsodróval dolgozik. A Váci Képcsőgyár az idén 220 000 televízió-képcsövet állít elő. Az ehhez szükséges üvegtwira nagy részét importból fedezi, drá_ ga valutáért szerzi be. Ezért meg­szervezték a már kiégett képcsö­vek úgynevezett regenerálását. Ennek a munkának a hasznát bi­zonyítja egyébként, hogy (külföl­dön külön kis üzemeket hoztak létre ilyen céllal. A televízió-képcsőben, illetve az üvegbúrában a többezer-órás használat semmiféle káros elvál­tozást nem idéz elő, így az igen egyszerűen újra használhatóvá te­hető. fl parasztifjúság termelési versenyébe eddig a gyomai járásban neveztek be a legtöbben A KISZ I. kongresszusa határozata alapján az Ifjúság a szocializmus ért­mozgalom keretében a második ötéves tervünk célkitűzéseinek valóra váltá­sáért, a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáért indulnak versenyre a pa­rasztfiatalok. A megyében eddig több, mint négyezer fiatal nevezett be az if­júsági mezőgazdasági termelési verse­nyekre. Május 14-i adatok szerint a legtöbben, csaknem ezren a gyomai járásban határozták el magukat a ne­mes vetélkedésre. Az Egyesült Izzó egyelőre az Orion és a Székesfehérvári TV­­Gyár szerviz-üzemeivel állapodott meg abban, hogy az elöregedett, kiégett, vagy bármilyen más okból meghibásodott — egyébként sér­tetlen emyőjű — 90 és 110 fokos képcsöveket 40 forintért vissza­váltják. (MTI) Zöldségtermelésre való ösztönzéssel és sok tanulsággal fejeződtek be a gyulai kertészeti napok — Nemcsak sok szakmád isme­retet és tapasztalatot szereztünk a gyulád kertészeti napokon, hanem ösztönzést is, hogy ügy szeressük és szépítsük városunkat, mint aho­gyan Gyula lakói. ( Virágos Kiss István, a szentesi Üj Barázda ülsz elnöke mondotta ezeket a szavakat dr. Somos And­rás, dtr. Mészöly Gyula és Tiborc György előadásai, a helyi Vörös Csillag Tsz, az állami gazdaság és a Kertészeti Viálllalatnál hallottak, látottak felett nyitott vita 6orán. Nem túlzás azt mondani — ennek többen is hangot adtak — ilyen ér­zésekkel utaztak el az öt megye többi résztvevői is a nagyon idő­szerű témával foglalkozó, vadéban sok tanulságot adó kertészeti na­pokról. Nyugatot meghódította a magyar paprika Dr. Somos András efiőaid'ása fő­leg a paprikatermesztésre szorítko­zott, de más növények termesztésé­hez is vonhattak le belőle tanulsá­got a hallgatók. Bevezetőjében el­mondotta, hogy a paprika 5—6-szor annyi C-vitamint tartalmaz, mint például a paradicsom. Ezért egyre nő mind belföldön, mind külföldön1 a fogyasztása. Nyugatot valósággal meghódította a paradicsom alakú, csípősségmentes magyar paprika. Építkeznek a nagykopáncs! Kossuth Tsz gazdái kamaszok. Ügy járt-kelt közöttük, mint egy igazi mezőgazdász. — Harminc ember a Mohai-la­­posba! — Huszonöt a Porgányba! — Tanár elvtárs a melegházba menjen az osztályával! — A többiek velem jönnek ku­koricát tömi. Azzal mit sem várva, elindulta rétoldalra, mögötte libasorban kí­gyózott vagy száz diák, vihogva, kacarászva. Hosszú volt ez a kilo­méteres dülőút Kolozsinak. Szá­molgatta kabátján a gombokat, számolta az átszeli fákat, a fényes őszi tócsákat — Egy... kettő... igen... nem... Mire a gémeskúthoz értek, igent toppantott a bal lábával. Miért is ne? Attól nem lesz szegényebb a szövetkezet. Nem vesz ed tőle egy gazérőt sem. Sorba állította a zajos diák­hadat. Mindenki egy utat fogott a zörgő kukoricásban, csak 20 gye­reket tartott vissza. Azokat a ka­nálison túlra vezényelte. — A gyerekek mit sem tudnak meg ebből. Ugyanaz a föld, csak az égjük darab innen, a másik meg túl van a kis száraz éren. A termés sem gyengébb. Letörik azt a fél holdat egykettőre, aztán visz. szajönnek a többiekhez. A 4700 holdas nagykopáncsi Kossuth Tsz-ben már tavaly is sok töprengést okozott a termé­nyek elraktározása, szűknek bizo­nyult a kovács- és bognár-műhely, gondot akozott a juhok elhelyezé­se. A szövetkezet gazdái és veze­tői már az idei tervkészítéskor számoltak ezzel. S a beütemezé1- sek szerint a közösben már meg is kezdték az építkezést. Jelenleg a kondorosi Dolgozók Tsz építő­brigádja egy 60 férőhelyes sertés­­fiaztató építésén dolgozik. Már a helyszínre szállították a 32 vago­­nos magtárhoz szükséges téglát. Az építkezést az Orosházi Építő­ipari Vállalat vállalta előregyár­tott elemekből. A magtár 320 ezer forintos költséggel épül, amit au­gusztus 20-án adnak át rendelte-Otthagyta őket a Kijelölt föld­­csücskön s maga visszaballagott a nagy csapathoz. Fogott egy sort ő is, és nevetgélve ropogtatta a szí­vós háncsot. Még derűs története­ket is mesélt munka közben a gye­rekeknek. A kis csapat tíz óra felé már elvégezte a dolgát, Kolozsi meg­dicsérte őket, majd pihenőt ren­delt az egész társaságnak. Micsoda hurrázás, zajos elevenség zúgott végig az aranysárga táblán! Csak­hamar szalonnasütő tüzek kis füstje kapaszkodott fölfelé a kaná­lis lankájáról. Kolozsi ezalatt szemlére indult. Méltóságosan és elégedetten lépegetett háztáji föld­je ruganyos buckáin. Sehol nem talált elhagyott csövet, valamire való böngét. El volt telve a gyere­kek ügyességével és a maga lele­ményességével, de egyszer csak hátratólta redős homlokán a szőr­sapkát. A termést sehol sem talál­ta. Háromszor is körüljárta a te­nyérnyi parcellát, sehol egy fia kukoricacső. De amint átpillantott a kanálison, látta nagy rendetlen­ségben az aranysárga csöveket a közös táblán, összehányva a szö­vetkezet termésével. Víz borította el minden porci­­káját, s csak állt, állt ott a meg­­kopasztott földön. A gyerekek jót akartak... Okosan cseleked­tésének. Ezután fognak hozzá egy kovács- és egy bognár-műhely építéséhez, melyek az év végéig elkészülnek. Saját erőhői az idén két juhhodályt és egy gépszínt építenek fel a szövetkezetiek. A továbbiakban az előadó sorra vette a paprikatermesztés legfonto­sabb műveleteit. Sokat időzött a palántamag vetésénél. Elmondotta, hogy a kertészeti főiskolán vetés előtt a paprikamagot nátrium-hid1- roxldos és hlgozános kezelésben ré­szesítik, s ezért évek óta nem for­dult náluk elő palántabetegség. Kí­sérleteik azt bizonyítják, hogy a március 15—20 közötti vetésből, a legalább egyszeri tűzdelésből és a május 10—20 közötti kiültetésből nyerhető legnagyobb termés, 200 mázsa, és ezen felüli is. A kísérletek bebizonyították azt is, hogy a pa­lántát legjobb gyepkoakában előne­velni, mert az biztosít legkedvezőbb körülményeket a növény fejlődésé hez. Beszélt arról is, hogy a zöld­ségtermesztésnek csakis gépek használatával lehet megadni a nagyüzemi jelleget, s ezért szabad­földbe legjobb Ikersorosan ültetni a paprikát. Arra a kérdésre, hogy melegágyban vagy üvegházban történjen-e a zöldséghajtatás, azt válaszolta, jobb ha a termelőszövet­kezetek egyszerű, olcsóbb meleg­ágyaikkal kezdik a termelést, mert lényegesen olcsóbb is, meg aztán üvegház irányításához még kevés a megfelelő szakember. A szakember és a hozzáértés hiánya "megmutatkozik helyenként a terme­lésben is. Előfordul, hogy egyes kertészek egyszerre 3 kiló műtrá­gyát is szórnak egy négyzetméter felületű üveg alá, holott egyszerre leghelyesebb csak 3 deka műtrá­gyát adagolni négyzetméterenként. Ugyancsak a hozzá nem értéshez vezethető vissza az is, hogy sokan félnek "a palánták permetező öntö­zésétől, s az öntözést vaktában csi­nálják. Csak akkor szabad öntözni, ha a talaj legalább 20 Celsius fok hőmérsékletű, s egyszerre 20—40 Űj prémiumfeltételek a Zsadányi Állami Gazdaságban Az idei tervek teljesítését új premizálással segítik a Zsadányi Állami Gazdaság vezetői. Sertés­­tenyésztő gazdaság lévén, különö­sen ebben az üáemágban akarnak előbbre jutni. Az új prémiumfel­tételek részletesen megjelölik, mik azok a követelmények ezen tek... Ha cinkossá tette volna őket, akkor... De hát azt nem le­het! Ebben a pillanatban fogatok hosszú sora fordult be a dűlőúton. A szekérderékban szárvágók ül­tek. Nem sokat törődtek a diákok, kai, a letört táblán mindjárt utat nyitottak a szekereknek, hogy hozzáférjenek a terméshez. Kolozsi összeszedte magát és visszaballagott. Az öreg Gyapjas­sal találta magát szemközt. — No, Péter, ez derék munka volt. Sokra haladtatok. — Ügyes gyerekeik... — szólt vissza Kolozsi kényszeredetten. — Látom, te már betakarítottad — bökött az öreg Péter háztáji földje felé. — Én már be... — Aztán jól fizetett? — Nem mondhatnám ... A szégyen és a veszteség egy­szerre csaholt bensőjében. Nem bírta tovább az öreg Gyapjas ér-| déklődését, elindult fölfelé a ka-1 nális-parton. J — Szóljak ... ne szóljak... szól. t jak ... ne szóljak... — lépegetett í ólomlábakkal. — Legalább nyolc | mázsa... — méregette, saccolgat­­ta. — Ha megmondom, oda a be­csület, ha nem mondom, oda a termés ... Most aztán melyik ér többet? Egy ... kettő... egy... Sz. Simon István az üzemágom belül, melyek az ön­költségcsökkentéshez vezetnek. Süldőnevelésnél például, ha a betervezett 11,57 forint önköltsé­get egy kilogramm ráneveléssel sem lépik túl, akkor 300, további egy forint önköltségjavulás után pedig száz forint illeti meg a gon­dozót. Sertéshizlalásnál: amennjü­­j ben a 10,93 forint tervezett önkölt. Iséget egy kilogramm ráhizlalás í esetében is csökkentik, úgy 200 forint, illetve minden további egy forint önköltségjavulás után száz forint prémium jár a dolgozónak. Megfelelő feltételek teljesítése vár az anyakoca, a tenyészkoca, az árusüldők gondozóira is. Kidolgozták a szarvasmarha­tenyésztők és gondozók idei cél­prémium-feltételeit is. Ebben az üzemágban a tej minőségének fo­kozását, a mesterséges borjúneve­lés költségeinek csökkentését, s a növendék-szarvasmarha súlygya- Tapadásának kedvezőbb alakulá­sát jelöli meg a részletesen kidol­gozott prémiumrendszer. A cél­prémiumban érvényesül a fokoza­tosság elve. Vagyis amint csökken az önköltség, úgy növekszik a pré­mium összege. milliméternél több Vizet nem he­lyes adagolni. Dr. Mészöly Gyula a paradicsom szakszerű termesztéséről tartott elő­adást. Elmondotta, hogy ennek a fontos élelmicikknek a termelése lassúbb ütemű, mint például Bul­gáriában és Olaszországban. Ráadá­sul nagyon alacsony, holdanként 80—85 mázsa az átlagtermés, pe­dig megfelelő agrotechnikai eljárá­sokkal 150—200 mázsa is könnyen elérhető. Az alacsony termés leg­gyakoribb oka a szakszerűtlen pa­­lántonevelés, a tápanyaghiány, a késői kiültetés, az alacsony tőszóm, az állandó helyre való ültetés, és a tűzdelés hiánya. Hangsúlyozta, hogy a paradíicsamtermesztés csak akkor kifizető, ha holdanként mint­egy 80 mázsát primőráruként tud­nak értékesíteni. Beszélt arról is, hogy a legtöbb termést az ikersoro­­san, holdamként 13—14 ezer tő­szóimmal ültetett, fattyazott, negye­dik fürtre visszavágott paradicsom adlja. Ne féljenek a termelőszövet­kezetek a részesművelésbe-adástól sem, mert ahol próbáltak, holdan­ként 300—350 mázsa termést is el­értek. Tiborcz György a nagyüzemi zöldségtermelés gyakorlati kérdé­seivel foglalkozott. Érdekes össze­hasonlító számokkal érzékeltette a zöldségtermelés térhódítását Békés megyében. Például 1938-ban 268 holdon termeltek paradicsomot me­gyénkben, s ez 57-ben 66 holdra csökkent, erre az évre viszont 1412 holdra ugrott, s jelentősem megnö­­vekedtett a zöldborsó, a vöröshagy­ma és az uborka termőterülete is. Ezt nagyon indokoltnak tartja, hi­szen a póstelekl és a szabadkígyósa konzervgyár mellett ebben az év­ben üzemelni kezd a Békéscsabai Konzervgyár is, amely 2000—2500 vagon1 árut lesz képes évente fel­dolgozni. Tiborcz elvtáirs elmondot­ta, hogy a zöldségtermeléssel fog­lalkozó termelőszövetkezetek szá­mát tekintve, Békés megye a ne­gyedik helyet foglalja el az ország megyéi között. A termelés még nem céltudatos, mutatja ezt, hogy a kertészetek zö­me 20—40 holdas, die mutatja az is, hogy egy-egy termelőszövetkezet 13—16-féle zöldség termelésével is foglalkozik, ami nem egészein kifi­zetőidő. A zöldségtermelés legfonto­sabb feladatai között az áruarány növelését, a konzervipar igényének kielégítését, az öntözéses terület növelését, a termelés komplex gé­pesítését, a termesztő-berendezések bővítését jelölte meg. Előadását az­zal fejezte be, hogy a régebbi idők­ben az volt a jellemző Békés me­gyére, hogy egy katasztrális hold­ról magas bevételt értek el a kis­­kertészetek, törekedjenek erre most a termelőszövetkezetben is. A tangazdaság igazgatója fefező­­!afásában többek között aovól be­szólt, hogy nem kell visszariadni a paradicsom öntözésétől, mert meg­felelő talajerő és hőfok esetén az öntözés nem rossz, hanem jó hatás­sal van a paradicsom-készítmények­re, és lényegesen nagyobb a ter­més Is. Javasolta, hogy a gyulai já­rás termelőszövetkezetei fogjanak össze, és létesítsenek a hőforrás igénybevételével egy pjaiánteneve­­lő kombinátot, amelyből ugyanúgy el tudnák látni fajtabiztos előnevelt palántákkal a járás és a város ter­melőszövetkezeteit. Kukk Imre | É.H. Békés megyei Építőipari Vállalat ásss ssdkmiinkásokcit vesz fel az Orosházi üveggyár építkezéséhez és a vállalat egyéb munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Orosházán az üveg­­gyári munkahelyen és Békéscsabán a vállalat munkaügyi osztályán. Kazinczy u. 4. sz. fsz. 2. 15734 Visszaváltják a kiégett televízió-képcsöveket

Next

/
Oldalképek
Tartalom