Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-18 / 114. szám
4 1982. május 18., péntek Gátiul nah a (/aztuuÍNji felel'éiök B. mú&t héten mintegy 75—80 szakszervezeti vezetőségi tag tanult Gyopároson, a gazdasági felelősök tanfolyamán. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, gondolva az arm ági fegyelem javítására, tanfolyamot szervezett az alapszervezetek gazdasági felelősei részére. Medovarszki Pál, az SZMT főkönyvelője, alá e tanfolyamat vezeti, elmondotta, hogy a nyilvántartástól a különböző gazdálkodási tervek elkészítéséig mindent megbeszélnek a tanfolyam részvevőivel. — Azért volt erre szükség — mondotta —, mert a legutóbbi vezetőségválasztásokon sok új elvtárs került a vezetőségbe, akiknek azonban nincs még tapasztalatuk a gazdasági itgyek intézésében. A résztvevőik egy csoportja Medovarszki élvtárs előadását hallgatja arról; hogyan kéül a pénzt nyilvántartásba venni, a kifizetett összeget pedig kiutalni. Az előadás gyakorlatias: a szükséges nyilvántartási lapokat is bemutatja az előadó. t iUl! W Ví—d é Apy '> V im 9 i'Hii u ’fi * «■> < n ■ ■■■ i w i ■■■ ■ — ^^▼^iFTtOrTtM^T^Brv'Brv'ttr ▼’»■»▼'•r T’■rv'i^V Látogatás Pusztaottiakán vizsgák előtt Dali szél nyargal a vetések felett, s hajbókoltat ja az útmenti jegenyéket. — Ha így megy, Mszárad minden — mondta néhány kilométerrel arrébb egy savanyúképű atyafi, s itt, Pusztaottiakán, harsogó cáfolatként, jószagú zápor ver végig háztetőn, fákon, s az utca porán. Az éppen tízpercező gyerekek a Sala Cultura szomszédságában lévő II. számú általános iskola folyosójáról, s a termék ablakai mögül úgy isszák szemükkel a látványt, mintha ők is szomjas rög volnának. Azt mondja a ids szőke tanító néni, a növendékei közt növendéknek látszó Fülöp Piroska, hogy náluk is zápor van most, a vizsgákra készülés éltető, pezsegtető ideje. — Akkor halljunk valami érdekeset, ami az újságba való! — kérjük őt. A gyermeksereg gyűrűjében hirtelenjében csak az jut eszébe Piroskának, hogy részit vettek a kisközségek és tanyai iskolák Mezőkovácsházán rendezett négytusa versenyében. Ez persze nem is olyan „csak” dolog, hiszen abban az erős mezőnyben még Mezőhegyes is rajtolt! A pusztaottlakai altalános iskola lányai az igen szép harmadik helyet, s a fiúk — udvariasan — a negyediket foglalták el. MOSf pedig szeretnénk valamit a tanulásról, az oktatásról is hallani. Ránk nyit az igazgató, ökrös Zoltán. Fiatalember benyomását kelti, miként fiatalságot sugároz az egész iskola. — Június 9-én lesz az utolsó tanítási nap — lapoz a naptárba —, aztán az összefoglalók következnek. — Méyenmek ígérkezik a „termés”? — kérdezzük. Az igazgató nyomban érti, mire célzunk, s már sorolja is: — Tavaly az átlagosztályzat bárom egész-huszonnégy század, illetve év végién három egész-harminchat század volt. Az idei félévben javult, három egész-negyvenegy századra. — Mi az oka? — Többféle Egyik például az, hogy a felső tagozat részben oszlottá vált, s ily módon a tanulók, tanítás szempontjából, jobban hozzáférhetőbbekké lettek. Csökkentek a rovók és a félévi bukások is. A javulás nem csekély oka az is, hogy a nevelők az eddigieknél is jobban felkészülnek a munkára. — Mi lesz azokkal a diákokkal, akik a nyolcadikkal befejezik az általánost? — Nem vesznek el. a tizenöt nyolcadikos közül Mlenc jelentkezett középiskolai továbbtanulásra, négy pedig ipari tanulónak készül. Csupán ketten fontolgatják még a dolgot, de jól tudjuk, hogy ma már olyan csábítóak a körülmények a továbbtanulásra, hogy előbb-utóbb ez a két gyerekünk is előre lép — mondja derűlátóan Ökrös igazgató. Mikor később kikísér bennünket, boldog gazda módjára mutat a tanácsháza irányába: — Azon a részen, ott épül nemsokára az új iskola. Négy tantermes lesz, de e* még nem minden. Tanműhely, tanulószoba, zsibongó meg igazgatói iroda is létesül hozzá. Egymillió 200 ezer forintba kerül... A csupa derű ember azonban hirtelen panaszba csap át: — Ügy áll, hogy az idén nem kapok kocsit. — Tessék? — Gépkocsi! vennék, de csak jövőre kerülne rám a sor, akkor is csak úgy, ha Skoda helyett Wartburgot választanék, mert az érkezik elébb. / Lám, lám, nemcsak öröme, de gondja is van egy mai falusi iskolaigazgatónak. Huszár Rezső Nagy sikerrel szerepelt Békéscsabán a szarvasi szlovák népi együttes A békéscsabai városi nőtanács meghívására mintegy 500 főnyi közönség előtt mutatta be új műsorát Békéscsabán, a téglagyár kultúrtermében a szarvasi nőtainács szlovák népi együttese. A Veoserka című népi játékot többször jutalmazta vastapssal a közönség. Különösen tetszett, hogy a szereplők között több olyan idős asszony is volt, mint özv. Bodnár Jánosmé, aki 83 éves kora ellenére igen fürgén és nagy átéléssel mozgott a színpadon. Az ünnepi könyvhét elé — Most nem jöhetek könyvért, mert sok a munka a határban, de vásároltam egy sereget, s amint időm van rá, már kéznél is az olvasnivaló — mondta a minap egy tsz-asszony a falusi könyvtárosnak. Nehéz lenn® ennél tafláióbb, szebb példába sűríteni azt, hogy a falun lakó milliók mekkora utat tettek meg a kalendáriumot olvasás színivonaltalanságátő! a rendszeres olvasásig, mint ftapi igényig. A feSszaibadlulás után dús terméssel biztató áradásként indult az olvasómozgalmi tevékenység. Sorra létesültek a népkönyvtárak — vagy ahogyan ma mondjuk: — közkönyvtárak, legtöbbjükben önzetlenül szorgoskodó könyvtárossal és aktívákkal. Az új táirsadialom, mely nem létezhet olvasó emberek nélküli, mindent elkövetett, hogy a nép valóban olvashasson is. Az utóbbi időiben különösen örvendetes, sokrétű fejlődési folyamat indult meg az olvasómoagiatarnlban. bizonyítva, hegy mindig van tennivaló elég, ás soha, egyetlen pillanatra sem lehetünk elégedettek még a — mondhatni — történelmi jelentőségű eredményekkel sem. A tanulás általános színvonalának szakadatlan emelkedése, aa esti- és levelező-iskolák, tanfolyamok útján a tanulásba, a továbbképzésbe beáramló felnőtt dolgozók rohamosan növekvő száma, mind1 több olvasnivaló közreadását követeli. Egy újnak látszó, mégsem mai kelem igény pediig a különféle 'iskolák, munka- és szakterületek szakirodalommal való ellátását kívánja szakíróktól, kiadóktól, könyvterjesztőiktől és könyvtárosoktól egyaránt. Elmúlt tehát az az idő, mikor az irodalmat majdnem kizárólag a szépirodalom propagálása jellemezte. Könyvtárosi berkekben még akadnak egyoldalúsáigra hajlamosaik, ám annál több és több azoknak a száma, akik miimid világosabban látják, hogy a szocialista irodalom, a haladó irodalom sokrétű, sokfelé ágazó, az élet minden területét felölelő társadalommevélő tényező kell hogy legyen, s hogy ilyen lehessen, hogy pártunk kultúrpolitikájában méltóan és eredményesen tö’lthesee be feladátát, mind gyakrabban kell felvonultatni ezt az irodaimat olvasók és még nem olvasók előtt, s minden oldaláról alaposan megimotogatmi. Az ünnepi könyvhét — mely országosan május 27-től június 3-ig tart — egy ilyen erőteljes megmutatkozás lesz. Ismerkedésre és válogatásra kínálja magát a vers, a novella, regény, dtráma, ismeretterjesztő és szaikirodlalnM mű egyaránt. Íróik fognak kezet az olvasókkal, nemcsak azért, hogy könyveiket kézjegyükkel lássák el, hanem Inkább avégből, hogy az irodalom nélkülözhetetlenségéről, az alkotás gondjáról, örömé-* ről beszélgessenek, és meghallgassáig az olvasók őszinte véleményét — új erőt merítve új művek még reálisabb, hatásosabb megírásához. Megyénkben ünnepi szívvel készülnek a könyvhétre. Békéscsabán például negyven helyen lesz könyvvásár, negyven helyen tárulkozik a közönség elé a sokféle olvasnivaló. Ebből még a „távoli” Erzsébethely sem marad ki. Maga a „vásárközpont”, a külsőleg is reprezentatív jellegű Radnóti Miklós könyvesboltban lesz, ahol kiállítás is nyílik. A fősájürat a Csaba előtt állítják fel, ahol írók dedikálják műveiket. Mint minden esztendőben, most is lelkesen áll a könyvi erjesztés szolgálatába a városi nőtanács. Sátra a Hazafias Népfront székhaza előtt lesz. Hasonlóképpen segíti a könyvhét! megmutatkozást a Kötöttárugyár, az Irodaház és a DAV is. A megyei művelődésügyi osztály és a megyei TIT közreműködésével olvasó—író-találkozók is lesznek, melyeken fővárosi és helybeli írók vesznek részt. Cseres Tibor József Attila-díjas és Varga Imire május 26-tán Békésen, 27-én pediig Békéscsabán jelenik meg. Tóth Bnldire és Oj Rezső 26-ám Dombegyiházán, 27-én Kötegyánbam, Sarkadén és Okánybam szerepel, Kaitkó István, Szekerczés József 27-én Vésztőre és Szeghalomra, 28-án Mezöberénybe látogat el. Csemai Zoltánt és Sima! Mihályt 31-éré hívták meg a sarkadliak. Június 2-án az ünnepi könyvhét alkalmából Körösladány „megyei írók estjét" rendez, melyen részt vesz Filadelfi Mihály, Ó. Kovács István, Mucsi József, Sass Ervin, Üj Rezsi} és Vájnád László. A csabai Balassi művelődési otthoniban 27-én irodahná délután lesz, s a hét más napjain pedig a megye négy öntevékeny irodalmi színpada ad különböző helyeken műsort. Már az ünnepi könyvhetet megelőzően, pontosabban május 19-én, a művelődési otthonban irodalmi estet rendeznek, s ez alkalommal odalátogat Tatai Sándor {ró. A könyvhét ideje alatt Szabó Pá! Kossutti-díjas író is felkeresi megyénket, és szülőfaluját, Biharugirát. Jól szervezett, mozgalmas ünnepi könyvhétnek ígérkezik a Békés megyei. Bizonyára ezalatt is újabb és újabb ezrek válnak a könyv barátjává, s a betű erejének hatására életünk még öntaaiatosabb vállalóivá. Jogtanácsosunk válaszol Jfj. Erdei András olvasónk kérdezi Mezőberényből: Felesége termelőszövetkezeti tag, betegségéből kifolyólag azonban dolgozni nem tud, s mivel minden évben változó mennyiségben állapítják meg háztáji földjét, azután érdeklődik, hogy milyen terület illeti meg háztáji föld címén? A háztáji föld területe — a közgyűlés határozatától függően — 800—1600 négyszögöl föld lehet, ezen oeüil a szőlő és gyümölcsös területe nem haladhatja meg a 400—600 négyszögölet: A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint Hogy még többen olvassanak... A mezökovácsházi járásban, ahol csak ismeretterjesztő , előadás vara, mtodmütt a témának megfelelő könyvek kölcsönzése is folyik. Nagyon hasznos módszer ez ahhoz, hogy az előadás után a hallgatóság könyvből iß követhesse, ellenőrizhesse, s az otthon csendjében olvasgatva, még jobban megérthesse és . magáévá tegye a hallottakat. Persze az ilyen eljárás még több könyvet igényel. A MÉSZÖV járási szerve ezt- felismerve, 10 ezer forintot juttatott a járási tamácsnak, a járási művelődési autó könyválHományának a bővítésére. Tudvalévő ugyanis, hogy az ismeretterjesztő előadásokra, különösen a kisebb községek és a tanyavilág esetében, kivonul a népművelési autó is, és a helyszínen „mozgókönyvtárat” nyit. — A MÉSZÖV a járás községeinek közikönyvtárait segítő céllal a tízezrein felül még külön 40 ezer forintot juttatott könyvvásárlásra. —húr— a be nem épített házhelyet. Az épületeik által elfoglalt terület, valamint az udvar nem számit be a háztáji föld területébe. A fentiekből kiindulva tehát, ha a termelőszövetkezet közgyűlése úgy határozott, hogy 800 négyszögöl földterületet ad háztáji földként, az ön feleségét még 189 négyszögöl földterület illeti meg, mivel 611 négyszögöl szőlö- és gyümölesöskertjük van. * Id. Mac zik Pálné olvasónk kérdés Kondorosról: Melyik termelöszövetke-. zet tartozik a földjáradékot fizetni, ha időközben másik termelőszövetkezetbe lépnek, mint ahova a földjüket bevitték? Ha a tag másik termelőszövetkezetbe lép át, az áltállá eredetileg bevitt földet, amennyiben arra lehetőség van. annak a termelőszövetkezetnek kell átadni, amelybe az átlépés történt. Ha a két érintett termelőszövetkezet egymástól olyan távolságra van, hogy a föld átadására nincs lehetőség, vagy azt a másik tsz nem fogadja el, akkor a föld továbbra is a tsz-nek a használatában marad, amelyikbe bevitték, és az átlépő tagnak földjáradéfcot keli fizetni. Ha tehát a tsz-be bevitt föld az áj termelőszövetkezetbe átkerül, akkoiaz új termelőszövetkezet, amennyiben a réginél marad, akkor az utóbbi tsz tartozik földjáradékot fizetni, azatoad időben pedig: az asszonyok és lányok kötnek, horgolnak,.. . . . vagy sportolnak. Okosan tették a vezetők, hogy kihasználják e tamfoiyamot arra is, hogy a résztvevők letegyék a Kihán-próbát is.
