Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
1962. május 4., péntek Növekedett a termelés és a kereslet Húsz országba exportálnak — A gyulai húsüzem fejlődése a számok tükrében — A Gyulai Húsipari Vállalat .“gészségesen fejlődik. Az üzem lolgozói az elmúlt évi tervüket .4,4 százalékkal túlteljesítették, nely forintban tázennnyolc és fél Trillió többletet jelent. Ez évi első legyedévé tervüket két és fél miliő forint értékű áruval szintén túlteljesítették. A termelésnövekedést teljes egészében a termelékenység emelésével érték él, ugyanis az egy munkásra eső termelékenységi tervet 20,3 százalékkal túlteljesítették. A vállalat terven felül 67 vagon zsírt, 364 mázsa gyulai kolbászt, 140 mázsa parikás szalámit gyártott. A vállalatnál köztudomású, hogy a termelékenység emelkedését a normarendezés és a műszaki normák széles körben való bevezetése segítette elő. A teljesítmények növekedése mellett az átlagkeresetek is emelkedtek 5,9 százalékkal. Érdekes képet adnak a számok a vállalat exportjának fejlődéséről is. Az üzem 1952-ben exportált először, amikor öt vagon gyulai kolbászt szállított. 1961-ben ennek több, mint a tizenhétszeresét, vagyis 86,7 vagonnal exportáltak, 1962-ben pedig már 100 vagon lesz az exportra szállított kolbász mennyisége. Érdekes még, hogy amíg az exportra szállítás első évében csupán egy országgal volt áruszállítási kapcsolatuk, addig a múlt esztendőben már közel húsz országba jutott ki a gyulai kolbász, többek között Angliába, Svájcba, Nyugat-Németországba, de még a Dél-Afrikai Unióba, Libanonba és az Egyesült Arab Köztársaságba is szállítanak. A széleskörű piac, a belföld és a külföld igényeinek növekedése megköveteli a vállalat dolgozóitól, hogy tudásuk, képességük legjavát adják. Az üzemben öt szocialista brigád dolgozik. A kifogásta. lan minőség megtartása mellett, az üzem dolgozói az elmúlt évben egymillió-kétszázezer forint értékű önköltségcsökkentésre tettek felajánlást. Vállalásukat túlteljesítették. A jó eredmények alapján tíznapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Ez évben a szocialista brigádjaik száma tovább növekedett, a csontozó-műhely is megalakította a maga brigádját. 1962-re újra egymillión felüli önköltségcsökkentést ajánlottak fel és azt is, hogy a meglévő létszámmal terven felül leszállítanak két vagon export-kolbászt és három vagon paprikás szalámit. A gépparkot évről évre új és korszerű nagy teljesítményű gépekkel bővítik. Az elmúlt évben olyan töltőgépet állítottak a termelésbe, amellyel nyolc óra alatt ötven mázsa kolbászt töltenek be. Most folyamatban van a korszerű füstgenerátoros szekrények üzembeállítása, amelyekben átrakás nélkül füstölik, és meg is főzik a különféle húskészítményeket. Bátran kezdeményeznek a vállalat műszaki dolgozói. Például sütőipari dagasztógép felhasználásával és maguk által szerkesztett és elkészített gép segítségévéi gépesítették a keverő-dagasztó — eddig igen nehéz fizikai — munkát A szocialista brigádok elhatározták, hogy a még meglévő nehéz fizikai munkákat is gépesítik. Az üzem életéből adott e kis ízelítő mellé tartozik még az is, hogy a napokban megkezdték annak az épületnek az építését, melyben korszerű öltözőt, fürdőt, üzemi konyhát és irodákat helyeznek eL A lucernamag-termesztés tapasztalatai a íűzesgyarmatí Vörös Csillag Tsz-ben A lucerna az egyik legértékesebb takarmánynövény. Jelentősége világszerte nő, mivel az állattenyésztés igénye egyre inkább a fehérjedús takarmányokat helyezi előtérbe. Hazánkban különösen nagy a fehérjehiány, amely leggyorsabban a lucemafelhasználás fokozásával számolható fel. A lucematermelés jelentőségét talajerő-pótló szerepe is növeli. Óriás víztorony Szeghalmon (Tudósítónktól) Szeghalmon két évig tartó munkával törpevízművet építenek. A kisvízmű kivitelezési költségét, amely eredetileg 12 millió hatszázezer forint volt, a lakosság társadalmi munkájával, ésszerűbb tervezéssel nyolcmillió forintra csökkentették. A szeghalmiak összefogásából épülő törpevízmű 36 km csőhálózatából 16 kilométer hosszú vezeték az első ütemben elkészült és felállították — a távlati terveknek megfelelően — az ország egyik legmagasabb hidroglóbuszát. A gömbtetejű, hatalmas víztorony 34 méter magasról nyomja az artézi kutak ivóvizét a már kész vizet szolgáltató vezetékbe, amelyre kétszáz méterenként kifolyócsapokat szerelteik. (Nátor János) Naponta 15 órát dolgoznak az eleki Lenin Tsz gazdái után sietett. Az udvaron átvágtak, s az épületek tövében, figyelve, mint a hiúz, a kerítéshez osontak. Mari még mindig úgy szédelgett, mint a részeg. Egymást segítették fel a magas kőkerítésre, aztán a szögesdrótot átlépték, majd kiugrottak a Duna-partra. A fiatal lányt alig tudták átemelni, szinte tehetetlen volt. Ráadásul Magda szoknyája beleakadt a szögesdrótba, s a szövet felhasadt. Odakint spárgával jól elkötötték az ingüket, Magda pedig a blúzát, és a rengeteg pénzt ide rejtették. Mari blúzába is beledugtak néhány köteget. Ügy néztek ki, mint akiket felpumpáltak. A zsákot beledobták a vízbe. Sietve elindultak Magda lakására. Mari azt sem tudta, él-e vagy hal. Belecsöppent ebbe a csúnya históriába, anélkül, hogy bármit is tehetett volna ellene. Vagy igen?-. Szaladt ő is a többiek után, s úgy érezte, hogy a pénz átsüt a bőrén, egész a szívéig. Olyan belső forróság égett benne, mintha sósavat ivott volna. Tépte, marta belülről a félelem láza... Gondolatai össze-vissza kavarogtak. Ezek azt mondták neki, hogy vicc az egész... S közben feltörték a pénztárt, s most ő is itt szalad a lopott pénzzel. Mégis kiáltani kell. vissza kell szaladni, meg kell mondani... Most még nem késő... De Forrai úgy fogta a karját, mint egy harapófogó. A 8300 holdas eleki Lenin Termelőszövetkezet gazdáit is hetek óta csak a határban lehet megtalálni. így volt ez hétfőn és kedden, a két munkaszüneti napon is. Az említett két nap alatt a hat erő- és a hét lóvontatású vetőgép 290 hold kukoricát tett földbe. Ugyanakkor két erőgép 88 holdon szórta el a műtrágyát. Végigcsinált velük mindent... És ezt. már nem tagadhatja le... Megérkeztek Magda lakására, a pénzt kiszórták a földre az ingükből, blúzukból, aztán Mari kivételével szinte kánkánt jártak körülötte. A rengeteg pénztől megvadultak. Mari félrehúzódott. Figyelte, amint Forrai és a többiek a pénzt számolják. Most már Csuti is égett a pénz birtoklásának örömétől. Ügy hajtogatták, simogatták, rakosgatták a százforintosokat, mint a legvadabb uzsorás, aki az életét is odaadná, hogy még több pénze legyen. Sokáig tartott, amíg összeszámolták a pénzt. Kétszázharmincezer forint... — Egy részét szétosztjuk, a többit pedig közös kasszában hagyjuk — mondta Forrai. A fiúk beleegyezően bólintottak, csak Magda ellenkezett: — Osszuk szét az egészet... Hü-; lyeség közös kasszát tartani... Csak1 nem képzelitek, hogy mindig' mindenhová együtt fogok menni veletek? — Kuss! — csattant az elvált asszonyra Forrai — Azt akarod, hogy rájöjjenek? Elment az eszed? Ha nem tudnád, a költekező életmódra gyorsan felfigyel a rendőrség... Egyelőre mindenki kap tízezer forintot, ebből vásárolhat. De vigyázzatok, hogy mire költitékl (Folytatjuk) ; A kukoricavetéssel, s a műtrágyaszórással egy időben április 30-án és május elsején jó ütemben haladt a növényápolás. E két nap alatt 180-nál többen 95 hold cukorrépát saraboltak meg, ötvenen pedig 20 holdon végeztek az angolperje kapálásával. Az eleki Lenin Termelőszövetkezet gazdái nyújtott műszakban, naponként 15 óra hosszát dolgoznak a határban, »hogy a reájuk zúduló munkával [idejében megbirkózzanak. Í* Ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, a még hátralévő 600 »hold kukoricát vasárnap estig el!* vetik. Tervük szerint hétfőn kezdik meg a 10 hold sárgarépa, s a »70 hold bab vetését, s ezzel az ösztszes tavasziakat földbe teszik. Évente átlagosan 60—65 kg nitrogénműtrágya hatóanyagának megfelelő nitrogénnel gazdagítja. A földben maradó gyökértömeg pedig jó közepes istállótrágyázásnak felel meg. Nálunk Békés megyében különösen fontos jelentőséget ad a lucemamagtermésnek a magtermesztés. Ismeretes, hogy az északeurópai államokban kiterjedten termesztik a lucernát, azonban éghajlati okokból magtermesztésre nem használhatják, mert az ott termelt mag nem fagyálló. Mivel a nálunk termelt lucemamag kitűnő minőségű, ezért komoly exportlehetőséggel rendelkezünk belőle. Lucematerületünkön 210 kh a kapáslucema, az újonnan telepitettből pedig 200 kh lesz kapás, amelyet főleg magtermesztésre használunk. Szövetkezetünknek évről évre komoly jövedelmet biztosit a lucernamag-termesztés. 1960-ban 430 mázsa magot értékesítettünk, csaknem kétmillió, 1961- ben 340 mázsát, 1,4 millió forint értékben. Ismeretes, hogy a magképződést igen sok természeti tényező együttes hatása befolyásolja. A virágzás, a megporzás, a termékeny ülési viszonyok problémái, a talaj- és éghajlati viszonyok befolyása, az élővilág és különösen a rovarok előnyös és káros hatásai a legfőbb tényezők a lucerna magképződésében. E tényezők tudatos ismeretében kell megszabnunk a luoemamag-termesztés gyakorlati tennivalóit. Ellenkező esetben csak véletlen sikerekre számíthatunk. E vonatkozásban szövetkezetünk rendelkezik pozitív és negatív tapasztalattal is. Szövetkezetünkben a lueemamag-termesztést a kapáslucernára alapozzuk, eddig is ez adta az összes magtermés 60—70 százalékát. A sűrűsoros lucernákat eddig alkalomszerűen hagytuk meg magra. A kapáslucemát véleményünk szerint legjobb 70 cm sor- és 15 cm ikersor-távolságra telepíteni. Az ikersorok közti távolság csökkentése nehezíti a sorközök megfelelő gyomtalanítását. Esetleg a sorközök távolságának növeléséről lehet szó. A kapásfneernát elsősorban magra kell szánjuk, ezért ne törekedjünk a sűrű vetésre, 2—3 kg-os vetőmagnorma elegendő. Nem helyes, ha a kapáslucernát táperőben gazdag talajra teleBemutatdkat és mosási vitaesteket rendeznek megyénk földművesszövetkezetei Megyénk valamennyi községébe, jelentősebb tanyaközpontjába eljutott már a mosógép, az asszonyok nehéz fizikai munkáját könnyítő masina. Igen sok a saját tulajdonban lévő gép, de mindenütt kölcsönözhetnek a nőtanácstól vagy a földművesszövetkezettől azok az asszonyok, akiknek még nem volt módjukban vásároll ni. Sok gondot okoz azonban a falusi asszonyoknak, lányoknak a mosóporok helyes használata. £ Legtöbben ragaszkodnak a hagyományos szappan alkalmazásáéhoz s ha meg is vásárolják a ’szintetikus mosóport, az áztatásnál szappant használnak. t Ezért a földművesszövetkezetek ’ mosóbemutatókat, vitaesteket ren> deznek. Bereczki Ilona, a ME’SZÖV mosótechnikusa maga szervezi a bemutatókat s tartja a 1 vitaindító előadásokat. A napokban Biharugrán rendézett mosóbemutatót, ahol a kisvendéglő zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Eljöttek a fiatal lányok és a galambőszhajú idős nénik is. Az előadás után órák hosszat elbeszélgettek a mosásról, a régi módszerekről, amikor naphosszat mostak hamulúggal és házilag főzött szappanok használatával, örömmel újságolták, hogy Biharugrán legalább negyven asszony rendelkezik már saját mosógéppel s nagyon meggyorsítja, megkönynyíti a mosást. Azóta nem fárasztó ez a munka s szívesen mosnak az asszonyok, sőt az ilyen mosásban már segítenek a férjek is. A MÉSZÖV elhatározta, hogy a közeljövőben a mosóbemutatókon kívül kozmetikai szaktanácsadást is rendez falusi asszonyok és lányok számára. pítjük — erre vonatkozóan nagyon negatív példánk van: a 250 mázsás cukorrépa utáni talajban egy kisebb kapáslucemánkon eddig egyszer sem sikerült a maglucerna. Nyilván ilyen talajba nem fogunk többet kapáslucemát telepíteni, de még sűrűsorosat sem, mivel a 250 mázsa cukorrépa vagy 40 mázsa kukorica, de még a 30 mázsa búza is többet ér, mint 35—40 mázsa lucemaszéna, vagy 25 mázsa széna és 40—50 kilogramm lucemamag. Viszont a soványabb területünkön a kapáslucema átlagosan megadta a 140— 220 kg magot, amelynek értéke felülmúlja az e területeken jelenleg átlagosan megtermelhető egyéb mezőgazdasági növények hozamát Tehát az egyik tanulság szerintünk az, hogy a lucernás területeket oda kell összpontosítani, ahol a talajerő gyengébb — különösen áll ez a kapáslucemára. A gyengébb területek szénahozamát nagyszerűen lehet fokozni műtrágyázással és ahol mód van rá, öntözéssel. így a gyengébb területek hasznosulását növeljük, állapotukat pedig komoly mértékben javítjuk. Melyik kaszálását hagyjuk meg magra? Ez örökké vitatott kérdés és szerintünk erre egyértelmű választ nem lehet adni. Űj lucernán is sikerült már jó magot termelnünk az első kaszálásból. Ennek feltétele természetesen a tökéletesen gyommentes talaj. Az elsőéves állomány általában nem fejlődik buján, kevesebb benne a virág- és magkártevő. Igaz ugyan, hogy az ily módon termelt mag biológiailag nem olyan értékes, mint az idősebb lucernásoké, viszont takarmány-termesztésre alkalmas. Az idősebb állományú lucernák esetében az az elvünk, hogy a gyengébb minőségű talajokon lévő kiritkult táblákon a második kaszálást, a jobb talajokon lévő sűrűbb, fiatalabb lucernásokon pedig a harmadik kaszálást hagyjuk magnak. Ennek az elvnek a be nem tartása még bizonytalanabbá teszi az amúgyis nem túlságosan biztonságos lucernamagtermesztést. A táblákon belüli szakaszos kaszálást nem alkalmazzuk, mert viszonyaink között több okból sem tartjuk helyesnek. Helyesebb az üzemen belüli, a táblák minőségétől és a lucerna korától függő szakaszosság. Ezzel érhetjük el a legnagyobb szénatermést és így valószínű, hogy a magra szánt lucernának 40—50 százaléka legmegfelelőbb időpontban fog virágzani és magot kötni. A* eredményes lucemamag-termesztésnek elengedhetetlen feltétele a lucernakártevök elleni rendszeres védekezés is. Ezenkívül mi a megtermesztésre szánt táblákon nitrogén tartalmú műtrágyát fej trágyaként tisztán nem használunk, hanem kombináljuk P—K tartalmú műtrágyával. Továbbá kapáslucemáinkat évi két-háromszori sorközművelésben részesítjük. Termelőszövetkezetünk felismerve a lucernamag-termesztés fontosságát, ez évben lucemamagtermesztő specialistát állít be. A szakszerű lucemamag-termesztés megszervezése egyik tartalék szövetkezeteink további megszilárdításában, ezért feltétlenül nagyobb figyelmet igényel az eddigieknél. Lehoczki Mihály mg mérnök, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz agronómusa
