Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
4 i.üö3. május 4„ péntek Embert formáló erő Nemcsak a kommunisták, de minden gondolkodó ember — aki a legcsekélyebb módon is igyekszik hozzájárulni ebben az országban a szocialista építés egész népet felölelő munkájához — tudja, hogy azonos időszakon — az ötéves terven — belül, ha többet termelünk a tervezettnél, akkor több jut mindenből, mindenkinek és előbb érünk társadalomépítő célunkhoz. Mezőgazdasági jellegű megyénkben az a fő termelési feladat, hogy még gyorsabb ütemben növeljük a növényi és állati termékek hozamát, még többet adva belőle a népgazdaság széles asztalára, a közösség és benne az egyén hasznára, jólétének megteremtésére. Mindez lényegében általában tudott dolog. Többet kell termelnünk és több jut. Azonban, hogy ez így legyen, hozzáállás kérdése. Nos, éppen a hozzáállásban van legtöbbször és legtöbb helyen a hiba. Ennek a hibának a kiküszöböléséhez nem elegendő és nem is helyes szajkó módján ismételni, hogy „termelj többet, jobban élsz”. Nehezebb, bonyolultabb, ezért fáradságosabb, de ezerszer eredményesebb, maradandóbb hatású „módszere” van a mi életünknek ahhoz, hogy az egyént, a közösséget — az anyagi érdekeltségen túl — más módon is igazi érdekének a tudatára ébressze és további tettekre sarkallja. A szocialista kultúráról min szó. Ez az az embert formáló erő, mely megyénk termelőszövetkezeti, de sok helyen még kisparaszti szemléletű tömegeit végül is teljesen eljuttatja a szocialista mezőgazdálkodás, a szövetkezeti élet maradéktalan igenléséig és fokozatosan még tovább, a dolgozók társadalma által járt úton. A kultúra adta lehetőségekkel is segítenünk kell és segítjük is megyénkben a mezőgazdasági termelés növelését. Mindez nem új, már sokféle alkalommal és formában elhangzott, mégis az a tapasztalat, hogy nem egy helyen, nem egy fontos poszton hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek róla, vagy napirendre térjenek fontossága, jelentősége felett. Pedig az ötéves termelési tervek mellett az ötéves művelődési feladatok is a szocialista társadalmi termelési viszonyok erősítését szolgálják. Hatalmas lendületet adott a kulturális nevelőmunkának az, hogy az utóbbi években a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy hatalmas paraszti tömegek szabadulták ki a „látástól vakulásig” munka, a zsugorgatás, a kultúra iránti közömbösség sötét, szűk világából a több szabadidőt, biztosabb létalapot nyújtó, szélesebb látókört (több műveltségben, politikai, szakmai tudást) igénylő közösségi világba. Ez a fényre szomjas sokadalom percig sem téblábolhat itt. Nem is téblábolt az igaz. A felszabadulás óta szakadatlanul folyó kulturális nevelőmunka azonban ma olyan szakaszába érkezett, amelyben a minőségi követelmények az uralkodók. Miközben számszerűleg felsoroljuk a megyénkben lévő művelődési otthonokat, könyvtárakat, mozikat, iskolákat, múzeumokat és minden egyéb idevágó intézményt, szívünk repes az örömtől, hogy már itt tartunk! Jogos öröm, jogos büszkeség. Azonban mindezeknek egyre hatékonyabb tartalommal váló megtöltése minőségi munkát igényel, helyesebben követel. Békés megye ötéves művelődési tervében részletesen megtalálható, hogy hol és mi mindent kell tenni ennek érdekében a párt-, a tanácsszervek, a gazdaságiak, a tömegszervezetek keretében a maga posztján mindenkinek, kivétel nélkül. Hajtsuk is végre maradéktalanul, méghozzá valóban a tartalmi munka színvonalának emelésével, hogy a szocialista kultúra embert formáló ereje eljuthasson akadály nélkül a megye legrejtettebb zúgába is. H. R. A gyulai Erkel Ferenc művészegyüttes Vásárhelyen Vasárnap, április 29-én Vásárhelyen, az Állami Zeneiskola nagytermében a három vásárhelyi énekkar hangversenyén részt vett a gyulai Erkel Ferenc művelődési otthon művészegyüttese is. Az est meglepetése volt a gyulai művészegyüttes fellépése. A szép hanganyaggal rendelkező kórus jogo-Egy park, kis szépséghibával san érdemelte a sok tapsot. Az együttes zenekarának fellépése is meglepte nemcsak a vásárhelyi közönséget, de a zene-szakembereket is. Különösen sok tapsot kapott Papp Jolán szólóénekes, aki jó előadókészségével és szép hangjával megnyerte a közönség tetszését. A parkok városábant Gyulán nehéz rendezetlen ligetet találni, mert... Én azért mégis találtam. Ha máshol látni, bizonyára nem is tűnik fel, legalábbis nem negatív formában, hisz tulajdonképpen szép ez a park. Vörös salakos, bogárhátú útjai friss telepítésű pázsit ölelésében kanyarognak. A tulipánágyak tarka színfoltjai, mint valami drágakő sziporkáznak az arra sétálók felé. A padok még árnyék nélkül is csalogatnak egy kis pihenőre, mert a fák és a díszcserjék ugyanolyan fiatalok még, mint a park. Mégis, mi ebben a csúnya, a szépséghibás sőt a visszataszító? A környezet. A park szomszédsága. A vasútnál elterülő park egy csúnya sebhelyet tüntetett el Gyula város testéről, de csak félig. A volt Guba-féle kocsma kerítése, amely a parkra támaszkodik — sőt lassan rá is dől —, borzalmas képet mutat. A park által nyújtott kedves látványt undorítóan csúnya . keretbe foglalja, és nem a park szépsége marad meg a szemlélőben, hanem az a romkerítés és amit — a hasonló képet nyújtó udvarból — már nem képes eltakarni. E látványrontó műveletben sokat segítenek a park keleti határán, a hátsó udvarokkal és azoknak egyéb kellékeivel a parkra támaszkodó házak. Itt viszont a drótkerítés semmit sem takar el. Ezt a szépséghibát vagy zárt kerítésekkel, vagy valami ,,növényi védőfallal” el kellene tüntetni, ne élvezzük sokáig illúzióromboló hatását. (K.) A szarvasi gimnázium éleiében benne dobog hiszeseinek szíve A gimnázium 470 tanulója közül 419 lány és fiú „Az ifjúság a szocializmusért”-próbák aktív részvevője. Idén, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója napján százhetvenötén kaptak közülük a próbák múlt évi sikeres elvégzéséért jelvényt. Ahhoz, hogy a gimnázium népe ilyen szép arányban és eredménnyel vegye ki részét a szervezeti életből, nagyon kell szeretnie a KISZ-t. De vajon ezek az eredmények és a még közlendők ténylegesek-e, nem csupán a türelmes papír és ceruza jóvoltából rögzítődnek elénk? Ennek megvilágítására igen alkalmas az, amit nekünk Schneider Katalin — beszélgetésünk alkalmával — elmondott. Ez a kislány, aki egyébként az első b) és d) osztály alapszervi titkára, mikor az iskolába került, jóleső meglepetéssel állapította meg, hogy a KISZ-élet példás. Erre a következtetésre jutott az a 68 tanuló is, aki alapszervezetükbe tartozik. Egyszer aztán az az ötletük támadt, hogy a szarvasi egyes és kettes számú általános iskolákból, ahonnan ide származtak, megkellene hívni a nevelőket és a nyolcadikosokat. El is jöttek. Az egyes számú igazgatóstól érkezett. Baráti együttlétben ismerkedtek a gimnázium, s az ifjúsági szervezet ottani működésével, sokat okultak, tanultak a látottakból és hallottakból egyaránt. Kedves klubműsorral zárult ez a hasznos találkozás, mely nyilván nem jön létre, ha nincs mivel előrukkolniuk a gimnázium kiszeseinek. Akkor lássuk mi is, hogy mit müveinek, mivel és milyen módon érnek el eredményeket? Először is megkerestük Szatur Géza tanárt, a KISZ iskolai szervezetének a segítő tanárát. Rapszodikusan kérdeztük, s ő aszerint tájékoztatott bennünket. Szerinte a gimnazistáik szervezeti tevékenysége természetszerűleg kihat a tanulásukra és tanulmányi eredményeikre. Ahány osztály, annyi KISZ-csoport van és öt alapszervezet fogja össze a csoportbelieket. Az osztályok növendékeinek a 65—75 százaléka KISZ-tag. Ök ragadják magukkal tanulásban és mindenben a többieket is. A KISZ az iskolában negyedévenként felméri például a tanulmányi eredményeket és megszervezi a gyen- : gébbék egyénenkénti segítését. A kiszesek az iskolában adódó minden társadalmi munkából kiveszik részüket. Például vállalták az öszszes ablakok festését, s ezzel hatvanezer forint kiadástól mentették meg gimnáziumunkat. A kiszesek közül azok, akik már voltaik nyári építőtáborban, az elsősök előtt meséltek ottani élményeikről, s ennek eredményeként száz fő körül jár azoknak a lányoknak és fiúknak a száma, akik július, augusztusban a mezőhegyesi és a karcagpusztai építőtáborokban szereznek majd friss erőt, jókedvet a további tanuláshoz. A kulturális rendezvények többsége KISZ-rendezyény. Ebben a szellemi vetélkedéstől kezdve, más iskolák népével való ismerkedésig és klubestig minden hasznos, jó, vidámitó benne van. Rendbe Hozták az iskola dísztermét és egy kalap alatt KISZ- ldubot is létesítettek a tagok, mélyben most élénk az élet, hiszen a diákok légi vágya teljesült. „Kifelé” is adtak műsort, így koszorúzás és sorozás alkalmával. Zenekaruk is van, mely az elmúlt évek során már sok helyen szerepelt. Úgyszintén a kiszesek jelentik az iskolai sport lelkét. Az ő biztatásukra 15 fiatal jelentkezett sport-, illetve játékvezetői tanfolyamra. így „száraz felsorolásban” is mennyi mindent mondanak ezek a tények, meg az, hogy a szarvasi általános iskolákban folyó úttörő-munkát a gimnázium 41 E- szese segíti. Egyének magatartásában, megbízatásában is tükröződik mindez. Réti Ágnes negyedikes olyan fontos feladatot végez, mint a sajtóterjesztés, s ebben más kiszesek is segítik. Az iskola dicséretben részesült a sok egyéni laprendelés eléréséért. Ahol — a már említett — Schneider Kata az alapszervi titkár, vagyis az első d)-ből, 28 lány közül 18 jelentkezett nyári építőtáborba. Demcsák Mária KISZ csúcsvezetőségi tag négy éven át hiánytalanul kezelte az iskolapénztárt. A harmadikos Dankó Mihály „rádióigazgató” a szőke Szterlovszky Edit „bemondónővél” az iskolarádió műsorának a tolmácsolói. Ez a műsor bírál, dicsér, tájékoztat, mozgósít és mint az eredmények mutatják, felettébb közhasznúan. Ebben részes a „rádióműsorszerkesztő-bizottság” másik két tagja, Ábrahám Orsolya és Kovács Klára elsősök is. Az igazi nyomdában nyomtatott KISZ Diák Híradó főszerkesztője, a harmadik c)-be járó Bátori Ildikó szerint diákújságjuk igen népszerű. El is hiszszük. Nemcsak tipográfiailag szép, tiszta ez a kis képes, szöveges lap, hanem a szűkkörű szerkesztő bizottság, mély ugyancsak Eszesekből áll, azoknak a diáktársainak, akik tudnak és szeretnek írni, bőséges biztatást és lehetőséget ad, s így valóban a Vajda Péter Gimnázium életét tükröző, tartalmas, színes írások látnak napvilágot. Ebben persze nem kis szerepe van dr. Gábris Józsefeiének, aki a szerkesztésben a tantestületet képviseli. I KISZ-élet a gimnáziumiban azért eleven, lüktető, mert nem reked meg az iskola falai között. Már említettük az úttörők segítését, és a rendezvényeken, társadalmi munkákban való szereplést. Aztán itt van Barcsik István negyedikes, aki amellett, hogy alapszervi titkár, a községi KlSZ-szervezetnek is tagja, s rajta Évül még sok diák tevékenykedik » községi és a járási KlSZ-szervezetbsn. Nem ok nélkül mondja büszkén dr. Gábris József iskolaigazgató, hogy az idén a Vajda Péter Gimnáziumban teljes az eggyé, forrottság a tanulásban és tanításban diákok és nevelők közt. Emiatt fellendült a KISZ-élet, s annak elénk tevékenysége serkentőleg hat vissza az egész nevelőmunkára, s az iskola falain túlra is sugárzódák belőle. Nagy bizakodással készülnek a fiatalok az év végi vizsgákra, s amellett jut erejük és kedvük „Az ifjúság a szocializmusért” próbáinak a befejezésére, a községi ifjúsági ház rendbehozatalára, öt megye kulturális szemléjén, Kecskeméten szavatokkal, irodalmi színpaddal való részvételre, s a május 18-tól 20-ig tartó iskolai napók helyi megrendezésére is, mert a gimnázium falai közt ifjúkommunisták szíve dobogja az ütemet! Hogy így igaz, hogy így leheft, nem Es része van annak, amit a kiszesek tanár-patronálója, Szatur Géza elv társ ekként közölt: — Nekünk, az iskola kommunistáinak, erősen a Eszeseinken a szemünk! Elhagyva az épületet, ragyogó napsütésbe — tavaszból a tavaszba — lépünk. Még fülünkbe cseng, amit távozásunk előtt két másodikos tanuló, Ruzsicska Andor és Kepenyes János külön-külön, de egy szívből mondtak: — Sok mindent tanulunk a padbaa, a politechnikai órákon a műhelyekben, társadalmi munkában, s egyebütt az iskolai életben. Nemegyszer nehéz feladatokat kell végrehajtani. De mindig sikerül. Mi úgy érezzük azért, mert mindenhez Eszesek módján fogunk hozzá. Huszár Rezső Múlt és jelen a gyulai utcán Konflis és Warszawa egymás mögött. Pillanatkép a gyulai utcáról, ahogy a fotóriporter látta. A Béke és barátság kulturális szemle bemutatói — Javult az együttesek műsorpolitikája — A VIII. VIT tiszteletére indított Béke és barátság kulturális szemle helyi és járási bemutatóit mindenütt befejezték. Megállapítható, hogy javult az együttesek műsorpolitikája. Megkezdődtek a kulturális szemle kerületi, megyei bemutatói, amelyeken a korábbiakkal ellentétben nemcsak egy csoport lehet első^ hanem minden olyan együttes, amely eléri a kívánt színvonalat. (MTI)
