Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
1962. május 3., csütörtök népújsAa 3 Akik május elsején is a földeken sxorgoskodtak A kétnapos pihenő csak a városokban volt érezhető. De talán még a városokban sem úgy, mint amikor idejében érkezik a tavasz. Hétfőn a megye valamennyi termelőszövetkezetében és állami gazdaságában dolgoztak. A gépállomások traktorosai sem értek rá pihenni. Kedden, május elsején már valamivel kevesebb helyen dolgoztak, azonban a felvonulásokon érződött, hogy a mezőgazdaságban sürgős tennivalók „szorongatják” a falvak népét. Erről beszéltek a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok vezetői, akiket tegnap délelőtt telefonon hívtunk. Szombatra befejezik a vetést A Békési Gépállomás traktorosai hétfőn 25 univerzál- és öt lánctalpas traktorral dolgoztak. A lánctalpasok készítették elő a talajt, az univerzális gépek pedig vetettek. A Békési Gépállomás dolgozóinak, gépjeinek egy része május elsején is a határban szorgoskodott. A békési Űj Élet Tszben kukoricát vetettek 25 holdon, egy másik táblán pedig disztülereztek. Amint a gépállomás vezetői jelentették: többek között eddig 1750 hold szántást és 2200 hold vetést fejeztek be a körzetükhöz tartozó tizenhárom termelőszövetkezetben. S ha az idő továbbra is kedvező lesz, e hót végére valamennyi tsz-ben befejezik a tavasziak vetését. Ahol a tavaszi munkával egy időben tataroznak is A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben az utóbbi másfél hét alatt meggyorsult a tavasziak vetése. így a szövetkezet gazdái megengedhették maguknak, hogy május elsején ne dolgozzanak. Az ünnep előtti napon, hétfőn azonban mindegyik brigád területén a késő délutánig szántottak, vetettek. A Kossuth- és a Győzelem-brigád tagjai április 30-án napraforgó alá készítették a talajt. A szikesebb földeken szántottak. A Győzeiembrigád területén 25 holdnyi kukoricát is elvetettek ezen a napon és ötven holdnál nagyobb tábla kalászosról lehordták az előző napokban kupacokba rakott csutkatövet. A Kossuth-brigádnál hétfőn mintegy 20 holdon lucernát vetettek. Amint a szövetkezet vevtend azt a marha nagy kwrigénpalackot? — kérdezte Markos. — Az .biztos, hogy hegesztőpisztollyal könnyebb, de fúróval is meg lehet csinálni. Csak egy kicsit tovább tart — mondta Forrni. Addig-addig tanakodtak, míg végül is arra a megállapításra jutottak, hogy kevés az időj jobban elő kell készítem. Majd az elsejei fizetésnél... Addig beszereznek mindent. Fúrót, kesztyűket, még a cipőjükre is filcpapucsot húznak. Ezek az ötletek egyébként a már gyakorlottnak számító Forraitól származtak. — Semmi nyomot nem szabad hagyni... A Marit pedig ne avassátok be. Még eljár a szája. Ö majd figyelni fog. És azt mondjuk neki, hogy egy jó heccet csinálunk. Amikor aztán megvan a pénz és ő is kap belőle, akkor elmondjuk neki. De addig mindenkinek kuss... A hónap második fele tulajdon képpen azzal telt el, hogy Forrai ék beszerezték a rabláshoz szükséges holmikat. Mari mit sem sejtett ebből, továbbra is együtt járt velük... Fellegi már tudta, hogy Beke Mari a Forraiékhoz tartozik, folyton együtt mászkálnak. De egy kicsit tehetetlennek érezte magát. zetői tegnap délelőtt újságolták, már csak 80 hold napraforgó, 30 hold silókukorica és 10 hold ricinus vár elvetésre. Számítások szerint ezeket három nap alatt földbe teszik. A közös és a háztáji kukoricát már elvetették. A szövetkezet gazdái a tavaszi mezőgazdasági tennivalók mellett gondoltak a közös gazdasági épületek rendbehozására, tatarozására is. Hétfőn negyvennél többen tapasztották, meszelték a különböző gazdasági épületeket. Hétfőn a Vizesfási Állami Gazdaságban is dolgoztak A Vizesfási Állami Gazdaságban is megrövidítették a munkaszüneti napot. Május 1-én ugyan nem dolgoztak, de annál inkább serénykedtek április utolsó napján, hétfőn. Ezen a napon nyolc erőgép 24 hold lucernát, 40 hold napraforgót és 30 hold kukoricát vetett. Ezenkívül megfogasoltak negyven hold pillangós-növényfélesóget és elvetettek 50 hold rizst. A gazdaság másik határrószón ugyancsak nyolc gép talajelőkészítésen dolgozott. Amint a gazdasági vezetők közölték, május elsejére elvetették a napraforgót, a zabot, a cukorrépát, lehengereztók, megfogasolták az őszi kalászosokat. Amint közölték a gazdaságból, hátra van még 300 hold rizs, 250 hold lucerna és 1300 hold kukorica vetése. S ha az idő így marad, akkor is csak a jövő hét közepére várható az összes tavasziak elvetése. A csanádapácai Haladás Tsz gazdái is csak fél napot pihentek Sürgeti a vetés a csanádapácai Haladás Tsz gazdáit is. Így aztán még gondolni sem mertek a pihenésre. Ezen a napon két négyzetbe vető géppel vetették a kukoricát. Az eredmény csaknem negyven hold lett. Közben 25 holdon készítették elő a talajt a további vetéshez. Egy másik táblában saját és gépállomás traktora szántott. Egy hónap alatt 220 000 hold vetés a megyében A késői Kitavaszodás ellenére a megye termelőszövetkezetei jól megbirkóztak az időszerű munkákkal, e egy hónap alatt 220 000 holdon fejezték be a vetést. A jól bevált módszerekről, munkaszervezésről a következőket mondotta el Bordás Mihály megyei föagnonómus: — A termelőszövetkezeti tagok ős a gépállomási dolgozók rendkívüli akarattal, munkakedwei dolgoztak áprilisban. Régi és új termelőszövetkezetekben a vezetőség ős a tagság egyaránt iparkodott a szeszélyes időjárás okozta kiesést pótolni. A vezetőségnek komoly gondot okozott sok helyen a munka biztosítása. Túlzás nélkül elmondhatom, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom történetében nem volt még ilyen magas a lőfogatok ős a gépek napi teljesítménye. Ahol lehetett, éjjel-naopal. másutt nyújtott műszakban dolgoztak. — Helyeseljük, hogy több termelőszövetkezetben minőségi célprémiumot fizetnek a talaj előkészítésben s vetésben részt vevő tagok-* nak. Más években előfordult, hogy a legsürgősebb munkák idején is egyik-másik termelőszövetkezet istállójában harminc-harmincöt pár ló hevert, mindennel a traktorokra vártak. Most hasonló eset sehol nem fordult elő. — Megyénkben az erősen kötött, mélyfekvésű talajok sok gondot okoztak, mert még a lófogatok h> nagyon későn kezdhették Itt a munkát. Az ilyen talajjal rendelkező Méhkeréken, Kötegyánban és másutt hüsvétkor, sőt május elsején is dolgoztak, hogy behozhassák az önhibájukon kívül történt lemaradást. — Most az a célunk, hogy az áprilisban tapasztalt jó munkakedvet, munlkaJendületet továbbvigyük a küszöbön álló szénabetaikarításra és a már megkezdett növényápolásba Is. Kenderváros a jegenyék mögött... Jegenyenyárfák rejtegetik a Mezőhegyesi Kendergyárat, Csák égbenyúló kéménye árulja el, merre keressük. Üzemet kerestünk és egy kis városkát találtunk, amelynek szíve, lelke, éltetője a kendergyár. A gyár körül — 160 holdnyi területén — hatvan család, csaknem kétszáz ember lakik. A gyár vezetője, Vári György egy kicsit tanácselnök is. — Legtöbb gondom — mondja, amikor nagynehezen megtaláljuk — a lakóteleppel van, mert a gyár munkája szinte magától halad. Ha beteg van a telepen, hozzá fordulnak segítséget kérni és ö intézkedik, hogy orvoshoz jussanak, beviteti őket Mezőhegyesre. De hozzászaladnak akkor is, ha valami perpatvar van a szomszédok között ő a bíró is itt, e kis Zöldséget termel a szőlő közt a köröstaresai Búzakalász Termelőszövetkezet A hét hold összefüggő táblába telepített szőlőben köztesként sárgarépát és petrezselymet termel a köröstaresai Búzakalász Tsz. Tavaly a szőlővel betelepített terü-Tartott Forraiéktól, mert még az ő szemében is bátrabbaknak, férfiasabbaknak tűntek ezek a vagányok. Elkapta őt is a fiatalságnak az a romantikus érzülete, amely bizonyos korban csak a férfias nyers erőt tartja a legtöbbre. így aztán félszegsége miatt le kellett mondania a lányról. Egyébként Mari munkájává nem volt semmi baj. Munkakezdéskor pontosan ott volt ő is, mini a többiek, és szorgalmasan dolgozott. Ennek ellenére nagy változáson ment keresztül, s a kezdetben mindenkihez kedves, szívélyes lány morc, sokszor udvariatlan lett munkatársaival szemben Forraiék körében érezte igazán jő magát. Pedig már nem is volt viszony közte és Forrai között.. Csuti Balázs, az a fura nevű, ráadásul csúnya fiú mondhatta magáénak a lányt... Elérkezett az utolsó nap, s Forraiék szóltak Marinak, hogy éjszakára „nagy zrít” terveznek, be akarják szurokkal kenni az irodai székeket, hadd ragadjon oda a sok fehérköpenyes tintanyaló.. Mari azonnal belement, s még azt is vállalta, hogy ő fogja Magdával cipelni a zsákot, amiben a szurkot viszik. (Folytatjuk) letnek csak egy kis részén termeltek zöldséget, azt is főleg a csibék és a pulykák takarmányozására. Bár most az idén lényegesen több baromfit, közte pulykát nevelnek a termelőszövetkezetben, a termelt zöldségből azonban értékesítenek is. Egyébként a hét hold szőlő tavaly mintegy 170 mázsa termést adott, s ebből csaknem száz mázsát adtak el, 75 mázsából pedig 3900 liter bort szűrtek, melyet munkaegységre kiosztottak a szövetkezet gazdái között. városkában, de népszerű bíró, olyan, akinek hallgatnak a szavára a lakótelepen, meg a gyárban is. — Az eredmény, amivel hozzájárultunk, hogy a Dél-Magyarországi Rostkikészítő Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját — mondja nyugodtan — mdndannyiunk érdeme. Senki nem tett többet, mint amennyit a becsülete diktált Az üzem kollektívája jó, ezt pedig a kollektív vezetésnek köszönhetjük. A pártszervezet, a szakszervezet és a KISZ az üzemvezetés hatalmas gondjait veszi le a vállunkról. Mindent együtt csinálunk, együtt tervezünk és együtt hajtjuk végre. Ez a munkánk titka. De ez egyben legfontosabb feladatunk is, ennek az erősödő közösségi szellemnek további erősítése. A napokban fizették ki a tavalyi év nyereségrészesedését, egyhónapi munkabérnek megfelelő öszszeget. Emögött rejtőzik ez a becsületes munka és azok az óriási számok, amelyek terveiket jellemzik. Tavaly 19 ezer tonna készárut gyártottak,, amelynek negyedrésze külföldre készült. Az egy tonna kenderrost készítésére fordított önköltséget egy év alatt mintegy 1550 forinttal csökkentették. (Tessék ezt 19 ezerrel megszorozni). Az egy főre eső termelést is jelentősen növelték, ezért a gyár történetében tavaly érték el a legmagasabb termelési eredm ényeket és nyolcmillió forinttal túlszárnyalták az éves tervet is. Medgyesegyhózi Vas- és Faipari Ktsz a lakosság szolgálatában. Telefon: 6. Háztartási kisgépek, új kerti bútorok, vaskerítés és vaskapuk, kerékpár- és motor kerékpársserelő szakmák területén mindenféle javítást és új munkák elvégzését vállalja szövetkezetünk a lakosság szolgálatában! Állandó rádió- és televízió-szervizszolgálat Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! 220 Hétszer az Élüzem cím, mo6f pedig a legnagyobb kitüntetés sorakozik az eredménylistán. Az üzem munkásainak pedig 15 százaléka már a szakma, illetve a könnyűipar kiváló dolgozója. Most a pártkongresszus tisztele. tőre indítottak versenyt, amelybe mindenki benevezett. Ez a verseny egész éven át tart a terv túlteljesítéséért, illetve az önköltség to.vábbi csökkentéséért. Egy kiszes brigád pedig elindult a szocialista brigád cím elnyeréséért. — Ilyen erős kollektívával könnyű a munkánk — mondja Vári elvtárs —, mert nálunk szín. te ismeretlen fogalom a munkafegyelem megsértése. — Készáruraktáraink már tele vannak, tízezer mázsa kendert beáztattunk. Most szeretnénk bevezetni a három műszakot. — Sajnos nagy baj, hogy a 2500 holdas kendertermeltetési tervünkből mintegy ezer hold kiesett, pedig a szövetkezeteknek még a tavalyi aszályos évben is jól jövedelmezett a — nem munkaigényes — kender termelése. Mégsem akarnak termelni a szövetkezetek, így kénytelenek leszünk a megyén kívülről behozni a hiányzó mennyiséget. Pedig a szállítás megdrágítja termedvényeinket. Egyszóval vannak bajok is. A termeltetés, a szállítás éa persze a gépesítés is. Az üzem — egynéhány kivételével — régi gépekkel dolgozik. Korszerűsítés alig volt. A porelszívó-berendezésék sem megfelelőek és bizony sók port nyelnek feleslegesen az üzem dolgozói. Bekötőútjuk nincs. Öszszel, télen és tavasszal szinte áttörhetetlen a hó és a sár. Ilyenkor nagy szolgálatot tesz a gazdasági vasút, amely lebonyolítja a vérkeringést — szállítja az árut, a munkásokat, az iskolás gyermekeket — összeköti e kis kendervánost a kül. világgal. — Elkelne egy nagyvasúti számyvágány, mert az árut így a felpakolni-, kipakolni-, átpakolniműveletek nagyon megdrágítják, szennyezik és rongálják — dehát — sóhajt most először Vári elvtárs, a „tanácselnök-igazgató” —« majd csak sor kerül erre is. * A gyár lassan elmarad mögöttünk. Az áztató-medeneók és a 80 holdas szárítótelep mellett visz el az utunk. Karcsú őzek tekintenek felénk szelíden a gazdagodó lombú fák árnyékából. Olyan kedves, barátságos minden, mint ott, abban a kis kendervárosban, amelyet újra eltakarnak előlünk a karcsú jegenyék. Csak a kémény integet utánunk, búcsúzóul. Koilárik János
