Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
4 19 ÉP ÚJ SÁ 6 1962. május 3., csütörtök Dalosünnep Szarvason F I L M H ÍRADÓ Daltól; zenétől volt hangos április 30-án, hétfőn a szarvasi József Attila járási művelődési ház. Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte a munikós-dalos hagyományokat őrző szarvasi Erkel Fe. renc vegyeskor. A százesztendős énekkar tiszteletére a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztálya dalostalálkozót rendezett:, mely egyben a megyei kulturális szemle záróakkordját is jelentette. Megyénk legkiválóbb énekkarai tartottak bemutatót, este pedig megrendezték a szarvasi dalosok jubileumi ünnepségét. Az évfordulón jelen voltak a jubiláló vegyeskar veteránjai is, köztük a negyven éve éneklő Gaál István, On esik György, a harmincötödik esztendeje dalos Bokros Pál, Andrékovics Jánosné és Privler Pál nyugdíjas pedagógusok, Szepesi Károly és felesége, továbbá a vegyeskart tíz éve vezető Liptáik Mihály karnagy, aki a kórusnak 25 éve tagja. Az egyik lelkes dalos; Novodonsziki Pál például üdülési beutalójáról mondott le, csakhogy az évfordulón jelen lehessen. Az ünnepi hangverseny műsorában a százéves szarvasi vegyeskaron kívül fellépett a gyulai, a mezőtúri, az orosházi műve-A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban megyei művelődésügyi kiállítás nyílt április 30- án, hétfőn. A Viharsarok kulturális fejlődését tükröző kiállítást Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője njutotta meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A „Mindent az emberért és az ember javáért” jelmondaté kiállítás a múzeum három termében 42 tablón, 320 fényképen szemlélteti Békés megye városainak és községeinek sokrétű kulturális arculatát — az óvodai neveléstől a színházi előadásokig. Láthatók az lődési otthon énekkara, a szarvasi felsőfokú óvónőképző intézet két énekkara, s a szarvasi önkéntes tűzoltóegyesület megyeszerte isméit fúvószenefeara is. A jubileumi hangversenyt dalos-bál követte. utóbbi években épített iskolák, művelődési házak. Betekintést nyújt a kiállítás a különféle művelődési és oktatási intézmények, könyvtárak, diákotthonok, iskolák, óvodák, az iskolai ifjúsági szervezetek, a politechnikai oktatás, a szakkörök és az öntevékeny művészeti együttesek életébe, munkájába. Bemutatja a nemzetiségi lakosság kulturális előrehaladását. A jövőt is vázolja: például 1965-ig 30 új általános iskola, 16 óvoda, 36 középiskolai tanterem, 15 műhelyterem és három általános iskolai diákotthon épül megyénkben. Békés megye művelődését bemutató kiállítás nyílt Csabán A szép amerikai — Magyarul beszélő francia film — Irta: Robert Dhery. Rendezte: Robert Dhery. Főszereplő: Robert Dhery. A filmen rendkívül mulatságos jelenetek egész sorát láthat, juk, a filmnek mégsem kizárólagosan a neveltetés a célja. Dhery azt mutatja be, hogyan válhat a civilizáció — kapitalista környezetben — hihetetlenül öncélúvá, nevetségessé. Bemutatja Békéscsabán, a Szabadság Filmszínház május 3-tól 7-ig. A fény születése Ua egy gyönyörű festményt 11 nézünk, legtöbbször nem gondolunk arra, hogy milyen módon váltja ki belőlünk a csodálkozást a remekmű. Nem gondolunk arra, hogyan jut el a falon lévő tárgy képe szemünkbe, majd az agyunkba. Gondolkozzunk csak: A Napból jövő fénysugarak ráesnek a festményre. Az onnan visszaverődő fénysugarak szemünkbe jutnak. Szemlencsénk az ideghártyánkon a fénysugarak segítségével képet alkot, a kép a szemidegek közreműködésével jut él az agyba ... Honnan jött a fénysugár, mely a műélvezetet lehetővé tette számunkra? A Napból. Miért sugároz fényt a Nap? Mert magas a hőmérséklete, körülbelül 6000 Celsius fok. Azt pedig mindenki tudja, hogy a magas hőmérsékletű testek fényt és hőt sugároznak, éspedig annál többet, minél melegebbek. De miért sugároznak a meleg testek? Ezzel a kérdéssel eljutottunk a fény születésének problémájához. Hogy a kérdést jobban megértsük, egy kicsit meg kell ismerkedni az anyag szerkezetével. Tudjuk, hogy a kémiai elemek legkisebb részei az atomok. Kössünk ismeretséget hát a legegyszerűbb atommal, a hidrogén atomjával. Ez-két részből áll: atommagból és a körülötte nagy sebességgel keringő elektronból. Nagyítsuk fél gondolatban az atomot alma nagyságúra. Ekkor az atommag gombostűfejnyi nagyságú és az alma közepén foglal helyet. Az elektron az alma héjában kering és több mint ezerszer kisebb a gombostűnél. (A mag és az elektron között nincs semmi, tehát az atom térfogatának legnagyobb része üres.) Persze az atom sokkal, de sokkal kisebb az almánál, hisz egy átlagos atom átmérője a centiméter százmilliomod része, az atommag még ennél is tízezerszer kisebb. A parányi elektron a hidrogén” atommagtól nem akármilyen távolságra keringhet. A fizikusok azt tapasztalták, hogy a hidrogén elektronja közönséges körülmények között csak a 7 pálya valamelyikén mozoghat. A legkülső, a hetedik pályán legnagyobb az elektron energiája, minél közelebb kering a maghoz, az energiája annál kisebb, a legbelső pályán tehát a legkisebb. Az elektron huzamosabb időn keresztül csak a hét pálya valamelyikén tartózkodhat, de átugorhat egyik pályáról a másikra is. Magától, minden „külső segítség” nélkül csak a magtól távolabbi pályáról ugorhat a maghoz közelebbi pályára. (Hasonlít a jelenség ahhoz, hogy a golyó a lejtőn lefelé magától is képes gurulni, de félfélé csak külső segítséggel juthat, például felgurítjuk). Valahányszor egy elektron egy külső — az előbbi hasonlat szerint — „magasabb” pályáról egy belső, „alacsonyabb” pályára ugrik, felesleges energiáját fény alakjában kisugározza. Eljutottunk végire a fény bölcsőjéhez! Mi kell tehát egy fénysugár születéséhez? Egy elektron, mely magasabb pályáról alacsonyabbra ugrik. S itt van mindjárt a baj! Még ha mindegyik hidrogénatom mindegyik elektronja a legmagasabb . pályán tartózkodik is, a fénysugárzás közben rövidesen a legalacsonyabb pályára esik majd le, és így tovább nincs fénysugárzás. Mit kell tennünk, hogy az anyag állandóan fényt sugározzon? L|i történik az anyag belsejében melegítéskor? Látogassunk el ismét a hidrogéngáz atomjai közé. Az atomok puskagolyóhoz hasonló sebességgel száguldanak. Időnként egymással és a gázt tároló edény falával ütköznek. Ha a gáz hőmérsékletét növeljük, nő az atomok sebessége, mind gyakrabban és hevesebben ütköznek. Ütközés közben egyikmásik elektron belső pályáról külsőre lendül. A többit már tudjuk.. Rövid időn belül az elektron belső pályára zuhan fénysugárzás közben. Az állandó, heves ütközés folyamatosan pótolja a visszaugró elektronokat, a forró anyag tehát állandóan sugároz. A különböző testek 500 fok Celsius körül kezdenek látható fényt sugározni. 1000 fék Celsius körül fényük sárgás és igen erős, 2000 fok Celsius felett már vakító fénnyel világítanak. Létezik-e „hideg fény?” A fénysugár születéséhez nem szükséges feltétlenül magas hőmérséklet. Hideg testek is sugározhatnak fényt! A szentjánosbogár is világít, pedig forrónak nem mondható. Egyik-másik karóra számlapja fényt bocsát ki magából, s így tulajdonosa sötétben is le tudja olvasni a pontos időt. Az óra számlapja sem meleg, mégis világít. Az effajta világító festékeket úgy készítik, hogy cinkszulfid nevű anyagot radioaktív anyaggal kever nek össze. A radioaktív anyagból kirepülő részecskék külső pályára lökik a cinkszulfid elektronjait, s így azok most már képesek fénysugárzásra. Mivel a radioaktiv anyag több évig lövell ki magából részecskéket, az óra számlapja évekig világít. Készítettek már radioaktív anyagok segítségével olyan vasúti jelzőlámpákat, amelyek egyszeri töltéssel 15 évig is világítanak. A fénykeltésnefc ma már igen sok módját ismerjük. Egy magyar fizikusnak néhány évvel ezelőtt sikerült olyan félvezető anyagot előállítani, amely elektromos feszültség hatására világít, felmelegedés nélkül. D égen az emberek mécsest, fáklyát és gyertyát használtak világításra, ezeket váltotta fel a jóval előnyösebb és kényelmesebb izzólámpa. A fény keletkezési körülményeinek felismerése után sikerült a tudósoknak kifejleszteni az izzólámpánál is jobb, gazdaságosabb fényforrásokat. Egy ezek közül: a fénycső a kultúra jelképe lett. ím’ így születik a fény, a haladás eme jeliképe: Parányi részecskék, elektronok milliói új pályára „költöznek”. Süli Árpád tanár, a TIT Békés megyei szervezete fizikai szakosztályának elnöke Apja meg a lánya Bemutató lesz Békéscsabán a Jókai Színházban május 4-én pénteken. Csizmarek Apja lánya című vígjátékát adják elő. A bemutató előtt beszélgettünk az „aktjával" meg a „lányával"! Az „apja” a színház kedvelt bonvivárlja Bánffy Frigyes. Máskor nem a legjobb interjú-alany, most mégis szívesen beszél alakításáról. — No persze bonvivánnak egy darabot eljátszani úgy, hogy egyszer sem rezegteti meg a hangszálait, egy kicsit jura dolog. De szeretem az öreg Bokor Mihály szerepét. Nyakas magyar, olyan mint sok ember, aki körülöttünk él. Mindene a szőlő. Imádja, az életét tette rá, s a termelőszövetkezetben is ezt kívánja csinálni. Büszkén lesz 32 hold szőlő gazdája. Azután meg itt van ez a lány, Eszti. Olyan, mint az apja. Konok, nyakas természetű. Bokor Mihálynak, özvegy életének egyetlen vigasza, s mert egyformák egy természetűek, nehezen tudnak megegyezni a darabban. Persze vígjátékról van szó, és a végén minden rendbejön. Két termelőszövetkezet „ellentéte” és „kibékülése” a tét, ekörül forog a cselekmény. A család is más-más tsz-ben van. Az apja az egyikben, a lánya a másikban._ No, de ne mondjuk el előre, inkább beszélgessünk Esztivel, ezzel a konok lánnyal. Ügyes kezű gépkocsivezető Kvasz János, a megyei tanács gépkocsivezetője fafaragó népművésszé „képezte” magát pihenő idejében. A tehetséges képzeletű és ügyes kezű gépkocsivezető tíz évvel ezelőtt kezdte a faragást, amely azóta szenvedélyévé vált. Vidéki útjaira gyakran körtefát visz magával, s amikor huzamosabban kell várakoznia a gépkocsival feletteseire, előveszi faragó bicskáját. Sok szép ember- és állatfigurát, köztük őz-családot, paripát, tréfás majomcirkuszt, mese- és csata jeleneteket vágott ki körtefából, így például kifaragta János vitéz küzdelmét is a hétfejű sárkánnyal. A szép szobrocskákat eddig rendszerint elajándékozta. Most elhatározta, hogy ezután kiállításra is összegyűjti faragásait. — Eszti, Eszti, milyen sok gondot okoz az újságírónak! Nem akar vallani. Pedig segíti a rendező, Körösztös István is, ő mondja el Déry Mária helyett a mondandókat, most is rendezi. A színésznő rándít egyet a vötlány kicsi híján még a nyelvét t* rámnyújtja. — Mit mondjak magamrdKf Majd eljátszom. Nem többet jelent az? — Dehogynem. Azért mégis kétlene valamit tudni, valamit írm. S az újságíró-szerencse nem hág« el. Mégis tudok valami érdekeset — a férjtől. íme: — Ott született a Duna közepém, Mohács alatt, Jókai szeretett szI- getén, ahová Timárt küldte, ma Aranyembert, s ahol Noémi, m szerelmes asszony öreg koráig élt. Ügy tudom, ez a sziget valamikor kietlen, lakatlan volt. Jókai Aranyembere -népesítette be családjával, azóta kis falu. (Az Aranyembernek, a szép szívű Noéminak leszármazottja lenne?) Parasztlányt játszik, hónak, nyakas parasztlányt a darabban, a szigetről hozott ösztön benne ét, Fura kérdést tennék fel: — Mi volt a gyermekkor legszebb élménye ott a szigeten? — Nem tudom... Talán az, hogy esténként, mikor már mindenki lefeküdt, fogtam a paplanom és kimentem a fűbe aludni. Azért, mert nem volt szabad. Konok lány Eszti, akár Déry Máriay a színésznő. Onnan hozta a Duna közepéből, a szigetről, Mohács alól. Kiss Máté A tárcsái vásáron A vásárok és a piacok még mindig szabad területei az ízléstelen falvédőknek és az úgynevezett egyéb „figuráknak”. Ráadásul még olcsók is ezek az áruféleségek. Ma a vásárok szerepe más, mint régen, amikor a bóvli árukat rásózták a szegényemberre, no de akad még... Tárcsán is két nagy sátor díszelgett fajvédőkkel körülaggatva. De milyen falvédőkkel? A vad tarka színek őskáoszából csak a mesebeli alakok emelkednek ki. Nem néztem végig mindegyiket, mert émelygő gyomrom nem engedte, de azért láttam hegyeket, házikókat, hattyúkat és hidakat, őzikéket .és csónakázó királykisasszonyokat, mindezt egyetlen ilyen falvédőnek nevezett micsodán. Igaz, volt ott mennyországbeli táj és a jó ég tudja még mi, de... végeredményben „igazuk” is van. Miért piszkolnákbe a falat, mikor erre a célra igazán megfelelnek ezek a városi giccsek? Nem igaz? K.
