Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
ÜM52. május TS., szerda 3 Innen—onnan Társulásos sertéshizhrlásts szerveznek a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei A mezőkövácsházá járás termelőszövetkezeteiben hetek óta sok szó esik a társulásos sertéshizlalásról. Több helyen már közgyűléseken is megvitatták. Valamennyi közös gazdaságban egyetértettek a szövetkezetek közötti társulásos serbéshizlalással. Ügy tervezik a járásban, hogy már az idén minden tsz részt vesz e kezdeményezésben. Tervek szerint hat helyen kerül megépítésre korszerű sertéshizlalda, ahol a járás termelőszövetkezetei már az idén közösen hizlalják meg sertéseiket. A megyei tanács mezőgazdasági , osztálya egyetért a járás termelőszövetkezeti gazdádnak elképzelésével. De a nagy beruházási összegre való tekintettel azt javasolja: vessenek számot a lehetőségekkel . nehogy veszélybe kerüljön az a 30 ezer hízott sertés leadása, amit az ország a mezőkovácsházi járástól vér. Az idén 30 ezer juhnál alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítést Megyénk termelőszövetkezeteiben a múlt évben alkalmazták először jelentősebb mértékben a juhökná! a mesterséges megtermékenyítést Az idén a sarkad!, szeghalmi, gyomai, szarvasi és a békési, kisebb arányban az orosházi s a gyulai járásokban vezetik be ezt az újfajta szaporítómódszert. Az említett járások termelőszövetkezeteinek vezetői az idén 30 ezer anyajuh mesterséges megtermékenyítését tervezik, A termelőszövetkezetek juhászait több járásban megbeszélésre hívták össze, ahol tájékoztatást kaptak a juhok mesterséges megtermékenyítésének jelentőségéről. A járási értekezletek után 10 napos tanfolyamon vesznek részt a szövetkezetek juhászai, hogy elméletileg és gyakorlatilag egyaránt elsajátítsák a megtermékenyítést és az inszeminélásit. Csaknem tízmillió forint értékű beruházás a csabai tsz-ekben Hatalmas építési programhoz láttak hozzá ebben, az évben a békéscsabai termelőszövetkezetek. Állami beruházási hitelből és saját erőből hatmillió 923 ezer forint költséggel különböző istállókat, hizlaldá/ kát, juhhodályokat és magtárakat építenek, ezenkívül kétmilió 325 ezer forintot fordítanak gépvásárlásra, 735 ezer forintot pedig kisebb beruházásokra. Az ez évre tervezett építkezési és beruházási összeg kilencmillió 983 ezer forint, ebből a saját erő hárommillió 696 300 forint, ami az össz-beruházásnak 27 százalékát teszi ki. Hogy eső nélkül is teremjenek földjeink Tizenötmillió forint költséggel épülnek a tsz-ek öntözőtelepei A megye több termelőszövetkezetének határában kotrógépek és dózerek markolják, túrják a földet, csatomaigazítók hadai dolgoznak. — Milyen csatorna készül Gyula alatt? — kérdeztem Kocsis Pál elvtársiéi, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság tervgazdálkodási csoportjának vezetőjétől, egy békéscsabai találkozásunk alkalmával. Azt válaszolta, hogy jobb volna ott, a helyszínen beszélgetni erről a pontos adatok birtokában. Így született meg az az elhatározás, hogy terepjáróba ültünk s bejártunk néhány olyan helyet, ahol a Vízügyi Igazgatóság dolgozói és géped dolgoznak. Első utunk Gyulára, a szeregyházi határrészre vezetett, ahol két UB—20 kotró, egy dózer, és három dömper dolgozik két-három műszakban. Ötezerhatszázhat méter hosszú és hat-hét méter felső szekál. De növekszik a Gyulán és Békésen vezető élővíz-csatorna mentén lévő termelőszövetkezetek öntözési lehetősége is, hiszen a Fekete-Körösből még az aszályos, úgynevezett kritikus időszakban is 500 köbméter víz érkezik percenként. Ezért érdemes ezt a csatornát még az ilyen nagy költség ellenére is megépíteni. Egyébként a költséget nem a termelőszövetkezetek viselik, nekik csak az lesz a feladatuk, hogy ennek az új csatornának és az élővíz-csatornának magyar, mint román érdekeltségű ez, hiszen nagyrészt a román földekről húzza le a belvizet. — Ilyen sok munkánk csak 1952- ben volt — magyarázza Varga Ferenc, aki a telep dolgozóival, Bálint Ferenccel, Zsadányi Sándorral és a többiekkel megkezdte a csaknem egy hónapig üzemben tartott motorok és a fűtőkazánok karbantartását. A kettes és a hármas telep gépegységeit március 27-én indították be, s április 20-ig, ezerkétszázhatvanhat óra alatt, csaknem 14 millió köbméter vizet szivattak le a földekről és dobtak át a Kettős-Körösbe. Rossz rágondolni is, hogy milyen óriási kárt okozott volna ez a temérdek celvíz. Persze nem olcsó dolog a gépek üzemeltetése és a telep fenntartása, mert például március 27 és április 20-a között hetven vagon szenet nyeltek él a fűtőkazánok. Éppen ez a rengeteg szénfogyasztás tette indokolté, hogy a telepig műutat építsenek, mintegy kétmillió forint költséggel. Az útépítés, s a telep fenntartási és üzemelési költségének mintegy 50—60 százalékút a Román Népköztársaság fedezi. Ettől függetlenül nem áldás az, ha a telep üzemeltetésére szükség van! Ezért azzal búcsúztunk el Varga Ferenctől és dolgozótársaitól, hogy miKézi munkaerő-brigád egyengeti a gyomai Űj Élet Tsz földjén a gépek által készített vizvezető öntözőcsatornákat, ben fejezik be s partjai mentén jövőre újabb kétezeregyszáz holdj 64-ben háromezemyoicszázkilencvenkettő, 65-ben kettőezerhatszáz. hatvannégy, összesen pedig 8566 hold öntözőtelep működését teszi lehetővé. Ez az egyes számú főcsatorna, amely a körösladányi öntözőrendszer kialakítását teszi lehetővé, 20 és fél millió forintba kerül államunknak. A hatalmas beruházást a termelőszövetkezetek azzal igyekeznek meghálálni, hogy egymás után építtetik az öntözőtelepeket. A tsz-ek ez ideig 400 ezer forint értékű műszaki tervet Óránként 10—16 köbméter földet emeltet ki Kárpáti László a kotróval a szeregyházi határrészen. lességű csatorna készül itt egya partjain valóban öntödék is azt A DT-traktorra szerelt dózer két műszakban egyengeti a kotró és a dömperek által megmozgatott földet. Emellett taposó szerepe is van, mert nagyon lényeges, hogy a magas vezetésű csatomaparton ne szivárogjon át a víz. millió 720 ezer forint költséggel. — Drága mulatság ez — jegyzi meg, amikor Kocsis Pállal és Bagó Károly munkavezetővel helyet foglalunk a hálóbódéban. — Bizony sokba kerül, de megéri. Ennek a csatornának ez elkészítését az tette indokolttá, hogy a Fehér-Körös vize állandóan apad s ezért különösen a nyári időszakban az élővíz-csatorna kevés ipari vizet szállít Békéscsabára. Ez a csatorna lényegesen megnöveli az élővíz-csatorna vízállományát, mia négyezerötszáztíz hóidat, amelyre lehetőség nyílik. Miután megismerkedtünk az ott dolgozókkal és fényképeket készítettünk róluk, elindultunk a Körös gátján a hosszúfoki szivattyútelep felé. Mivel Békésen keresztül vezetett az utunk, Kocsis Pál és Nagy József tervgazdálkodási előadók elmondották, hogy 1965-ig megépül a békési duzzasztó, amely ugyancsak jelentősen növeli majd a Fehér- és a Fekete-Körösök partjain az öntözési lehetőségeket. A hosszúfoki szivattyútelepnek Varga Ferenc Bálint Ferenc és Zsadányi Sándor segítségével a hosszúfoki szivattyútelepen hozzálátott az egyenként háromszáz lóerős motorok karbantartásához. vél a Fehér- és a Fekete-Körös déltájától kapcsoljuk be. Másrészt ez a felig beépített csatorna lehetővé teszi, hogy két partján a gyulai Vörös Csillag Tsz 600—600 méter szélességben mintegy 1200 hold b földet öntözzön olcsón, szivattyúkszinte semmi köze sincs az öntözéshez, de mégis érdemes itt egy kicsit megállni és elidőzni. Varga Ferenc, a telep vezetője bemutatta a hatalmas 300 lóerős motorokkal, felszerelt magyar—román érdekeltségű telepet. Nem is annyira nél ritkábban és minél kevesebb munkájuk akadjon a belvízzel. Következő állomásunkon sokkal nagyobb örömmel néztünk széjjel. Itt is hatalmas gépek, két darab SZ—100, egy SZ—80-as és hat DT- traktor dolgozott hetekig A gépeket éppen akkomaip irányították át Ecsegfalvára, hogy ott mintegy nyolcszáz holdon öntözőtelepet építsenek. Itt a gyomai Űj Élet Termelőszövetkezetnek már eü» Ez a négy hatalmas szivornya emeli át a Hármas-Körösből a vizet az egyes számú főcsatornába. A gyomai híd közelében lévő átemelő utolsó simításán; a szivornyák festésén és a gát erősítésén dolgoznak a Vízügyi Igazgatóság . dolgozói. « készült négyszáz hold öntözőtelep gépi munkája. Most már csak a vízvezető-csatomák egyengetése van hátra, amit kézi erővel, csákánnyal, lapáttal végeznek a Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Ez az öntözőtelep csakúgy, mint a Körösi Állami Gazdaság négyezer holdas öntözőtelepe a most épülő egyes számú főcsatornára van kapcsolva, amely hétezerkilencszáz méter hosszan kanyarog majd a gyomai járásban. Ennek a csatornának az építését 1960-ban kezdték és akkor ezerhétszázhetvenhét méter készült el. A csatornát 1904-rendeltek meg a Vízügyi Igazgatóságtól, s már folyamatban van mintegy 15 millió forint értékben az öntözőtelepek kivitelezése. — Hol tartanánk már ma, ha ezelőtt 10 vagy 15 évvel kezdődött volna meg az ilyen hatalmas öntözőcsatóma-telepek készítése? — szalad ki önkéntelenül az ember száján a megállapítás. Persze ez naív dolog, hiszen hosszú előzmétözőtelepek létesítésének. Ezelőtt három évvel is gátolta még az ilyesmit a sok apró parcella. Még kisebb vízlevezető árok építésébe sem egyezett volna bele az egyénileg dolgozó parasztok jó része, nemhogy ilyen hatalmas főcsatornák húzásába. Most már megértek a feltételek erre is és az öntözéses gazdálkodás szélesedésével már most az ötéves terv idején is, de az azt követő években különösen, lényegesen több mezőgazdasági termékkel járul hozzá Békés megye hazánk lakosságának jólétéhez. Kukk Imre nyei vannak e csatornák és önHáromszáz hold gyümölcsöst telepít a füzesgyarmatí Vörös Csillag Tsz A második ötéves tervben 1965-ig háromszáz hold gyümölcsöst telepít a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A telepítési terv végrehajtásához már hozzáláttak a tavasszal, amikor 40 holdas területet ültettek be alacsony törzsű téli almával. A telepítést az ősz folyamán folytatják, amikor 160 holdas területet akarnak beültetni. A szövetkezet vezetőinek és gazdáinak az a tervük, hogy a háromszázholdas gyümölcsöst példamutató, nagyüzemi módszerrel gondozzák, sőt még a gyümölcsszedést is gépesíteni akarják;
