Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
2 1962. május 23., szerda A „vérvörös csütörtök” ötvenedik évfordulóján I forradalmi magyar munkásosztály történelmének egyik dicső napja volt 1&12. május 23-a, a „vérvörös csütörtök7’. Azok a harcosok, akik átélték azt a napot és még élnek, a roppant élmény tüzét érzik fellobbanni magukban, amidőn emlékeznek. Egy öreg vasmunkás — akkor csupán pelyhedző állú „tanonc” — Petőfi örökszép soraihoz kapcsolja emlékeit: ^Feltámadott a tenger...” E korra is érvényes, amit Ady később írt: „rohanunk a forradalomba...” Annak, aki ma tekint vissza öt évtized távolába, nem szabad elfelednie, hogy az orosz nép 1905- ös forradalmának példaképe elevenen öt az 1914 előtti magyar proletariátusban. Es ha a cári Oroszország a népek börtöne volt, a bécsi császár monarchiája nem kevésbé volt az. A dolgozók és a nemzetiségek elnyomásának dühös eszközei azonosak voltak ott is, itt is. És azonos volt a felszabadulásért vérét, életét nem kímélő forradalmi munkásosztály vezetőszerepe is az akkor még egyenlőtlen küzdelemben. flz 1912-es „vérvörös csütörtök” jelentőségét a korabeli résztvevők abban látják, hogy e napon csak kevés híja volt annak, hogy a magyar proletárforradalom szélesen kibontakozzék. Az akarat, a hit és az elszántság megvolt hozzá. Ha már akkor lett volna olyan munkáspárt, amely a forradalmat valóban akarja, akkor a „vérvörös csütörtök” aligha ér véget egyetlen napon. Ezt igen határozottan állították már és állítják a , kortársak. 1912 „vérvörös csütörtökének” történelmi jelentősége az, hogy a dolgozó magyar nép és az ország határain belül élő számos nemzetiség — a magyar munkásosztálytól és annak marxista ideológiájától, harci föllépésétől — forradalmától várta sorsa jobbrafordulását. A forradalmi erjedés már jóval előbb megkezdődött. A végtelenül mohó burzsoázia és a feudális gőggel átitatott magyar nagybirtokosság szinte személyi tulajdonáNégy országba készülnek termelési gyakorlatra az agrárfőiskolások Az utóbbi években hasznosnak bizonyult módszer szerint agrárfőiskolásaink egy része az idén is külföldre utazik a nyári szünetben kötelező termelési gyakorlatra. A nyolc agrár- felsőoktatási intézményből csaknem 200 másod- és harmadéves hallgató készül a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Bulgáriába és Lengyelországba. Háromnégy hetet töltenek a baráti országban iskolájuk testvér-intézményének vendégeként, hogy megismerkedjenek az ottani mezőgazdasági nagyüzemek munkájával. (MTI) nak tekintette a munkást és parasztot. A kizsákmányolás és a kiuzsorázás elviselhetetlen méreteket öltött. Sorozatos sztrájkok, feketelisták, kitoloncolások, toloncház és börtön jelezte a harc menetét. Elég volt már ehhez egy szikra, hogy a robbanás bekövetkezzék. Lukács László „magyar királyi” miniszterelnök — a bécsi elnyomók szolgája — olyan véderőtörvényt kényszerített az országgyűlésre, amely kétségtelenné tette, hogy az urak immár nemcsak a kenyerét, de a vérét is el akarják lopni a népnek. És Tisza István, a feudális lelkületű gróf, aki makacsul ellenezte a népjogok elismerését, újabb és újabb terrort követelt. 1 pokoli kenyérgondok és a politikai jogokért érzett olthatatlan szomjúság kivitte a tömeget az utcára. Kibomlottak a munkás szervezetek harci zászlai, és szinte az egész pesti munkásság az utcán volt. A tömeg nem hallgatott többé a fékező szóra, nem riadt vissza a vele szemben felvonuló fegyveres erőtől, elszánt volt, harcot akart, győzelmet. „Abcug Tisza Pista!” „Le a kormánnyal!” „Éljen a világot megváltó forradalom!” — ezt kiáltotta az egy testté és egy akaratává egyesült tömeg. És a sokaság egyre ömlött Újpest felől a Váci úton, Kőbányáról, Csepelről, Kispestről, Zuglóból, a budai északi és déli részekről. Bíró Lajos, a radikális polgári újságíró „egyetlen hatalmas áradatnak tűnő” tömegről beszélt, amely igen pontosan tudta, hogy mit akar. „Le a háborúval”, — harsogta az ember-tenger. „Lámpavasra a háború kupeceivel!” „Vágóhídra nem megyünk!” Azt, amit a korabeli szakszervezeti bürokrácia nem mert kimondani, azt a munkások kimondták. fl halálra rémült nagypolgárság futárai ide-oda loholtak. A népnyúzó hatalmasságok meg akarták akadályozni, hogy a tömeg elérje és birtokába vegye a Parlamentet. Kivezényelték a rendőröket. Ezeket azonban a tömeg félrelökte. Jöttek a lovasrendőrök. Villogtak a kardok. A tömeg nem hátrált. Eldördültek az első lövések. És ekkor — faltól a falig — felállt a katonaság. Idegen parancsra szuronyt szegezve törtek a népre és sortűz dörrent. Száz és száz tüntető munkást sebesítettek meg a csendőrök és hat munkás holtan maradt a kövezeten. Mindmáig rejtély, ki volt az első hősi halott. Holub Kristóf esíszolómunkás? Risztoff Gyula építőmunkás? Rosta Gyuszi, a 13 esztendős angyalföldi kis proletár? A munkásosztály fiai voltak valamennyien és kihullott vérükkel hitet tettek az egész osztály igaza mellett. Meghaltak, mert nem akartak bérrabszolgaságot, mert követelték a népjogokat és tiltakoztak a készülő világháború ellen. 1912. május 23-a történelmi neÉrdemes elolvasni! Nagyszabású bű torki állítás és vásár május 25-től — június 3-ig a Tótkomiósi Földművesszövetkezei bútorszakiizletében Nagy választék bel- és külföldi gyártmányú szoba-, konyha- és kombinált bútorokban. Egyben bemutatásra kerülnek a legkorszerűbb lakberendezési és villamossági cikkek, valamint rádiók. Szeretettel várja kedves vásárlóit a Tótkomlósi Földművesszövetkezet igazgatósága 274 vezetességű nagy nap volt. A fővárosi események átterjedtek vidékre is. Napok kellettek hozzá, hogy a i'erencjózsefi elnyomó gépezet képes legyen helyreállítani a „rendet”. Nos, a „rend” helyreállt, mert a munkásosztálynak még nem volt igazi forradalmi pártja. De öt évtized távlatából már határozottan megállapítható: ez a vérvörös csütörtök magvetés volt. Roppant nagy demonstráció született a munkásosztály igazsága és az egész dolgozó nép érdekei mellett. Sőt, több annál. Nem lehet ez másként, hiszen még az akkor — és később — eléggé óvatos Babits Mihály is így írt: „Magyarország nagy betegágyán vér és kínok között megszületett a jövő!” El nem vitatható: ettől kezdve mind több parasztember, mind több alkalmazott és más kisegzisztencia és mind több értelmiségi csatlakozott a munkásmozgalomhoz. Az új nemzedék pedig, meghajtva zászlaját a vérüket áldozó harcos elődök tettei előtt — a szocializmus, majd a kommunizmus felépítésével: befejezi a művet. A. G. A szocialista országok könyvkiadóinak tanácskozása Varsóban Varsó (MTI) A hetedik nemzetközi könyvvásárra a világ minden részéből sok könyvkiadó érkezett Varsóba. Itt vannak a szocialista országok könyvkiadásának vezetői is, akik ebből az alkalomból kedden több. napos tanácskozásra ültek össze a lengyel kulturális és művészetügyi minisztériumban. A megbeszélések tárgya az együttműködés további erősítése a könyvkiadás terén: közös kiadások, állandó információs tapasztalatcsere, stb. A tanácskozáson hazánkat dr. Köpeczi Béla, a kiadói főigazgatóság vezetője és a magyar könyvkiadó vállalatok több más felelős munkatársa képviseli. Megörökítik a reformkor első nevelőnőjének emlékét Békésen A békési Rózsa-temetőben egy elhanyagolt, fűvel benőtt sirhantra bukkantak, amelynek sírkövére ez volt felírva: „A magyar pedagógia apostola”. A békési pedagógusok kutató munkájuk eredményeként megtudták, hogy a sír Karacs Teréz hamvait takarja, aki a magyar reformkor első nevelőnője volt. A hányatott életű, az uralkodó osztály kivetettjeként dolgozó nevelőnő öreg napjait Békésen élte, és itt is halt meg 1892- ben. Egy lelkes pedagógus, Bőd Lajosné már régebb óta kutatja Karacs Teréz életét és munkásságát. A pedagógus-pártalapszervezet legutóbbi taggyűlésén ismertette a nevelönő életútját, melyben többek között elmondta, hogy Karacs Teréznek olyan nagyságok, mint Vörösmarty, Kölcsey, Garay János, Virág Benedek, Katona József, Széchenyi István voltak barátai. A kiváló nevelőnő kétezernél több leányt nevelt élete végéig, és többek között ilyen haladó szellemű gondolatokat ébresztett a szülők között: „Ép munkás gyermekeket tartoznak a szülők a társadalomnak adni, hogy azok ne váljanak annak terhére.” A pedagógusok pártalapszervezete elhatározta, hogy megörökíti Karacs Teréz emlékét, az úttörők segítségével rendbe hozzák sírját. Győzelemmel tértek vissza Agrigentoból Nagyszerűen szerepeltek a csabai Balassi népi táncegyüttes tagjai Olaszországban — , Szülők, testvérek, s a Balassiegyüttes barátai, őszinte rajongói gyűltek egybe a városi pártszervezet, a KISZ és a tanács kulturális képviselőivel együtt május 21-én este a Balassi művelődési otthon előtt, az olaszországi táncfesztiválról visszatérő együttes fogadására. A daloló fiatalokkal és kísérőikkel nyolc óra tájban érkezett Pest felől a busz. Ajtaján először egy hatalmas ezüstserleg bukkant elő, az „agrigentoi győzelem” kézzelfogható bizonyítéka. Az örömteli viszontlátás után az érkezetteket a többi jelenlévővel a művelődési otthon emeleti nagytermében Palyik György elvtárs, a városi tanács v. b. elnökhelyettese szívből üdvözölte. További sikereket kívánt nekik, s kérte mindannyiukat, hogy ne lankadjon kul. túraszeretetük; fel további dalra, táncra, de — tanulásra is. Közölte, hogy újabb nagy feladat vár rájuk, ugyanis távollétük alatt meghívás érkezett a Német Demokratikus Köztársaságból, szeretnék vendégül látni őket és gyönyörködni művészetükben. Az együttes nevében annak vezetője, Nagy Ferenc elvtárs, a megyei művelődésügyi osztály vezetője köszönte meg a lelkes fogadtatást, melyben — a Szlovák Szövetség budapesti üdvözlete után — most itthon részesültek. Elmondta, hogy odakint, Agrigentoban nem volt könnyű feladat a sikeres szereplés. Tizennégy ország lányai, fiai vettek részt a népitánc-fesztiválon. Legtöbb együttes sokkal jobb körülmények között készülhetett a versenyre, mint a Balassi és mégis sikerült a dolog. A csehszlovák együttes is olyan jól szerepelt, hogy közösen osztoztak az elsőségben. Minőségi különbség volt ugyan, ami abban fejeződött ki, hogy amíg a csehszlovák együttes Agrigento polgármesterétől kapta a serleget, addig A — 20—35 E3 kérdezi Mikor nyílik a strandfürdő Békéscsabán? A kellemes időjárás több embert csalt ki a szabadba, és a már megnyílt strandokra. Gyulán a melegebb napokon már több százan fürödtek. A békéscsabai fürödni vágyók Is kérdezgetik, vajon mikor nyílik a békéscsabai strandfürdő. Ezzel kapcsolatban Gáspár Ervint, a fürdő vezetőjét kértük meg, hogy válaszoljon. — Mikor nyílik a fürdő? — Örömmel jelenthetem — mondotta Gáspár elvtárs —, hogy megkaptuk az engedélyt a vízhasználatra, és kedden délelőtt már engedtük is a vizet a medencébe. Ez azt jelenti, hogy csütörtökön reggel 9 órakor megnyitjuk a strandot. A megyei és a városi tanács segítségével sikerült elintézni, hogy körülbelül egy hét múlva már nem termál, hanem i artézi víz lesz a medencében. Ugyanígy a zuhanyozóban és az öblítőben is. — Hogyan melegítik fel az artézi vizet, ami tudomásunk szerint csak lö fokos? — A 15 fokos artézi vizet termálvízzel melegítjük 24 fokra. A kis medencében továbbra is 38 fokos termálvíz lesz. Itt mondanám el, hogy a gőzfürdőt csak vasárnap délig üzemeltetjük. A jövő héttől kezdve a kádfürdő is csak kedden, csütörtökön és pénteken lesz nyitva reggel 9-től este 6 óráig. Ugyanezen a napon vehető igénybe a férfi és női pedikür is. A fürdővendégek kérdésére szeretném elmondani azt is, hogy a kádra és a pedikűrre a jegyeket a strand pénztáránál lehet megváltani és ugyanitt lesz a bejárat is. —tyik. a magyarok Szicília tartományi kormányzóságától. A hivatalos sorrendi felsorolásban is a balassisták szerepeltek elöl. Egyébként igen nagy rokonszenvvel, szeretettel, figyelmességgel vették körül és halmozták el az olasz vendéglátók a magyar együttest. Sokszor emlegették a két nép szabadságharcát, s Körösladány szülöttét, Tüköry Lajost, aki Garibaldi zászlaja alatt az' olasz szabadságért esett el. Elmondta Nagy elvtárs, hogy Olaszországban sokkal erősebb a baloldali mozgalom, mintsem gondolnánk. A fesztiválon részt vevő magyar, csehszlovák és bolgár együttes iránti nagy rókonszenv is ezt tükrözte. Méltatta a továbbiakban a balassisták minden fáradságot legyűrő szereplési kedvét, a zenekar tagjainak odaadását, kiknek igyekezete nélkül a táncosok aligha érhették volna el a népünk ránckultúráját hirdető nagyszerű eredményt. Külön említette Gécs Jenő művészeti vezetőt, aki az egész út alatt szinte atyai gondossággal ügyelt a balassistákra. Arról is beszélt, hogy az olasz lapok a fesztiválról írt cikkeikben, az együttes méltatásakor sohasem felejtették ki Born Miklósnak a nevét, akit nemcsak mint koreográfust ismertek él. hanem példamutató munkabírását és kiváló tánctudását is példaképül állították. Huszár Rezső Újabb nyolcszáz holddal bővül az állami gazdaságok nagyüzemi kertészete Ebben az évben újabb nyolcszáz holddal bővül az állami gazdaságok nagyüzemi kertészete. A hatvani tájon a Gödöllői Tangazdaság, Kecskemét környékén pedig a Városföldi Állami Gazdaság létesít új kertészetet, ezenkívül a meglévőket is bővítik. (MTI)
