Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
2 NÉP ÚJSÁG 1962. május 3., csütörtök A halál és a moinor m/ ..Sw.i'ni Siövetsé^e” Mint dühös oroszlán a ketrecében, úgy türelmetlenkednek az amerikai imperialistáik, mióta Kubában végérvényesen győzött a forradalom. Szüntelenül az izgatja őket, hogy lobogó lángja esetleg átcsap Latin-Amerika többi országaira is. Félelmük nem alaptalan, hiszen a jogfosztottság, a nyomor puszta létében fenyegeti a kontinens népének nagy részét. Vajon mi az oka annak, hogy a természeti kincsekben oly gazdag földrészen a szegénység az úr? Mi az oka annak, hogy a 200 millió főnyi népességből mintegy 100 milliónak a „nincs” a kenyere és „hallgass” a neve? A legfőbb ok kétségtelenül, hogy az egyes országok uralkodó körein túl az Egyesült Államok mohó imperialistái is behálózták és kiszipolyozzák Latin-Amerika gazdagságát. Latin-Amerikából szakadatlanul áramlik a pénz az Egyesült Államokba: percenként csaknem 4000, naponként 5,7 millió, évenként pedig 2 milliárd dollár. A kisemmizett munkások és parasztok közül percenként 4 ember hal éhen, vagy pusztul el olyan betegségben, amelyből ki lehetett volna gyógyítani. „Minden halálért 1000 dollár minden percben 4000 dollár! Ez az ára annak, amit imperializmusnak neveznek” — mondta Fidel Castro a legutóbbi havannai nagygyűlés csaknem 2 millió résztvevőjének. Latin Amerika népei azonban nem kívánják önmagukat feláldozni az imperializmus oltárán, hanem — élni akarnak! S hogy élhessenek, igyekeznek megszabadulni az imperializmus karmaiból. Időnként ezért tüntetnek Venezuelában a caracasi egyetem diákjai, ezért fogtak fegyvert az ottani partizánok, ezért foglalnak földet az ecuadori parasztok és sztrájkolnak Argentina szervezett munkásai. Mini ördög a tömjénfüsttől, úgy félnek az Egyesült Államok monopolistái attól, hogy a szélesedő népi megmozdulások megingatják lábuk alatt a talajt. Ennek megelőzésére fondorlatos intézkedéseket tesznek. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke egy évvel ezelőtt hirdette meg és a Punta del Este-i értekezlet' résztvevőivel hagyatta jóvá a „Szövetség a Haladásért” hangzatos elnevezésű programot. A New York Times március 12-i cikke szerint ez az Egyesült Államok külpolitikájának alapköve és fő célja, hogy „Latin-Amerika népei ne váljanak erőszakos forradalmak prédáivá.” Ez az alapelv cáfolja a szövetség nevét, mert á „Szövetség a Haladásért” lényegében haladásellenes, támadás a dolgozó tömegek alapvető érdekei ellen, összeesküvés a monopóliumok busás haszna érdekében. Hogy ez az ördögi gépezet teljesítse feladatát, az amerikai kormány dollármilliókkal „olajozza” ma még csikorgó kerekeit. Az Egyesült Államok kormánya már a program első évében összesen 1 milliárd 29 millió 576 ezer dollár folyósítására kötelezte magát. Hogy miből áll a segély? Az a kormány, amely az Egyesült Államok monopóliumainak fojtogató karjába adja magát, bőven kap fegyvert, hogy erőszakkal letörhesse az esetleges népi megmozdulásokat. A megalkuvó politikusok markába is szépen csörgedezik a pénz, s így könnyebben elaltathatják esetleg felébredő lelkiismeretük szavát. Az éhezők viszont itt-ott régi tejport és gabonát kapnak, hogy egyelőre ne vesszenek éhen, s akár életük megrövidítésének árán is képesek legyenek az imperialisták hasznát növelni. A jenki „gavalléria” tehát cseppet sem dagad az önzetlenségtől. Latin-Amerika támogatása lényegében a monopóliumok önsegélyezését jelenti, hiszen az eddig eladhatatlan gabonakészletek így jó áron vevőre találnak, s jól jár az eladó. A készpénzben! dollársegéllyel tulajdonképpen megvásárolják az alkura hajlamos politikusokat, s azok mind a jelenben, mind a jövőben hűségesen igyekeznek teljesíteni észak-amerikai uraik parancsát. A dolgozó milliók éhének csillapításával politikai éleslátásukat, osztályöntudatukat akarják tompítani, nehogy jobb utat keressenek a boldoguláshoz. S ha mégis megpróbálnák ezt, ott vannak a mindig készenlétben álló amerikai fegyverek, hogy elhallgattassák az „elégedetlenkedőket”. A „Szövetség a Haladásért” — pontosabban a reakció szövetsége a haladás ellen — a „segélyezett” országoktól további hozzájárulást kíván. Bizonyos minimális reformokat, adócsökkentést, „fájdalommentes” földreformot szorgalmaz jó néhány latin-amerikai országban. Ezel a tömegek előtt szeretné azt a látszatot kelteni, mintha az adott társadalmi körülmények között is komoly remény lenne embertelen életük megjavítására. Az eredmény? — „A tömegek nem könnyen ismerik fel ezt a célt” — panaszkodik a New York Times. S ha valamelyik kormánnyal van „baj”? Ha nem tud vagy nem akar „jenki nótára táncolni”? — Akkor Washingtonban „megnyomják a gombot” s valahol Latin Amerikában megbukik egy kormány. Kubában ezt nem tudták elérni, de Argentínában szinte az első „gombnyomásra” sikerült a terv: a reakciós jobboldali katonatisztek „útilaput kötöttek” Frond:izi elnök talpára. Miért vált kegyvesztetté? — Mert uralma alatt a radikálisabb peronista ellenzék túlságosan megerősödött, s Frondizi így akaratlanul is erősen veszélyeztette a washingtoni politikát. Az Egyesült Államok ugyanis a „Szövetség a Haladásért” program keretében Argentínát afféle kirakatállammá szerette volna formálni. Természetesen nem azért, mert az argentínai munkások és parasztok sorsát túlontúl szívén viselné az USA. Hanem azért, hogy a hatalmas kontinensen a tömegek számára oly vonzó kubai példát ezzel ellensúlyozza. A kommunisták által támogatott radikális ellenzék viszont legalábbis — bizonytalanná tette e terv keresztülvitelét. Ezért léptek fel szinte leplezetlenül a monopolisták argentin szekértolói. ' Üj abban Ecuadorban is hasonló játszma kezdődött. Arosemena elnök azonban úgy látszik időben észrevette, „merről fúj a szél” és cselekedett. Kormányát az Egyesült Államok ízlése szerint átalakította, majd megszakította a diplomáciai kapcsolatait a forradalmi Kubával. E cselszövések láttán Latín-Amerikában is egyre többen Ismerik fel a „Szövetség a Haladásért” program lényegét. Látják, hogy az amerikai monopóliumok a nemzeti burzsoázia reakciós elemeivel szövetkezének, hogy tovább rabolhassák a népeket. Felismerik, és egyre többen harcolnak e reakciós, durván népellenes szövetség ellen. Bár sikereik útjában lehetnek nehézségek, de a mai világban nincs már olyan erő, amely megakadályozhatná a népek kibontakozó felszabadító mozgalmát. Milassin Béla A Pentagon megerősíti, hogy anfcai részről nagy magasságban is szándékoznak a!omfegyverkísérleteket végezni Washington (AND) Az amerikai hadügyminisztérium hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi atomi egyverkísérlet-sorozatát ki szándékozik terjeszteni ” a világűr térségére is. A Pentagon szóvivője szarint a Csendes-Óceánon folytatandó kísérletsorozat során több száz kilométeres magasságban is felrobbantanak nukleáris robbanótesteket. A New York Times hétfői száma közölte, hogy az Egyesült Ál-I lamok még ez év júniusában vagy J júliusában hidrogénbombákat 4 szándékozik felrobbantani a John- J stan-sziget felett, 800 kilométer * magasságban. Ezek a kísérletek aí föld mágneses erőterét erősen be-* folyásolják, s ez a rádióvételi lehetőséget is nagymértékben zavarja. (MTI) Á béke és az ötéves terv jegyében ünnepeit megyénk lakossága (Folytatás az 1. oldalról) Este a városi KISZ-bizottság szervezésében nagyszabású fáklyás felvonulást rendeztek. Az esti demonstrációban sok száz fiatal vett részt. A felvonulás után májusfát állítottak a Kossuth-szo. bor mellé. Az ünnep reggelén zenés ébresztő után serényen készülődtek Orosháza dolgozói a felvonulásra. A nagyszabású felvonuláson közel 13 ezer gyári munkás, termelőszövetkezeti paraszt és vállalati dolgozó vett részt. Először voltak május elsejei felvonuláson az Orosházi Üveggyár építői is. Az ünneplők között meneteltek a nemrég Élüzem címmel kitüntetett Orosházi Gépállomás dolgozói. Megkapó látvány volt „az olajosok” monumentális felvonulása. Az egész demonstrációra jellemző volt a dolgozók békeakaratának, munkájának jelképes kifejezése. A város lakosai ezután több helyen a Ságvári-ligetben, Gyopároson egész nap szórakoztak. Békésen Békésen az ünnepség előestéjén a fiatalok fáklyás felvonulása köszöntötte a község dolgozóit, a párt és a tanács vezetőit. A nagyszabású fáklyás felvonulás után a fiatalok utcabált rendeztek. Az ünnep reggelén a helyi tűzoltózenekar ébresztette a lakosságot, majd 9 órakor megkezdődött a felvonulás. Az ünnepi menetben részt vettek a kosárüzem, a vállalatok dolgozóig a termelőszövetkezetek tagjai. A mintegy hatezer fős felvonulást ötezer ember nézte végig. Az ünnepség befejező aktusa volt Búzás Gábor elvtársnak, a községi tanács elnökének beszéde. Üdvözölte a község lakosait, az üzemek, a termelőszövetkezetek dolgozóit. Délután a község több helyén a termelőszövetkezetek és a vállalatok ünnepségei zajlottak le. Szarvason Április 30-án, az ünnepi díszbe öltözött főutcán, a KISZ szervezésében ezerötszáz diák és KISZ- fiatal vonult fel fáklyával, lampionokkal, vidám nótaszóval. Május PINTER - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak Kisregény Folytatódik a spanyol bányászok sztrájkja London (TASZSZ) Két hét óta sztrájkol hatvanezer spanyol bányász és gépipari munkás. A sztrájkolok hangsúlyozzák, hogy nem veszik fel a munkát addig, amíg nem bocsátják szabadon 50 letartóztatott társukat. A Daily Worker értesülései szerint a sztrájk körzetébe csapatokat és újabb rendőregységeket irányítottak. A New York Times madridi tudósítója írja, hogy az említett ötven munkást kommunista propaganda terjesztésének vádjával tartóztatták le. (MTI) (6.) Hogy ki ez a Forral tulajdonképpen, arról Marinak sejtelme sem volt. Pedig érdekes dolgokat tudhatott volna meg róla, ha csak egyetlenegyszer is jobban odafigyel Magda és Forrai sugdolódzására. Magda ugyanis tudta, hogy Forrai „nagy alakja” a fővárosi alvilágnak: „mackós” a lelkemadta ... Egyszer már ült is kaszszafúrási kísérletért... Tizenhét éves korában szabadult a javítónevelőbői, s nyomban felszippantotta egy bűnöző társaság. Másfél éve „önnállósította” magát, s Csuti Balázsékkal komázott. De Mari minderről nem tudott semmit. A társaság most már mindenhová együtt járt. Moziba, strandra, esti szórakozóhelyekre. Mari rábeszélte Lajos bácsit és Klári nénit, hogy engedjék el őt, nagylány s tud ő vigyázni magára. Eleinte tiltakoztak az öregek, de mivel látták, hogy úgysem tehetnek a lány ellenére semmit, i hagyták... Már beköszöntött az ősz, amikor egyik nap Forraiék összeültek Magda lakásán. Ott volt Mari is. Kiküldték a konyhába, hogy csináljon feketét. A lány örömmel vállalta a házias kötelességet, szeretett főzőcskézni. A többiek ezalatt izgatottan suttogtak a szobában. — Ha megcsináljuk, hónapokig nem lesz gondunk pénzre — mondta Forral. — Különben is, unom már ezt a sóherságot. — Bár az se lenne egy rossz ötlet, ha futtatnánk a két nőt... — nevetett fel Klement. — Majd bolond vagyok nektek hozni a pénzt — válaszolta Magda. Az ötlet Forraitól származott. Délelőtt, amikor felment a gyári pénztárba, hogy felvegye a prémiumát, látta, amint a dolgozók fizetéseit tasakokba rakják. Lehetett ott vagy háromszázezer foelsején pedig az ünnepi felvonuláson ugyancsak példát mutattak a kiszesek, akiknek többsége egyenruhában éltette május elsejét. Az út két oldalán a kis óvodások zászlókkal és virágokkal álltak sorfalat és így köszöntötték az ünneplőket. Szarvason május elsején több mint ötezren vonultak fél és ugyanannyian nézték végig a tüntetést. Külön vonult fel a 42 tagú egyenruhás tpzoltózenekar és a fennállásának százéves évfordulóját ünneplő Erkel-kórus. Sarkadon Sarkadon május elsején mintegy 7500 ember vett részt a felvonuláson. A menet élén a földművesszövetkezet fúvószenekara, majd az elnökség volt. A felvonulás érdekessége, hogy igen nagyszámú motorkerékpáros is részt vett. Szépek voltak az általános iskolai úttörők, akik a tanácstól dicsérő oklevelet is kaptak a rendezett és színpompás felvonulásukért. Szép volt a kendergyár, a gépállomás, a Lenin Tsz, a Vörös Csillag Tsz és a Haladás Tsz részvétele is. A termelőszövetkezetek igen nagy létszámmal jelentek meg a felvonuláson. Gyomén Gyomén is nagyszabású ünnepséget tartottak május elsején. A felvonuláson mintegy 2800-an vettek részt, és ötezren a sportpályán rendezett ünnepségeken. A felvonulók között különösen szép volt a sportolók csoportja, akik igen fegyelmezetten és rendezetten meneteltek. Példát mutattak a nyomda, a sütőipar, a tanács dolgozói is, valamint a 8 ezer holdas Győzelem Termelőszövetkezet tagsága, akiknek családtagjaik is részt vettek a felvonuláson. Nagyszabású kultúr- és sportműsor volt Mezőkovácsházán is, s a felvonuláson mintegy 2500-an vettek részt. Szép volt a Baromfikeltető Állomás dolgozóinak felvonulása és a két termelőszövetkezet tagjainak menete. Varga Tibor Boda Zoltán Kiss Máté Kasnyik Judit rint. A kész tasakokat betették a páncélszekrénybe. Forrainnk egy pillanat alatt átvillant az agyán, hogy ezt a pénzt meg lehetne szerezni. Holnap lesz fizetés, tehát a pénz éjszaka itt marad. A pénztárhelyiségbe könnyen be tudnak jönni, mert azt ő már máskor is látta, hogy az ajtót csak egyszerű kulccsal zárják be. A páncélszekrényt kell felnyitni. Elmondja majd a többieknek... Mindenkit lázba hozott a „tipp”. Még Magdát is. Ö mindenben benne volt, ami pénzzel kecsegtetett. Csak Csuti Balázs akadékoskodott. Elsősorban azért; mert félt, s ez felkeltette benne az erkölcsi tiltakozást. De a többieknek nem ezzel érvelt, hanem azzal, hogy nem tudják kellően előkészíteni a dolgot. — A fúrón kívül még sok minden kell oda... — mondta Csuti. — Csak nem vagy • gyáva? — csattant fel Forrai. S ennyi elég volt Csutinak, hogy meghátráljon. Hallatlan hiú volt, s 'nem tudott borzasztóbbat elképzelni, mint hogy valaki azt mondja rá: gyáva. Megadta magát. — Egyébként hegesztőpisztollyal kellene — váltott hangot, hogy megmutassa bátorságát. — És hogy a fenébe tudjuk be-
