Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

2 N ÉP ÚJ SAG 1962. április 28., szombat Erősödött a nem jellemző a közösségi szemlélet, fiatalságra a mának élés — fokozódik a munka szeretete ** _ Ülést tartott a KISZ Békés megyei bizottsága — A KISZ Békés megyei bizott­sága április 27-én, pénteken dél­előtt megtartott rendes ülésén megtárgyalta, hogyan érvényesül a KISZ Központi Bizottság neve­lési irányelve az ifjúság körében. A megyei bizottság a háromévi gyakorlati munka tapasztalata alapján többek között megállapí­totta, hogy a KISZ Központi Bi­zottság 1959-ben elfogadott neve­lési irányelvei helyesen jelölték meg az ifjúsági szövetség nevelési feladatát. Eszerint a KISZ egész tevékenységének célja: fejlett po­litikai öntudattal, kommunista vi_ lágnézettel és erkölcsi tulajdon­sággal rendelkező ifjúságot nevel­ni, amely sokoldalúan képzett és felkészült aira, hogy munkájával, társadalmi aktivitásával győze­lemre vigye a munkásosztály for­radalmi célkitűzését, a szocialista társadalom felépítéséit. A tanításról E nevelési célok megvalósításá­ért három év alatt a KlSZ-szer­­vezetek sokat tettek— állapítot­ták meg a tanácskozáson. Okta­tási évenként közel tizennyolcezer fiatal tanult a KISZ- és pártokta­táson, ismerkedtek á párt ideoló­giájával, a marxizmusai—leniniz­­mussal. A plenum bírálta azokat az alapszervezeteket, ahol nem hasz­nálták ki eléggé az oktatás lehe­tőségeit. A szarvasi járási tanács­nál — mint említették — a KISZ- ala »szervezetben húszán jelent­keztek oktatásra, de csak hárman­­négyen jártak él. Gyenge volt a KISZ-oktatás a termelőszövetkezetekben. A kö­vetkező években erre a területre nagyobb gondot szükséges fordí­tani — hangsúlyozták. Hasonlóan további feladatokat jelölt meg a KISZ megyei bizott­sága a fiatalok internacionalista nevelésében, az aktív hazaszeretet erősítésében. A nemzetközi kap­csolatok szélesítésére hívta fel a figyelmet. A fiatalok folytassák és bővítsék a külföldi levelezéseiket, ragadjanak meg minden lehetősé­get a személyes kapcsolatokra, külföldi utazásokra és törekedje­nek e kapcsolatok szocialista tar­talmának megteremtésére. A honvédelmi nevelésről szólva a plénum többek között azt taná­csolja az alapszervezeteknek, hogy ahol csak mód van rá, gyűlésre vagy egyéb rendezvényeikre hív­ják meg a katonai szolgálatot tel­jesítő tagjaikat és gyakrabban kérjenek fel katonatiszteket elő­adást tartani, beszélgetni. Közösségi éleire fogékony az ifjúság Erősödött a közösségi életszem­lélet — hangsúlyozták a gyűlésen. Az elmúlt évben ledolgozott négy­százötvenezer társadalmi munka­óra, a közterületekre elültetett fák milliód, a fiatalok által készített járdák kilométerei, a mezőgazda­ságban pluszként megtermelt 19 millió forint értékű áru, az Oros­házi Üveggyár építése felett vál­lalt védnökség és még sok más természetű közös munka, mind azt bizonyítja, hogy a megyénkben a fiatalok hajlandók önként áldo­zatokat hozni a közösségért, nem érdektelenek a közügyek iránt. Mint minden új iránt, így a kö­zösségi életszemlélet iránt is az ifjúság rendkívül fogékony. Nem jellemző az ifjúságra a mának élés — Az ifjúmunkások körében számtalan jel bizonyítja, hogy nem jellemző a mának élés hangu­lata — állapította meg a továb­biakban a végrehajtó bizottság beszámolója, -r A fiatalok becsü­letesen dolgoznak, teljesítik a ter­veket, továbbképezik magukat, so­kan tanulnak esti, levelező tagoza­tokon is. Újítanak, növelik a mun­ka termelékenységét. Csak Békés­csabán egymillió forint értékű megtakarítást ere&ményezett a fiatalok által benyújtott újítás. Hasonló a helyzet a parasztfiata­lok körében is. Egyre többen tér­nek vissza a tsz-ekbe, dolgoznak, takarékoskodnak. Bútorra, motor­ra, külfödi utazásra gyűjtik a pénzt, nagyszerű terveik vannak, bíznak a jövőjükben. Erősíteni szükséges azonban azt a tudatot, hogy a jövő a békétől függ és a béke pedig a népek erőin, a mi népünk harcán is múlik — figyel­meztette a plénum az alapszerve­zeteket. Növelni a fiatalok szakmai képzettségét A bizottság a feladatok között említette, hogy az alapszerveze­tekben még többet szükséges tö­rődni az emberi munka, az alko­tás szépségének tudatosításával. Jelent és jövőt építeni, magasabb életszínvonalat biztosítani csak termékenyebb és mind jobb mi­nőségű munkával lehet, s ehhez pedig az kell, hogy a fiatalok nö­veljék szakmai tudásukat, az álta­lános műveltségüket. Az alapszervezeteknek többek között feladatául adták, hogy az üzemek és termelőszövetkezetek kiszesei keressék és teremtsék meg a szorosabb kapcsolatokat a diá­kokkal, ne alakuljon ki sehol olyan helyzet, mint a Békéscsabai Pamutszövőben, ahol meg sem próbáltak közeledni a munkásfia­talok a diákokhoz, és viszont a diákok sem érdeklődtek ottlétük idején. Az általános műveltség és a szakképzés terén sok még a tenni­való — mondották. — Szakköny­vek és a szépirodalom nem minde­nütt forog közkézen. A KISZ me­gyei bizottsága javasolja a szer­vezeteknek, hogy képzőművészeti kiállításokat, tárlatokat — ha ki­sebb méretekben is —, de több­ször szervezzenek a falusi kul­­túrotthonokban. A bizottság ülésén ezután az „Ifjúság a szocializmusért’’-moz­­galom eredményeivel és a további feladatokkal, valamint a sport­­mozgalom kéidéseivel foglalkoz­tak. Az első napirendi pont után a mezőgazdasági munkák helyzeté­ről tájékozódtak a pártbizottság tagjai. B. Z. Amire a statisztika figyelmeztet A megyében a múlt hetekben rendezték meg a szakszervezeti küldött-értekezleteket. Ezeken a tanácskozásokon sok hasznos tanulságot összegezhettek a résztvevők, ugyanakkor alig volt olyan, amelyen ne esett vol­na több-kevesebb szó a mun­kásvédelemről, a balesetek ala­kulásáról. A Helyiipari és Városgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a küldöttek­nek statisztikai beszámolót is rendelkezésére bocsátott. Ebben elemezte az elmúlt két év mun­káját. A számok arról tanúskod­nak, hogy a szakszervezet jól töltötte be hivatását. Van azon­ban a statisztikai beszámolóban egy olyan pont, melynél érde­mes és szükséges is egy kicsit elidőzni. Ez pedig az „üzemi bal­esetek” rovata. Első pillantásra is látható, hogy a balesetek ala­kulásában felfelé ível a grafi­kon. Ez pedig egyáltalán nem megnyugtató. 1939-ben például balesetek miatt 2107, 1960-ban 2739, tavaly pedig 2894 munka­nap esett ki a termelésből. Vajon, még abban az esetben is, ha évenként bővül a termelés, indokolt-e a balesetek ilyen ará­nyú növekedése? Nem indokolt, hiszen vannak olyan jól bevált módszerek, amelyeknek érvé­nyesítésével elejét lehet venni a grafikon emelkedésének. Ebhez azonban elsősorban az szüksé­ges, hogy valóban ne csak jelszó legyen „a legfőbb érték az em­ber” mondás. A határozati ja­vaslat, amelyet a küldött-érte­kezlet elfogadott, igen helyesen állapítja meg: Az eddiginél kö­vetkezetesebben követeljék meg az üzemekben és vállalatoknál a munkásvédelmi oktatások szervezését és az óvórendszabá­lyok- betartását. A szakszervezeti szervek érjék el, hogy a vállala­tok gazdasági vezetői személye­sen részt vegyenek a havi biz­tonsági szemléken és hathatós intézkedéseket tegyenek a bal­eseti veszélyforrások megszün­tetésére. Mennyire szükséges ebben előrejutni, az a három év bal­eseti statisztikájából ékesen ki­tűnik. Ez alól csak egyetlen ki­vétel van. A Békéscsabai Szőr­me- és Kézműipari Vállalatnál például tavaly és tavalyelőtt egyetlen baleset nem volt. Ha a többi vállalatnál is arra töre­kednek, hogy a lehetőségekhez képest minél kevesebb legyen a baleset, akkor lesz foganatja an­nak a figyelmeztetésnek, amely a szakszervezet IV. küldött-köz­gyűlésén elhangzott. P. P. Május elsejére készülnek Füzesgyarmat lakói (Tudósítónktól) Füzesgyarmaton már hetekkel ezelőtt elkészült május 1 megün­neplésének programja. A község­ben öt helyen állítanak fel dísz­kaput, amelyek alatt vonulnak Fáklyás felvonulás, tábortűz Szeghalmon (Tudósítónktól) Április 30-án, délután sportmű­sorral kezdődnek a május 1 tisz­teletére rendezett ünnepségek Szeghalmon. Este a KISZ-fiatalok és a gimnáziumi tanulók fáklyás felvonulást, majd műsoros tábor­tüzet rendeznek. Május elsején reggel 6 órakor zenés ébresztő lesz, és a kiszesek autón járják végig a községet, s egy-egy utca lakóit dallal köszöntik. Az ünnepi felvonulás után egésznapos kul­túr- és sportműsor szórakoztatja a közönséget. A földművesszövet­kezet pedig ételtől és italról gon­doskodik. Este a fiatalok a Május 1 utcában utcabált rendeznek. Fodor József Egészségügyi Szakiskola felvételt hirdet laboratóriumi asszisztensi és közegészségügyi-járványügyi ellenőri tanfolyamokra, középiskolai érettségivel rendelkezők részére. Jelentkezési korhatár: 18—32 év. A képzés időtartama mindkét tanfolya­mon 2 év. A felvételi kérelemhez csatolandó: érettségi bizo­nyítvány, önéletrajz, születési anyakönyvi kivonat, orvosi (alkalmassági) bizonyítvány, vagyoni bizonyítvány, valamint az iskola, illetve munkahely ajánlása. A felvételi kérelmeket a laboratóriumi asszisztensképző szakra 1962. június 30-ig, a közegészségügyi-járványügyi el­lenőrképző szakra 1962. július 31-ig kell beküldeni a szakis­kola igazgatóságához (Budapest III. kerület, San-Marcó u. 48—50). A laboratóriumi asszisztensképző szakon az általános gim­náziumok fizika, kémia és biológia anyagából (az utóbbiból az általános biológia és az embertani rész) kell felvételi vizsgát tenni. A közegészségügyi-járványügyi ellemőr­­képző szakon fizika kivételével azonos a felvételi vizsga anyaga. A felvételi vizsgák 1962. július 15 és augusztus 15 között lesznek. A tanfolyamok kezdete: 1962. szeptember 15. Az iskola korlátozott számban biztosít kollégiumi ellátást. A tanfolyamok elvégzése után másfél év szakmai gyakorlat (illetménnyel) kötelező. 2834 PINTÉR - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak fel a község lakói. Május elsején reggel zenés ébresztő köszönti a község lakosságát, majd megkez­dődik a felvonulás, melynek ér­dekessége, hogy az Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai külön­­külön brigádomként vonulnak fel. A KISZ-fiatalok pedig feldíszített kerékpárokkal vesznek részt a fel­vonuláson. Délután különböző sportünnepélyek lesznek, este pe­dig a művelődési otthonban reg­gelig tartó tánc. Május elsején avatják a 70 000 forintos költséggel felújított tűz­oltószertárat is. Az ünnepség után pedig a szertár építői: a Vésztői Vegyesipari Ktsz építőbrigádja, a tűzoltók és a község vezetői kö­zös ebéden vesznek részt. Kisregény (5.) Forrai Benő a szomszéd üzem­részben dolgozott Klement Gá­borral, Csuti Balázzsal és Markos Edével. Huszonkét—huszonhárom évesek voltak mind a négyen, be­tanított munkások. A négy fiú folyton együtt járt. Gyakran du­hajkodtak, csavarogtak, s a mun­kahelyükön is alig bírtak velük. Hiába volt a szép szó, a feddés, a fegyelmi büntetés, semmi sem ha­tott rájuk. Az igaz, hogy a mun­kában — főleg virtusból — nem maradtak le a többiektől, de ki­bírhatatlan volt a magatartásuk. Nyolc hónapja dolgoztak itt, s ki tudja, hányadik munkahelyük volt ez! Ha valamelyiket kidobták a munkahelyéről, mert nem bírtak véle a főnökök, a többiek is ott­hagyták a gyárat és együtt helyez­kedtek el másutt. Szövetséget kö­töttek „életre-halálra” ezek a zül­lött fiatalemberek. Az igazgató már többször úgy határozott, hogy kiteszi a szűrüket, de mindig akadt pártfogójuk: „Ha innen kikerül­nek, másutt is ugyanígy fognak viselkedni. Dolgozniok kell, s mi legalább ismerjük és szemmel tudjuk tartani őket...” Sajnos azonban, ezek az elővigyázatos szavak csak szavak maradtak .. Forraiékra tulajdonképpen nem ügyelt senki. A KISZ-vezetőség is csak óvta tőlük a többieket — pe­dig, ha egy kissé jobban utána né­zett volna e fiatalurak múltjá­nak ... — Vegyük fel KISZ-tagnak .. — javasolta Fellegi, amikor a vita végéhez közeledtek. A többieknek is feltűnt, hogy Feri milyen he­vesen szónokol a lány mellett. Ki­nevették. — Csak nem tetszik a kislány? — kérdezte Kovács Irén, a veze­tőség egyik tagja. — Nekem kü­lönben az a véleményem, hogy várjunk a tagfelvételével. Előbb bizonyítsa be, hogy alkalmas KISZ-tagnak. És kérje ő a felvé­telét, ne mi szólítsuk fel erre. Jó­formán még azt sem tudjuk, ki fia-borja ... Lehet, hogy nem is kommunista, és olyan nézetei van­nak, amelyek nem veilók egy KISZ-taghoz... — Az apja tsz-tag ... — Na és? — kardoskodott Ko­vács Irén. — Tegyük el máskorra ezt a dolgot. — Akkor legalább jelöljünk ki valakit^ aki foglalkozni fog ve­le... — Ebben már megállapodtunk, hogy mindannyian ... Különben is, van most éppen elég munkánk, csak azt győzzük ellátni... Vagy talán neked nincs elég munkád, Feri? — Hát van — hátrált meg szé­gyenlősen Fellegi Feri. Félt, hogy nemcsak viccesen, hanem komo­lyan rájönnek a többiek: neki va­lóban tetszik a lány. Már pedig ezt nem akarta. Egyébként is fél­szeg fiú volt, s ha hivatalos KISZ- megbizatással kellett volna Beke Marihoz közelednie, akkor ment volna a dolog! De így, csak oda­állni és randevúra hívni a lányt — erre nem volt mersze. Mari nem is sejtette, hogy az ő neve szóba került a KlSZ-vezető­­ség ülésén. A fiatalok továbbra is ugyanúgy viselkedtek vele szem­ben, mint eddig. Egyik néha vic­cesen kigúnyolta tájszólását, a másik viszont megvédte. Szívélye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom