Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

1962. április 28., szombat MÉPÚJSÁG 3 Kiragadott számok Békésszentandrás ötéves tervéből I felszabadulás óta nagyon sokat változott Békésszentandrás határa is. Azelőtt soványak voltak a földek, csak alamizsnát adtak a művelőiknek, s ezért sokan in­kább a kubikostalicskát válasz­tották, s járták az országot. Most már hatalmas vízvezető­­csatomák szelik keresztül-kasul a határt, mind bőségesebb termést, mind. boldogabb jövőt ígérve Szentandrás lakosságának. S a szentandrásiak akarják is, hogy mind nagyobb legyen a bőség és a jólét. A tervben többek között az sze­repel, hogy kenyérgabonát a szán­tóföld 30 százalékán termelnek a második ötéves tervben, hazai és külföldi fajtát, fele-fele arány­ban, s az 1960. évi 8,6 q kh-kénti termésátlagot 1965-re 14 mázsára növelik. Jelentősen, 13 mázsáról 23 mázsára növelik a kukorica, s 10,6 mázsáról 16 mázsára az őszi árpa holdanként! termésátlagát. A terméshozamok növelésére meg­van minden lehetőség, s így meg­van arra is, hogy 100 holdanként a jelenleg 14 szarvasmarha he­lyett 17, ezenbelül 7 tehén helyett 8,7, sertésből a jelenlegi 60-ból 80 jusson, és így tovább. Az alaposan elkészített terv természetesen nemcsak azt rögzí­ti, hogy miből mennyit akarnak elérni, hanem azt is felsorolja szakszerűen: hogyan lehet kihasz­nálni a lehetőségeket a termés­­eredmények és az állatállomány növelésének biztosítására. Töb­bek között azt, hogy a szántóterü-Cukrászda épül Kötegyánban A kötegyáni földművesszövetke­zet a központi italbolt egyik helyi­ségében átalakítással, 174 ezer fo­rint költséggel cukrászdáit létesít A cukrászda berendezése mintegy 50 ezer forintba kerül. Amint a cukrászda elkészül, az italboltot falatozó-büfévé alakítják át. sek voltak vele, s néha még egy­­egy csípősebb tréfát is megenged­tek maguknak... Fellegi azért gyakran ott mászkált Mari körül. Lajos bácsi elengedte a lányt a szombati mulatságra. De Marinak most már esze ágában sem volt, hogy az üzembe menjen. Magdá­val tartott. Legszebb ruháját vette fél, még a fodrászhoz is elment, és szombaton este pontosan tíz órakor Magda társaságában meg­jelent a Budapest-bárban. A pla­kátok szerint éppen ezen az estén mutatják be az új műsort. Az egyik kis kerek asztalka mellett, közvetlenül a táncparkett szélén helyet foglaltak. Magda rendelt: konyakot. Marinak rettenetesen tetszett a környezet. A bordó plüss huzatoktól a terem fekete­vörös félhomályt kapott, s ez szin­te elmosta az arcokat. De amikor Forrai Benő és három társa belé­pett a terembe, Magda mégis azon­nal felismerte őket. — Nézd csak... Tudod, kik ezek? — lökte oldalba Marit. — Láttam már őket az ebédlő­ben ... — Hívjuk ide... Legalább jó társaságunk lesz... — javasolta Magda, s máris integetni kezdetit a fiúknak. Forrai .először úgy tett, mintha let 18—20 százalékát szervestrá­gyázzák, ezen túl alkalmazzák a zöldtrágyázást is a szántóterület mintegy 3—4 százalékán. Termé­szetesen számolnak a növekvő műtrágya-adaggal, a mind jobb gépesítettséggel. Ezentúl pedig a tervidőszak végéig mintegy ezer holdat javítanak meg kémiailag és digózással. A talajerő-utánpótlás különböző módjait azért is veszik mind nagyobb mértékben igénybe, mert például a kukoricatermő-te­­rületnek legalább 60 százalékát akarják öntözni, s holdanként 23 mázsa szemes termést betakarí­tani. A Hármas-Körös és a holt­ágai adta lehetőségeket nemcsak az öntözésre, hanem a víziszár­nyas nevelésére is alaposan ki akarják használni az ötéves terv­ben. Többek között 1965 végére a törzskacsa, és a törzsliba-állo­­mányt 5—5 ezer darabra növelik, szaporulatából pedig a tervidő­szak végére 50 ezer pecsenyeka­csát és 30 ezer libát nevelnek és értékesítenek. A terv szerint min­den száz hold földön a jelenlegi 220 helyett 350 törzsbaromfit tar­tanak, s 30 százalékkal növelik a vágóbaromfi-nevelést, 35 százalék­kal a tojástermelést. A jelenlegi 600-ről 2000-re emelik a törzs­­pulyka-állományt, s ezektől 1965 végére 20 ezer árupulykát akarnak értékesíteni. , A hatalmas ba­romfinevelési program megvalósí­tásához egy külön víziszámyas­­keltető-telep felállítását is tervbe vették a szentandrásiak. Hogy a növekvő számú sertés-, szarvas­­marha. és baromfiállományon túl még több húst tudjanak adni, tervbe vették azt is, hogy a Kö­rös holt-ágát haltenyésztésre és nevelésre használják fél a szarva­si halkísérleti gazdaság példájára és segítségével. Csak néhány számot ragad­tunk ki a tíz sűrűn gépéit oldal terjedelmű ötéves tervből. A szentandrási termelőszövetkezeti gazdák reálisnak tartják ezt a ter­vet, s ezért minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy nagyszerű számai 1965-ben kézzel fogható, mázsával lemérhető gabonává és állati termekké váljanak. Háromszázötren asszony és fiatal dolgozik —ledgyesegyházi Béke Tsz-ben a sut A medgyesegyházi Béke Terme­lőszövetkezetet évek óta megyénk legjobbjai között emlegetik. Az elmúlt évben például a nagy szá­razság ellenére 42,60 forintot ért náluk egy munkaegység. Ez évben bevezették a készpénzfizetést, s így havonta több százezer forintot osztanak szét a tagok között. Amikor náluk jártunk, serény munkában találtuk az egész tagsá­got: a szövetkezet központjában több mint százan fejtették a földi­­mogyoró vetőmagját. Kinn a határban is sokan dol­goznak. Sarabolnak, ültetik a pa­lántát. A Béke Tsz ugyanis 110 holdon szántóföldi kertészkedés­re rendezkedett be. Csupán szen­tesi paprikából hatvan holdat ül­ném venné észre Koltai Magda in­tegetését, semmi kedve sem volt ezzel a magát folyton felkínáló elvált asszonnyal egy asztalhoz ül­ni. Ö csinosabb nőkkel akart ma éjjel szórakozni. De amikor észre­vette a Magda mellett ülő Marit, intett a többieknek és feltűnően, hangoskodva átvonultak a termen, a két nő asztalához. Bemutatkoz­tak, székeket hoztak és leteleped­tek. Forrai úgy ült a helyén, mint egy hadvezér. Szinte a szeméveli irányította a többieket. Modem I fazonú ruhát viselt, finom anyag- 'májusi morzsolt kukorica bői, s a zakója alatt mellényt hor- * dott. Szétgombolta a kabátját, és | Az újkígyós! Aranykalász Terme­két hüvelykujját mellényébe dug-Ylőszövetkezetben már csak a kuko­tetnek. Tavaly 150 mázsát adott holdanként s Erfurtban, a nemzet­közi kiállításon aranyérmet nyer­tek vele. — Nálunk a növényápolás zöme az asszonyokra vár — közli elis­meréssel az elnök. — Kétszáz­­negyvenen járnak ki rendszeresen dolgozni. Sokat köszönhetünk ne­kik. A legaprólékosabb munkát mindig magukra vállalják. A fia­talokra sincs panaszunk, legalább százan, száztízen segítenek ne­künk. ' Az építőbrigádra sincs panasz: befejezés előtt áll a modem ser­téstelep építése, ahol 300 férőhe­lyes sertéshizlalda és 120 férőhe­lyes fiaztató kerül átadásra. Épül ezenkívül növendókmarha-istálló és egyéb. Ez évben csupán saját erőből másfél millió forintot szán­nak építkezésre. A medgyesegyházi béke Tsz va­lamennyi tagja a saját munkate­rületén szorgalma és tudása legja­vát adja azért, hogy év végén is­mét megyénk legjobbjai között szerepeljenek, s jó eredménnyel zárják az évet. —Ary— Próbaúton A CÉL: holdanként 24 mázsa ta. Ujjaival a mellén dobolt, s me­rőn figyelte Marit. Meg volt győ­ződve arról, hogy ő máris megtet­szett a szép lánynak, s Mari nem tud szabadulni a varázsa alól. Forrai öntelt volt és beképzelt, számára nem létezett elérhetetlen nő, s mint mondta, Lollobrigidát kivéve gyakorlatilag minden nőt meg tud szerezni... Mari szé­gyenlősen lesütötte a szemét, s hallgatta a fiúk hülyéskedéseit. Csuti Balázs azzal szórakozott, hogy folyton Klement poharába dugta az ujját, kirántotta és le­nyúlta az italt. (Folytatjuk) ,rica vetése van hátra. A tsz 21 erőgépének egy része két műszak­iban dogozik: éjjel kultivátoroznak és fogasolnak, nappal pedig a ku­koricát vetik. Terv szerint a szövet­kezet 1500 hold közös és 1400 hold háztáji kukoricát vet el úgy, hogy holdanként 16 —18 ezer tőállomány legyen. A tavalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a sűrűn hagyott kukorica jóval több termést, hol­danként 24,5 mázsa május! mór zsoltat termett. Éppen ezért most 15 kiló magot vetnek holdanként a tavalyi 12—13 kiló helyett. A ter­melőszövetkezet gazdái azt a célt tűzték maguk elé, hogy az Idén holdanként legalább 24 mázsa má­­íjusi morzsolt termést takarítanak Ibe. Április 21, kora délelőtt. Békés­csabán az Alföldi Kisvasút állomá­sára színpompás szerelvény gör­dül be. Az emberek meg-megállnak, megcsodálják a vonatot, melynek oldalán a következő felirat dísze­leg: Dunaújvárosi Üttörővasút. A betűk körülölelik az úttörőjelvényt, amelyet ügyes kezek festettek a kocsikra. Jó néhány héttel ezelőtt bizony tnég az Alföldi Kisvasút békéscsa­bai fűtőházának dolgozói sem hit­ték, hogy sikerül a szerelvényt időre elkészíteni. Terven felüli munka volt. A Dunaújvárosi Ta­nács kérésére vállalták, hogy ezzel zik a fűtőházban, s talán ez voft az utolsó munka, amelyen dolgo­zott. Büszkén mondta az úttörő­vasút szerelvényéről: — Boldög vagyak, hogy én is hozzájárulhattam ahhoz, hogy a dunaújvárosi gyerekeknek ilyen örömet szerezzenek. A múlt rend­szerben bizony nem volt lehetőség, hogy ilyen vonatot csináljunk. A szerelvény jól vizsgázott az úton. A zöldibe borult határban nemsokára ott voltunk az első meg­állóhelyen: Szabadikígyóson. Az el­lenőrzés után indultunk tovább, rö­videsen Oj kígyós állomására futott be a vonat, amelynek itt is jócskán Néhány pillanat és elindtd a próbaútra a szerelvény. még kedvesebbé tegyék a város úttörőinek a munkásmozgalom nagy ünnepét, május elsejét. Március 29-én láttak hozzá a vonat készíté­séhez. A munkások már a kezdet ■kezdetén vállalást tettek, hogy má­jus elseje helyett legalább április 25-ne elkészítik az öt kocsit és a motort. Régi kocsikat varázsoltak újjá, magküzdöttek minden nehéz­séggel, mert a Dunaújvárosi Üttörő­vasút szerelvénye valamennyiük szívügye lett. A fűtőház műhelyének dolgozói: a lakatosok, asztalosok, fényezők állták a szavukat. Sőt nemhogy öt nappal, hanem tízzel csökkentették a határidőt. A szerelvény ugyanis április 20-ra teljesen elkészült. A számítások szerint mintegy ötszáz munkaórát takarítottak meg, ter­mészetesen ez nem ment a munka minőségének rovására. Dehogyis ment, hiszen amint mondani szok­ták: a szívüket-lelküket beleadták a munkába. A munkások szinte ma­guk előtt látták a dunaújvárosi pajtásokat, akik május elsején biír­akadt csodáló ja. Válent András, at állomás forgalmi szolgálattevője is ezekkel a szavaikkal fogadta a sze­relvényt: — Bizony, én is elámultem, ami­kor megláttam. De nemcsak 5, hanem végig a próbaúton minden olyan utas, aki ezen az útszakaszon utazik. Való­ban, ilyen szerelvényt nem láttak még ezen a környéken, Csabasza­­bad'iban Süli Gyurka és Csongrádi Illés negyedik osztályos tanulók, a kis alkalmi meósok frissen felléptek az egyik kocsiba. Az „el­lenőrzésről” a következőket mond*­­ták; — Nagyon szép! Mi is elfogad­nánk egy ilyen vonatot. Ennek pedig hinni kell, hiszen ha nem is nekik, de hozzájuk ha­sonló dunaújvárosi pajtásoknak ké­szült a vonat. S ha ezeknek a Bé­kés megyei fiúknak elnyerte tet­szését a szerelvény, akkor bizonyá­ra Dunaújvároson sem vall szé­gyent. Az utolsó állomás Csanádapáca Such András, Dénesi György és Petri Károly az indítást várják. tokukba veszik a vonatot, és élve­zik rajta az utazás örömeit. Ezen a napon a fűtőházból aki csak tehette, ott volt a szerelvény próhaútjánál. A játékos napsugarak megcsillantak a vajszínű és vörös­re, a vajszínű és zöldre festett ko­csikon. Rövidesen elérkezett az in­dulás ideje. Az üttörővasút szerel­vénye kigördült az állomásról. Most felnőtteket vitt, a vonat ké­szítőit. A kocsikban ott ült Méhes Lajos, az Alföldi Kisvasút fűtőhá­zának főnöke, Such András műve­zető, Orvos Mátyás és Dénesi György műszaki reszortos, Petii Károly csoportvezető, és még né­­hányan, akik részesei voltak a nem mindennapos szerelvény készítésé nek. Egymás munkáját dicsérték, hiszen közösen voltak képesek ele­get tenni a Dunaújvárosi Tanács kérésének. Petri Károly bácsi, a legidősebb közülük nyugdíjba ké­szül. Harminckét esztendeje dolgo­vott. Innen félórás várakozás után folytattuk utunkat vissza Békéscsa­bára. A vonat kiállta a próbát. A mintegy 80 kilométeres útszakaszt hiba nélkül tette meg. Dancsó Gé­za, a békéscsabai MAV-fűtőház mű­vezetője, akit a MÁV Szegedi Igaz­gatósága bízott meg a műszaki el lenőrzéssel, elégedett volt. El­mondta, hogy néhány kisebb javí­tástól eltekintve mindent rendben talált. A szerelvényt húsvét után vonat­ra rakták Békéscsabán, és elindí­tották Dunaújvárosba. Május else­jén vígan száguldihat a dúnaújváro­­si pajtások örömére. (De mikor lesz Békéscsabán út­törővasút? Pedig nem kellene mesz­­szire menni szerelvényért, mert a kisfűtőházi munkások ide is szíve­sen gyártanának. Talán egyszer er­re is 6or kerül!) Podina Péter Kocziszki László felvételei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom