Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
4 Nép újsÁa 1963. április 33., vasárnap Kilencvenezer forint értékű szakkon^yet vásároltak megyénkben tt mezőgazdasági könyvhónap alkalmával Márciusban zajlott le megyénkben a könyvbarát-mozgalom keretében rendezett mezőgazdasági könyvhónap.A könyv hónap — ha a megyei eredményeket vizsgáljuk — megfelelő eredményt hozott és ez elsősorban azt jelenti, hogy a könyvbarát-bizottságok általában jól készítették elő a könyvhónap programját és a körülményeket figyelembe véve hasznosan bonyolították le a könyvvásárlással egybekötött rendezvényeket, előadásokat. Az összesítő értékelés szerint Békés megyében tizenöt helyen rendeztek budapesti író részvételével íróolvasó-találkozót, melyeken ösz- Bzesen 2300-an vettek részt. A városokban és a községekben 55 könyvankétot és mezőgazdasági tárgyú ismeretterjesztő előadást szervezitek, ezeken több mint 3 ezer érdeklődő jelent meg. Nagyon jó, hogy ezeket az ismeretterjesztő előadásokat majdnem mindenütt filmvetítés kísérte. A tanyaközpontok sem maradtak esemény nélkül március hónapban: 11 tanyaközpontban volt mezőgazdasági tárgyú filmvetítés és ankét, ezeken összesen 700-an voltak. A könyvhónap propagandamunkájának és a szervezés módszereinek vizsgálata elárulja, hogy lényeges fejlődés tapasztalható az elmúlt évhez viszonyítva. Hetvenkét ezüstkalászos tanfolyam, harmincöt gazdasszonykör és harminc tszakadémia különböző összejöveteleit is felhasználták egy-egy esetben a mezőgazdasági szakkönyvek ismertetésére és árusítására. Érdekes színfoltjai voltak a mezőgazdasági könyvhónapnak a több helyen megrendezett könyv-bálák és könyvtombolák, melyek általában szintén jól sikerültek. Jó módszernek bizonyult még az is, hogy a könyvpropagandisták 54 kisebb-nagyobb községben és tanyaközpontban házról házra járva árusították a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket. A módszer hasznosságát az ilyen módon eladott 42 ezer forint értékű szakkönyv világosan példázza. A végső összesítés adatai szerint megyénkben közel 90 ezer forint értékű könyv kelt el a különböző ankétokon, ismeretterjesztő előadásokon és máshol megrendezett könyvvásáron. A legsikerültebb összejöveteleket Gerlán, Békéscsabán a Petőfi Tsz-ben, Gyulán, Eleken és Orosházán bonyolították le, és a könyvvásárokon Csepregi: A szőlő metszése, Mohácsi: Gyümölcstermesztés a házi és háztáji kertben, Prohászka: Szőlő és bor, valamint Wetstein: Baromfitenyésztés című műve volt a legkeresettebb. ÚJ ISKOLA ÉPÜL PUSZTAOTTLAKÁN A gyorsan fejlődő Pusztaottlaka községben négytantermes iskola építése kezdődött meg ez év tavaszán. A szeptemberig elkészülő iskola egymillió 250 ezer forintba kerül. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC00000003000900900XOOOOOOOOOOOOO Útra készen az orosházi „énekesmadarak” — Nem egészen senekritika — Április 29-e, vasárnap rendes tanítási nap A Művelődésügyi Minisztérium közli, hogy Vmájus 1-i ünneppel kapcsolatban az iskolák tanítási rendje a következőképpen alakul: április 28-a, szombat rendes tanítás, a szombati órarend szerint, április 29-e, vasárnap rendes tanítás a hétfői órarend szerint, április 39-a, hétfő, tanítási szünet. (MTI) NYOLC ESZTENDŐ telt azóta, hogy az orosházi III. számú általános iskolában megnyílt az énekzened tagozat. Igaz, azóta újak is nyíltak a megyében Békéscsabán, Szarvason és Gyulán — mégis a legrégebben működőt illeti az elsőség, hogy velük foglalkozzunk. Tesszük ezt azért, mert nemrég egy hangverseny keretében adtak számot arról, hogy egészében milyen munka is folyik az ének-zenei tagozaton. Bár már korábban — sőt egészen a kezdeti időben kaphattunk ízelítőt az ebben az iskolatípusban folyó munkáról — volt itt már országos tapasztalatcsere is —, mégis most, amikor a fészket elhagyó első madárraj szárnyra kél, még inkább alkalmunk van bepillantani az itt folyó munkába. MIELŐTT a hangverseny műsoráról, mint szorosan vett felépítményről beszélnénk, meg kell emlékeznünk azokról, akik egykor ezt az alapot lerakták. Kell ez c4z D őlt (L 3 zép... IJ ol van már az a régi szép idő, amikor a lányokat a gémeskútnál, vödörszámra lehetett locsolni? A lányoknak hevesen vert a szívük a szépen hímzett blúzban, vagy pruszlikban — amint két puszi-cimboránk invitálta őket a kút felé. Hej, de szép volt! A félénkebbje alsószoknyáját húzta a fejére, úgy futott be a pitvarba —, hogy gyönyörködjünk. De szép is volt... No és a hímes tojás?.Ott feszengtek púpozottan a kiscipós szakajtó kosárban. Piros, kék, sárga, arany színekben! Díszes cirádák, hullámos vonalkák övezték és szegélyezték, a női ízlés szeszélye és óhaja szerint. S megindult a főzés. No, nem a hímes tojásokat, hisz azok már készen voltak — a nyalka legényeket környékezte nénémasszony: „Egyetek mán, igyatok mán! Lelkem Pista, Jancsi, Dani, Jóska!” Mi meg ettünk-ittunk, hogy ne álljon máién a szánk, mert szólni úgysem tudtunk az elálmélkodoft gyönyörűségtől. Minden olyan szép, olyan csodás volt! És rózsaszín. Nemcsak a tojás, hanem a lányka két orcája is. Csak a Dani orra volt erősebb színezetű a rózsaszínnél. De Dani bátrabb is volt annyival, amennyivel pirosabb volt az orra. Rá is kezdte: „Leszek a cselédje, Felmosom a cselédszobát” S mindjárt el is kezdte... Az asztal alatt mázolta két nagy lapát-kezével a szoba földjit. Később már az egész háznépét is a „tenyerén hordta”, mert a nagy igyekezetben mindnyájan a „tenyerén” álltunk. No de hát így — négykézláb — csak Dani, Düngő Dani állt. Mi nem is a bortól, hanem a lány csillagszemétől ittasodtunk. Hej! Hogy ragyogott, hogy ragyogott! Ezt a legényember először csak húsvétkor veszi észre. Ahhoz fényesednek azután a májusi csillagok. Egyikünk még rákezdte: „Kis kút, kerekes kút...” Nem is maradhatott szem szárazon. A lánynak sem, mert még csuromvíz hajából szemébe is cseppent s nagy szemével feddően nézett a bűnbánatos legényszembe.... Az volt a szép! Nem mint most... Azután jöttek a meleg percek. A bókülékenység, az olvadozás. Tulajdonképpen most olvadt el a tél minden fagya, jege. Közelebb jött a lány a hímes tojásokkal. Kínálgatta, válogatta. A legszebbet. Olyan közel jött, hogy a legényember a szíve dobbanását is hallotta. Hallotta, hogy verdesett, csapdosott, mint a most érkezett ázott-fázobt, édes-kedves fecskemadár szárnya! Itt állt melletted az a lány... Tán még ujjad is hozzáérhetne... Tán hozzá is ér... De felnézni nem mersz, csak a tojásokra hümmögsz... Bizony meleg van ebben a kicsiny szobában. Meleg, békességes, tavaszi meleg.Az volt a szép! A búcsúzkodás. A kibékülés a kiskapunál, vagy a verőceajtónál. Akkor tán már meg is kérdezed: „Eljössz-e, édes, este a bálba?” Már nem is tudod, mit mondott rá... Ügy is tudod, ott lesz... A cimborák már elöl haladnak kart összefonva, s hangosan tudtára adják mindenkinek: „Én vagyok a falu rossza, egyedül...” Düngő Dani itt-ott az árokban keresi az utat a másik lányosházhoz, ahol már én leszek a cimborák között elöl — és más valaki marad a kiskapunál... Az volt a szép... Nem most. Amikor a fiam megy locsolni. Varga Lajos a megemlékezés, mert az alapozók — dr. Elek Lászlóné és Juhos Lenke — ma már máshol és más munkakörülmények között dolgoznak, de munkálkodásuk eredményessége szilárdnak mondható, éppen a 8 év távlatából. Erre az alapra ma már biztosan helyezhető a legigényesebb felépítmény, mint azt a hangverseny bebizonyította. Lehetett az a kóruscsokor a polifónia remekeiből vagy Bartók és Kodály gyermekkaraiból egészen az orosz kompozíciókig, mindegyike egyforma biztonsággal ült az énekesek ajkán. Pedig ezek a művek nem a kötelező tipusszámok. Ezeknél nehezebbeket még a debreceni nemzetközi énekkari versenyen sem hallottunk hasonló jellegű gyermekkaroktól. Ami a művek előadását illeti, az túljutott azon, hogy pontos ritmusban, és tiszta intonációval került a hallgató elé. Itt már többről volt szó. Az eszközök tökéletes birtokában eljutott a kollektíva a zenéhez. Ezért volt élmény a gyermekek ajkán fel-felsíró panaszteli dallam — Már búcsúmat veszem — vagy a Madárdái (Bartók műve) egyszerű poézise. A hangverseny belső egyensúlyát hangszeres egyéni és csoportos számok váltakozása biztosította. Szóló-számoktól kezdve a kamarazenei formákon át a kiszenekarokig, mindent felölelő gazdagságban bontakozott ki a tanulók hangszeres felkészültsége. Különösen ki kell emelni azokat a produkciókat, amelyek a zene közösségi nevélő hatását vannak hivatva fejleszteni: a kamarazenét. Ezek nemcsak változatosak, üdítőek, de igen tartalmasak is voltak. így azután teljesen érthető, hogy a kamarazenén nevelkedett kis közösség még nagyobb biztonsággal — a közösség erejében feloldva — muzsikált a nagyzenekarban. Szólnunk kell még az est sikerén munkálkodó Dinnyés-házaspár buzgalmáról, szervező és kivitelező tevékenységéről, mivel valóban ők azok, akik szárnyra bocsátják a kirepülő „énekesmadarakat”. AZ EST SIKERÉT nemcsak az egyes hangszeres közreműködők felkészültsége, a kórus- és a zenekari számok összeválogatása, illetőleg megszólaltatása biztosította, hanem az a biztos zenei ítélőképesség, amellyel ezeket a tényezőket egymásutánjukban felsorakoztatták. Nem akadt egyetlen szám az est folyamán, amely ne emelte volna a műsor tartalmi sikerének görbéjét. Ez pedig igen nagy szó, ehhez nemcsak zenei ítélőképesség, hanem választékos ízlés is kell. Elgondolkoztató a közönség részvétele, helyesebben részvétlensége. Ha csak a zenei tagozaton tatulók szülei megjelenésére számítunk, akkor is majdnem telt házat kell feltételeznünk. Sajnos a tények mást mutattak. Szinte fájt látnunk az üres sorokat, s arra gondolni, hogy egy a fővárosból leruccanó tánczenei együttes mennyivel nagyobb érdeklődést vált ki, a jegyek árkülönbözete ellenére is. Sárhelyi Jenő a békéscsabai zeneiskola igazgatója Békés megyei Jókai MAI MCSOKA Este 7 órakor: LIMONÁDÉ JOB Szelvény bérlet. Szeghalmon este fél 8 órakor: ÉJFÉLI MISE ÁPRILIS 23: Este 7 órakor: LIMONÁDÉ JOE Szelvénybériet. Csabacsűclön este fél 8 órakor: ÉJFÉLI MISE ÁPRILIS 22: Békési Bástya: Jó utat, autóbusz; Békéscsabai Brigád: Egy asszony meg a lánya. Békéscsabai Szabadság: Mindenki ártatlan? Békéscsabai Terv: Én és a tábornok. Gyoma: A mi édesanyánk. Gyulai Erkel: Afrikai képeskönyv. Gyulai Petőfi: Pesti háztetők. Orosházi Béke: Az Inguri partján. Orosházi Partizán: Májusi fagy. Mezokovácsháza: Julius Caesar. Sarkadi Petőfi: Babette háborúba megy. Szarvasi Táncsics: Méreg. Szeghalom: A holtak bolygója. ÁPRILIS 23: Békési Bástya: Jó utat, autóbusz. Békéscsabai Brigád: Egy asszony meg a lánya. Békéscsabai Szabadság: Mindenki ártatlan? Békéscsabai Terv: Én és a tábornok. Gyoma: Felmegyek a miniszterhez. Gyulai Erkel: Afrikai képeskönyv. Gyulai Petőfi: Pesti háztők. Orosházi Béke: Az Inguri partn. Orosházi Partizán: Májusi fagy. Sarkadi Petőfi: A levegő kalózai. Szarvasi Táncsics: Kobra-akció. Szeghalom: Vigyázz, nagymama! Mezőkovács háza: A vak muzsikus;
