Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
1962. április 22., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Kormányzatunk 15 éves lakásfejlesztés! terve célul tűzte ki, hogy másfél évtizeden belül felszámolja a lakáshiányt, biztosítja minden igényjogosult család önálló lakáshoz juttatását. Ennek a programnak megvalósítása mintegy egymillió lakás építését teszi szükségessé. A kormány a lakásprobléma megoldásában nagymértékben kíván támaszkodni a dolgozók támogatására és segítésére. Az előirányzott lakásmennyiség jelentős része a terv szerint ugyanis magánerőből, illetve állami támogatásos családiház-epítkezések formájában valósul meg. T elekki választás Az elmondottak figyelembe vételével tehát a lakásépítési program megvalósításához állami részről szüksége van az építkező tömegeknek olyan házhely-telkekre, amelyek minden vonatkozásban megfelelnek az építésügyi követelményeknek, és amelyek aránylag rövid időn belül megszerezhetők. Ma már elmondhatjuk, hogy Békés megye minden városa és községe rendelkezik ilyen házhelyterületekkel, örvendetes jelenség továbbá, hogy a megye mindhárom városa és jelentősebb községei ezen felül rendelkeznek a város, illetve a község építésügyi fejlődését előre meghatározó város- és községrendezési tervekkel is, amelyeknek szakszerű és jó végrehajtása az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata. Aki pedig azt akarja, hogy saját házának építkezése mindenben jól sikerüljön, annak már a telket is gondos körültekintéssel kell kiválasztania. Gondolni kell arra, hogy az építésügyi előírások meghatározzák a telekbeépítés módját, mértékét és méretét (legkisebbet és legnagyobbat), a párkánymagasságot, az előkertet stb. Ezek az előírások a város, illetve falu tervszerű fejlődése miatt szükségesek. Ez az oka annak, hogy egyes telkeken vagy területeken építési tilalmat írnak elő. Rendkívül fontos tehát, hogy az építkezni szándékozók a telek megvásárlása előtt pontos felvilágosítást kérjenek a területileg illetékes városi vagy járási építésügyi hatóságoktól. Az illetékes műszaki osztályok, illetve csoportok az érdeklődőknek felvilágosítást adnak arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott telken milyen építési módot kell alkalmazni, (szabadon álló ház, ikerház, sorház stb), továbbá, hogy hol szabad elhelyezni az épületet a telken és az milyen méretű lehet stb. Lakóház-tervezés A telek megszerzése után általában nagy problémát jelent az építendő lakóépület megterveztetése. Erről különösen fontos beszélni, mert a magánerőből építők nagy áldozatot vállalnak magukra egy-egy családi ház felépítésével. Ezt az áldozatvállalást az állam különböző formában nyújtott segítséggel (hoszszú lejáratú kölcsönnel, kedvezményes telekeladással stb.) könnyíti meg. Általános és nemcsak megyei tapasztalat az, hogy a magánerőből építők áldozatvállalása, valamint az állam biztosította segítség ellenére a megépült családi házak nem elégítik ki az építtetők Igényeit, a lakáskultúra követelményeit, a népgazdaság érdekeit. Ennek oka leggyakrabban a tervekben található. Sok a rosszul elgondolt, hibásan és gazdaságtalanul tervezett családi ház. Ezen kívánt segíteni az Építésügyi Minisztérium azzal, hogy felmérve az építtetők igényeit, tapasztalt tervezők bevonásával, a legkülönbözőbb igényeket kielégítő tervsorozatot készített. Ezt tartalmazza az ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda kiadásában megjelent „Családi ház tervgyűjtemény” című kiadvány, amely 51 olyan tervet tartalmaz, amelyek különböző igények figyelembe vételéve' készültek. Ez a tervgyűjtemény bármely könyvesboltban viszonylag olcsón megszerezhető, illetve minden építésügyi hatóságnál díjmentesen megtekinthető. A tervek legnagyobb része földszintes, szabadon álló családi ház, de vannak közöttük ikerház, sorház, egyemeletes többlakásos lakóháztervek is. A terveken a férőhelyek száma is fel van tüntetve, ami azt jelenti, hogy a lakás milyen létszámú család részére alkalmas. A tervek egy része a falusi életmódnak, míg más része inkább a városinak felel meg. Van közműves és közmű nélküli terv. A tervgyűjteményböl kiválasztott tervek egyszerűsített kiviteli tervdokumentációja (tervlapjai) néhány forintért külön is megvásárolható. Ez a dokumentáció egyaránt alkalmas az építési engedély-kérelemhez, az OTP hitelkérelemhez, továbbá a ház felépítéséhez. Mindez azt jelenti, hogy aránylag rövid1 idő alatt megfelelő és jó tervekhez juthatnak az építkezők anélkül, hogy nagyobb tervezési díj kifizetésére kényszerülnének. Célszerű tehát típusterv alapján építkezni. Természetesen lehetőség van arra, hogy az építkezni szándékozók egyedi tervek alapján építsék meg lakóházaikat. Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy jó beosztású, egészséges, tartós és szép kivitelű lakóházat csak jó építési terv alapján lehet építeni. Rossz tervvel az épületet örökre el lehet rontani. Az eddig elmondottak figyelembe vételével tehát tervezési megbízást csak annak a tervezőnek szabad adni, akit az Építésügyi Minisztérium által az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvettek. Ilyen tervező a megyében ez idő szerint mintegy 80 van, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden városra, vagy járásra jut 7—8 tervező. A tervezői létszámmegoszlás, amely összességében elegendő, a felmerülő tervezési igények kielégítését illetően azonban területi megoszlás szerint nem arányos. Helyes tehát, ha az építkezni szándékozók, amikor a telek beépítésével kapcsolatos felvilágosítás végett felkeresik az elsőfokú építésügyi hatóságot, felvilágosítást kémek arra is, hogy kik azok a személyek, akik lakóház-tervezést végezhetnek, és olyannak is megbízást adnak, aki más város vagy járás területén lakik. A tervezőnek a tervezéshez meg kell adni a telek pontos telekkönyvi adatait. Azt, hogy a telekre az építésügyi hatóságnak milyen beépítési előírásai vannak, a családtagok számát, pontosan felsorolva a szükséges helyiségeket és mellékhelyiségeket, továbbá azt, hogy körülbelül mi legyen az épület kivitelezési értéke, milyen és mennyi építőanyaga van az építtetőnek. A ház alaprajzi elrendezését és külső kialakítását elég megbeszélni a tervezővel. Helytelen, ha az építkező maga készít vázlatot ős azt erőszakolja a tervezőre. Az ilyenből ritkán lesz sikerült épület. Hatósági engedélyezés Az elmondottak biztosítása után következik az engedélyezési eljárás. Építési engedély minden épület és építmény felépítéséhez vagy megGAZ 51—63 motorok, ZILL 164—157 tip. motorok és fődarabok felújítását vállaljuk VI. Autójavító Vállalat, Budapest, XVI., Keresztúri út 1—3 Mátyásföld. Telefon: 297—840, 297—848 191 levőnek belső átalakításához szükséges, függetlenül attól, hogy az épület lakóépület vagy melléképület. Szükséges ezt megjegyezni, mert sajnos még ma is többen abban a téves felfogásban élnek, hogy meglevő épületnek belső átalakító sához, vagy ablak, Illetve ajtó áthelyezéséhez, továbbá kisebb melléképület építőséhez engedély nem szükséges. Az árnyékszékről és sertésólakról nem is szólva, holott éppen ez utóbbiak engedély nélkül felépített ős teljes mértékben roszszul elhelyezett voltából jelentős közegészségügyi és anyagi károk is származnak. E kérdés vizsgálatánál az építési engedélyek vonatkozásában csupán olyan megkülönböztetés tehető, hogy vannak építmények, amelyek felépítéséhez szabályszerű tervrajz is szükséges. Például lakóépületek és melléképületek. Vannak olyan építmények, amelyekhez tervrajz ugyan nem szükséges, d'e az építési szándékot az építésügyi hatóságnál be kell jelenteni, hogy az építkező által elképzelt módon és tervezett helyre a létesítmény elhelyezhető-e? Ilyen például a sertésól. Aki mindezt figyelmen kívül hagyja, az kiteszi magát annak, hogy műszakilag nem megfelelő épület tulajdonosa lesz és vele szemben az építésügyi hatóság a különböző büntető eljárásokat megindítja, illetve súlyosabb esetben az engedély nélkül épített épületet elbontatja. A telek és a telekre elkészített szakszerű terv birtokában tehát az építkezéshez az I. fokú építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. A kérelmet az I. fokú építésügyi hatóságtól előzetesen beszerzett nyomtatványon, írásban kell benyújtani. OTP-kölcsönös építkezés esetén mellékelni kell hozzá 6—6 példányban, OTP-kölcsön igénybebevétele nélkül 4—4 példányban az alábbiakat: , 1. A telek és a szomszédsági környezetet áttekintő térképvázlatot, kivonatos kataszteri térképmásolaton készítve. 2. a telek beépítési tervét 1:500 méretarányban. Ezen pontosan fel kell tüntetni a telek alakját és méreteit, a tervezett új és lebontandó, valamint megmaradó, meglevő épületeket, az összes melléképítményeket (kapu, kút, árnyékszék, ól, szemét- vagy trágyagödör, belső kéri tés stb), továbbá az északi égtájirányt. 3. A lakó- és melléképületek építési terveit méretezve és a szabványos rajz jelzésekkel kidolgozva. A pince, a földszint (emelet) és tetőidom alaprajzát 1;100 méretarányban, továbbá a szükséges metszeteket 1:50. méretarányban és az öszszes homlokzatokat. 4. A műszaki leírást és esetleges szilárdsági számításokat. 5. Az építési telek telekkönyvi szemléjét 2 példányban. Mindezt egyébként a telekkönyvi szemle kivételével minden, az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervezőnek a már ismertetett tervezési megbízás alapján szolgáltatnia kell. A telekkönyvi szemlét pedig a területileg illetékes telek könyvi hatóságtól az építkezőnek kell beszereznie. Az összes tervrajzokat az építke zőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek sajátkezűleg alá kell írnia. Név-, teien terveket ugyanis a hatóság nem fogadhat el. A kérelem benyújtása után a hatóság kiküldötte a telken helyszíni szemlét tart, és öszszehasonlítja a kérelem ás tervrajzok adatait a helyszínnel. Ha ennek során a hatóság kiküldötte megállapítja, hogy a terv hiányos vagy hibás, kijavításra és pótlásra visszaadja. Ez az építkezni szándékozó részére külön anyagi kiadást nem jelent és nem is Jelenthet, mert a hatóság által előírt javításokat, pótlásokat a megbízott tervező külön és iljradíjazás nélkül tartozik elvégezni. Ezek után a hatóság kiadja az építési engedélyt, amely részletesen tartalmazza az építkezéssel kapcso 'atos további összes tudnivalókat. Stiehl Lőrinc a megyei tanács építési ée közlekedési osztályénak munkatársa Sz&eialiiia /V»<yrentts aeríltik TULAJDON- ÉS BIRTOKVÉDELEM A tulajdon védelmének peres eszközei közül az előző írásunkból elmaradtakkal, valamint a birtokvédelem módozataival foglalkozik alábbi cikkünk. 3. Telekkönyvi bejegyzési, illetve törlési perek. Ha a tulajdonjog megszerzése nem igazolható olyan okirattal, melynek alapján a telekkönyvi hatóság a megszerzett tulajdonjogot be is jegyzi a telekkönyvbe, ezt a tulajdonos telekkönyvi bejegyzési perrel érheti el és az ítélet alapján jut a tulajdonos telekkönyvi tulajdonhoz, telekkönyvi bejegyzéshez. Erre akkor lesz szükség, ha a tulajdonszerzést tartalmazó okirat megsemmisült, valami okból nincs meg és már nem is pótolható, mert a szerződő személyek valamennyien már nem élnek, vagy ha az okirat meg is van, de nem alkalmas arra, hogy annak alapján a jogosult bekerüljön a telekkönyvbe. Ennek fordítottja: a törlési per. Ha ugyanis valamely jog formailag még fennáll a telekkönyvben, de tartalmilag már megszűnt, akkor törlési perrel lehet kieszközölni ennek törlését, ha erre peren kívül ugyancsak hiába törekedett a tulajdonos. Ebben az esetben a bírói ítélet arról szól, hegy a jogosult adjon törlésre alkalmas okiratot vagy tűrje, hogy a bírói ítélet alapján történjék a bejegyzés törlése a telekkönyből. Ilyen per lesz időszerű az újabb házasságkötés folytán megszűnt házastársi haszonélvezeti jog törlésére, vagy az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére, ha az az igény megszűnt, melynek oltalmát szolgálta. Végül a kifizetett tartozás biztosítására bejegyzett jelzálog törlésére is ez a per szolgál. Az elbirtokló ugyancsak telekkönyvi bejegyzési perrel eszközli majd ki, hogy az elbirtoklás tényének megállapítása mellett a bíróság hatalmazza fel, hogy tulajdonjoga a telekkönyvbe bejegyeztessék a korábbi tulajdonos tulajdonjogának egyidejű törlése mellett. 4. igényperek. Ha a dolgot nem a tulajdonos ellen, hanem más személy ellen vezetett végrehajtási eljárás során foglalták le és az adósságért a tulajdonos sem szerződés, sem törvény alapján nem felelős, akkor a lefoglalt dolog tulajdonosa a jogtalanul lefoglalt dolognak a foglalás alól való feloldását igényper útján szorgalmazhatja. A foglalástól számított 8 napon belül beadott igényper megakasztja a végrehajtás menetét és így, árverés sem tartható a lefoglalt dolgokra. E perben a tulajdonjogot, valamint azt kell bizonyítani, hogy a követelésért felelősség nem terheli a tulajdonost. I ~ IIA birtokvédelem állam- I "I« | igazgatási és peres eszközei. 1. Államigazgatási eljárás. Akit a birtokától megfosztottak, vagy birtokában megzavartak és aki korábbi tényleges birtoklási helyzetre, és ennek megzavarására alapítja igényét — amikor tehát a birtoklás ténye vitás csupán —, az az illetékes községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága szak. igazgatási szervénél kérheti a korábbi, az eredeti birtoklási állapot visszaállítását, vagy a zavarás megszüntetését. Pl.: a tulajdonos 3 évi bérlet lejárta előtt önkényesen birtokba veszi — elveszi a bér. lótól a bérlethez tartozó górét, akkor a bérlő a korábbi birtokállapot védelme és visszaállítása érdekében az illetékes államigazgatási szervhez fordulhat sikerrel birtokvédelemért. Az államigazgatási szerv az eredeti birtoklási állapotot visszaállítja határozatával — ami 3 napon belül végrehajthatóvá válik —, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodik, nem jogosult a birtoklásra. Ezen államigazgatási határozat a hasznok, károk és költségek megtérítése felől is intézkedhet. Az államigazgatási határozat el. len a sérelmet szenvedett fél a bírósághoz fordulhat 15 nap alatt és kérheti a hozott államigazgatási határozat megváltoztatását. A lényeg itt az, hogy a fenti esetekben a birtokos nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz, hanem elsősorban a már említett államigazgatási szerveknél kell eljárást indítania. 2. Birtokper. Ha nem a korábbi birtokállapot a vitás a felek között, hanem az, hogy a dolog birtokához kinek van joga, ezt az igényt az államigazgatási eljárás kikapcsolása mellett közvetlenül a bíróság előtt lehet perrel érvényesíteni. Ha a felek mindegyike érvényes jogcímre tud hivatkozni, a bíróság azt a kérdést fogja eldönteni,hogy kinek van erősebb joga a birtokhoz. Például: a háztulajdonos szerződést köt bérlőjével a sertésól és az ahhoz tartozó góré használatára 3 évi időtartamra. Ha a szerződés létrejött, de a tulajdonos nem adja birtokba az említett sertésólat és górét, akkor a bérlő a bírósághoz fordulhat a szerződés teljesítése végett. Ebben a perben nem a tulajdonosnak lesz a tulajdonból folyóan erősebb joga, hanem a tulajdonossal kötött bérleti szerződés alapján a bérlőnek, tehát az ól és a góré birtoka a bérlőt-illeti. Dr. Fodor György Dr. Bakó József Dr. Márai György Divat- és hanglemez-bemutató Békéscsabán Április 27-én mint azt már lapunkban közöltük — Békéscsabán lesz az év 17. heti lottósorsolása. Ez alkalommal a Körös Állami Aruház délelőtt 9 órakor divatbemutatót rendez a Brüsszeli Világkiállításon részt vett manekenek közreműködésével. A lottósorsolás és a divatbemutató alkalmával ismét Békéscsabán vendégszerepei Záray Márta és Vámosi János rádióénekes, valamint Balassa Tamás tánczenekara, konferál Halmi Gábor. Huszonhetedikén este a Balassi művelődési otthonban ismét bemutatják a legújabb tavaszi ruhamodelleket, délután 3 órakor pedig a Körös Állami Áruházban Záray Márta és Vámosi János lemezeiből hanglemez-bemutató lesz, s ez alkalommal a népszerű művészek dedikálják a helyszínen vásárolt lemezeket.
