Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
2 ilf £ f* di o & h ä j.962. április 22., vasárnap Még több lelkiismeretes szakembert Napirenden az állattenyésztés fejlesztése Orosházán — Kibővített ülést tartott a párt járási bizottsága Orosházán az MSZMP járási bizottsága április 20-án, pénteken kibővített ülést tartott. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló napirendi pont megvitatásánál jelen voltak a termelőszövetkezetekből meghívott elnökök, a párttitkárok, valamint a párt- és tömegszervezetek járási vezetői. A kibővített plénum alaphangját az önkritikus beszámoló adta meg, és az a felfogás jellemezte, melyet Mórocz János, a párt nagyszénási községi bizottságának titkaira így fejezett ki: Az állattenyésztői munkában sok olyan fogyatékosság van, melyek megszűntelése rajtunk múlik, tőlünk, emberektől függ, s nem a természettől, vagy más hasonló objektív tényezőtől. A pártbizottság többek között rámutatott arra, hogy a tervteljesítésben helyenként tapasztalható lemaradás oka egyrészt az, hogy a termelőszövetkezetek későn szervezték be, vagy állították be a tervteljesítéshez szükséges te nyészanyagot. Másrészt még mindig vannak tsz-ek, melyekben nem ismerték fel az állattenyésztés jelentőségét. Egyik-másik vezető az olyan gazdák befolyása alá került, akik azt mondják, hogy a közösben ráfizetéses az állattenyésztés s a hizlalás. Ezért nem is nagyon igyekeznek a tervbe beállított tenyészanyagnak a felvásárlására, vagy a saját állományból történő beállításra. Ilyen nézetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes termelőszövetkezetekben, mint a csanádapácai Üj Életben, vagy a gádorosi Dózsában, a gerendási Táncsicsban, a csanádapácai Köztársaság Tsz-bem nagyon alacsony az állatsűrűség Ä gerendási Táncsics és a csanádapácai Aranykalász Tsz-ben pedig egyáltalán nincs törzsbaromfi-állomány. A plénum megállapította, hogy ezeknek a termelőszövetkezeteknek nagy gondot okoz majd, hogy elérjék a járás ötéves tervében megszabott feladatokat, vagyis tehénből 100 holdra 8,2, kocából pedig a 8,6 darab létszámot. A pártbizottság felhívta a figyelmet, hogy az állati termékek árutermelésében is azok a tsz-ek maradtak le, amelyekben nem fordítottak kellő gondot a tenyésztői munka fejlesztésére, a szakirányításra, a gondozók szakképzésére, az anyagi érdekeltség elvének érvényre juttatására, a takarmánybázis megteremtésére, s a háztájiban rejlő lehetőségek kihasználására, egyszóval, ahol a párt- és gazdasági vezetők nem tekintették szívügyüknek az állattenyésztés fejlesztését és az árutermelés fokozását. Ezt bizonyítja az is, hogy az árutermelésben is vannak kiemelkedően jó és nagyon gyenge tsz-ek. Például, amíg a nagyszénási Lenin 100 kh-ra 105,3 mázsát, a csanádapácai Köztársaság Tsz 115,2 mázsa húst adott, addig a tótkomlósi Haladás csak 33,5 mázsát, a gádorosá Dózsa és Petőfi pedig 41—41,5 mázsa húst értékesített állam útján. Az ülésen részletesen foglalkoztak az állatférőhely-ellátottsággal, az állategészségügy helyzetével, a takarmányozással, s nem utolsósorban a szakemberkérdéssel, a szakképzéssel, az anyagi érdekeltség elvének érvényre juttatásával. E tényezők mindegyike közvetlen befolyással van az állattenyésztés eredményeire. Például a szerfás épületeit helytelen téliesítése miatt a pusztaföldvári Dózsa Tsz-nél megfázás következtében 18 borjú tüdőgyulladást kapott, vagy a kardoskúti Rákóczi Tsz-nél a teheneket vissza kellett vinni a kisparaszti istállókba, mert az áttéliesített szerfás istállókban nem bírták a hideget. Ezekben az esetekben és még sok más hasonló körülményeknél nem objektív okokról van szó — hangsúlyozták a felszólalók. Mórocz elvtárs például arról beszélt, hogy a szerfás épületek tervezése nem megfelelő. Prágai János, a pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke a szerfás épületek módosítására és felhasználásuk módjaira tett javaslatot. Sokat foglalkoztak a szakemberkérdéssel. Lóczi János, a tótkomlósi Haladás Tsz elnöke bírálta azokat, alkik nem tesznek erőfeszítéseket a szakemberek megtartására. Egyik szakemberük két évig olyan lakásban lakott, melyben csak egy ágy fért el és akkor sem tudta egészen kinyitni az ajtót. Nem csoda, ha továbbállt. A tanácsnál ekkor már kapkodta'^ adtak volna mindent, de későn. Hangsúlyozta, hogy ma még rengeteg bürokratikus vonás van a gazdasági munkában. Keller József, a Táncsics Gimnázium igazgatója azt tanácsolta, hogy a tsz-ék egyezzenek meg a most tanuló szakemberekkel, s ösztöndíj alapján három év múlva így is kaphatnak szakembereket. — Ne a szakembereken takarékoskodjanak a tsz-ek — hangsú lyozta Ungi Imre, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. — A lelkiismeretes szakemberektől ne sajnálják az anyagi és erkölcsi elismerést — figyelmeztette az elnököket. Az állategészségügy helyzetéről szólva bebizonyították, hogy lehet kitűnő eredményeket elérni, gátat lehet vetni az állatelhullásnak, ha helyesen készítik el a férőhelyeket és megfelelően takarmányoznak, betartják az állategészségügyi szabályokat. Megállapították, hogy az ellenőrzött tsz-ek többségében az alapvető egészségügyi rendszabályokat sem tartják be, sőt egyes állattenyésztők nem is ismerik azokat. Nem lehet megtalálni a fertőtlenítő ládákat, vagy ha azok meg is vannak, fertőüenítőszerekikel nincsenek feltöltve. Több tsz-ben nincs biztosítva a kéznek és a fejőedényeknek a melegvíz és így tovább, az elhullások okai ilyen és hasonló mulasztásokban is keresendők. A pártbizottság a vita alapján többek között elhatározta, hogy a tsz-ekban a párta! apszervezetekben napii-endre tűzik az állattenyésztést. Határozatot hoztak az elhullások csökkentésének módjaira, a tenyésztői munka színvonalának fejlesztésére, a hozamok növelésére, az állategészségügyi rendszabályok betartására, az állatgondozók továbbképzésére. B. Z. Jelentés a gyárakból, üzemekből az első negyedév eredményeiről (Folytatás az 1. oldalról.) 12,6 százalékkal emelkedett az egy órára eső anyagmentes termelés. Elsősorban a termelékenység emelésével értük el eredményeinket. A fejlődő Békési Nyomda egyébként a termelékenység emelésével érdemelte ki azt is, hogy sok millió forintos költséggel alakítják, építik az ország egyik legkorszerűbb nyomdáját. Nemrég érkezett a nyomdába az új, modern gépek sorába egy még modernebb kétszínnyomó heidelbergi gép is. A vártnál jobban sikerült — Négy éve nem sikerült ilyen jól a negyedéves tervünk, mint most — mondotta Blahut János elvtárs, a Békéscsabai Szőnyegszövő és Takácsáru Háziipari Szövetkezet igazgatója. Az előirányzott ötmillió 700 ezer forint helyett hatmillió 759 ezer forint értékben termeltünk többet, s így 118,6 százalékra teljesítettük negyedéves tervünket. Szőnyegkészítményeink 88 százalékát exportra készítjük. A torontáli gyapjúszőnyegek gyártásánál értünk el legjobb eredményt, hiszen 3000 négyzetméterrel termeltek többet a betervezettnél szövetkezetünk dolgozói. Megkezdtük egy új, érdekes szőnyeg gyártását is: ebben az évben 2000 négyzetméter „suba”-szőnyeget gyártunk, amely különösen az északi országokban keresett cikk. Kiss Máté T ömeg verekedés a párizsi Santé börtönben — Sálán letartóztatásának visszhangja — A Balassi-táncegyiittes májusban Olaszországban szerepel A magyar népitánc-mozgalmat az olaszországi Agrigentoban május 14-től 21-ig tartó nemzetközi népitánc-fesztiválon a Balassitáncegyüttes képviseli. A feladat nem könnyű, hiszen a két évvel ezelőtti olaszországi fesztiválon Budapest-táncegyüttes elnyerte a Nagydíjat, s ilyen nagyszerű előzmény és eredmény után kell helytállniuk a balassistáknak a résztvevő 17 nemzet versenyében. A fesztiválon az együttes egyórás műsort ad magyar népi tán-" cokból. Közöttük a nagy sikerű csabai fonó is szerepel. A további napokon a vendéglátók végigviszik őket a tartományon, melynek helységeiben szintén fellépnek. Ez az első eset, hogy az agrigentoi táncverseny valamez■ ■ lyik együttesét ilyen lehetőségben részesíti a rendezőség. A Balassi-együttes az agrigentoi úttal immár hatodszor képviseli külföldön a magyar népitánckultúrát. PINTÉR - SZABÓ Párizs (MTI) A pénteken letartóztatott Sálán OAS-vezért szállító repülőgép az esti órákban megérkezett a Párizs melletti katonai repülőtérre. A repülőteret csendőrség és rendőrség vette körül, az odavezető utakat rendőrségi gépkocsik torlaszolták el. Az ex-tábornokot ezután gépkocsiba ültették, amely erős rendőri kísérettel a Santé börtönhöz vitte. Az utak mentén a letartóztatás hírére odasereglett nézők Sálán ellen tüntettek, a börtön falánál azonban fiatal suhancok a „Francia Algériát’“ éltették. A börtönben hamar elterjedt Sálán megérkezésének híre és a foglyok egy része tüntetésbe kezdett, majd kitört a cellákból s közelharcba keveredett az őrökkel és a rendőrökkel. Az összetűzésben 15 fogoly és öt rendőr sérült meg. A rendet végül is csak éjfél felé könnygázbombákkal sikerült helyreállítani. A foglyok egy része közben égő papírokat haj igáit a börtön udvarára, ahol felgyulladt egy faépület. A tü-Amikor a szálak elszakadnak Kisregény Gromiko elutazott Belgrádi! Belgrad (MTI) Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere ötnapos hivatalos jugoszláviai látogatásának befejeztével szombaton reggel elutazott Belgrádiból. A szovjet külügyminisztert a batajnical repülőtéren Kocsa Popovics jugoszláv külügyi államtitkár, Veljko Micsunovics, a külügyi álamtitkár első helyettese, Ivó Vejvoda, külügyi államtitkár-helyettes, jugoszláv külügyi államtitkárság munkatársai, továbbá a Belgrádban működő diplomáciai képviseletek vezetői búcsúztatták. A repülőtéren Gromiko szovjet külügyminiszter rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak. Kijelentette. ogy a tárgyalások nagyon hasznosak, nagyon őszinték voltak. «) Karcsú, szép lány Beke Mária. Arca fiatalosan üde, bőre sohasem látott még festéket, ajkai mégis vérpirosak. Nem betegségtől, hanem a szinte kicsattanó egészségtől. Falun nevelkedett, egy dunántúli kis községben, városban alig volt egyszer-kétszer. Az öt testvér közül ő volt a legidősebb, s tizenhat éves koráig otthon lakott. Édesapja és édesanyja idestova tíz esztendeje, hogy a szövetkezetben dolgoztak. Beke Mária a nyolc általános iskola elvégzése után sem gondolt arra, hogy elhagyja a családi házat. De teltek az évek, kettő, három, és ő tizenhat éves lett. Ekkor hirtelen gondolt egyet: elmegy hazulról, önálló lesz. Dolgozik. A szülei egyre marasztalták, jö’jön a szövetkezetbe, úgyis kell a munkaerő, de a barátnői is addig duruzsoltak a fülébe, hogy nem lehetett visszatartani. Mindenképpen a város után vágyott, s mivél anyai ágon a rokonok Budapesten laktak, úgy döntött, hogy a fővárosba megy. Néhány hét alatt többször is levelet váltottak Mária szülei és a fővárosi rokonok, s végül megegyeztek, hogy a lány hozzájuk megy lakni. Lajos bácsi, Mária nagybátyja már húsz éve Budapesten élt, gyárban dolgozott, s mivel gyereke nem volt, szívesen fogadta a kétszobás lakásba. A felesége, Klári néni szintén örült, hogy felvidul egy kissé az életük. Az utazás eseménytelenül telt el. Lajos bácsi és Klári néni várták Marit az állomáson. A lány még sohasem járt Budapesten. Hallott róla, képekről és az iskolából már ismerte a fővárost, mégis a nagy élmény erejével házét a kivonuló tűzoltók oltották el. Sálán letartóztatásának híre Párizsban óriási visszhangot keltett. Az esti lapok különkiadására hosszú sorok várakoztak az újságárusok előtt. A Sálán letartóztatásával foglalkozó kommentárok rámutatnak, hogy az ex-tábornok elfogatása nagy veszteség az OAS számára, figyelmeztetnek azonban arra, hogy a harcnak és a problémáknak ezzel még koránt sincs vége. Joxe, algériai ügyekkel megbízott államminiszter, aki Sálán letartóztatásakor Algírban tartózkodott, pénteken este visszaérkezett Párizsba és azonnal jelentést tett Pompidou miniszterelnöknek. Bár az OAS úgy nyilatkozott, hogy a harcot az eddiginél még elszántabban folytatja, lapjelentések szerint az ultrák hangulata érezhetően nyomott. Az összetűzéseknek, és a merényleteknek Algériában pénteken 25 halálos áldozata volt, és Algírban hét plasztikbomba robbant. tott rá minden. S ő gyermeki jókedvvel örült a sok újdonságnak. A lakásban gyorsan berendezkedett, otthonosan érezte magát, s már az első napokban megismerkedett a környezetével, a környékkel. Ügy szívta magába a városi élet érdekességeit, mint kiszáradt föld a vizet. Moziba ment, a Duna-parton sétált, villamoson utazott merő szórakozásból, és felmászott a Gellért-hegyre. ötszáz forinttal jött el hazulról, a szülei adták, s ez természetesen hamar elfogyott. Itt volt az ideje, hogy munka után nézzen. Lajos bácsinak is azt volt a véleménye, hogy helyes lesz mielőbb munkába állnia. Elmentek a munkaközvetítő kirendeltségre, s miután Marinak semmilyen szakmája nem • volt, Csepelre irányították segédmunkásnak. Nem nagyon tetszett neki a szó: segédmunkás. Amikor hazafelé tartottak, meg is jegyezte Lajos bácsinak, hogy ő azért más munkát képzelt magának. De Lajos bácsi megnyugtatta, hogy majd a gyárban betanítják, és szakmunkás lesz belőle. — Tudod, mennyi lány dolgozik ma már a gyárakban? Még érettségizettek is ... Munkások... Ne-
