Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

2 M É P ÚJ S A fir 7962. március 18., vasárnap Szovjet tudós az új szputnyik-lűsórletsorozat feladatairól T e/efonf ü/ke-feet yá rok Moszkva (MTI) A Pravda szombati száma közli N. Sz. I. Vernov akadé­miai levelező tagnak a pénteki szputnyik-felbocsátásról adott nyilatkozatát — A TASZSZ közleményében ismertetett tudományos kuta­tási program — mondottá a. tu-; dós — választ ad arra a kérdépf re, -milyen kozmikus talányok várnak még megfejtésié. Ez. a rendkívül változatos program a Földet körülvevő sugárzási öve­zetek további megfigyelését is felöleli. Már meglévő adataink olyan feltételezést tesznek indokolt­tá, hogy a Földtől nagy távol­ságra egy sajátságos ^részecs­ke-gyorsító" működik. Fizikusainknak és mérnökeink­nek sok erejükbe és energiájuk­ba kerül, hogy a Földön hasonló gyorsítókat építsenek. Mivel azonban a természet szintén tett egyét-mást ebben az irányban és „gyorsítót” alkotott a Földön kívül, a mi szpatnyikjainkon felszerelt műszerek többször jeleznék, hogy a szputnyik a gyöfaító-iliatűöyezetén repül át. • Mindá^onáltál máig sém tudjuk, m-^yón a szerkezete ennek a kozmikus objektumnak, noha ismeretes, hogy egymillió elek­tronvolt energiájú elektronokat „termel”. Mint a TASZSZ-közlemény is hangoztatja — folytatódik a nyilatkozat — a sugárzási öve­zeteket azért kutatjuk, hogy ez úton is tanulmányoz­zuk a huzamosabb űrrepülé­sek során fellépő sugárve­szélyt. Azt már ma is tudjuk, hogy az említett övezetekben elég szá­mottevő a sugárzás intenzitása. Arról is van tudomásunk, hogy ez időről időre jelentősen foko­zódik, mégis máig sem ismer­jük a részecskék pontos össze­tételét, s ezért nincs elegendő adatunk ahhoz, hogy megszer­kesszük az űrhajókat védő be­rendezéseket. Ez pedig nehéz feladat, mert a számításoknak igen pontosaknak kell lenniük: nagy „ráhagyásra” nincs lehető­ség az űrhajó korlátozott súlya miatt. Vernov befejezésül hangoz­tatta, hogy a készülő szputnyik­­sorozat lehetővé teszi a koz­mikus sugarak és a Nap további tanulmányozását. Űjabb adato­kat kap majd a tudomány a lég­kör és az ionoszféra felső réte­geiről, tovább tanulmányozhat­juk a Föld mágneses mezejét. Ma már talán közel járunk egy régi rejtély végleges meg­oldásához és választ kapunk arra a kérdésre, hogy miért van a Földnek mágneses ereje — fejezte be nyilatkozatát a szovjet tudós. Évele óta sokan kérték, hogy Békéscsaba utcáin legyen nyilvá­nos telefon. A kérés jogos volt, ezért írásainkban mi is szóvá tet­tük. Ez év januárjától végre le­hetőség nyílt arra, hogy aki sür­gősen telefonálni akar, az igénybe veheti az utcai nyüvános távbe­szélőt. Január közepén ugyanis Békéscsabán, a Sztálin úton és Er­­zsebethelyen az autóbuszmegálló­nál állított fel a posta egy-egy te­lefonfülkét. Ügy hisszük, nem kell külön magyarázni, hogy milyen fontos és nem kevésbé költséges egy ilyen utcai állomás felállítá­sa. A posta terve, hogy a lehető­ségekhez mérten továbbfejleszti a nyilvános telefonhálózatot. Ennek nyilván sokan örülnének, hiszen nemcsak ezen a két helyen, hanem a város más pontjain is szükséges a telefon. Sajnos azon­ban az eddig felállított állomások­nál kellemetlen dolgok tapasztal­hatók. Nem a készülékekben van a hiba, azok jól működnek, más az, ami ellen szót emelünk. A Sztálin úti telefonfülkében például ismeretlen tettes vagy tettesek leszerelték a hallgaitó­­beszéló részének egyik alkatrészét és más kárt is tettek a készülék­ben. Erzsébethelyen valaki betörte a fülke egyik üvegfalát, s így aki telefonál, bosszankodik, mert minden szó kihallatszik az utcára, az utcai zaj miatt pedig nem hall­ja a vonal túlsó végén beszélőt. A posta a tanáccsal közösen hely­rehozza a károkat, azonban a ké­szülékek és a fülkék ilyen rongá­lása igen komoly kárt jelent, kü­lönösen akkor, ha még több állo­mást is felállítanak. Egyes felelőtlen emberek lehet, hogy virtusból, vagy éppen tuda­tosan rongálják azt, ami közös, ami a miénk. Nem szabad enged­nünk és tűrnünk az ilyesmit, hi­szen mindnyájunk érdeke, hogy minél kényelmesebben intézhes­sük ügyeinket, minél gyorsabban juthassunk segítséghez, ha arra szükségünk van. A telefon segítő­társunk, jobban kell tehát vigyáz­nunk rá. Többször olvashattuk már az új­ságokban, hogy Budapesten — ahol nem egy és nem két telefonfülke van az utcákon — milyen káro­kat okoztak egyes felelőtlen ele­mek és hogyan küzdenek ellenük a környék lakói és a hivatalos szervek. Olvastunk olyan úttö­rőkről, akik úgynevezett védnök­séget vállaltak egy-egy utcai te­lefonkészülék berendezése feiett. És mondhatni, nem is kis ered­ménnyel: sokszor rajtakapták a rongálókat és átadták a rendőr­ségnek. Az ilyen kártevők aztán megkapták a megfelelő büntetést, meg kellett fizetniök az okozott kárt. Nem lehetne Békéscsabán is ha­sonló társadalmi felügyeletet meg­szervezni? Kasnyik Judit Hruscsov választási beszédének kiiifötdi visszhangja (TASZSZ) Hruscsov választási beszédét világszerte nagy érdeklődéssel fogadták. A következőkben ismertetjük a beszéd első külföldi visszhangját. Párizs I A francia politikai és társadal­mi körök figyelme pénteken azi eviani tárgyalások ellenére is Hruscsov választási beszédére összpontosult. A francia sajtó, a rádió és a televízió jóval a be­széd elhangzása előtt figyelmez­tette a lakosságot Hruscsov meg­nyilatkozásának rendkívül fontos voltár?. Az AFP tudósítója a ván. lasztási gyűlés lelkes hangulatá­ra mutatott rá helyszíni beszámo-,,. lójában. A tudósító Hruscsovnak azt a kijelentését emeli ki, hogy a kommunizmus feltétlenül győ­zelmet arat a kapitalizmus fe­lett. New York A New Yorkban megjelenő va­lamennyi lap foglalkozik Hrus-j' csov beszédével. A lapok fő cí-i meikben kiemelik a szovjet mi-T niszterelnök ama bejelentését,» hogy a Szovjetunióban globális^ rakétát készítettek, amely ellen * gyakorlatilag nincs védelem. A* lapok, hangsúlyozzák annak tu-J dományos fontosságát is, hogy af Szovjetunióban újabb mestersé-T ges holdat bocsátottak fel a világ-f űr térségeinek további felkuta-I tása céljából. J A New York World Telegram* and Sun kiemeli, hogy Hruscsov* feltétlenül szükségesnek tartja a 1 német békeszerződés megkötését* és a nyugat-berlini kérdés rende-í zését. Hruscsov újból hangsúlyoz-1 ta, hogy a német békeszerződési megkötésének nincsen „végzet-* szerű” határideje. Népfront-hírek ♦ Gyuláról, Sarkadról, * Orosházáról * Március 13-án Gyulán a Haza-® lias Népfront Szabad Föld-anké-» tot rendezett a járási népfront- T bizottság helyiségében. ♦ Sarkadon március 14-én a Haza- J fias Népfront járási elnökségének® ülésén a járás második ötéves tér- «, vét, illetve abbén a népfront sze-J répát tárgyalták meg. « Orosházán március 15-én, csü-} törtökön a népfront-bizottság az * orosházi járás II. ötéves mező-» gazdasági tervéről tanácskozott. 1 Előző nap a bizo+!• ág a korszerűi csőkutas öntözésről tartott anké-; tot. i A New York Post és a New York Journal-American cikké­ben elsősorban a szovjet minisz­terelnök azon bejelentéseivel fog­lalkozik, hogy a Szovjetunió újabb mesterséges holdat bocsá­tott fel és a szovjet tudósok glo­bális rakétát készítettek, amely a Föld bármely pontját elérheti. Washington A Fehér Ház és az amerikai „külügyminisztérium egyelőre- tar­tózkodik attól, hogy hivatalosan kommentálja Hruscsovnak a moszkvai választási gyűlésen mondott beszédét — közölte Sa­linger, a Fehér Ház sajtótitkára. (MTI) Nem okoz nehézséget a tüzelőanyag-ellátásban a meghosszabbodott tél A váratlanul visszatért viharos tél, a tartós havazás nem okoz za­vart az ország tüzeloanyagellátásó­­ban — tájékoztatták az MTI mun­katársát az Országos Energiagaz­dálkodási Hatóságnál. A tájékoz­tatás szex int az ipar és a lakosság ellátását úgy tervezték, s szervez­ték meg. hogy számba vették a tél esetleges meghosszabbodását — ami most be is következett — s megfelelő mennyiségű tartalék tü­zelőkészletet halmoztak fel. Az erőműveknek 12 napra elegendő szén áll rendelkezésükre és szük­ség szerint folyamatosan kapják az utánpótlást. Az áramszolgáltatás­ban tehát semmiféle fennakadás­tól nem kell tartani. A MÁV-nak az előírásos 21 napival szemben 26 napos tartaléka van, forgalom­­korlátozásra tehát nem kerülhet sor tüzelőanyag-nehézségek miatt. A kohászat 80 000 tonnás készlete-• Húsz esztendő, anuiy megyá’íozíatja a világot Húsz év viszonylag rövid idő a történelemben. Egy nemzedék szá­mára azonban igen sokat jelent: egy emberöltő harmadát. Hogy él­nek majd az emberek, milyen lesz a szocialista világ húsz év múlva? Eyre az izgalmas kérdésre, az em­beriség történetében először, nem utópisták, fantasztikus regények szerzői adnak választ, hanem ter­vezők, közgazdászok, mérnökök, tudósok számításai, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak új programjában, s az euró­pai 'népi demokratikus országok kidolgozás' alatt álló húszéves távlati terveiben öltenek testet. E dokumentumok már a ma élő nemzedék számára is kézzelfog­ható közelségbe hozzák az egész emberiség jövőjét, a kommunista társadalmat, s azt is megmutatják, hogyan valósítják meg a szocialista országok a történelmi feladatot, a legfejlettebb tőkésország, az Ame­rikai Egyesült Államok utolérését és túlszárnyalását az egy főre jutó termelés terén. FzerhétszázmfUió ember a szocialista világban \ A 20 éves fejlődés terveinek kö­zéppontjában az ember áll. Az em­­!berek munkája váltja valóra a ki­tűzött célokat, s e célok megvaló­­•sítása a történelemben eddig is­meretlen mértékű jólétet teremi a Iszocializmus országaiban élő né­pek számára. A tervezők számára is alapvető kérdés éppen ezért, hogy mekkora lesz majd a szocia­lista országok lakossága 1980-ra. A kérdést a népesség-statisztika válaszolja meg. A számítások ab­ból indulnak ki, hogy az elmúlt évtizedben a világ lakossága 20 százalékkal, 2,5 milliárdról 3 mil­­liárdra nőtt. E növekedést alapul­­véve kiszámították, hogy 1970-re 3,5—3,6 milliárd, 1980-ra pedig 4,2 — 4,3 milliárd lesz a világ lakói­nak száma. A lakosság növeke­dési üteme azonban az elmúlt év­tizedben a világ egyes területein nagyon is eltérő volt. A vezető tő­késországokban pl. évi 1 százalék körül mozgott, a szocialista or­szágokban pedig 2,2—2,4 szá­zalékkal nőtt. Az eltérő növeke­dési ütemet figyelembe véve, a szocialista világrendszerbe tartozó államok lakossága az 1960-as 1,050 millióról 1970-re 1331 millióra, 1980-ra pedig előreláthatólag 1687 millióra nő majd. 1970-re a világ lakóinak 37 százaléka, 1910-ra pe­dig a világ lakosságának 40 száza­léka él majd a szocialista orszá­gokban, szemben az 1960-as 35 szá­zalékkal. 20 év alatt tehát a szo­cialista világrendszer lakossága csaknem annyival bővül, mint ma Kína egész népessége. E számítá­sok természetesen csak azokat az országokat veszik figyelembe, me­lyek ma a szocialista Világrend­szer keretei közé tartoznak. Való­színű azonban, hogy az elkövetke­ző két évtized során újabb orszá­gok is a szocializmus útjára lép­nek majd, s igy a tőkés rendszer az emberiségnek még kisebb há­nyadát fogja majd át, mint ameny­­nyit a fenti számítások kimutat­nak. Gigantikus anyagi bázis Ezerhétszázmillió ember táplá­lása, ellátása iparcikkekkel önma­gában is hatalmas és bonyolult fel­adat. Terveink azonban nem egy­szerűen ezt irányozzák elő. Az új szovjet pártprogram pl. 1980-ra olyan életszínvonal megteremtését tűzi ki célul, amely mintegy 75 százalékkal magasabb az ameri­kai életnívónál. Mindez hatalmas anyagi bázist kíván. S ez az anyagi alap nem egyszerűen a mainak mennyiségi növelése. Minőségileg új anyagi­­műszaki bázis jön létre. A terme­lés „csont- és idegrendszerét” ha­talmas automata-gyárak, s magas fokon gépesített mezőgazdasági üzemek alkotják majd, s széles mértékben bontakozik ki az új tudományos és műszaki forrada­lom az iparban és a mezőgazda­ságban egyaránt. 1980-ra szovjet közgazdászok számításai szerint a szocialista vi­lágrendszer ipari termelése meg­tízszereződik, míg a vezető tökés­még tartós hideg esetén is teljes biztosítékot nyűit a termelésre. Ugyancsak jól el van látva a köny­­r.yűipar, az élelmezési ipar, a vegyipar és a többi iparág is. A belkereskedelem ugyancsak megfelelő készletekkel rendelke­zik. Több mint 300 000 tonna szén, brikett és koksz van a nagy tüze­lőanyag-telepeken, ezenkívül a kiskereskedelem pincéi is tele vannak (MTI) országoké csak 2—2,5-szeresére nő. Ennek alapján a szocialista orszá­gok részesedése a világ ipari ter­meléséből 1970-re meghaladja az 50 százalékot, 1980-ra pedig 60 szá­zalékra nő. A szocialista világ tehát túlsúly­ba kerül az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Mindez óriá­si jelentőségű politikai és gazdasá­gi következményekkel jár majd az egész világ szempontjából. Egyebek között lehetővé válik a háborúk végleges kiküszöbölése az emberiség életéből. A szocialista világrendszer or­szágai élvezni fogják a nemzetközi munkamegosztás összes előnyeit A tervszerű, arányos fejlődés törvényének érvényesülése orszá­gaink világréndszerében egyre in­kább az egységes, az egész szoci­alista világrendszert átfogó terve­zés kialakulása irányába vezet majd. Fokozatosan megvalósul az az általános törvényszerűség, amelyre Lenin úgy utalt, mint „a világ minden nemzetének proleta­riátusa által közös terv szerint szabályozandó egységes világgaz­daság létrehozásának tendenc’ójá­ra, amely tendencia már a kapita­lizmus idején is egész világosan megmutatkozott és amelyet a szo­cializmusban teljesen meg kell va­lósítani.” A húszéves távlati tervekben előirányzott számos közös intéz­kedés a közlekedés, az energia-há­lózat és a viziutak megszervezésé­re, összekapcsolására 1980-ra tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom