Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

1962. március 18„ vasárnap

MEPUJStI í*

3

Kijavított gépekkel várják a tavaszt Orosháza környékén

— Kedden tavaszi szemle az Orosházi Gépállomáson —

Tavaly ilyen tájban már a tavaszi munkák dandárjában voltunk. Most pedig olyan télies az idő, mint decemberben volt. Havazik, hófúvás. A fák rügyeit megpuffasztotta a múlt hetek melege. A babszem nagyságú rügyek ebben a márciusi hidegben fázósan lapulnak a vesszőhöz. De bármennyire is tombol a tél, lassan csak tavasz lesz! Itt

az Orosházi Gépállomáson jól felkészültek a tavasz fogadására. A műhelyben erre az időre már csak egy-két traktor javítása maradt.

A jövő hét keddjéig minden gépet kivontatnak a brigádszállásokra. Ekkor lesz ugyanis a tavaszi előkészületek felülvizsgálása. Addig is hátra van még néhány nap, mégis helyes, ha számba vesszük a tavaszi munkák itteni előkészítését.

Szabó Ferenc főmérnök kimutatásokat szed elő igazolásul, ajánlja a szerelők lelkes munkájának bizonygatására. A lánctalpas traktorokból még hármat kell megjavitaniok. Az univerzális gépekből

négy van a szerelők keze alatt. A munkagépeket is jól megjavították. Ekéiket, vetőgépeiket, még a négyzetes vetőgépeket is menetkész állapotba hozták, sőt a szerelők már a kombájnok, aratógépek, cséplőgépek, pótkocsik, tárcsák, fűkaszák, hengerek, fogasok javításának nagyobb részét is szintén befejezték. Természetesen a szövetkezetek erőgépeit is rendbehozták. Korábban 15 tsz-traktor főjavítását tervezték, de később egykét szövetkezet kérésére hármat csak májusban hoznak főjavításra. Bírják még a munkát. Ehelyett

a három főjavítás helyett 10

traktort vizsgáltak át, és javítottak meg.

A szövetkezetók többsége bizalommal keresi fel a gépállomás javítószolgálatát. Az orosházi Vörös Csillag, a gerendási Petőfi, a csanádapácai Köztársaság, a pusztaföldvári Lenin Tsz-ekkel olyan jó kapcsolat alakult ki, hogy róla példát vehetne az orosházi Üj Élet és a csorvási Kossuth Tsz is. Ezekből a gazdaságokból jóformán alig küldtek gépet fő- és íölyójavítás-Eredményes szerződéses állatfelvásárlás a gyulai járásban

A gyulai Állatforgalmi Vállalat már az első negyedévben is biztosította a felvásárlás zavartalanságát. Eddig háromezernél több sertést, s 1018 vágómarhát vásároltak fel. Sertésből még 1200, vágómarhából pedig csupán néhány darab hiányzik az első negyedévi terv teljesítéséhez.

A felvásárlás munkáját segíti, hogy a tsz-ek az üzemterven felüli sertések eladása után 2,5 mázsa takarmánykölcsönhöz juthatnak, azok a tsz-ek pedig, amelyek júliusra vagy augusztusra szerződjes egészében megvalósul. Hatalmas mennyiségben ontja majd az olajat az a nemzetközi olajvezeték, amelynek építése jelenleg folyik a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia között. E bázison hatalmas olajfinomítók épülnek majd, s termelni fognak a vegyipar új jjgai Lengyelországban, az NDK-ban s Csehszlovákiában. Jelentős lépést teszünk energetikai rendszereink egyesítésére. Egyre több közös beruházásra kerül sor a szocialista országok között, s a gazdasági együttműködés még szorosabbá fűzi kapcsolatainkat. A nívó-különbségek országaink között lényegesen kisebbek lesznek, mint ma s előreláthatólag a szocialista országok többsége a kommunizmus küszöbén áll majd.

A hétköznapok képe

Nehéz lenne megmondani, hogy milyen lesz a hétköznapok képe húsz esztendő múlva, hiszen nagyon sok tényező hatásával lehet és kell számolni, köztük olyanokkal is, amelyeket ma még aligha láthatunk előre.

Annyi bizonyos, hogy a technika csodái szélesre tárják a lehetőségeket az ember előtt, s az anyagi javak bősége soha nem látott színvonalra emeli az emberek életkörülményeit. Ez kitűnik a szovjet pártprogram előirányzataiból.

Az elkövetkező húsz esztendő a 70-es évek végére a szovnek, egy mázsa takarmányt, illetve ennek megfelelő értékű pénzkölcsönt kapnak.

Jól halad a háztáji szerződéses felvásárlás is. Kétegyházán, Újkígyóson, Lőkösházán és az utóbbi időben Gyulaváriban is számos gazda kapcsolódót be a szerződéses állathízlalásba. Jó eredményeket ért el az eleki Lenin Tsz is. Itt a 7—8 hónapos sertések elérik • a 100—110 kilós átadási súlyt.

—We—

jet társadalom egészen közel jut a szükségletek szerinti elosztás elvének megvalósításához. Megoldódik a lakáskérdés. Minden családnak komfortos lakása lesz. Fokozatosan megszűnnek a lakbérek, a közszolgáltatási és közétkeztetési díjak. Városban és falun egyaránt mindenki számára hozzáférhetőek s ingyenesek lesznek a bölcsődék, a napközi otthonok. Tömegesen épülnek majd az ingyenes bentlakásos iskolák. Városban és falun kényelmes otthonok épülnek az aggok és rokkantak számára. Mindezek a juttatások 1980-ra elérik majd a lakosság reáljövedelmeinek félét. Jelentősen megrövidül a munkaidő, s ezzel lényegesen több szabad idő áll majd rendelkezésre szórakozásra, tanulásra. pihenésre.

A kommunizmusba való átmenet ugyanakkor az egyéni szabad ság-és az állampolgári jogok ma ximális fejlődését is jelenti. Tovább erősödik a szocialista demokrácia, s az állami szervek fokozatosan a társadalmi önigazgatás szerveivé fejlődnek.

Mindez jelentősen átalakítja majd az emberek életét, hétköznapjait a Szovjetunióban, s 1980- ra előreláthatólag eléri vagy megközelíti az említett szintet a legtöbb európai népi demokratikus ország is.

Az előbb iekben vázoltak megvalósulásának természetesen döntő nemzetközi és belső feltételei vannak. A nemzetközi feltételek közül

ra. Lehet, hogy „sajnálják” erre a pénzt? Találóan jegyezte meg Méhes elvtárs, a műhelyvezető, ha kitavaszodik és a gépekkel gondjuk lesz, majd jönnek. Tavaly jócskán volt ilyenre is példa. Prisztavok András főagronómustól tudjuk, hogy tavaly ősszel mindkét tsz-ben elhúzódott a betakarítás. Jóllehet, ebben a gépek rendszeres gondozásának elmaradása is közrejátszott.

Az idei tavaszon jelentős feladat előtt áll ez a gépállomás.

Tervük 58 ezer normálhold

gépi munka, s 22 ezer normálhold a szabad kapacitásuk.

Ez viszonylag sok. A tsz-ek a tavaszi munkákban, de egész éven át inkább a saját gépeik üzemeltetésére építenek. Egy bizonyos mindenáron való takarékossági kampány van kialakulóban a szövetkezetekben. Példa erre: több tszben a tavaly ténylegesen felhasznált gépi munka alá terveztek. A csorvási Vörös Október és az Ady, a csanádapácai Aranykalász Tszek . példája is ezt tanúsítja. Más szövetkezetekben viszont ennek ellenkezője tapasztalható. A gerendási Petőfi Tsz-ben tavaly saját és gépállomási traktorokkal katasztrális holdanként 5,9 normálhold munkát teljesítettek. Erre az évre katasztrális holdanként

6,7 normálhold gépi munkát állítottak tervbe. S mi lesz a gépállomás szabad gépkapacitásával? Egyelőre aranytartalékká teszik, s később a szerződésben vállalt kötelességek mihamarábbi teljesítésére bevetik.

Az Orosházi Gépállomáson és körzetében jelenleg ez a helyzet. A brigádok jól felkészültek a tavaszra, s a traktorosok már a brigádszállásokon várj ált az indítást.

D. K.

a legfőbb a béke, biztosítása, a bei.« ső feltételek közül pedig az, hogy! a szocialista világrendszer orszá-f gaj mennyire tudnak élni lehető-1 ségeifckel, mennyire tudják kihasz-! nálni a szocialista társadalom élő-1 nyeit. <

Ugyanakkor a várható fejlődés-' nek óriási jelentősége lesz a két! rendszer békés versenyében. A tő-' kés rendszer még nehezebb hely-' zetbe kei-ül, s egyre inkább elveszti! értelmét a kapitalista országokban; lévő néptömegek előtt. A gazdaságilag gyengén fejlett országok népei számára pedig egyre fokozódó vonzóerőt, példát jelent majd a szocialista világ.

A kapitalizmus semmiféle hasonló távlatot nem tud nyújtani az emberiség számára. Frank Bar. nett, az amerikai „Richardson kutatási alapítvány” igazgatója „Kelt 1973” című cikkében például a tőkés rendszer ijesztő mértékű hanyatlását vázolja fel olvasói előtt az „időgépen” tett utazásáról beszámolva a Western World című folyóiratban. Erre az időre szerinte már 53 ország, tehát a világon ma létező államok többsége szocialista rendszerben él majd, s a kapitalizmus Észak-Ameri kára, néhány dél-amerikai országra és Nyugat-Európára korlátozódik. „1973-ra — írja — a kapitalista Amerika ereje olyan gyorsan csökken, mint Angliáé a Disraeli és Éden miniszterelnöksége közötti 81 évben ....”

UK. SIMÁI MIHÁLY

Géppel is fényezik a bútorokat Gyulán

A Gyulai Bútoripari Vállalat 105 | en gépesítették az üzemet. A búszázalékra teljesítette múlt évi torkészítés sok folyamatát géppel tervét. Sikereikhez hozzájárult az végzik. Képünkön: Bordé Sánis, hogy már korábban megfelelő- dor a gépi fényezővel dolgozik.

A jó elnök

Ladnyik Mihály, a Dolgozók Tsz elnöke azok közé tartozik, akik a szövetkezetét szíwél-lélekkel segítik. Jól gazdálkodó, középparaszt-esaládból származik, s mint ilyen, csaknem az első kondorosi gazda volt, aki 1950-ben tsz-be lépett. Nem célunk most az azóta eltelt idő falusi krónikásaként fellépni, és azt a sok hányatottságot, értetlenséget feleleveníteni, amiben neki is része volt. Mert jócskán volt ilyen ebben a faluban is. Mégis vele együtt sokan vállalták a nehézségek leküzdését. A szocialista falu igazságába vetett hittel álltak munkába, és bebizonyították ügyünk iránti hűségüket. Ladnyik Mihálynak nem ingott meg a szövetkezetbe vetett hite, bizalma. Először igazgatósági tagként dolgozott. 1952-ben elnökhelyettes, 1954-től pedig elnöke lett a szövetkezetnek. A legutóbbi közgyűlésen — az egész tsz-vezetőség mandátuma lejárt — lemondott, s a szövetkezet gazdái új vezetőséget választottak. Amikor nevét említették, az emberek ellenszavazat nélkül javasolták az elnöki tisztségre.

Hogyan érdemelte ki gazdatársainak ilyen messzemenő bizalmát? A szövetkezetben kerestük, kutattuk a bizalom gyökerét. Jernei Sándor, a párttitkár különösebbet, mint hogy Ladnyik jó elnök, nem tudott mondani.

A jó elnök Kondoroson sem rejti véka alá a szövetkezet előtt álló feladatokat, hanem közösen a párttitkárral, a pártvezetőséggel, az igazgatósággal, a küldöttgyűléssel és a termelési tanácskozáson, brigádértekezleten az emberekkel megbeszéli. Ladnyik Mihály nem ismer fáradtságot. Ha kora délelőtt dolga van, Szarvasra vagy éppen Csabára kell utaznia, hajnalban járja be a határt. Szót vált az emberekkel,

; érvel, vitatkozik. Az emberek és a szövetkezet ügye iránt mindig nagy figyelmet tanúsít. Maguk a szövetkezetiek mesélték, hogy páratlan becsületességgel intézi gazdatársainak ügyes-bajos dolgait.

Gondja bőven akad. Elnöke a va*

dásztársaságnak, tagja a községi tanácsnak, sőt a Vöröskeresztben is funkciót visel. Emellett rendszeresen részt vesz a párt kondorosi községi bizottságának munkájában, s tagja a párt járási végrehajtó bizottságának is. Mindezeken túl talál magának időt a tanuláshoz. Jelenleg az esti egyetem előkészítőjére jár, s beiratkozott a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, természetesen mindezek mellett ellátja a tsz-elnöki teendőket is.

Ladnyjk: Mihály rendkívül nagy munkabírású ember. A sok funkció is erre vall. De miért nem könnyítenek dolgán, hogy többet törődhessék saját feladatával, a szövetkezettel, gazdatársainak problémáival? Feltétlen szükséges, hogy a vadásztársaság elnöke legyen? Nem. De a többi funkciójából is elvehetnének egyet-kettőt.

A kondorosi Dolgozók Tsz jó szövetkezet. S mert jó, abban nagy része van annak a jó közszellemnek, amely itt meghonosodott. Ladnyik Mihály nem lenne képes e környezet nélkül jól »vezetni. Ehhez segítik a szövetkezet gazdái, akik a szövetkezeti közszellem kialakítását a szocialista módon gondolkodó emberig emelték. Csakis így lehet jó a környezet, amelynek kialakításában nagy szerepet játszik a tsz-igazgatósági ülések kéthetenkénti rendszeres megtartása, az ellenőrző bizottság tervszerű munkája, a fegyelmi bizottság, a szociális és kulturális bizottság tevékenysége, és a fiatalok sokoldalú segítése. Az elnök munkájában a pártszervezet mellett ezekre támaszkodik. Részletkérdések megoldásába soha nem bocsátkozik. Ellenkezőleg, lehetőséget ad az emberek önálló munkájára. Ezt tapasztaltuk a könyvelésben, a brigádvezetők vagy az üzemegység-vezetőik munkájában.

Az emberek ezekért tartják jó elnöknek.

Dupsi Káról}'

A tudomány segítsége

kében cselekszi, hogy a község termelőszövetkezetei mindezek alapján a legmegfelelőbb módon használhassák ki a növényi, talaj- és éghajlati adottságokat, illetve változtassák meg azokat a szocialista nagyüzemi gazdálkodás érdekeinek megfelelően.

Heszler József természettudományos tevékenysége egyébként országosan is ismert és elismert;

| Heszler József, a battonyai gim• názium igazgatója szabad idejében !a határt járja, talajvizsgálatokat ’végez, időjáráskutatást folytat, ta_ . nul mányozza a Battonya-kömyéki ! éghajlati viszonyokat, a csapadék feloszlását, a talajvíz elhelyezkedé■ sét, sőt sokoldalú érdeklődése a [növényzetre is kiterjed. Az önkén’ tes tudómén yoskodást annak érdé-