Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

4 NÉP ÚJSA 6 1962. március 16., péntek Visszatérni az életbe „Olyan sok jót hallottam már a bizottságról, hogy talán az én esetemben is tudnak segíteni. Ezért fordulok bizalommal önök­höz és kérem, legyenek segítsé­gemre iszákos férjem megmenté­sében és családunk békéjének helyreállításában.” — Kétségbe­esett és reménykedő a levél tar­talma. Egy kétgyermekes édes­anya írta. Férje rabja az italnak, elhagyta kis családját, s a mun­kahelyéről is el kellett mennie. Már-már úgy látszott, hogy nincs segítség, amikor az édesanya, fe­leség a békéscsabai alkoholizmus­ellenes bizottsághoz fordult. Sok-sok ilyen és ehhez hason­ló tartalmú levél jött már az édes­anyáktól, feleségektől, hozzátar­tozóktól, akik családjuk megmen­téséért szálltak síkra és kértek segítséget a bizottságtól. De jön levél azoktól is, akik betegei, rab­jai az alkoholnak, s nem tudnak szabadulni tőle. Segítő kézre van szükségük, amely kiemeli őket a posványból. „Fiatal vagyok, alig 30 éves és úgy érzem menthetetlen rabja az alkoholnak — írja levelében egy dunántúli fiatalember. — Olvas­tam a sajtóban a békéscsabai al­koholizmus-ellenes bizottságról, s talán az lenne az egyetlen meg­oldás, ha lemennék Békéscsabá­ra, és ha segítenének nekem, hogy új, emberibb életet kezdhessek. Tudom, hogy ez, így ahogy van, nem élet, akkor már inkább a ha­lált választom. Nagyon kérem, legyenek segítségemre, hogy ismét ember legyek és megtaláljam elha­gyott családomat, kis gyermeke­met.* Megrendítő sorok, s úgy hisz­­szük, aki ezeket olvassa, akiknek címezték, nem tudnak nemet mondani, de nem is mondhatnak, hiszen maguk is átélték már a delirium tremens borzalmait és következményeit, s tudják, hogy Szarvason rendbehozták Tesse­­dik Sámuel első magyarországi mezőgazdasági szakiskoláját. A kastélyszerű épület termeibe köl­tözteti a tanács a községi múzeu­mot. Az épületet körülvevő mint­egy négyholdas telken „élő múze­mit jelent számikivetetten, min­denkitől elhagyatva élni. Tudják azt is, hogy van kivezető út, min­den alkoholista, aki akar és segí­tik, kigyógyulhat ebből a beteg­ségből, ismét becsületes és meg­becsült emberré válhat. — Senki sem született alkoho­listának, csak azzá lett, és aho­gyan azzá lett, úgy meg is tud sza­badulni tőle •— mondotta egy or­vos az egyik betegnek, aki össze­tört bordákkal feküdt a kórház­ban hónapokig, mert végső két­ségbeesésében a halált választot­ta. Egy épület második emeleté­ről ugrott le, hogy végleg megsza­baduljon az alkoholizmustól. Végleg megszabadult, de nem a halál, hanem az emberek, orvosok segítő keze által, s ez az ember alapítója lett az alkoholizmus-el­lenes bizottságnak, és azóta is egyik legaktívabb tagja. Ilyenek a többiek is, akik napi munkájuk mellett fáradhatatlanul közdenek egy-egy ember életének, s ezáltal sok család békéjének megmentéséért. Életükből, ször­nyű szenvedélyükből merített ta­um” lesz: parkosítják és a nagy tudós által meghonosított növé­nyekkel vetik be és ültetik tele a kertet. A Tessedik élőmúzeumot a Szarvasi Öntözési és Rizstermesz­tési Kutatóintézet gondozza majd. pasztalatuk ad erőt ahhoz, hogy segítsenek embertársaikon. Akad köztük olyan is, aki Nagy­kanizsáiéi, s a Dunántúl más vi­dékeiről jött ide. Itt gyógyult meg, itt vált újra emberré, a társada­lom megbecsült tagjává, s a hála éppen ezért ide köti, önként vál­lalja a bizottságban a munkát, hogy ugyanúgy, ahogy neki segí­tettek, ő is segítsen másokon. A békéscsabai bizottság már nincs egyedül. A mozgalom kiszé­lesedett, s egymás után alakul­nak meg az újabb bizottságok a megyében, de az ország más vidé­kein is. Gyulán és Orosházán már alakult egy-egy csoport, s most Szarvason és Békésen akadtak követői. A békéscsabai alkoholiz­mus-ellenes bizottság kapcsolatot tart a nemrég alakult ózdi, komá­romi és tatabányai bizottsággal is. Egymást segítve, támogatva dol­goznak, hogy még több embert adjanak vissza az életnek, s a fel­dúlt családi otthonokba ismét a békesség, megértés, szeretet köl­tözzön. Kasnyik Judit már megkezdték, és az már bizo­nyos, hogy a kulturális műsorok mellett mindennap ismeretter­jesztő előadásokat is rendeznek. A színjátszók közül a Béke és az Aranykalász Termelőszövetkezet műkedvelői egyfelvonásosokat ta­nulnak és bemutatkozik ezen a hé­ten a művelődési otthon bábcso­portja is. kör vezetője a klub-élet jelentő­ségéről beszélt, és felszólalt To­­monicska Zoltán elvtárs is, a párt községi bizottságának titkára. Ezután Balázs Tibor járási nép­művelési felügyelő beszélt a ter­melőszövetkezeti klubok alapsza­bályzatáról és lebonyolított egy minta-foglalkozást, majd ' dia­filmeket vetítettek és magnetofon­ról érdekes, szórakoztató irodal­mi-zenei műsort hallgattak meg a jelenlévők. A műsor után adták át az új klub vezetőségének a megyei mód­szertani csoport által vásárolt mintegy 900 forint értékű társas­játékot és más klub-felszerelést. Nem lehet A máról holnapra élés rossz időket idéző, nyűtt szokása már a szabad idő, a szórakozás, műve­lődés tekintetében is halódófélben van. Már nemcsak azt tervezi a városi ember, de a falun élők legtöbbje sem, hogy meghallgat­­ja-e este a rádiót, néz-e TV-t vagy mozit, elmegy-e vasárnap szórakozni valahová, hanem mesz­­szebbre, előbbre is tervez. Távoli rokonok, ismerősök látogatása, üdülés, külföldi út is mind gyak­rabban iktatódik az egyén, s a család saját időtöltési, „kulturá­lis” programjába. Amíg azonban a tél, a tavasz meg az ősz zsúfol­tabb e tekintetben, különösen a fajsúlyosabb szórakozási és szel­lemi időtöltés dolgában, a nyarat a városi ember azzal intézi el legtöbbször magában, hogy az jó lesz strandolásra, nagy alvászatra, esetleg kirándulásra, a falusi pe­dig — a nyári nagy mezőgazdasá­gi munkákra gondolva, azzal tud­ja le ezt áz évszakot, hogy „örülök, ha munka után lepihenhetek”. Vajon igazuk van azoknak, akik az év legenyhébb szakát „uborkaszezonként” könyvelik el, ha tartalmas szórakozásról, sza­badidő-felhasználásról van szó? Nemcsak a dolgozók „kultúrafo­gyasztó” tömegeinek egy része gondolkozik így, hanem sajnos — tapasztalatunk szerint — nem egy népművelési munkás is, aki­nek pedig az a feladata, hogy a maga területén (művelődési ott­honban, könyvtárban, s egyebütt) egész éven át szakadatlanul bizto­sítsa mindenkinek a tartalmas időtöltést. Hallottunk már könyv­tárostól, mozistól, kultúrotthon­­igazgatótól is olyan hangot, hogy „nyáron, ajaj akkor üres a bolt”. Még csak az hiányzott kijelenté­sükhöz, miszerint szögre akasztják a népművelési munkát, s elmen­nek horgászni. Nekünk az a véleményünk, hogy a tényleges nyári állapo­tokat illetően egyrészt igazat ad-A kulturális szemle ez évi fel­adatai között első helyen áll a fia­talok irodalmi műveltségének gya­rapítása, a József Attila olvasó­mozgalom eredményes szervezése és lebonyolítása. A Békéscsabai Téglagyár Jambrik József KISZ- szervezete a közelmúltban elhatá­rozta, hogy a József Attila olvasó­­mozgalom sikere érdekében ver. senyre hívja az ország valameny­­nyi építőipari és építőanyagipari holt idény hatunk nekik, de csak olyasmi­ben, hogy a kánikulai időkben va­lóban kevésbé látogatott a zárt művelődési ház, otthon, kevésbé látogatottak a könyvtárak. Azon­ban az ismert közmondással élve „ha a hegy nem megy Mohamed­hez, Mohamed megy a hegyhez”. A nyár elérkeztével, amikor az emberek zöme munka utáni ide­jét szabadban tölti, a népművelési intézmények, munkaterületek dol­gozóinak meg kell találniuk a mó­dot és lehetőséget, követni a szó­rakozni, pihenni vágyókat a sza­badba. Az emberek ugyanis nem a kulturálódás, a hasznos szóra­kozás elől menekülnek ilyenkor a végtelen nyári égbolt alá, hanem a fény, a jó levegő miatt. Ettől még nagyon szívesen fürdetik meg szellemüket az okosodás százféle napjának a ragyogásá­ban. A szabadtéri szórakozások részére ott vannak a szabadtéri színpadok, létesíteni kell strand­könyvtárakat. Például hány em­ber olvasna szívesen napozás vagy hűsölés közben. Szabadtéri kiállí­tásokat is szívesen tekintenek meg a pihenők, bármely életteli témáról. Ahol népszórakoztató vidámpark van, ott pedig foko­zottan bővíteni kell a nyári kul­turálódási lehetőségeiket (Békés­csaba), s ahol ilyen feladatra al­kalmas ligetek vannak (Gyula, Szarvas stb.), ott szép sorjában létesíteni kell vidámparkot. Lám, csupán néhány dolog és máris ki­derül, hogy a nyár sem lehet mos­tohagyerek többé a népművelés részéről. Az eredmények elérésé­nek természetesen egyik feltétele, hogy a nyári szabadtéri és egyéb kulturális programok kialakításá­ban a maga sajátos eszközeivel valamennyi népművelési szervünk vegyen részt. Senki se higgye, hogy talán ko­rai volt a nyári kulturális „hőit idény” elleni harcra szólítani. Jobb lett volna már sokkal előbb! Huszár Rezső vállalatánk KISZ-szervezetét, ugyanakkor versenyfelhívásukat eljuttatják a megye más üzemei­nek kiszistáihoz is. A versenyfelhívásban vállalják, hogy a KISZ-szervezet vezetősége és valamennyi tagja beiratkozik a könyvtár olvasói sorába és 1962. augusztus 20-ig a József Attila oä­­vasómozgalom bronzfokozatú jel­vényét megszerzik. Az üzem négy alapszervezetének tagsága elhatá­rozta azt is, hogy különböző iro­dalmi ankétokait, irodalmi fejtörő­ket szerveznek, ahol a fiatalok be­számolnak az elolvasott könyvek tartalmáról és irodalmi vitát ren­deznek. Ter-kük az is, hogy ifjú­munkás—író-találkozót szervez­nek, melyre egy neves fiatal ma­gyar írót hívnak meg. Fék nélkül — Azért nem tudunk megállni, mert nincs fékünk — mondta hét­főn reggel fél nyolckor a gyulai kórház és a vasútállomás között közlekedő autóbusz kalauza. Ebből megértettem a késés okát, meg azt is, hogy a kocsi miért szaladt túl a megállón. Csak azt nem értem, hogy ezen a vonalon. miért fordul­nak elő, sajnos elég gyakran ilyen és hasonló esetek. Hol ezért, hol azért késik a busz. Az utasok már panaszlevelet Is eljuttattak az ille­tékesekhez. Miért nem lehet meg­bízhatóvá, pontossá tenni ezen a vonalon az autóbuszközleke-’ést? B. Z. 2 8 2 millió lorint Ennyit fizetett ki a múlt évben az Állami Biztosító a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az Általános vagyonbiztosítás alapján, amelyből közei 25 millió forintot a Békés megyei termelőszövetkezetek kaptak. A biztosítás alapján teljes értékben megtérülnek a TŰZ- (villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, kő- és földomlás), a /ÉG-, az ÁLLATKÁROK, az ÁRVÍZKÁROK 50 százaléka. A kertészeti növények közül a paradicsom, paprika, zöldborsó, uborka, tök és saláta termésének 15 százalékáig primőr áron nyújtunk kártérítést! A biztosítás a kétmenetes gépi úton (rendrevágó géppel) aratott, renden fekvő gabon aneműéknek az aratást követő 6 napon belüli jégkáraira is kiterjeszthető. A nagyüzemi módon tenyésztett baromfiállomány biztosítását is vállaljuk. Állami biztosító 143 Múzeum lett Tessedik Sámuel egykori szakiskolája Szarvason Kulturális hét lesz áprilisban Medgyesegyházán Áprilisban gazdag programú kulturális hetet rendeznek Med­gyesegyházán. A kulturális héten a község művészeti szakkörei; színjátszók, zenekarok, népi tánco­sok szerepelnek. Tervezik azt is, hogy a medgyesegyházi fúvószene­kar is fellép a kulturális hét egyik napján. A program szervezését Tsz-klub Kevermesen Három tsz összefogásával a régi olvasókör helyiségében tsz-klubot létesítettek Kevermesen. A meg­nyitón több mint 200-an jelen­tek meg. Peüe Ferenc, az olvasó-Téglagyári fiatalok a József Attila olvasómozgalomért

Next

/
Oldalképek
Tartalom