Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
1962. március 16., péntek NÉPÚJSÁG 5 SPORTSPORT Napirenden a munkahelyi testnevelés Talán még sokan emlékeznek arra a három évvel ezelőtti szilveszteri híradóra, amelyben sok színnel, ötlettel és trükkel azt mutatták be híradófilmeseink, mi minden fog történni az új évben a Patyolat házatáján, a köz-Vajon mit fejez ki ez a fogalom? Erről beszélgettünk Ondrik Istvánnal, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium testnevelő tanárával, a Békés megyei üzemi testnevelés irányítójával. ____________________________________WBmMm mm JmWSaSSSmá A Békéscsabai Ruhagyár U-es varrodájának dolgozói munkaközi testneveies közben« Iekedésben és a testnevelés területén. Nagy derültséget keltett az a képsor, ahol a zsúfolt Rákóczi út — Nemzeti Színház sarkon pontban délelőtt 10 órakor megállt a forgalom, s autóvezető, villamoskalauz és a járókelő sok száz pesti ember — a közlekedési rendőr irányítása mellett — gimnasztikái gyakorlatokat végzett,, majd jó kedvvel dolgára sietett. A néző nevetett ezen, pedig — és ezt csak kevesen tudják — a közönség ekkor találkozott először a munkaközi frissítő testneveléssel! 11. számú feladvány Világos: Kb7, Fa3, HcL2, a5, b2, b4, b6 (7# Sötét: Kai, a2, a7 (3) Világos lép és a 6. lépésben mattot ad. Megfejtés 5 pont. A helyes megfejtéseket legkésőbb március 22-én déli 12 óráig kérjük beküldeni. A borítékra ráírandó: SAKK. A 10. számú feladvány megfejtése: Vl>2. — Jólesik az embernek munka közben egyet nyújtóznia! XJtáfia szinte felfrissül — kezdte Ondrik István. — Ebből indultak ki a baráti államok, elsősorban a Szovjetunió, Kína és az NDK üzemi sportvezetői. A nagyobb gyárakban sorra bevezették a munkaközi, üdítő testnevelést. Ennek célja a munkahelyi ártalmak (egyforma testtartás nyolc órán keresztül, görnyedtség), kiküszöbölése, a négy-öt órai munka elvégzése után beiktatott 5—6 perces, nyitott ablaknál végzett gimnasztikái gyakorlatokkal. A testgyakorlatok a munka végzése közbeni, más irányú mozgással jobb közérzetet, a láb, a gerincoszlop, az izomcsoportok felfrissülését, megmozgatását eredményezték. Ezzel a munka termelékenysége emelkedett, ezt mutatta a külföldi és a hazai gyárakban végzett felmérés tapasztalata. A Békéscsabai Ruhagyár vezetői 1959. őszén az szb. vezetőivel, az üzemi orvossal, a VTST elnökével és Ondrik Istvánnal tapasztalatszerzés céljából a fővárosba utaztak. Ennek eredményeként bevezették a munkahelyi testnevelést a varrodákban. Nagy volt a siker. *— Az üzemi, munkaközi, frissítő testnevelésnek nagyon sok pozitív tényezője van — mondotta befejezésül Ondrik István. — Sajnos. Békés megyében ma még kevesen követik ruhagyáriak példáját. Több üzemben, mint például a Békéscsabai Kötöttárugyárban, abbahagyták a kísérletezést. Véleményem szerint nekünk testnevelőknek minden segítséget meg kell adni az üzemeknek, hiszen a munkahelyi testnevelés sok-sok pozitív eredményével nagyban segíti a dolgozók jó hangulatának, egészségének és a munka-teljesítményeknek emelkedését. —CH.— Ma MTST-üIés A Békés megyei Testnevelési és Sporttanács március 16-án, ma rendes ülést tart. Az értekezleten Ondrik István, megyei istruktor beszámol megyénk üzemi — munkahelyi — testnevelésének helyzetéről. A beszámoló után az ezzel kapcsolatos ez évi feladatokat beszélik meg, majd Dömény Ferenc, az MTST munkatársa a Kilián Testnevelési Mozgalom idei fejlődését, a hibákat és a jövőbeni feladatokat ismerteti. Rádió- és televízió-műsor PÉNTEK, 1962. március 16. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 A Rádió operettjeiből. 8.49 Moziparódiák. 9.00 Iskolai kórusok énekelnek. 9.10 Operarészletek. 10.10 Napirenden. 10.15 Népi muzsika. 10.59 I.ottóeredmények. 11.00 Ítélet. Regényismertetés. 11.20 Zenekari muzsika. 12.15 Könnyűzene. 13.10 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.25 Hegedűmuzsika. 14.00 A kékszemű Dávidkáné. Regény, folytatásokban. 14.20 Két operanyitány. 14.40 Az Ifjúsági Rádió műsora. 15.10 A Gyermekrádió énekszakköre. 15.35 A jurták éneke. Versek. 15.50 Szív küldi... 16.25 Periszkóp. 16.40 Kórusok énekelnek. 17.15 Ötórai tea. 17.45 Rádióiskola. 18.30 Puccini tenor-áriák. 18.45 A budai Sándor-palotában történt. Előadás. 19.00 Pénteken este. Rádiójáték. 19.30 Hangverseny a stúdióban. 20.25 örökzöld slágerek. 20.40 Sólyom László: Nem saóUam semmit. 21.40 Könnyűzene, 21.50 Mikrofon előtt: Fejér István. 22.20 Könnyűzene-összeállítás. 22.25 Léleküdítő. 22.50 Szerenádok. 23.00 Zenekari muzsika. 23.45 Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ: 14.15 Tánczene. 15.10 Bóbita. Elbeszélés. 15.30 Virágénekek. 15.50 Az április 4-i díszszemlére készülő katonák között. 16.05 Werner Mária énekel, Sólymos Péter zongorázik. 16.50 1000 szó franciául 17.00 Fiatalok Zenei Újságja. 17.25 Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.45 Cigánydalok. 18.05 Operettrészletek. 18.30 Bemutatták ... 18.35 Fúvószene. 19.05 Zenés ajándékműsor a Budapesti Hajtómögyár dolgozóinak. 19.40 Falurádió. 20.00 Heti hangversenyka lauz. 21.10 Gyulai Gaál Ferenc: Divatbemutató — szvit. 21.20 örökség. Elbeszélés. 22.00 Az Orosz—Svarba—Kovácstrió játszik. 22.20 Operarészletek. A TV MŰSORA: 19.55 Műkorcsolya VB. Jégtánc. Közvetítés Prágából, 22.30 Hírek, Gyorsbeiogó készülékkel a mellékidő csökkentéséért Az ipar termékei iránt rohamoméretváltozásáből az anyagában Resan növekvő mennyiségi igények, minőségi követelmények megkövetelik a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazását. A termelés fokozásával egy időben az önköltség csökkentése, vagyis az olcsóbb termékek előállítása a célunk. Azonos munkaigényei gyártmányok közül az az olcsóbb, amelyiknek előállításához kevesebb munkaidő szükségéé. A munkaidő a munkafolyamat megkezdéséhez szükséges előkészületi időből és a tényleges megmunkálásra fordított időből, az úgynevezett darabidőből áll. A darabido egyik része a főidő, amely alatt alakítás történik, a másik része a mellékidő, amely mint a főidő állandó kísérője, minden művelet alá vont munkadarabnál ismétlődik (például kies befogás, gépindítás, mérés, szerszámcsere stb.). A forgácsolással előállított alkatrészek gyártásában a gyorsforgácsolás széleskörű bevezetésével az előállítás főideje nagymértékben lecsökkent, ugyanakkor a mellékidő változatlan maradt. így fordulhat elő, hogy a mellékidő 10—20-szorosa is lehet a főidőnek. Igen fontos feladat ennek az aránytalanságnak megszüntetése, a mellékidő csökkentése. A mellékidő egyik legjelentősebb része a munkadarabok ki- és befogása. A szokásos mechanikus befogó berendezések fokozottabb központossági követelményeknél (0,05 milliméter alatt) nem alkalmazhatók megbizhatóan. A munkadarabok nagyfokú központosításához jól bevált a hidroplasztikus anyaggal dolgozó gyorsbefogő készülékek alkalmazása. A szovjet szakemberek által végzett sikeres kísérletek után az iparban széleskörű alkalmazásra talált ez a készülék. Sikeresen al-MÁRC1US 16. Békési Bástya: Legénylaütás. Békéscsabai Brigád: A kilencedik- kör. Békéscsabai Szabadság: Tavaszi vihar. Békéscsabai Terv: Jó utat, autóbusz. Gyoma: Házasságból elégséges. Gyulai Erkel: Tacskó. Gyulai PetSíi: A vád tanúja. Mezókovácsháza: Felmegyek a miniszterhez. Orosházi Béke: Az írnok és az írógép. Orosházi Partizán: Emberek és farkasok. Sarkadi Petőfi: Az osztravai gyors. Szarvasi Táncsics: Julius Caesar. Szeghalom: En és a tábornok. Békés megyei Jókai MAI MCSOKA Este 7 órakor: hölgyvAlasz Katona-, Kétsopronyi Tsz-, Szabadgyósi ÁG- szelvénybérlet. Szeghalom, este 19.30-kor ESKtlVÖ kaim azható eszterga-, köszörű-, maró-, vésőgépeken elsősorban nagyobb sorozatban gyártott azonos alkatrészek esetében. A készülék elterjedésének oka a már említett jó központosítás mellett az, hogy csak egyetlen mozgó alkatrésze van: a nyomást vezérlő búvárcsavar, és az ebből következő egyszerű szerkezet, olcsóbb előállítás. A gyártásra kerülő munkadarabokat két csoportba sorolhatjuk, ezek megfogására két készüléktípus alakult ki: a) külső bázlsfelüle: tű munkadarabok, amelyeket tokmánytípusű készülékekkel: b) belső bázisfelületű munkadarabok, amelyeket tüske típusú készülékkel foghatunk fel. Az 1. ábra egy tüske típusú készüléket mutat be, amelynek alkotóeleme! a következők: a) készüléktest; b) vékonyított falú, rugalmas henger, c) búvárcsavar, d) hidroplasztlkus anyaggal töltött munkatér; e) légtelenítő csavar; f) elmozdulást gátló illesztőszeg; g) munkadarab; h) központosító felület; 1) összekötő csatorna. A készülék munkatere (d) a készülóktest (a) és a rá melegen felhúzott, vékonyított falú rugalmashenger (b) között van kialakítva, amelyet hidroplasztikus anyaggal töltünk meg. A munkatér közvetlen (tokmány típus), vagy közvetve (tüske típus), csatorna (i) közbeiktatásával egy diugattyútérrel van összekötve. A készülék használatba vételekor a munkadarabnak a készülékbe helyezése után a búvárcsavart (c) befelé csavarjuk, az behatolva a hidroplasztikus anyagba, ott nagy belső nyomásnövekedést okoz, amely minden irányban egyenlően hat a munkatér falára (a hidroplasztikus anyag összenyomhatatlan, mint a folyadék). A nyomásnövekedés • a rugalmas henger levékonyított részén méretváltozást idéz elő, amely a henger és a munkadarab közötti rést kitölti, amivel a munkadarab központosítása valósul meg. A nyo más további növelésével a munkadarab biztos megfogását érhetjük el. Tehát egyetlen mozgással, a búvárcsavar becsavarásával elvégezhető a munkadarab központos befogása. A kifogás a csavar ellentétes csavarásával valósul meg. Nagyon fontos, hogy a rugalmas henger letkezett belső feszültség ne érje el a rugalmassági határfeszültséget, mert akkor a henger rtiaradó alakváltozást szenved, sőt a vékony fal megrepedhet. A készülék előállításánál az alkatrésznek nem kellő pontossággal történő elkészítése esetén három fő hibaokozó helyet hozhatuník létre. (Az 1. ábrán 1—2—3-mai jelölve); 1. A vékonyítás nem egyenlő mértékű, és a tengely és a hosszmetszetben ez a falvastagság eltérése nagyobb 0,05 milliméternél, altkor hossz- (tengely) metszetben nem terjed a rugalmas henger egyenlő mértékben. így nem egyenlő a munkadarabot szorító erő a henger elején és végén; a keresztmetszetben pedig az egyenlőtlen terjeszkedés központosítási hibát okoz. 2. A búvárcsavar-dugattyűnak kiképzett vége és az azt befogadó hengerfúrat közötti résnek 0,01 milliméternél kisebbnek kell lenni, mert nagyobb résnél elszivárog az anyag a munkatérből. Az elszivárgás gyakorlati tapasztalatok szerint 200 kilogramm/négyzetmilHméter nyomásnál 0,03 milliméter, 300 kil-ogramm/négyzetmilliméter nyomásnál 0,02 milliméter résen már bekövetkezik. 3. A melegen felhúzott rugalmas henger a nagy nyomásnál kitágulhat, és az így keletkezett résen elszivárgás következhet be. A hengervégek megfelelő méretezésével, és az illeszkedés jó meghatározásával ez a hiba kiküszöbölhető. A készülék méretezésénél a befogó felületek méreteit (D, R, L) a munkadarab méretei szabják meg. A munkadarab szorítási hossza mindig nagyobb legyen, mint a készüléké. A vékony falú hengereket két csoportba sorolhatjuk; a) hosszú hengerek, ha L nagyobb, mint 0,6 R, b) rövid hengerek, ha L kisebb, mint 0,6 R, amikor a gyűrűshengervégek a rugalmas rész terjeszkedését el nem hanyagolható módön csökkentik. A vékonyított falú henger falvastagságának (v) és a búvárcsavar átmérőjének (Do) valamint a munkatér sugárirányú méretének (m) számszerű értékel a 2. ábra megfelelő diagramjaiból leolvashatók. A készülék központosítást és biztos szorítást csak akkor valósíthat meg, ha a rugalmas henger méretváltozása a szorítás alatt nem éri el a rugalmas henger átmérőjének háromezred részét. Szorításkor, ha a rugalmas henger méretváltozása (mikronban), valamint a'(rugalmas henger és a munkadarab közötti szorítás előtti rés (mikronban) különbsége nulla, akkor szorítás nincs, csak központosítás. Ilyen esetben, vagy igen nagy forgácsolóerő esetén a készüléken külön rögzítő elemekről kell gondoskodni. A készülék általában olyan munkadarabok felfogására alkalmas, amelyek bázisméretének szórása legfeljebb IT8 és az ehhez tartozó készülék mérete egy minőségi fokozattal finomabb (például IT7/IT6). A kész hidroplasztikus anyagot a Gépipari Technológiai Intézettől lehet beszerezni Budapesten. Az intézet szaktanácsadást nyújt az érdeklődőknek. Molnár Antal gépészmérnök t ábra. Tüske típusú készülék. 2. óira. ►ZJíwy