Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

2 MÉPÚJSÁG ,.962. március 15., csütörtök A szülői Ii»z ém az iskola nevelwmunkája MA, AMIKOR ORSZÁGUNK­BAN sikeresen megvalósul a szo­cializmus építésének nagyszabású programja, rendkívül megnőtt a dolgozók legszélesebb rétegeit át­fogó szocialista nevelőmunka je­lentősége. Ezzel összefüggésben megnőtt a szülőik körében végzett nevelőmunka jelentősége is, amely az iskolák feladata is. Az iskolának nemcsak pedagógiai is­mereteket kell terjeszteni az édes­apák és az édesanyák körében, ha­nem állandóan alakítania kell er­kölcsi arculatukat, erősítve ben­nük az új típusú ember legjobb vonásait. Iskoláink erre irányuló munkája csak úgy lehet eredmé­nyes, ha meghatározott rendszer­ben folyik. Nemcsak arról van te­hát szó, hogy iskoláinknak a szü­lők körében nevelőmunkát kell végezniük, hanem elsősorban ar­ról, hogy milyen legyen a szülők­kel kapcsolatos munka rendszere. E rendszer láncszemei fő vo­násokban a következők: a szülők közvetlen részvétele az iskola munkájában, a pedagógia legfon­tosabb tételeinek megértetése a szülőkkel; a gyermeknevelés leg­jobb tapasztalatainak átadása. E három láncszem elszakíthatatla­­nul összefügg. Sok éves munkánk gyakorlati tapasztalata megerősí­ti, hogy a fenti rendszer kialakí­tásában alapvető jelentőségű az egy osztályba járó tanulók szülei­vel való foglalkozás. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉG el­sődleges és alapvető csoportja az osztály. A tanulók nevelésének és a szocialista ember legjobb tulaj­donságainak kialakítására irányu­ló munka kerete elsősorban az osztály. A nevelők, szülők és a tanulók érdekei az osztályban köz­vetlenül összefonódnak; ez ad le­hetőséget a nevelők és a szülők rendszeres találkozására, és az osztály teszi lehetővé, hogy a ne­velők közvetlen pedagógiai hatást gyakoroljanak a családra. Ezért az iskola és a szülők kapcsolatának alapvető láncszeme: az osztály. A gyermeknevelés eredményes­sége attól függ, hogy az iskola és a család mennyire egységes a ne­velőmunka céljainak, feladatai­nak, módszereinek értelmezésé­ben. Ebből következik, hogy a szülőknek és a pedagógusoknak egységesen, egymást támogatva kell a gyermekeket nevelniük. Ezt a célt pedig a szülők egységbe ko­vácsolt, szilárd közösségével ér­hetjük el. Ezért az osztályfőnök egyik legfontosabb — egyben az iskola — feladatának a szülői kollektíva kialakítását és szilárdí­tását kell tekintenünk. Édesapák és édesanyák sokat! segíthetnek a gyermeknek abban,’ hogy jobban, könnyebben tanul-; jón. A nevelők feladata e téren; mindenekelőtt az, hogy megma-' gyarázza a szülőknek, mivel is se-' gíthetnek gyermekeiken, majd! konkrét példákkal, a szülők neve-! lési tévedéseinek megvilágítású-' val rádöbbentse őket arra, hogyan segíthetik gyermekeiket jobb ta­nulmányi eredményekhez. Ebből következik tehát az, hogy otthon helyesen szervezzék meg a mun­kaidőt, a gyermek helyett ne vé­gezzék el házi feladatukat, hanem — ha nehézségekbe ütközik — bátorítsák, erőfeszítéseit tereljék helyes irányba VIGYÁZNI KELL ARRA IS, hogy ne csak utasítsuk, tanáccsal lássuk el a szülőt, hanem fogad­juk el, mondjunk köszönetét he­lyes észrevételeikért, tanácsaikért, hiszen sokat, sokfélét tudnak, gaz­dag élettapasztalatuk van. A ma pedagógusa nem kizáró­lag a gyermek iskolai nevelésével törődik, hanem segítőtársként áll nevelőtársa, a szülő mellé, s együtt formálják a gyermeket szocialista emberré. A társadalom hatalmas arányokban kibontakozó érdeklődése a nevelés kérdései iránt, mindkét oldalról fokozza a felelősséget az irányításban, és az ellenőrzésben. Kívánatos tehát — s ha az összhang jó, meg is talál­ható — a kölcsönös bizalom. A pedagógus ossza meg a szülővel tudását, nevelői hitét; optimizmu­sát, nevelői szenvedélye ragadja magával a gyermeke képességei­nek megítélésében kishitű, vagy éppen közömbös szülő nevelői lel­kiismeretét is. Tűzött-e valaha a társadalom szebb, nemesebb és lelkesítőbb cé­lokat a nevelés elé? Legnagyobb költőink: Csokonai, Petőfi és Ady prófétai lelkében égtek csali ha­sonló célok, amelyek megvalósu­lásának feltételeit Marx, Engels, Lenin világították meg, és ame­lyeknek érvényrejutását a szocia­lista forradalom tette lehetővé. Az iskola és a család olyan embert kíván nevelni, aki szereti, tiszteli, és becsüli szüleit, embertársait. Nem mások törekvéseit töri le, hanem azt összhangba hozza a társadalom törekvéseivel. Olyan embert akar nevelni az iskola, aki a becsületes munkában, a felsza­badult közösségben megtalálja a helyét, tisztában van azokkal a törvényekkel, amelyek a társada­lom életében érvényesülnek. ' Ha az iskolának e célkitűzéseit a szü­lők magukévá tették, elmondhat­juk: e két tényező nevelése ered­ményes lesz. MUNKÁBAN NAGY SEGÍTSÉ­GET nyújt a szülőkkel való egyé­ni foglalkozás, a családlátogatás, a szülői értekezletek. A nevelés kérdése a szülők körében közpon­ti üggyé vált. Éppen ezért növek­szik állandóan a szülői értekezle­tekre eljáró szülők száma. Egyre szélesebb körben kezd kialakulni az a helyes szemlélet, hogy: nem­csak az én gyermekemért vagyok felelős, hanem a többiekért is. Mind szélesebb körben bontakoz­nak ki az osztályokon belüli vi­ták, megbeszélések nevelési kér­désekben. A szülők igénylik, hogy az iskola legyen gyermekük má­sodik otthona. Ehhez nemcsak anyagi támogatással járulnak hozzá, hanem nevelőmunkájukkal is. FELADATUNK: továbbhaladni a megkezdett helyes úton, a ta­pasztalatokat felhasználva to­vábbra is foglalkozni nevelési kérdésekkel, a szülők és a pedagó­gusok egységét megtartani, és tervszerű, következetes, céltudatos munkára törekedni. Győrös Gyuláné tanárnő Orosháza József Attilát hallgattuk Sikeresen mutatkozott be városunk új irodaimi színpada „A József Attila olvasómozga­­galom jegyében irodalmi színpad alakult Békéscsabán...” — írtuk nemrégen és már jelen is lehet­nünk első — és kitűnően sikerült — előadásán. Kitűnőnek mondha­tó, mert vasárnap délelőtt 11 óra­kor, amikor a csabaiak legtöbbje már-már ebédhez készülődik, a szép és igaz versek, s a nagy köl­tő rajongói mind egy szálig ott voltak, s minden helyet elfoglal­tak a Jókai Színházban. Kitűnő­nek mondható, mert nem valami gépiesen lepergetett műsort lát­tunk, « hanem szinte tapinthatóan magával József Attilával voltunk közel két teljes óráig. Az utca a föld fia címmel — a költőtől vett igen találó idézettel ellátott műsor „forgatókönyvének” írója, Szabad Olga színvonalas munkát végzett, ugyanakkor Basa György jól átgondolt, egyszerű eszközökkel dolgozó rendezése is hozzájárult ahhoz, hogy a forra­dalmár költő, a proletár harcos, a nép fia, a szerelmes ember ilyen eleven, mély megmutatása — százperces időkeretben — ennyire !ól sikerült Kellemes meglepetés volt Munkásőrök felvételét hagyták jóvá, a sarkadkereszturi pártéletről tárgyaltak Sarkadon A Magyar Szocialista Munkás­párt sarkad! járási bizottságának végrehajtó bizottsága ülést tartott Először történt, hogy a tanácskozá­son nemcsak írásos beterjesztés alapján hagyta!: jóvá a munkásőr­ségbe jelentkezők felvételét, Ira­nern az ülésre meg is hívták őket. Ez alkalommal négy pártonkívüld cukorgyári munkás felvételét hagyták jóvá, miután elvtársi be­szélgetést folytattak a leendő munkásőrőkkel. A továbbiakban a tanácskozás napirendjén szerepéit a sarkad­kereszturi páitmunka helyzetéről készített jelentés, melyet brigád­munka alapján készítettek a meg­bízottak. A párt-végrehajtó bizottság a beterjesztés és a vita alapján meg­jelölte a feladatokat. Többek kö­zött határozatot hoztak a község­beli egyes rétegek kulturális el­maradottságának megszüntetésé­re, a párttagok iskolai végzettsé­gének emelésére, a szervezeti élet, valamint a tag- és tag jelölt fel vé­teli munka megjavítására. f Ügyetlenül csetlettem-Ibotlottam a különböző fi­♦ ókok között, a szappanok lés krémek, kölnik és pú- T derek erdejében, kezem­ében a kis drótikosáirrail, jmint egy gombaszedő ka- I masz. Borotvapengét meg ♦ fogkrémet kerestem az 1 * árurengetegben, de nem leltem rá egyikre sem. Tovább kutatkoztam hát türelmesen, mint lelkes , önkiszolgáló, míg csak ♦ meg nem éreztem, hogy ♦ engem néznek. A csigo­­í lyám körül indukálódott a • csalhatatlan érzés. Hátra- I pillantottam, s két nagy ♦ fekete szemet láttam, két 1 csodálatos, olajosán csll­­f lógó szemet. A pénztár- I pult mellett állt a boltos- T kisasszony, és nézett, né­­í zett nekifeled'kezve, míg 4 fel nem tűnt neki, hogy í én éppen olyan áthatóan ♦ nézem. Ekkor szégyeilö- I sen elkapta tekintetét, ,ki­­♦ csit el is pirult és pókhá- J lót keresett a mennyezet­;re áthelyezett figyelmé­vel. t Tovább keresgéltem a ♦ boltban. A tükör előtt le- 1 simítottam a hajamat, ♦ megigazítottam a nyak­­* kendőmet, s most már í szándékosan nem talál­­♦ tam az oly igen szükséges t cikkeket. Ellenben újra ♦ hátrafordultam, és cso- I diáik csodája, újra láttam ♦ a két fekete szemet, meg íaz arcon bú.ikáló kis szé­­♦ gyellős szemérmet. Tet­­;T szett ez a huncutkodás. Engem is észrevesz hát még valaki. És nem is akármilyen valaki. Milyen szép ívű nyak, milyen lá­gyan hullámzó csípő, mi­lyen kecses lábak tartoz­nak a gyönyörű szempár­hoz! Megreszkíroztam még néhányszor, hogy vissza-Most már közvetlen Kö­zelről láttam kreol bőre üde hamvasságát, s nya­ka szép hajlatában felta­láltam egy lencse formá­jú, pikáns kis anyajegyet is. De hogyan kellene hát megszólítani? Mit is kel­lene mondani egy ilyen bolti ismerkedés nyitá­visszanézzek, hiszen elő gedett voltam mindennel, s a kisasszony is „vette a lapot", mert ugyanolyan figyelmes érdeklőd és stíl kísért továbbra is fióktól fiókig, s ugyanaz a lírai zavartság tükröződött ar­cán, valahányszor talál­kozott a szemünk. A kölcsönös tetszés kétségtelen — állapítot­tam meg magamban, és melegség futott végig minden porcikámon. Va­lahogyan tehát meg kell ismerkedni, de nem sablonosán, pri­mitív módon, ha­nem nagyvonalúan, ügye­sen. Megvártam, hogy mindén vásárló végezzen, utoljára maradtam- Bele­tettem a kosárba egy cso­mag pengét, meg egy tu­bus fogkrémet, és odalép­tem a pénztárhoz. Sze­memet egy pillanatra sem vettem Ve a kisasszonyról­nyálként? Semmi sem ju­tott eszembe. Csak áll­tam előtte vörösen, za­vartan. és teljesen bizony­talannak éreztem maga­mat. Végül is ő szólalt meg: — Nem akarjuk meg­sérteni a kedves vevőt, de megkérjük, szíveskedjék befáradni itt ebbe a kis szobába — mondta ismét csak szégyellősen, és egy kis ajtóra mutatott. Nem is olyan ártatlan ez a kislány, mint ami­lyennek látszik — gon­doltam magamban. Egy eszpresszó már nem is jó neki az ismerkedésre. Kü­lön kis szobát tart, itt a boltban! Nem mondom. . . De most már késő meg­hátrálni. Mit gondolna ró­lam. ha éppen akkor fu­­tamodnék meg, mikor ka­­ronkapott a szerencse? Férfiasán kihúztam ma­gam és menteim. A kis szobában egy férfi ült,, íróasztal mellett. Mi ez? Mi ez? — vi!-! lámlott berniem a dac. A; férjének akar bepanaszol-! ni? Egyáltalán nem értet-' tem, miről van szó, s még! kevésbé találtam föl ma-' gam, mikor a kisasszony számomra érthetetlen sza­vakat mormogott a férfi-! nak, s miniket magunkra, hagyva behúzta az ajtót. ; — Tessék parancsolni — ©mbereltem meg ma­gamat. — Lesz szíves a kabát­ját! — Mi ez, kérem? Mi ez? — Elnézést kérünk, időnként ellenőrzést kell gyakorolnunk. — Szóval motozás? A férfi széttárta a karját sajnálkozva, és ta­pogatni kezdte a kabáto­mat. Pár percig tartott az egész, azután elbocsátot­tak. Mentem a portéká­ért. A kisasszony most is ott állt a kasszapultnál, de nem nézett rám. Én vi­szont annál jobban meg­néztem. S ráébredtem, hogy nem is olyan szépek azok a fekete szemek, nem is olyan gyönyörű a nyak meg a csípő ive, de meg a „csinos” lábak is elég formátlanok, ha úgy figyelmesebben és tárgyi­­tagosabban tekinti meg az ember. Sz. Simon István ahogy Doby írisz József Attila né­hány megzenésített versének el­­éneklésével idézte a költőt. Mé­lyen átélt, belső szenvedélytől fűtött előadásához művészien ár­nyalt zongorakísérettel szolgált Vaszy Borbála. Szende Bessy az Ars poétika és a Hazám ritka él­ményt nyújtó interpretálásával te­hetségének új oldalát tárta elénk. Solti Bertalan, Kossuth-díjas mű­vész a korszerű, széles skálájú versmondásra mutatott sorra mes­teri példát. Felettébb gazdagítot­ta az irodalmi előadást Perényi László nagy hatású előadóművé­szete is. A fiatal Györy Emil mindvégig hitelesen, nagyon élőn idézte elénk a költőt, ugyan­így Környei Oszkár érzelmekkel gazdag versmondása is. A 12 esz­tendős Demény Tünde olyan iga­zán szívből, őszintén jelenítette meg a gyermek József Attilát, ahogyan erre valóban csak a gyer­mek képes. Méltán kapott tapsot Demény Gyula színművész, az öreg Csoszogi suszter szerepében és két József Attila-költemény tolmácsolásáért. Az egész irodalmi műsor megérdemelt sikerének nem kevésbé jelentős részesei vol­tak a műsor munkásmozgalmi ré­szében szereplő „külső” művé­szek, a csabai Balassi Irodalmi Színpad és a honvédség kulturá­lis erőinek a képviselői; Lakos Mária, Bobcsek István, Varga András, valamint a két honvéd­művész, Gál Károly és Szeles Ambrus. Különösen a Búza című költemény több szódamú, nagy ha­tású előadásával remekeltek. A békéscsabai József Attila iro­dalmi színpad első bemutatkozá­sa tehát a vártnál is jobb, bizta­tóbb volt. A jelenlévők, de azok is, akik hallottak megszületésé­ről és első jó híréről, azt kíván­ják életrekeltőinek, vezetőjének és minden tagjának, hogy műkö­désük továbbra is ilyen hatásos és művészi legyen, és hogy elér­jék a célt: példamutatással, s köz­vetlen gyakorlati módon segíteni megyénkben a népművelés életre­való új segédcsapatát, a Békés megyei irodalmi színpadok kol­lektíváit. H. R. Diák-szerzői estek Csabán A csabai Üt-, Híd- és VíaműépítS Technikumban már néhány esztendeje működik irodalmi szakkör, melynek tagjai az intézetben eddig három al­kalommal tartottak diák-szerzői es­teket. Ilyenkor a tanulók köziig az er­re tehetséges lányok, fiúk verseiket olvasták fel, novelláikból, s egyéb pró­zai kísérleteikből mutattak be néhá­nyat. A kör egyik legagilisabb tagja, Pintér László például egyfelvomásos Jelenetet írt. A kör vezetője Szeren­csés Lászlómé pedagógus, aki műfordí­tásokkal, s eredeti témák szépirodalmi feldolgozásával is foglalkozók. A Pos/ta- és Közlekedésügyi Minisztérium, mely­hez az intézet tartozik, a diák szerzők 1 serkentésére évenként 4000 forintot futtat. Diáklap kiadását tervezik, s az iskola kiszesei pedig irodalmi színpa­dot szerveznek. Eltemették a francia béhekongresszus ellesi merénylet áldozatait Párizs (MTI) i Párizsban kedden temették az Issy- Les-Moulineaux-ban szombaton elkö­vetett bombamerénylet két rendőráldo­zatát. A fasiszta terror áldozatait nagy tömeg kísérte utolsó útjára. 1 Ugyanaznap a párizsi katonai bíróság 12 évi börtönre ítélt egy rendőrt, aki az OAS egyik plasztikmerénylö bandá­jának vezetője volt és több merényle­tet követett el,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom