Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
IMS. március 15., csütörtök NtPÜJSAG 3 Az állami gazdaságokban csökkeni a halálos balesetek száma Hogyan lehet megszüntetni a baleseti veszélyt? Munkavédelmi konferencia a Hidasháti Állami Gazdaságban A MEDOSZ Békés megyei bizottsága és a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága március 14-én munkavédelmi konferenciára hívta megyénk állami gazdaságainak igazgatóit a Hidasháti Állami Gazdaságba. A munkavédelmi konferenciára azért került sor, mert az állami gazdaságokban az elnúlt évben 1960-hoz képest jelentősen növekedett a balesetek száma. Amíg 1960-ban 372 baleset volt — ebből három halálos —, a kiesett munkanapok száma meghaladta a 4870-et, addig 1961-ben százhárommal több baleset fordult elő — a halálos baleset egygyel csökkent — ugyanakkor 7520 munkanap-kiesésbe került a betegek gyógyulása. A balesetek számának csökkentésére összeült kétnapos munkavédelmi konferencián az állami gazdaságok igazgatói személyesen számoltak be azokról az intézkedésekről, amelyeket 1958-tól napjainkig tettek a balesetek megelőzésére. Külön-külön elemzik a leggyakrabban előfordult baleseteket, ezek okait és a megelőzés tennivalóit. Kolbászgyári titok A MEDOSZ Békés megyei bizottsága a balesetek megakadályozására javasolja és a továbbiakban az üzemi bizottságtól meg is követeli a munkavédelmi őrségek felállítását. A balesetek megelőzésére azonban nemcsak a munkavédelmi őrségek hivatottak, hanem fontos feladat jut a gazdaság vezetőinek is, a havi biztonsági szemlék megtartásával. Sajnos a múlt évben ezeket a havi biztonsági szemléket legtöbb helyen — különösen az év második felében — nem tartották meg. Néhány állami gazdasági igazgató ezeknek a szemléknek egyszerű formalitást tulajdonított. E szemléletből eredően a balesetek megelőzésére semmi intézkedést nem tettek. A hidasháti munkavédelmi konferencia legfőbb feladata, hogy konkrétan határozza meg az állami gazdaságok igazgatóinak felelősségét és feladatát az előfordult balesetekben és kidolgozza azokat az intézkedéseket, amelye- ' két a dolgozó emberek egészségvédelmére megyénk összes állami gazdaságaiban végre kell hajtani. A Gyulai Húsipari Vállalat igazgatója, Kolumbán József elvtárs nem szeret a „levegőből” beszélni. Kimutatások fölé hajolva, az újságíróra sem nézve sorolja a számokat, melyeket a tájékozódás miatt kértünk. Ügy hisszük, most a sok szám közül egyet kell megemlíteni. Azt, hogy 1961-ben 18 millió forinttal túlteljesítette tervét ez a vállalat. Kolumbán elvtárs nem magyarázta meg a titok nyitját. Magas C-vitamin tartalmú paprikát termelnek az apácai fiatalok Nagy megtiszteltetés érte a esanádapácai Haladás Termelőszövetkezet KISZ-szervezetét. Szegeden, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kutatóintézetben évek hosszú során olyan paradicsompaprikát nemesítettek ki, amelynek C-vitamin-tartalma vetekszik a citroméval. Ennek a paprikának a termesztése felett vállaltak védnökséget. A kutatóintézet munkatársa néhány nappal ezelőtt felkereste a termelőszövetkezetet, s átadta a fiataloknak a paprikamagot. A fiatalok vállalták: a kísérleti intézet útmutatásai alapján teljesítik védnökségüket A vidám szalonnázók. — Nézzük meg az üzemet, s akkor rájönnek maguk is. Valóban, ha az ember látja a szorgos kezű munkásokat, az évtizedek vagy évek alatt begyakorolt hentesmozdulatokat, s beszéd közben sem megálló késcsattogást, akkor rájön, hogy a 18 millió forint titka itt van az üzemben, itt kell keresni, s ahogy az újság lehetőségei megengedik, olvasóinknak is felfedjük a titkot. Vidám legények a hentesek. A szalonnázóban nagy nevetés fogadja az érkezőt, s kísérőnk, Nyíri István mindjárt magyarázattal is szolgál. — Egyik kollégájuk nemrég nősült meg és éppen elhagyta már a nősülési kort, hát őt ugratják, ezen nevetnek mindig. Végeláthatatlan sorokban függeszkednek a féldisznók, s a szalonnázó-brigád tagjai: László János, Fehér Antal, Csányi Lajos és a többiek pillanatok alatt fosztják meg a szegény disznót szalonnájától, hogy gyorsan „mehessen” a csontozó üzembe. Lapunk első oldalán láthatják, amint Kiss István magabiztos mosollyal egy fél disznót kettéfűrészel. A kép nem tudja visszaadni azt a dinamikát, erősséget, ami a mozdulatokban rejlik, de mi percekig elnéztük, látni is jó volt, ahogy Kiss István fürge baltája és fűrésze alatt oszlott részeire a jókora féldisznó. 350 ilyen darabot trancsiroz szét naponta. Harmincán is dolgoznak a hosszú asztalok mellett, ahová fürgén „dobálja” a 20—30 kilós „részecskéket”. A barátja, Tárnái János mondta, hogy közülük senki sem vállalná ezt a munkát, annyira igénybe veszi az ember erejét. Az üzemrész végében hústornyok közé „szorulva” Farkas Lajos bácsi tisztogatja a csontokat. munka az emberek keze alatt. A titok, amelyről az igazgatóval beszéltünk, itt válik valósággá, hihetővé. Bármerre is jártunk, nézelődtünk, sehol sem tudtunk úgy Egy havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés Március 6-án ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, s tartotta év végi mérlegzáró közgyűlését a Békési Építőipari Ktsz. 1952-ben Jelentős kereskedelempolitikai és gazdasági eredményekkel zárult a tavaszi Lipcsei Vásár Lipcse (MTI) Az ADN tudósítása hangsúlyozza, hogy jelentős kerskedelempolitikai és gazdasági eredményekkel zárult kedden az 1962. évi tavaszi Lipcsei Vásár. Nem végleges adatok szerint az NDK külkereskedelmi szervei öszszesen 4 milliárd és 327 millió márka összegben kötöttek üzleteket a vásáron. Ebből 3 milliárd és 273 millió jut a szocialista országokra. Az export-szerződések értékének összege elérte a 3 milliárd és 70 millió márkát, ezen belül a szocialista országokkal 2 milliárd és 401 millió márka összegben kötöttek export-szerződéseket az NDK külkereskedelmi szervei. A behozatali szerződések összege elérte az 1 milliárd és 257 millió márkát. Ebből 872 millió márka a szocialista országok részesedése. Az idei tavaszi Lipcsei Vásáron 58 ország 9000 kiállítója mutatta be áruit mintegy 300 000 négyzetméter területen. A vásárt 94 országból 520 000 ember látogatta meg. Nyugat-Németország 600 kiállítóval és 10 725 látogatóval, Nyugat-Berlin pedig 61 kiállítóval és 2150 látogatóval volt képviselve Ez is azt bizonyítja, hogy teljes mértékben kudarcba fulladtak a nyugatnémet militarista körök és a NATO szabotázs-kísérletei. még 27 taggal kezdte működését, most 125 embernek ad munkát, megélhetést. Tíz év hosszú idő, sok gondot, bajt hozott magával, de sók örömöt is. Ma már a 125 ember egy nagy családot alkot. Jó munkájuk híre túljutott a megye határain, megrendeléseket kaptak a megye távolabbi községeiből, városaiból Is. Érdemes is jól dolgozni. A közgyűlés napirendjéhez tartozott a nyereségrészesedés kiosztása is, ami egy havi átlagkeresetnek felel meg. Rózsa Tibómé Békés Az önérzetes kucséber — Az én portékám nem erre a vásárra való volt. (Erdei S. rajza) Hányadik disznót darabolhatja Farkas Lajos bácsi? beszélni valakivel is, hogy egy percre megálljon a munkában. — Hentesdolog ez kérem. így dolgoztunk világéletünkben — mondja Balázs Lajos, a kolbásztöltő brigádvezetője. — Látja, itt vannak a fiatalok. Sok fiatalt neveltem már, sokkal dolgoztam együtt, de ilyenekkel, mint ezek — s hentesmódra bök feléjük —, még sohasem. Ilyenkor, ha az em-A titokzatos kolbászkeverő, s akik Irányítják: Sebestyén István és Kiss István. Rövidesen nyugdíjba megy. Ötvenöt éve a szakmában dolgozik, s gyors számolás után megtudtuk azt is, hogy több mint 170 ezer disznót vágott már le életében. Persze más számmal is dicsekszik, s nevetve mondja Farkas bácsi: — Inas koromban naponta tíz bér dolgozni látja őket, akkor csak azt tudja mondani, hogy henteslegények lesznek a javábóL A hústöltőben szocialista brigád is dolgozik, s kezük alatt — mindannyian a munka valamely részét végezve — sok száz kilométernyi kolbász kígyózik a füstölőbe, s Az ifjúsági brigád tagjai munka közben. pofont is kaptam. Számolja ki, három és fél év alatt — azt hiszem — minden életemben levágott disznóért egyet kiosztott a mesterem. ▲ hatalmas üzemben forr a onnan a gyár hatalmas raktárába. A gyulai kolbász készítésének titkával mégsem ismertethetjük meg olvasóinkat — nekünk sem árulták el. Kiss Máté
