Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
1462. március 1., csütörtök MÉPÜJSAG 3 Hárommillió 470 ezer iorini terven lelüli nyereséggel zárt A GYULAI ÁLLAMI GAZDASÁG A társasgazdaságok és a környékbeli termelőszövetkezetek körében futótűzként terjedt el a hír: a 2857 holdas Gyulai Állami Gazdaság 1961-ben ötmillió 408 ezer forint nyereséggel zárt, amiből a terven felüli összeg hárommillió 470 ezer forint. A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának tulajdonosai ismét kitettek magukért, a nagy szárazság ellenére kimagasló termésátlagokat értek el. — A mi eredményeink szorosan összefüggnek a rendszeres szakmunkásképzéssel — mondja erről Pepó Pál főagronómus. — A gazdaságban 1957-ben láttunk hozzá a szakmunkásképzéshez s azóta mondhatom, lópcsőszerű az eredményjavulás. Azelőtt bizony ráfizetésből „éltünk”. Csak néhány példát említek: valamennyi traktorosunk szakmunkásvizsgát tett és rendszeresen képezi magát. Egyre újabb és bonyolultabb gépeket kapunk s ők jól értenek a kezelésükhöz. Vetésnél például nem kell megvárni, hogy odaérjen az agronómus, maguk beállítják még szemenként! vetésre is a gépeket. Így sem munkában, sem keresetben nincs kiesés. Aztán, amióta az agrotechnikából is elsajátítottak valamennyit munkásaink, tudják, hogy miért érdemes az új módszereket alkalmazni. Minőségileg is sokat javult a munka, mert lelkiismeretesebben látják el feladatukat. Csupán az utóbbi egy év alatt 25 százalékkal csökkenthettük a kézi munkaerő-szükségletet. Megtudtuk azt i®, hogy a munkások döntő többsége hat—nyolc éve a gazdaságban keresi meg a kenyerét. Lepedőnyi kimutatások igazolják, hogy 1957-ben például az átlag-búzatermés 11 mázsa volt. 1961-ben pedig 20,05. A cukorrépa terméshozama 86 mázsáról fokozatosan emelkedett kettőszáz fölé. Még a tavalyi nagy szárazságban is 205 mázsa volt az átlag, a Viharsarok állami gazdaságai között a legmagasabb. De az ifjúsági brigád 385 mázsás holdanként! eredményt is ért él. Szilágyi János igazgató — aki a gazdaság 12 éves fennállása óta itt dolgozik — így vélekedik: — Nálunk az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt jó szakemberek irányítják a munkát. Nekik sokat köszönhetünk. Aztán a törzsgárdának, akik lépést tartalak a fejlődéssel s megbirkóznak az új gépekkel, új agrotechnikai eljárásokkal. Munkát, műtrágyát és egyebet nem sajnálunk földjeinktől. Ha egyszerű dolgozóval beszélgetünk, gondolkodás nélkül azt feleli: — Érdemes jól dolgozni! A havi átlagkereset férfiaknál 400 forinttal emelkedett 1957 óta, a nőknél pedig 300-zal. Évről évre kapunk nyereségrészesedést, különböző céljutalmakat. A korszerű, önkiszolgáló üzemi konyhánkban még az ennivaló is jobban esik. Van már klubszobánk, televíziónk, könyvtárunk. Tíz család modem szolgálati lakást kapott, negyvenen pedig építettek vagy vásároltak. A szomszédos Zöld Mező Tsz tagjai pedig azzal dicsekszenek, hogy megalakulásuk óta sok segítséget kapnak a gazdaságtól. Ezenkívül a Gyulai Állami Gazdaság az utóbbi években nyolc mezőgazdasági és állattenyésztési szakembert adott át termelőszövetkezeteknek. — Az új esztendő elé még natoly, Rose méregfiolája, pénze, iratai és mindenekelőtt a pokolgép, amely beszélt helyette is. Üveges őrnagy tiszta papírt és ceruzát rakott maga elé. — Mi volt az ön neve Magyarországon? — Horváth Károly. — Foglalkozása? — Orvos. — Ült már börtönben? — Igen. — Mennyit? — Tizennyolc hónapot. — Miért? — Tiltott női műtétekért. Az őrnagy a kezébe vette a pisztolyt. Forgatta, nézegette. A fegyveréből két töltény hiányzik! Április végén a vasfai erdőben agyonlőtték a remetét. Két tölténnyel... belga pisztollyal ... Azóta sem biztosította be! Pedig a fegyver ... veszélyes lehet a tulajdonosára nézve is ... Horváth lehorgasztotta a fejét. Szabatosan, tömören felelt minden kérdésre, amely magyarországi szereplésére vonatkozott. Nem tagadta azt sem, hogy milyen diverzáns-cselekmény t szándékozott végrehajtani, hiszen István vallomása alapján Üveges őrnagy már tudta ezt. — Tehát a nagykohót szándékozta felrobbantani? — Igen. gyobb reményekkel nézünk — halljuk ismét a főagronómus magabiztos szavait. — Földjeinket az utolsó barázdáig felszántottuk, mégpedig 30—50 centi mélységben. A szerves- és az istállótrágyát dűlőnként és növényféleségenként adagoljuk. Tábláinkból 300 holdat csőkutakból öntözünk. Dolgozóink nagyobb szaktudással, sok tapasztalattal és örömmel látnak munkához a 'földeken. A területünk is megnövekedett az utóbbi hetekben. Reméljük, hogy egy év múlva még szebb eredményekről adhatunk számot. Ary Róza „Testre szabott99 társasutazások Csehszlovákiá ba A tavaszi idényben a különböző intézmények, vállalatok, üzemek stb. dolgozóiból alakított csoportok számára különleges szakmai társasutazásokat szervez az IBUSZ Csehszlovákiába. Útvonaluk azonos valamelyik szokásos kiránduláséval, de a túra részvevői számára a rendszeresített programokon kívül különleges, az illető szakma szempontjából fontos és érdekes látogatásokat is szerveznek. Az első kirándulások most indulnak, az utolsóra pedig május elején kerül sor. Az ilyen társasutazások szervezése iránti igényeket márc. 15-ig lehet bejelenteni az IBUSZ-nál. (MTI) Irtsuk a jellemgyomokat Hányszor hallani társaságban giinyoros megjegyzést nem véletlenül éppen arról a valakiről, aki nincs jelen. Egy-egy ilyen elejtett megjegyzésbe belekap a társaság másik tagja, s a végén a „köz száj” pőrére vetkőzteti a szeren csétlen távollévőt. Mondani sem kell, hogy a reá szórt vélemények csaknem egytől egyig hamisak, nem helytállók, s abból fakadnak, hogy a társaság több tagjának különböző okok miatt ellenszen vés az illető. Ha jelen lenne, nem hangzanának el megjegyzések róla, sőt, akik a legjobban ágálnak ellene, megkülönböztetett, mézesmázos, udvariasabb szavakkal társalognának vele, mint a többiekkel. A rothadó polgári erkölcs jellemvonása még ez a szirupos álszenteskedés, mely édestestvére a rágalmazásnak. „Művelői” enyhén szólva nem egyenes emberek, de mindjárt hozzá kell ehhez tenni — nem egyedül ők hibásak ezért a jellembeli fogyatékosságukért. Hogy ne kezdjük Adámtól és Évától, a kapitalizmus erkölcsiideológiai maradványaitól — hibásak azok is, akik végighallgatják a rosszindulatú kipellengérezést, s bár nem értenek egyet az egész fröcskölődéssel, még sincs egyetlen hangos szavuk sem ellene, nehogy „megsértsék” a jelenlévőket. Pedig a szocialista öntudatra nevelés nem a szemináriumokon kezdődik, hanem a mindennapi élet helytelen és az új erkölcsi norma kibontakozására káros megnyilvánulások állhatatos bírálatánál. Ott, ahol érjük, szükséges kemény bírálattal illetni ezeket a káros jelenségeket, S nevelni társainkat egyenességre, a kimondott szó súlyának, jelentőségének mérlegelésére. Egy régi közmondás azt tartja: a szó elrepül, az írás megmarad. Azon emberek közül, akik a társaságban jelen nem lévőkről minden hetet-havat összehordanak, kerülnek ki rendszerint a „névtelen” levélírók, a rágalmazók, akik nem átallják személyes bosszújukat holmi „tárgyilagos” köntösbe burkolva írásban is eljuttatni az „illetékeseknek”, vagyis az illető feleségének, feletteseinek, esetleg a pártszerveknek. Nemegyszer kapott szerkesztőségünk is olyan levelet, melyben a magát meg nem nevező (nehogy valami bántódás érje — ezzel okolta meg nevének elhallgatását) különböző rágalmakat szórt a község egyik-másik veze'őjére. Az alapos kivizsgálás megállapította, hogy a névtelen levélíró régi haragosa a „megbíráltnak” és szavai egytől egyig hazug rágalmak voltak. Nincsen ok arra a mi társadalmunkban, hogy féljünk kimondani a jogos bírálatot. Nemcsak biztatja erre az embereket, hanem ha úgy adódik, védi is a törvény. A képmutatást, álszenteskedést, rágalmazást, a kiveszőiéiben lévő, de rothadó gyökereiről még mindig sarjadozó jellemgyomokat azonban szükséges irtani, ahogy csak lehet. V. D. Új választmány a MÉSZÖV élén Befejezte tanácskozását a földművesszövetkezetek megyei küldöttközgyü'ése Kedden délután és tegnap délelőtt — amint azt tegnapi lapunkban közöltük — tovább folytatta tanácskozását a földművesszövetkezetek megyei küldöttközgyűlése. A beszámolót követően 27 küldött szólalt fel és elemezte a beszámolót, s mondott véleményt az frászról beszélt. Arról, hogy miként le. hét a fontos élelmiszerféleségek hiányát már ebben az évben a minimálisra csökkenteni. A tanácskozáson többek között felszólalt Nagy Dániel elvtárs, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagja, Dinnyés József, a tozással. Majd az fmsz-ek és az állami szervek közti, sokszor kedvezőtlen kapcsolatáról szólt. Befejezésül arról beszélt, hogy a földművesszövetkezetek tagságának, vezetőinek milyen sokrétű feladata van a termelőszövetkezetek többtermelésének elősegítésében. — S kivel tartott még itt kapcsolatot? — Senki mással. Elhatározta, hogy ezen a ponton körömszakadtáig tagad. Várjon rá akármilyen büntetés, de Roset kimenti a bajból. A második kihallgatást megelőző éjszakán reggelig nem feküdt le. Idegesen rohangált a szűk cellában. Minden eshetőségre gondolt, reménnyel azonban egyik sem kecsegtette, örökre elvesztette a játszmát. Ebből a csapdából, amelybe most esett, nincs többé kiút. De Roset megmenti! Rosenak vissza kell menni és elmondani Elzának egyszer... hogy mennyire szerette. Az őrnagyon kívül most egy fiatal hadnagy is részt vett a kihallgatáson. Egyike azoknak, akik a szállodában ártalmatlanná tették. A hadnagy kissé ingerült volt. — Hogyan szervezték be önt a nyugatiak? Elbeszélte elrablásának körülményeit. — Bizonyos abban, hogy meghalt az a lány? — Nem állt módomban ellenőrizni ! és ... és ... előfordulhatott ... (Folytatjuk.) ek, a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ irányító és ellenőrző tevékenységéről. A felszólalók legtöbbje a földművesszövetkezetek felvásárlási, áruellátási tevékenységét, s azokat a feladatokat elemezte, melyeket a mezőgazdaságban az utóbbi két évben végbement nagy. arányú változás megkövetel. A megyei főügyészség, a megyei rendőrfőkapitányság kiküldöttei, s rajtuk kívül többen a társadalmi tulajdon megkárosításának az okait keresték, kutatták. A legtöbb hozzászóló a lakosság zöldség-, gyümölcs-, babeilátásá-A közgyűlés elnöksége Szövetkezetek Országos Tanácsa Igazgatóságának tagja. Mindketten elemezték a MÉSZÖV Igazgatóságának beszámolóját, az fmszek utóbbi négy év alatt végbement fejlődését. Lestyán István elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője arról beszélt, hogy milyen fontos szerepet töltöttek be szövetkezeteink a megye mezőgazdaságának átszervezésében. Hiányolta azonban, hogy a beszámoló nem foglal, kozott a választott szervek és az alkalmazottak, valamint ezek, s a tagság közti kapcsolatban négy év alatt végbement nagyarányú vál-A hozzászólásokra Nun Mihály elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóságá. nak elnöke válaszolt. Majd a küldöttgyűlés megválasztotta a választmány s a felügyelő bizottság tagjait, s a kongresszus 32 küldöttét. A tanácskozás befejező aktusaként Dinnyés József elvtárs. a SZÖVOSZ oktatási főosztály vezeje, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács megbízásából tíz földművesszövetkezeti vezetőnek, vezetőségi tagnak nyújtotta át a Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó kitüntetést. B. I.
