Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

1962. március 31, szombat mépüjsáa A bizalom erőssége Amikor befejeztük a mezőgaz­daság számszerű fejlesztését, né­hányat nagyot sóhajtottunk, mondván, túl vagyunk a nehezén. Persze a neheze csak az átszerve­zés után kezdődött. A munkaszer­vezetek kialakítása, a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése, a termelés korszerű alapokra helye­zése és az árutermelés elkezdése bonyolult, sokrétű feladatot jelen­tett és jelent. Az első lépések óta eltelt már jó néhány esztendő. A múlt év is igazolta pártunknak azt a figyelmeztetését, hogy a szö­vetkezetek megszilárdítása leg­alább olyan, de talán még sokré­tűbb munkát igényéi, mint a számszerű fejlesztés időszaka. A zárszámadó közgyűlések ta­pasztalata is tanúsítja e tanítás igazságát. A szövetkezetek többsé­gében a kisüzemi termelésből a nagyüzem félé nagy utat tettek meg az emberek. A szövetkezetek megszilárdítását már a növényter­mesztésben, az állattenyésztésben elért hozamokból ítélik meg. Ez így helyes. Ahhoz azonban, hogy az egyszerű szövetkezeti gazdák is megértsék a kollektív gazdálko­dás mag'asabbrendűségét, nem mondhatunk le a felvilágo­sító munkáról. E felvilágosító munka ma már nemcsak a pusz­ta szóból áll, hanem kézzel fog­hatóban kell bebizonyítanunk: a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával a földet gazda­gabb hozam elérésére bírhatjuk. Ehhez az új munkához. kell meg­nyerni az embereket S ez a ne­héz. Tévedés lenne azonban azt hin­ni, hogy a nehéz feladatok megol­dásától szövetkezeteink párts zer-2300 holdat öntöznek Vizesfáson Ebben az évben jóval nagyobb területen termelnek öntözéses nö­vényféleséget a Vizesfási Állami Gazdaságban, mint tavaly, öntö­zéses módszerrel csak kukoricát 1415 holdem termelnek. Különbö­ző pjűangósnövényeket 400, s egyéb öntözhető növényeket mintegy 80 holdon irányoztak elő. A Vizesfási Állami Gazdaságban hosszú évek óta bevált a rizster­melés. Az idén a tavalyihoz vi­szonyítva ezt is nagyobb terüle­ten, több mint 400 holdon termel­nek. A megnövekedett öntözéses gaz. d álkodáshoz nemcsak a gépek áll­nak rendelkezésre, hanem a föld minősége is kitűnően alkalmas erre. vezetői, igazgatósága és tagsága elzárkózik. Erről szó sincs. A kö­zös gazdaságok tagjai már tavaly is többségükben becsülettel vették ki részüket a szövetkezeti mun­kából. Ezt a szövetkezet iránt megnyil­vánuló bizalmat tovább kell erő­síteni. Hogyan? A szövetkezeti de­mokrácia legszélesebb betartásá­val, az emberek jogainak tiszte­letben tartásával és a kötelezett­ségek teljesítéséhez a lehetősé­gek megadásával. Egy kis figyel­messég az emberek iránt, a ko­rábbinál többet törődni gondjaik­kal, segíteni bajaik orvoslásában. Ez egyben a vezetés igényessége is önmagával szemben. Ez vált ki bizalmat! Ha a mindennapi gya­korlatban is bizonyságot kap az az igazság, hogy a szövetkezet a ta­goké, akkor az emberek a közös előtt álló feladatok megvalósításá­ból nagyobb darabot kémek. Sok példa bizonyítja ezt. A többter­melés anyagi ösztönzésének el­terjedésével igen sok szövetkezeti gazda vállalta — még az állatte­nyésztésben dolgozók is —, hogy segítenek a növénytermesztőknek. Családtagjaik részére egész vagy fél területet vállaltak bérnövelés­re, mert a szövetkezet érdeke ezt kívánta. S ahol ezt az érdeket megbeszélték, ott beműveletlenül egy talpalatnyi föld sem maradt. Érdemes lenne ezt a jó mód­szert, ezt a tavalyi nagy erősséget most a tavaszba-indulás előtt is­mételten feleleveníteni és a terü­letek felosztásának alapos szer­vezésével készülni a várható gyors tavaszodásra. Dupsi Károly „Ha eltörik, ingyen megjavítják a mesterek — Szúr sala a kováesműhelyben — Embernyi magas hófal közt ve­zet az út Bélmegyerre is. A földe­ken — ahol a szél össze nem hord­ta —■ már jórészt elolvadt, de na­gyon vizes a talaj, s ráadásul cse­­pereg az eső. Néhány nap múlva már áprilist jelez a naptár. Más­kor ilyenkor a pirkadt hátú szán­tásokon répa. és kukorica-vetéssel szorgoskodtak az emberek s egy­­egy tsz központja szinte lüktetett az élettől. Most csendes a bélme­gyeri Keleti Fény Tsz központja is. Ha nem csengene a kovácsüllő, azt hihetné az ember, hogy senki sem jött ma ki a faluból a rettentő sár miatt. — Az irodában csak a főköny­velő, Boncos Jánosné tartózkodik egyedül. A kérdésre, hogy mi új­ság, az időjárásra való panasz a válasz. A múlt évet 16 fo­rint munkaegység-értékkel zárták. Sok tanulságot vontak le a tava­lyi gazdálkodásból, s most jobban szeretnének mindent megcsinálni, de egyelőre nem lehet. Több mint 460 hold tavaszi növény vár vetésre A 80 kh tavaszi árpának, a 40 hold zabosbükkönynek és még sok min. den másnak földben kellene már lennie itt is. De a föld még havas és nagyon sáros. A vetésterv mel­lett pontról pontra fel van tüntet­ve, hogy hány hold gépállomása és saját erőgéppel való gépi mun­kát kell elvégezni, és hogy miből hány hold jut a 24 fogatra. Azt, hogy kijavították-e már a tavaszii munkákhoz szükséges félszerelé-Megerősítetfék a sarkadí Lenin Tsz-ben a KISZ-alapszervezet vezetőségét A sarkad! Lenin Termelőszövet­kezetben a héten taggyűlést tar­tott a KISZ helyi szervezete. A gyűlésen az állattenyésztésben dolgozó négy KISZ-tagnak átnyúj­tották a KISZ járási bizottságá­nak megbízó oklevelét. A négy fi­atal a szervezet megbízásából dol­gozik az állattenyésztésben, és az ottani egyéves munkájuk elisme­rését jelentette ez az aktus. A taggyűlés a megnövekedett létszámra való tekintettel az ed­digi négy tagú vezetőséget továb­bi hárommal kibővítette. A to­vábbiakban a tavaszi feladatok­kal és az ifjúsági brigád tevé­kenységével foglalkoztak. Mérlegbeszámoló tanácskozást tartottak a gépállomások vezetői A Gépállomások megyei Igaz­gatósága csütörtökön tanácsko­zásra hívta össze a gép­állomások vezetőit, s az 1981. évi gazdálkodás mérlegét vitatták meg. Csillag Nándor élvtárs, az igazgatóság vezetője részletesen Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz a lakosság szolgálatában Központi iroda: Békéscsaba II., Petőfi u. 4. Tel.: 20—77, 21—81. Rádió- és televízió-részleg Sztálin út 15. Telefon: 26—88 Autó- és motorkerékpár-javító Almos u. 2. Telefon: 13—17. Bádogos-részleg: Kinizsi u. 6. Telefon: 12—66. Géplakatos: Szemere utca 1. Nikkelezés, krómozás, hűtőgép és presszógép: Petőfi utca 4. Telefon: 21—87. Lakatos: Munkácsy utca 9. Telefon: 20—67. Mérlegjavító: Jókai utca 40. Fenti részlegeink bármilyen javítási munkát gyorsan és ponto­san végeznek. _______1.76 számot adott arról, hogy miként gazdálkodtak a gépállomások, s hogyan teljesítették a múlt évi tervfeladatokat. Amint a beszá­moló tükrözte, a tavalyi kedve­zőtlen időjárás ellenére is jó eredményt értek el a gépállomá­sok. Összességében teljesítették azokat a feladatokat, melyeket a népgazdaság, illetve a termelő­­szövetkezetek megszilárdítása el­várt tőlük. Majd tolmácsolta Csil­lag elvtárs a megyei pártbizottság elismerését az 1961. évi sikeres erőfeszítésekért, a jó munkáért, s a pénzügyi fegyelem betartásá­ért. seket, nem is kérdeztem a főköny­velőtől, mert eredetileg az erre illetékesekhez, a kovácsokhoz és a bognárokhoz akartam ezzel for­dulni. A kovácsmester éppen a bognárműhelyben tartózkodik, s azt beszélik, hogyan lesz legjobb a „lógó”, amit a szekerekre szerel­nek, hogy három lovat tudjanak belefogni, mert kettő még üresen is alig bírja vontatni a feneket­len sárban. Erdős István csak akkor hagyja abba a gyaluzást, amikor megkér­dezem: — Elkészült-e már minden bog­nármunka, ami a tavaszi vetéshez szükséges? — Hogyne, már régen elkészí­tettünk mindent. Többek között hat vetőgép alá csináltunk új ke­rekeket, aztán egy új hengerkere­tet, egy másik hengerbe pedig új görgőket. Ezenkívül készítettünk hámfákat az ekekapákhoz. Bár­csak lehetne már vetni, van mivel. — A kovácsmester is megtette-e már a magáét? — fordultam Soós János felé. — Mi is kijavítottunk már mindent — válaszolta. — De azt, hogy mi­ből mennyit javítottunk, csak ak­kor tudom megmondani, ha kime­gyek és összeszámolom. Együtt mentünk ki a műhely elé, ahol 24 pár kijavított fogas, két új simító, öt rend'beszedstt ve_ tőgép és 18 ékekapa sorakozik. — Egy kijavított vetőgépet már ki is próbáltak embereink, már­cius 14-én ugyanis elvetettek vagy három hold borsót. — No és mit csinál az a sze­gény borsó a hideg földben? — Már csírázik — válaszolta Ol­­lári Lajos, a kovácstanuló-jelölt. Majd csak szeptember elejére szerződtetik le, de január elseje óta már ott lesi, figyeli a szakma fogásait és segít Soós Jánosnak. — Ő korán kezdi, nem úgy, rrrint én — mondja Soós János. — Hogyhogy? — néztem rá cso­dálkozva. — Ügy, hogy én már kiszolgált katona, sőt nős ember voltam, amikor 1957-ben kovácstanulónak szerződtem. — No és jól megtanulta a szak­mát? — kérdeztem a két bognár­tól, akik velünk jöttek a kovács­­műhelybe. — Jól, nincs panasz a munká­jára — hangzott a válasz. — Egyébként nálünk az a szokás, ha valamit csinálni akarunk, mindig összeegyeztetjük elképzeléseinket, így aztán jól sikerül minden. — Azért még rámfér a tanulás — mondja Soós János. — Például nagyon szeretném megtanulni a gyógypatkolást. Ez akkor jutott eszembe, amikor a téliről nyári patkóra kezdtem vasalni a 49 lo­vat. Vettem is egy ezzel foglal­kozó szakkönyvet és olvasgatom, de jó volna egy Ilyen tanfolyamra elmenni. Nem hallotta, van ilyen valahol? Inkurrencia-ajánlat! Egy darab 60 HP-s, 24 kalapácsos mozgó-daráló tehergépkocsira építve, könyv jóváírással is eladó. Érdeklőd­ni lehet a BÉKÉSI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET központi irodájában, Békésen. Telefon: 74. Ügyintéző Nagy Gy. Mi­hály. 177 Sajnos, nem hallottam, hogy van-e. Mindenesetre jó volna ilyen tanfolyam, mert a kovács­­szakmában is új generáció nőtt fel, s bizony csak keveri tudták elsajátítani közülük a gyógypat­kolást, mert elég kevés völt az ilyen ismeretekkel rendelkező mesterek száma régebben is. Már úgy látszott, hogy kifo­gyunk a beszédtémából, amikor megszólalt Erdős István. — Látja, előre kijavítottunk, el­készítettünk mindent, mégis kevés megbecsülést kapunk a szövetkezeti gazdáktól. — Miben nyilvánul ez meg? — Abban — kapott a szón a másik bognál’, Lovas Mihály —, hogy állandóan azt hánytorgatják, hogy nekünk milyen sok munka­egységünk gyűlik össze. — Vitatkoznak velünk többen a fogatosok közül is, hogy mi miért 0,20 és ők miért csak 0,12 munka­egységet kapnak óránként — tol­dotta meg Erdős István. Miután elmondták, hogy tavaly 635, illetve 660 munkaegységük gyűlt össze egész évben, hozzátet­ték, hogy nemcsak a műhelyben dolgoztak, hanem kaszáltak is, s az aratás egész ideje alatt arató­­gépet kezeltek. — Aztán meg az is növeli a munkaegységet — vette át a szót Soós János —, hogy amint nyúlik a nap, mi úgy nyújtjuk a munka­időt. Most például reggel 7-től es­te 5—6-ig dolgozunk, de amikor kezdetét veszi a földeken a mun­ka, akkor este behozzák a fogato­sok a különböző ekevasakat és azt mondják, hogy reggel korán éle­sen akarják elvinni. Az ember leginkább hajnalban ver rá a munkára, hogy kész legyen, mire kell és tudjanak szántani, ekeka­­pázni. — Nem jó dolog, ha ilyesmi miatt irigykednek, hiszen az a he­lyes, ha a végzett munka értéke szerint díjazzák az embereket. — Ezt mondjuk mi is. De úgy se becsülik a munkánkat, hogy leg­alább vigyáznának arra, amit megjavítunk, megcsinálunk. Néz­ze meg azt a szekeret, amelyik itt a műhely előtt áll. Tavaly ezt két­szer megjavítottuk, hogy majdnem új volt. Most csaknem kosárban szállították ide, annyira összetör­ték. Nem vigyáznak rá, úgy gon­dolják, ha eltörik, ingyen javítják 1 ki a kovácsok, meg a bognárok. Mit lehet válaszolni erre? Azt, hogy akik irigylik a mesterektől a munkaegységet, vigyázzanak job­ban a szerszámokra, ne törjék­­zúzzák, mert akkor a mestereknek kevesebb lesz a munkájuk és a munkaegységük, nekik pedig, akik a különböző munkaeszközökkel dolgoznak, több, mert azalatt az idő alatt is szaporíthatják, amíg esetleg az eltört munkaeszköz ja­vítására kell várni. Aztán meg a munkaegység értéke is több lesz, ha nem kell annyi vas- és faanya­got, villanyáramot felhasználni a vigyázatlanságból vagy nemtörő­dömségből összetört munkaeszkö­zök javítására, pótlására. Most meg különösen nagyon fontos lesz majd, hogy sokáig használható áL lapotban maradjanak a felszere­lések a bélmegyeri Keleti Fény Tsz-ben is, mert késik a tavasz és sok munkát kell pótolni, amit eddig hátráltatott a mostoha idő­járás. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom