Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

4 mépújsAa 1962. február 17., szombat ci (Sárrét aranya Lehelne. Magyar lány, csehszlovák fiú esküvője Békéscsabán KI nem szereti az ízletes tyúk­húslevest? Hát még úgy, ahogyan lakodalmakon vagy más családi ünnepségeken tálalják Szeghal­mon és környékén. Az csak az iga­zi. Titka pedig mindössze annyi, hogy csigatészta úszkál a leves­ben, amit az asszonyok sok-sok tü­relemmel gyúrnak és sodornak. Sárrét .aranya lehetne ez a tész­ta — ismerik fél mind többen, akik nyitott szemmel nézik, meny. nyi munkáskéz van most is mun­ka nélkül. Ipar tekintetében ez a járás a legszegényebb a megyé­ben. Nem véletlen hát, hogy egy­re gyakrabban szóba kerül: Mit tegyünk, hogy itthon is munkaal­kalmat teremtsünk az asszonyok­nak, de azoknak is, akik messze a családi tűzhelytől, Budapesten vagy Dunántúlon keresik kenyerü­ket? Kínálkozó lehetőség Energiaigényes üzem létesítésé­re csekély a lehetőség a község­ben. Volna azonban egy ésszerűbb megoldás. Olyan üzemet kellene létrehozni — indokolják —, amely nem sok energiát, de annál több munkaerőt igényel. Igen ám, de mit gyártsanak, hiszen tisztában vannak azzal, hogy elsősorban csak olyan termékek feldolgozása len­ne a kedvező, melyhez bőségesen rendelkezésükre állnak az úgy­nevezett helyi anyagok. Sok töprengés után megszületett az ötlet. A hagyományos csigatész­­ta-készítés fejlesztése, állandósí­tása lenne az a lehetőség, amely­­lyel — ha kezdetben szerényen is —, de lerakhatnák egy élelmiszer­­ipari üzem alapjait. Kovács Mi­hály, a szeghalmi kórház gazda­sági vezetője, a szakszervezet szakmaközi bizottságának titkára most ennek a gondolatnak első számú kezdeményezője. Nem ma­radt meg azonban csupán a felis­merésnél. Propagandistája lett az ötletnek. Arra sem sajnálta a fá­radságot, hogy javaslatát — a té­nyek és számok tükrében megírja és eljuttassa a Minisztertanácshoz, a Szakszervezetek Megyei Taná­csához és szerkesztőségünkhöz. „Ha a megyében — írja a le­velében — naponta 100—'150 kilo­gramm csigatésztát használnának fel, akkor Szeghalmon egy 180 lét­számmal dolgozó, főleg női mun­kaerőt foglalkoztató üzemet lehet­ne létesíteni. Az üzemet a keres­kedelem igényei alapján természe­tesen tovább lehetne fejleszteni.” Ez a kezdeményezés minimális programja. A maximálisban ugyanis, amelyet a Miniszterta­nácshoz küldött, olyan lehetőségek csillannak meg, hogy ha azok teljesülnének, akkor nagy üzemet kellene Szeghalmom létrehozni. Olyat, amelyben az országos napi 2000 kilogrammos csiga tészta-fo­gyasztást figyelembe véve, akár 2500-an is dolgozhatnának. S az sem elképzelhetetlen, hogy a kül­földön igen keresett gyulai kol­bász, szegedi szalámi, korai pri­mőr áruk mellett megfelelő nép­szerűsítéssel a sárréti csigatészta is piacra és fogyasztóiéra lelne. Ez pedig újabb valutát hozna a nép­gazdaságnak. Nem déliháh Szép elképzelések ezek. Kovács Mihály meg van győződve arról, hogy nem kergetett délibábot, amikor javaslatait összeállította. Budapestről már értesítették, hogy kezdeményezését elküldték az Élelmezésügyi Minisztérium Tit­kársága vezetőjének kivizsgálás­ra. Még kérdéses, hogyan ítéli meg a minisztérium, lát-e benne fan­táziát, alkalmasnak tartja-e, hogy alaposabban is foglalkozzanak ve­le, esetleg anyagi támogatást nyújtsanak hozzá. Szeghalmon a javaslat minde­nütt kedvező visszhangra talált. A községi tanács végrehajtó bizott­sága legutóbbi ülésén egyetértet­tek vele. Papp József v. b. elnök is lelkesen beszélt róla, amikor felkerestem: — Jó ötlet. Nagyon is elkelne a községben egy élelmiszeripari üzem, hiszen akkor nagyon sok asszonynak tudnánk munkát ad­ni. S mintha csak szavainak igazo­lására történt volna, egy fiatal­asszony nyitott be az irodába. Hal­lotta, hogy rövidesen üzembe he­lyezik az új baromfikeltető állo­mást. Munkát szeretne ő is kapni. Nem ő az egyedüli, aki ott akar elhelyezkedni. — Tudomásom szerint — je­gyezte meg Papp elvtárs az asz­­szomyka távozása után — hét dol­gozót vesznek fel a baromfikelte­tőhöz. Nehéz lesz a döntés, hogy Három új filmszínház épül a megyében Megyénkben a tizenharmadik szélesvásznúra átalakított film­színházat avatták fel Békésein leg­utóbb. Az első negyedévben elké­szül a sarkadi és vésztői filmszín­házak szélesvásznú átalakítása és a bucsai mozi korszerűsítése is. Bucsán az elavult keskenyfilmes­­ből normál vetítőgépes modem mozi lesz április 4-ig. A korszerű­sítést folytatják, s az év végéig húszra növekedik például a széles, vásznú mozik száma a megyében. Ezeken kívül Csorváson, Mező­­kovácsházán és Békéssámsonban az idén megkezdik háromszáz— háromszáz férőhelyes korszerű széleszvásznú, süllyesztett nézőte­rű új filmszínházak építését is. Az új mozi építését a csorvási ta­nács kétmillió, a mezőkovácsházi községi tanács mintegy másfél­millió forinttal támogatja a köz­ségfejlesztési alapból. Az új film­színházak tervezési munkáit meg­kezdték. Ezek szerint filmvetíté­sen kívül színházi előadásokra és az öntevékeny művészeti csopor­tok fellépésére is alkalmasak lesz­nek. A három új mozi felépítése jövőre fejeződik be. Házhelyek vásárolhatók a megye valamennyi városában és községében kedvező fizetési feltételekkel Részletes felvilágosítást az Országos Takarékpénztár fiókjai adnak Ahol nincs OTP-fiófe, a megvásárolható házhelyekről a helyi tanács is tájékoztatást nyújt 353 kik legyenek azok, mert eddig több mint 180 asszony jelentkezett munkára. Gazda kerestetik Nagyon is reális alapja van te­hát Kovács Mihály kezdeménye­zésének. Ügy kellene itt egy üzem, mint a szomjúzónak a pohár víz. Ehhez azonban a gazdát kellene megkeresni, aki most már kezébe venné a kezdeményezés megvaló­sítását. Papp elvtárs szerint a földművesszövetkezet volna erre a legalkalmasabb, mert kereskedel­mi tevékenységet is folytat, így az árut is el tudná helyezni üzlethá­lózatán keresztül, azonkívül meg kisegítő üzemág létesítésére is al­kalma nyílik. Hasonlóképpen vé­lekedik Juhász Imre, az FJK po­litikai előadója is, aki beszélgeté­sünkkor elmondotta, hogy 1956 előtt már volt hasonló kezdemé­nyezés, de abbamaradt. — Lehetne itt a csigatésztán kí­vül még lebbencstésztát is készí­teni, hiszen ebben is mesterek az asszonyok. De lehetőség volna itt arra is, mivel rengeteg szilva te­rem, hogy szilvaaszalót létesítse­nek. Azonkívül, tekintve, hogy a megye juhállományának jelentős része itt van, el lehetne képzelni a juhtúró, az ömlesztett sajt, a gomolya nagyüzemi gyártását is. Sokféle finom élelmiszeripari áruval el tudná látni a megyét, az országot, de még a külföldet is ez a vidék. Kiapadhatatlan lehető­ségeket rejteget a Sárrét. Érdemes lenne hozzákezdeni a kiaknázásá­hoz. Podina Péter Február 11-én ünnepélyes keretek között tartotta esküvőjét Békés­csabán, a városi tanács dísztermében Gécs Évával Karol Langstein, a békéscsabai szlovák gimnázium volt tanára. Képünk az ünne­pélyes pillanatot ábrázolja. oooooooooooooooooooooocooooooooooooeooooocoooooo A = 20—35 = kérdezi A békési autóbusz-járatról Sokasodnak a panaszok az autó­busz-járatok ellen. Szerkesztősé­günk telefonján felhívtunk egy pár Békésről Csabára járó dolgo­zót, s megkérdeztük, mi a vélemé­nyük a busz-járatokról vagy mit javasolnak az Autóközlekedési Vállalatnak? íme a válaszok: — Békési Gábor: Az a baj, hogy a dolgozók munkaideje 14— 15 órára is növekszik, mert lema­radnak a munkaidő után közvet-Hat új gyógypedagógiai osztály Békés megyében Békéscsabán tanácskozást tar­tottak a napokban a Békés megyei gyógypedagógiai intézetek és ál­talános iskolai osztályok nevelői a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács művelődési osztálya képviselőinek részvételével. A gyógypedagógusok megvitatták, hogy milyen kedvező, jó hatása van az iskolai közösség megszer­vezésének a gyógyító nevelésben, s megtárgyalták a közösségi neve­lés feladatait. Szanyi Antal gyógypedagógiai igazgató elmondotta, hogy a me­gyében ebben a tanévben hat új gyógypedagógiai osztályt állítottak fel az értelmileg fogyatékos gyer­mekek nevelésére a falvakban. Nemrégiben Kondoroson, Szarva­son, Szeghalmon, a napokban pe­­degi Mezőkovácsházán kezdték meg tanulócsoport gyógypedagó­giai oktatását. Ezekkel együtt harminc gyógypedagógiai osztály van a megye 18 községének általá. nos iskoláiban, Békéscsabán pe­dig külön ilyen rendeltetésű isko­lában nevelik a fogyatékos'értel­mű tanulókat. Ezeken kívül Tar­­hosom a lányoknak, Gyulán a ki­sebb fiúknak, tavaly pedig Ma­­gyarbánhegyesen a nagyobb fiúknak rendeztek be meg­felelő gyógypedagógiai intézetet, ahol a nevelésen s az orvosi fel­ügyeleten kívül teljes ellátásban is részesülnék a gyermekek. lenül induló járatokról. Csak a következővel, vagy még azzal sem tudnak hazamenni. Mikor pihen­nek ezek az emberek? — Aponyi Lajos: Javaslom* hogy a távolsági járatokra ne ve­gyék fel a kalauzok a helyi utaso­kat, akik a Kossuth térig vagy on­nan a villanytelepig szándékoznak utazni. Tudom, hogy sietnek, de mégis könnyebben tudnak elgya­logolni 2—3 kilométert, mint a bé­késiek tízet. — Nagy Mihály: Az AKÖV tö­rekedjen arra, hogy a fél 11-es járat ne fél 12-kor induljon vagy reggel a dolgozók 8 óra helyett ne 10-kor állhassanak munkába. Mennyi kára származik ebből a népgazdaságnak. — Ürmösi Attila: Tíz kilométe­res távolságon nem hiszem, hogy problémát okoz a menetrend be­tartása. Egy másik: Tegnapelőtt hatvanan maradtunk le az 5,45-ös járatról. A helyi autóbuszok üresen mentek el, ezekből kellett volna egyet beállítani. Holnapi számunkban az AKÖV vezetőinek véleményét adjuk köz­re. —kis— Magvar—vietnami béke és barátsági est volt Lőkösházán Szerkesztői üzenetek „Hatvankét idős asszony5? jeligére, Békéscsaba. — Levelében arra kér Vá­laszt, hogy városunkba, Békéscsabára elhozzák-e az óriásbálnát. Európa-szerte hatalmas érdeklődést váltott .ki az az óriásbálna, melyet vál­lalkozó szellemű franciák — a jelenleg az országunkban szereplő francia jég­­revű tulajdonosai — bemutató körútra szállítottak. A vállalkozás nem könnyű, de megéri a fáradságot, mert az ér­deklődés óriási. Városunkba; Békés­csabára nem kerül az óriásbálna. Az útiprogramját ideérkezésekor állították össze, de sajnos, városunk kimaradt ebből az összeállításból. • F. J., Békéscsaba. — Üres göngyöle­gek visszavételéről kér felvilágosítást. Levelére közöljük, hogy a Bk. M. a göngyölegek visszavételéről szóló ren­delkezése kimondja, hogy minden olyan egység, amely üveggöngyölegbe csomagolt árut hoz forgalomba, köte­les a göngyöleget abban az esetben is a fogyasztótól visszavenni, ha azt tör­ténetesen nem abban az egységben vásárolták meg. Amennyiben az egy­ség a fogyasztó által visszavitt gön­gyölegbe csomagolt árut nem értéke­sít, abban az esetben az ilyen gön­gyöleget nem köteles visszaváltani. * Kosa János, Mezőberény. — A ter­melőszövetkezet felterjesztette kérel­mét az Országos Nyugdíj Intézethez, munkaképtelenségi segélyre. A terme­lőszövetkezet minden gazdasági évben ezer négyszögöl háztáji területet bizto­sít részére, mint a többi idős tagoknak. Ezenkívül két mázsa búzát állami fel­­vásárlási áron. A földjáradékot a tsz a zárszámadásban beállította, s annak kifizetése folyamatban van; Halin Hoang-Zan Latóm, a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének atta­séja Gyulára és Lőkösházára látó. gatott csütörtökön a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsá­gának meghívására. A vietnami barátot, aki Budapestről Gyuláig hét óra alatt tette meg a sok he­lyen nehezen járható hófúvásos utat — nagy szeretettél fogadtató A vendég délután a gyulai járás és a város vezetőivel találkozott Gyulán, este magyar—vietnami béke és barátsági esten vett részt a lőkösházi művelődési otthonban. A nagy sikerű esten felszólalt Ha. lin Hoang-Zan Látóm is. OTP-hitélből vagy saját erőből épülő családi ház építéséhez szükséges építőanyagokra kössön anyagbiztosítási megállapodást a TCJZÉP-telepekkel 352

Next

/
Oldalképek
Tartalom