Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-16 / 39. szám
2 N É P ÚJ S A G 1962. február 16.; péntek A tavalyinál kedvezőbbek a baromflielvásárlásl árak A megye ez évi terve 665 vagon árubaromfi Néhány, a baromfikeltetéssel, neveléssel és felvásárlással kapcsolatos kérdéssel kerestük fel az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási kirendeltségének vezetőjét, Szabó László elvtársat. Először is azt kérdeztük meg, hogy mennyi az ez évi baromfi- és tojásfelvásárlási terve megyénknek? — Erre az évre a tavalyinál valamivel kisebb és ezért reálisabb a felvásárlási terv: 665 vagon baromfi és 55 millió tojás. Látszólag nem lesz nehéz a felvásárlás, hiszen a tavalyi 64-ről 104-re növekedett megyénkben a tízezres keltetőgépek száma. Alaposabban megnézve, azonban egyelőre gondot okoz a keltetés. Például az orosházi keltetőállomás tizenegy gépének átépítése miatt nem üzemel, s a terv szerint csak május végére, az átépítő vállalat ígérete szerint viszont már március végén megkezdheti munkáját. Ennek mi örülnénk a legjobban, hiszen az orosházi keltetőállomásnak több mint félmillió naposállat keltetése az ez évi terve, s minél több lesz a kiesés, annál érzékenyebben érinti a tavalyihoz viszonyítva, mintegy 40—41 százalékkal növekedett naposbaromfi-igény kielégítését. Sajnos, a mezőkovácsházi keltetőállomás üzembehelyezése is késik még mindig. Eddig azért késett, idestova két évig, mert lassú volt a meglévő épület átépítése és berendezése, most, miután ez már befejezéshez közeledik, agregátorhiány adódott elő, s ezért bizonytalan, hogy ez a keltetőállomás terv szerint ebben az évben egy! millió naposcsibét és mintegy nyolcezer kacsát és libát tud adni. — Milyen elgondolások vannak, hogy az ilyen, előre nem várt kiesések ellenére is ki lehessen elégíteni a megnövekedett naposállat-igényt, s hogy a megye ne maradjon adós árubaromfival a népgazdaságnak? — A keltetőállomások kapacitásának csökkenése elsősorban a háztáji gazdaságokat érinti, nekik jut kevesebb naposállat. A termelőszövetkezetek igényét, mintegy hárommillió darab csibét, libát és kacsát tudják, s teljesítik is a keltetőállomások. Ha teljes kapacitással dolgozna minden keltetőgép, akkor egész évben mintegy ötmillió naposbaromfi kerülne ki a közös és háztáji gazdaságokba. A kiesés csökkentésére foglalkoztat bennünket az az elgondolás, hogy a közeli megyékből próbálunk napos baromfit hozni. Ez persze csak akkor lehetséges, hogy ha a szóba jöhető megyék keltetőállomásai kielégítik az ottani igényeket. Ezért ehhez az elgondoláshoz nem lehet vérmes reményeket fűzni. De annál többet egy másik elgondoláshoz. Az elmúlt években több termelőszövetkezet adott ki naposbaromfit a háztáji gazdaságokba, nevelés céljából, s ez jelentősen hozzásegítette ezeket a termelőszövetkezeteiket árubaromfi-tervük teljesítéséhez. Most azt szeretnénk elérni a keltetöállomások kapacitásának kiesése miatt, hogy a termelőszövetkezetek minél több tojást adjanak ki a közös gazdaságokból kotiós keltetésre a háztáji gazdaságokba.. Véleményünk szerint idősebb vagy valamilyen oknál fogva a közös munkában részt venni nem tudó aszszony szívesen vállalna ilyen bérkeltetést a termelőszövetkezettől olyan díjazás mellett, hogy a szövetkezet is, a keltető asszonyok is jól járjanak. így jól járna a népgazdaság is, melynek érdeke minél több baromfit felvásárolni. — A fentiekben szó volt arról, hogy a keltetőállomások elsősorben a termelőszövetkezetek naposállat-igónyeit igyekeznek kielégíteni, s emiatt a háztájiba kevesebb naposcsibe - jut. Ezzel kapcsolatban az a legjobb megoldás, hogy ha a háziasszonyok az idén, s lehetőleg minél korábban, a tavalyinál több kodéval keltetnének. Egyébként az idén a tavalyinál is érdemesebb árubaromfit növelni, s minél korábbi időpontra szerződtetik, annál magasabb árat kapnak érte. Tavaly az év első négy hónapjában egységesen 25 forintot fizettek felvásárló szerveink a rántanivaló csirke kilójáért. S 60 dekás súlyúakat egyáltalán nem vettek át. Az idén 60 dekás súlyú csibét is vásárolnak 23 forintos áron kilogrammonként. A 110 dekás csibe ára 28 forint. Májusban a 60 és 110 deka közötti súlyú csibe ára 18 és 25 forint, júliusban pedig 16—23 forint lesz kilogrammonként. Különösen érdemes pecsenyekacsát nevelni, amelyért 1,60 és 2,20 kilogramm között 14—18,50 forintot fizetnek felvásárló szerveink. A kacsa és a liba kotiós keltetése egyébként nagyon indokolt, mert keltetőállomásaink nem tudnak megfelelő mennyiségű és minőségű liba- és kacsatojáshoz jutni. Az állam csakúgy, mint tavaly, az idén is takarmány-juttatásban részesíti a baromfinevelési és tojásszállítási szerződést kötő háztáji gazdaságokat. Száz tojás után a takarmány juttatás 8 kilogramm, egy hízott liba után pedig 10 kilogramm. Emellett természetesen továbbra is él-vényben marad az előlegfizetés: egy pulyka után 30, egy liba után 40, egy hízott kacsa után pedig 25 forint. Egy új előleg is van, amit a saját keltetésű és leszerződött csibe után fizetnek, kilónként 7 forintot. Bizonyára ez is ösztönzi a háziasszonyokat arra, hogy minél többet keltessenek kotlóval. — Természetesen ahhoz, hogy megyénk teljesítse baromfi- és tojásfelvásárlási tervét, számítunk a nőtanácsok és a földművesszövetkezeti dolgozók felvilágosító, ösztönző munkájára. A nőtanácsok tavaly dicséretes módon, sok jó kezdeményezéssel segítették megyénkben a baromfinevelést és felvásárlást, most azt kérnénk, hogy az idei terv teljesítését a tavalyi aktivitásuk hatványozásával segítsék. A földművesszövetkezetek is sokat tettek az elmúlt évben a baromfifelvásárlásért, de az a baj, hogy községenként csak egy állandó felvásárló van, s annak kevés ideje jut házról házra, tanyáról tanyára járva ismertetni a baromfinevelés sok ked vezményét és jó jövedelmét. Amerikai lapok Hruscsov üzenetéről (Washington) A csütörtöki amerikai lapok — amint ez várható volt — vezércikkekben támogatják Kennedy elnöknek Hruscsov javaslatára adott elutasító válaszát. A New York Times többek közt kiemeli, Kennedy válaszának gyorsasága azt a célt is szolgálta, hogy elejét vegye a 18-hatalmi leszerelési bizottság 8 el nem kötelezett tagja igenlő válaszának. A befolyásos demokratapárti lap lehetségesnek tartja, hogy Hruscsov a nyugati hatalmak elutasító válasza ellenére is Genfbe utazik március 14-ére. Erre az esetre azt javasolja, hogy Kennedy elnök se maradjon távol. A New York Herald Tribune és a Chicago Tribune az 1960-ban meghiúsult párizsi csúcsértekezlettel példálózva arról próbálja meggyőzni olvasóit, hogy a szovjet miniszterelnök által javasolt kormányfői találkozó gyakorlatilag semmi haszonnal sem járna. Kennedy és Macmillan elutasító válasza és az amerikai sajtó csaknem egyöntetűnek mondható negatív álláspontja ellenére az utóbbi napok fejleményei nyomán az a vélemény alakult ki washingtoni politikai körökben, hogy feltartóztathatatlanul közeledik a csúcsértekezlet, és valószínűleg ez év nyarán létrejön — írja tudósításában a DPA hírmagyarázója. Bonn nem szándékozik kezdeményező lépést tenni a német békeszerződés ügyében Bonn (MTI) A Kereszténydemokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt képviselőiből álló koalíciós bizottság legutóbbi ülésén a CDU részéről ismét bírálták a szabad demokrata politikusok legutóbbi kijelentéseit. E politikusok azt sürgették, hogy a bonni kormány tegyen kezdeményező lépést a német békeszerződés ügyében, és így próbálja közelebb vinni a megoldáshoz az újraegyesítés kérdését. Ugyanakkor a bonni külügyminsztérium a szabad demokraták legutóbbi javaslatával kapcsolatban közölte, a kormány egyáltaán nem szándékozik kezdeményező lépést tenni a német békeszerződés ügyében. Adenauer kancellár és Schröder külügyminiszter e kérdésben teljesen egyetért Brentanoval, aki már korábban elutasította a szabad demokraták javaslatát — hangoztatják a külügyminisztériumhoz közelálló körökben. (MTI) Jó helyre kerül a dolgozók forintja M ez őmegyer Három év alatt 138 ezer forintot takarítottak meg — Ha ésszerűen gazdálkodunk és nem szórjuk feleslegesen a pénzt, jó helyre kerül a dolgozók forintja. Mindig azt kell nézni, mi a legfontosabb. Ami nem tűr halasztást, azt megcsináljuk. Ezeket mondotta bevezetőül Szabó István mezőmegyeri tanácselnök, amikor a községfejlesztési tervről beszélgettünk. S ez valóban így van Mezőmegyeren? Igen. Eár az utóbbi években nem sok mindent építettek a községben, hogy miért, annak is megvan a magyarázata. Régi vágya a község lakóinak, hogy legyen egy kultúrházuk, ahol szórakozhatnak, művelődhetnek. Most erre gyűjtik a forintokat. Így csak a legszükségesebbeket valósítják meg. — Tavaly 450 négyzetméter járdát építettünk — mondotta Szabó István. — A járdalapokat házilag készítettük, és így 25 forintot takarítottunk meg járdalaponként. Két évvel ezelőtt építették a sportöltözőt, amire 80 ezer forintot terveztek. — Ez sok lesz — mondogatták az emberek. — Valamit tenni kell — és tettek is. A 80 ezer forint helyett 58 ezer forintból felépült az öltöző. A vályogot a lakosság társadalmi munkában vetette ki. A tetőszerkezetet maga a tanácselnök készítette. Bár nem szakember, de sikerült. Igen, a mezőmegyerieknek, amit elterveznek, az sikerül. Tavaly például ezer, saját nevelésű gömbakácfát oltottak be házilag. A megtakarítás 14 ezer forint. A fákat tavasszal elültetik, persze társadalmi munkában. A tanácsüléshez több kérdéssel fordulnak a választókerület hogy Békés és Békéscsaba között, nemrégiben pedig Békéscsaba és Vésztő között is megszüntették a korszerűtlen vicinálist. Kényelmesebben, gyorsabban utazhatnak így az emberek. Még akkor is, hogy ha drágább az útiköltség. De nincs rendjén, hogy még mindig nem történt semmi a váróhelyek létesítésével kapcsolatban. A békési tanácsháza előtt bokáig járnak az emberek a sárban, amíg az autóbuszra várnak. Úgy gondoljuk, hogy pár talicska salak átmenetileg is megoldaná a problémát, ehhez azonban a községi tanács vezetőinek egy kis fáradságot kellene venniük. Miben állna ez a fáradság? Abban, hogy reggelente, mikor munkába mennek vagy délután, amikor elhagyják a hivatalt, vessenek egy pillantást a sárban topogó emberekre. Eddig segített a fagy, de most már az is felengedett, jó lenne megoldást találni. —kis— lakói. A nagyállási iskola nevelői villanyt és salakjárdát kértek. A tanácsülés csak a járdát szavazta meg. A VIII. választókerület lakói is villanyt kértek a Somogyi utcába. A tanácsülés ezt 18 ezer forintos költséggel jóváhagyta. A békési gimnázium nevelői is kértek háromezer forintot a politechnikai oktatás felszereléseinek pótlására. A tanácsülés megállapította, hogy a mezőmegyeri iskolában is több felszerelés hiányzik, s először azt kell pótolni. 4 mező megveri tanács tehát, ha a lakosságnak jogos a kérése, akkor az anyagi eszközökhöz mérten orvosolja. Persze van, amit nem tudnak. Ott van például a vízellátás problémája. Négy artézi kút van a községben, de abból csak egy jó. Űj kutat kellene fúrni, de nincs rá anyagi fedezet. Egyelőre nem is lesz, hiszen a kultúrház építésére tartalékolják, ami egymillió 300 ezer forintba kerül. Persze van olyan kérésük is a mezőmegyerieknek, ami nem a tanácson múlik. Még annak idején vásároltak egy épületet orvosi lakásnak. Az orvos azonban még máig is hiányzik belőle. Persze ez országos probléma, a növekvő igényeket még nem tudjuk kielégíteni, azonban az orvosi ellátás állandóan javul, egyre több község kap orvost. A mezömegyeriek többször kérték már, hogy az orvosi ellátás szempontjából ne Békéshez, hanem Csabához tartozzanak. A mezőmegveri eV szerint ez a kérés jogos, hisze1' Békés 10, Csaba pedig 4 kilo méterre van hozz-Műk. Jantyik Tiboi Düheiig az OAS terrorja Algériában Párizs (MTI) A francia—svájci határ közelében folyó francia—algériai tárgyalások megkezdése óta az OAS napról napra fokozza terror-támadásait az algériai lakosság ellen. Hétfőtől csütörtök reggelig majdnem 60 halálos és száznál több sebesült áldozata volt a terror-támadásoknak és a francia fegyveres erők fellépésének az afrab lakosság ellen. Az OAS terrorja szerdán érte el tetőfokát Oranban. Egy óra alatt 44 plasztikbomba robbant az arab városnegyedekben. A robbanások nyomán több helyütt tűz keletkezett A rendőrség és a katonaság a felháborodottan tüntető arab lakosságra vetette magát és 13 algériait agyonlőtt. Az összecsapásokban elesett egy hadnagy, Jacquot tábornoknak, a NATO közép-európai szövetséges erői főparancsnokának a fia. (MTI) Munkásőr-parancsnok Megyeri Istvánt ismerik Dobozon és Gyulán is. 0 volt az egyik alapító tagja a Petőfi Termelőszövetkezetnek és azóta is ott dolgozik, mint raktáros. A dobozi munkásőr-szakasz parancsnoka. A munkásőrség ennállásának ötödik évfordulóján áldozatkész munkájáért kitüntették. Rendjén van,
